Népsport, 1977. április (33. évfolyam, 77-102. szám)
1977-04-01 / 77. szám
2 NÉPSPORT A Népsport jelenti Sportéletünk is ünnepel Sokan és sokféleképpen készülnek felszabadulásunk 32. évfordulójának megünneplésére. Ifjúsági nagygyűlések, színházi bemutatók, különböző létesítmények átadása teszi ünnepélyessé április 4-ét. Mint harminckét esztendeje minden alkalommal, a testnevelési és sportmozgalom sem marad ki az ünneplők sorából. Sportpályákat, sportlétesítményeket avatnak, versenyeket, villámtornákat szerveznek, hogy a testnevelés, a testedzés sajátos eszközeivel is emeljék az ünnepi megemlékezés hangulatát. Veszprém megyében váltóverseny indul Várpalotától Ajkáig, mintegy 100 km távolságon. Dunaújvárosban uszodát avatnak, Felsőtárkányban erdei tornapályát ad át rendeltetésének a KISZ megyei bizottsága. Mátraházán, a sporttelep környékén felszabadulási természetjáró ügyességi verseny nyújt felüdülést a kirándulóknak. Legrangosabb eseménynek a Budapesti Természetbarát Szövetség felszabadulási epéktúrája ígérkezik, amelyet április 3-án rendeznek meg a Pilis-hegységben lévő Vöröskő-sziklán emelt felszabadulási emlékműnél. Az emlékmű alapkövét harmicegy évvel ezelőtt, 1946. április 7-én Zamercev szovjet tábornok, Budapest egykori városparancsnoka és Kossa István, a SZOT főtitkára jelenlétében helyezték el. A vasárnap 12 órakor kezdődő ünnepségen Kapcsos Lajosné, a BTSH elnöke mond ünnepi beszédet. Budapesti sportaktíva-tanáckozás Csütörtökön délután a Budapesti Pártbizottság Oktatási Igazgatóságán sportaktíva-tanácskozás kezdődött az MSZMP Politikai Bizottsága 1975. december 16-i, az ifjúsági testnevelés és sport fejlesztéséről szóló határozatának fővárosi végrehajtásáról. (MTI) SZÖVETSÉGI ÉLET A Magyar Evezős Szövetség legjobb 21 női evezősünk számára négyhetes közös felkészülést biztosít Dunavarsányban. A közös felkészülés április 10-én ér véget, s ekkor kerül sor az évadnyitó hosszútávú evezősversenyre, ugyancsak Dunavarsányban.★ Július végén Budapesten a Pannónia Kupa keretében rendezik meg az Európa—Amerika súlyemelőviadalt. David Moya, az amerikai földrész súlyemelőszövetségének elnöke jelezte, hogy a világcsúcstartó kubai Urrutiával az élén erős csapatot szeretnének a magyar fővárosba küldeni.★ Néhány hónap után kinevezték a Budapesti Úszó Szövetség főtitkárát. A szövetség új vezetője Kolossa István, a Bp. Építők szakedzője lett. A Budapesti Birkózó Szövetség elnöksége csütörtökön tartott elnökségi ülésén határozatot hozott, hogy a jövőben minden évben emlékversenyt rendeznek a közelmúltban elhunyt Matúra Mihály emlékére. Az első versenyre április 16— 17-én kerül sor. EGYESÜLETI ÉLET Ünnepségsorozattal köszönti fennállásának huszadik évfordulóját a Szekszárdi Repülőklub. A megemlékezések első állomása a vasárnap esti baráti repülőtalálkozó lesz, amelyre az MHSZ, a MALÉV, a MÉM Repülőgépes Szolgálat, valamint Tolna megye párt-, állami, gazdasági és társadalmi vezetőin kívül az ország MHSZ- klubjainak képviselőit várják Szekszárdra.★ Urbán Lajos miniszterhelyettes, a MÁV vezérigazgatója csütörtökön munkaebédet adott a BVSC válogatott vívóinak és edzőinek. Gratulált az ez évi nemzetközi sikerekhez és tájékozódott a felkészülés jelenlegi állásáról. válogatottak A válogatott atlétakeretek tagjai közül a hét végén a rúdugrók vesznek részt központi felmérésen, a többpróbázókét későbbi időpontra halasztották. A jövő héten a rövidtávfutók és a gátfutók, továbbá a közép- és hosszútávfutók részére tartanak felmérést és közös edzéseket . Bacsa Magdolna, a Csepel válogatott kosárlabdázója sikeres bokaműtéten esett át és már elhagyta a Sportkórházat. A fiatal játékosra egyelőre sem a válogatott, sem egyesülete nem számíthat. — VERSENYEK Nagy az érdeklődés az MHSZ hagyományos felszabadulási sportlövő emlékversenye iránt. A Zágrábi úti (puska), a mátyásföldi (pisztoly) és a szentendrei (futóvadlövés) lőtéren sorra kerülő háromnapos eseményre több száz nevezés érkezett. Az előzetes hírek szerint a szombattól hétfőig tartó erőpróbán a lábsérüléssel bajlódó Németh József kivételével elindul a teljes válogatott keret is. Szombaton délelőtt tíz versenyszámból álló vetélkedéskeretében avatják fel Dunaújvárosban az ország harmadik 50 méteres medencéjű fedett uszodáját. A MUSZ kijelölte azokat a válogatott versenyzőket, akiknek kötelező az indulás az uszodaavatón. A kerettagok közül ott lesz az ünnepi viadalon Hargitay, Verrasztó Z., Wladár Z., Rudolf, Sós, Koczka, Mikola, Kiss Z., Pelle, Fodor és még sokan mások.★ Táviratban értesítették a rendezők a tekeszövetséget, hogy elmarad a hét végére kiírt jugoszláv nemzetközi egyéni tekebajnokság, amelyen Süliné és Makkai képviselte volna színeinket A rendezők tájékoztatása szerint a bajnokságot az ősz folyamán bonyolítják le. ★ A jugoszláv Petkovics, a kötöttfogás 82 kg-os olimpiai bajnoka nyerte tavaly a Felszabadulási emlékversenyt. Méghozzá lázasan. Sajnos az idén is betegen érkezett hozzánk. Gerincfájdalmai vannak és a Sportkórházban kezelik csütörtökitől. Mivel járóbeteg — orvosai engedélyével — valószínűleg ott találjuk szombaton, vasárnap és hétfőn a Körcsarnok lelátóján. UTAZÁS Karakas Éva nemzetközi mester, az MTK-VM élversenyzője csütörtökön vonattal elutazott a franciaországi Hyéresbe, ahol nemzetközi sakkversenyen vesz részt. Csütörtökön utazott Varsóba a szocialista fővárosok viadalára Budapest úszóválogatottja. ASíkos Gyuláné, dr. Mátsik Györgyné, Kurcz Júlia és Temesvári Pál vezette csapat névsora a következő: Ács, Botond, Fodor Sz., Gulyás, Hévízi, Kubina, Lőrincz, Simkó (fiúk), Domonkos, Goldschmidt, Koczka ,„ Lázár E„ Miklósfalvi, Sóskúti, Schiffer és Verrasztó G. (lányok). létesítmények Sportudvar építését kezdték meg az ádándi úttörők. A Közúti Építő Vállalat szocialista brigádja vállalta, hogy az iskola kézilabda-pályájára társadalmi munkában bitumenes borítást készít. ISKOLAI SPORT Gyulán ismét megrendezték az általános iskolai úttörőcsapatok hagyományos „Három tavasz” váltóversenyét több mint félezer pajtás részvételével a középkori vár körül. Legeredményesebben a 3. sz. iskola 108-as Zrínyi Ilona úttörőcsapata szerepelt, harmadízben — és ezzel véglegesen — elnyerte a vándorserleget. [ RÁDIÓ, TÉVÉ Péntek. Rádió, Kossuth-adó, 22.15: Közvetítés az asztalitenisz VB-ről. Petőfi-adó, 6.20: Torna, 10.50: Délelőtti torna. Televízió. Budapest, 19.20: Tévétorna. II., 21.25: Budapest nemzetközi férfi és női tőrvívóbajnoksága. Közvetítés a budapesti Sportcsarnokból, felvételről. IDŐJÁRÁS A Meteorológiai Intézet jelenti. Várható időjárás péntek estig. Felhős, időnként borult idő, többfelé futó havazással. Az északi szél elsősorban a nappali órákban több helyen megélénkül. A várható legmagasabb nappali hőmérséklet plusz 1 — plusz 6 fok között. KOSÁRLABDA UNALOM Idézet a Csepel Vas- és Fémművek dolgozóinak lapjából. Az újságíró Glatz Árpádtól, a férfi kosárlabdacsapat edzőjétől kérdezi: „— Miért pihent a sokszoros válogatott Megyeri Sándor a Csepel—Csőszerelő mérkőzésen? — A hétközi megbeszélésen kijelentette: unja a kosárlabdázást” — hangzott a válasz. Emlék. A kerékpáros munkások kezeslábasban, sapkával a fejükön hajtották a pedált. Fáradtak lehettek, nem sokat beszéltek. Nyolc kemény órát eltölteni az izzó vaskohók mellett — nem mindennapi teljesítmény. Két munkás a csepeli sportcsarnoknál leszállt a gépről. — Fantasztikus, hogy mit dolgoznak ezek a sportolók — mondta a fáradtabb arcú. — Ebben a fullasztó melegben — tette hozzá a másik. — Becsülöm őket. , Harsány dudaszóval játékosok érkeztek. Az egyik gondosan megnézte, hogy valamennyi ajtót bezárta-e, aztán slusszkulcscsal a kézben elindult az öltöző felé. — Szervusz — köszöntötte szeretetteljes hangon a fáradtabb arcú. — Ugye, nem lesz baj a hét végén? — Ne félj, öregem, ráhajtunk — felelte a sportoló, majd eltűnt a kapuban. A két munkás elégedetten továbbhajtott. Nézem a játékost. Mosolyog. Kérdezem. Nem válaszol. Igyekszem kitalálni, mi nyomja a lelkét. Miért unja a kosárlabdát Megyeri? Miért üres, céltalan számára ez a játék? Lehet, hogy úgy érzi, már nem tud fejlődni ? Kétségtelen, eljutott egy szintre. Egy olyan szintre, amely már nincs is olyan messze a kiválótól. Kevés kellene hozzá. Ezért a kevésért azonban évek óta keményen dolgozik. Mégsem tudja pótolni... Valami hiányzik belőle. Erre jött volna rá? Megyeri udvariasan hallgatja ez okfejtést. Csak éppen minden megjegyzés nélkül. Még csak nem is bólint, de nemet sem int a fejével. Ezek szerint másról van szó. Talán az edzője túlontúl sokat „foglalkozik” vele. Glatz Árpád keménysége közismert. A hibákat nem hagyja észrevétlenül. Esetleg túlságosan sokat korholja Megyerit? Persze, mit csináljon, ha muszáj. A játékos egyik lábáról a másikra áll. Tekintete olyan, mint egy gyereké, aki az édesanyja „prédikációját” hallgatja. Egyszerűen belefáradt volna az egészbe? Van, aki hat, van aki nyolc vagy, tíz év után rendül meg. És olyan is van, aki soha. A sportolóknál egyénekre szabott az idő kérdése. Az is lehet, hogy csak időleges, pillanatnyi elkeseredésről van szó. Valamilyen családi, külső ok a dolog háttere. Ezek a felvetések is mind kérdéssé formálódnak. Sajnos, költőiekké. Elfogadható választ egyikre sem kaptunk. ■: Sokáig nem tudtam megérteni Glatz Árpád edzőt A MAFC elleni mérkőzés után hívta össze a csapatot Hosszú ideje elégedetlen volt a játékosok teljesítményével. Sorra kérdezte a sportolókat: kinek mi a gondja, baja? Mi kell ahhoz, hogy a nehéz helyzetből kilábaljanak? Steier, Lázár és a többiek hosszas fejtegetésbe kezdtek. Mindannyian jól tudták, szavakkal nem lehet pótolni az elhullajtott pontokat, mégis mindenki egyre jobban érezte magát A széthullott társaság ismét közelebb került egymáshoz. És ekkor jött Megyeri — már ismert — hozzászólásával. Az edző — bár első hallásra úgy éreztük, tehette volna — nem lépte át kijelentését, ő annál már régebben, jobban ismerte Megyerit. Nem utcai beszélgetésen, hétköznapi találkozáson kérdezte tőle: „Apropó, miért nem igyekszel úgy a pályán?” —, hanem olyan helyzetben, amikor valóban felelősségteljes választ várt tőle. — Megyerivel évek óta csatázom — mondta. — Máskor is közölte, ezt ő már csak az előnyökért csinálja. Megmondom őszintén, nem örülök, hogy csapatomnak ő az egyik válogatott sportolója. A közelmúltban azt is megkérdeztem tőle, hogy a válogatottban miért hajt? Azt felelte, azért, hogy eljusson Stockholmba. Nem tudom, érzi-e, hogy mi ebben a kivetnivaló Nem a győzelmet, a hőn áhított továbbjutást emlegeti. Az utazás lebeg előtte.m A férfiválogatott a múlt héten ausztriai turnén vett részt. Balogh József, a legjobbak edzője Megyerit biztos utazónak tekintette, Glatz Árpád azonban felkereste és beszámolt a történtekről. Bár a válogatott érdekei — különösen most, a sportág szempontjából oly sorsdöntő Európa-bajnoki selejtező előtt — rendkívül fontosak, a keretedző közölte a játékossal: nem tarthat a csapattal. Beszélgetésükre a Bp. Honvéd—Csepel rangadó után, egy nappal az indulás előtt került sor. Jelen voltunk a kellemetlen hír közlésekor. Megyeri akkor is csak mosolygott, majd jó utat kívánt Két nap múlva a románok ellen a B-válogatottban azért helyet kapott Némi ellentmondás a nevelésben: ő volt a csapatkapitány. Az igazsághoz tartozik, hogy jól játszott. „Unottan” is dobálta a kosarakat. Mi tartozik még a történtekhez? Mindenekelőtt az a tény, hogy már csak másfél hónap van hátra az Európa-bajnoki selejtezőig. A válogatottnak tovább kell jutnia! Megyerinek helye lenne a csapatban. Ilyenkor, amikor már valóban minden erőt egyesíteni kell, amikor igazán szükség van minden értékre , mit kell tehát tenni? Mit kell feláldozni? A nevelési elveket? Vagy az egyébként számításba jövő játékost? A válasz aligha lehet vitás. Már az is hiba volt, hogy Megyeri a B-válogatottban helyet kapott. Ha Megyerinek nincs szüksége a kosárlabdára, a kosárlabdának sem lehet szüksége Megyerire. Gyárfás Tamás RÖPLABDA Pozsonyi tények „finn" remények Utoljára nem egészen két éve jártam Pozsonyban, s éppen férfi röplabda-válogatottunk akkori szereplése miatt nem fűződnek túlzottan kellemes emlékeim a városhoz. Az 1975-ös Felszabadulási Torna bizonnyal nem kerül a sportág aranykönyvébe: öt mérkőzés, négy vereség, s mindössze egyetlen, soványka győzelem, az is Beloruszia válogatottja ellen, s kilencedik helyezés a tizes mezőnyben — az együttes mérlege a közelgő EB előtt sejtetni engedte a későbbi balsikert. No, és fegyelmezetlensége miatt akkor küldték haza a válogatott akkori szakvezetői Buzek Lászlót... Felmerült a kérdés, vajon most mire lesznek képesek ugyanazok a játékosok, akik két évvel korábban szánalmasan vergődtek a pályán, egyetlen pillanatig sem hitték el, hogy akárcsak aprócska győzelmi esélyük van. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, s az együttes már tavaly több figyelemre méltó eredményt ért el, a bajnokság színvonala után ítélve, mégis meglehetősen kétkedve fogadtuk a szárnybontogatásról érkező híreket. Alig egy hónapja három mérkőzést játszott Csehszlovákiában válogatottunk, s mindannyit megnyerte, a Szuper Liga harmadik helyezettjét, a CH Bratislavát például 2:0 után 3:2-re győzte le. De utána következett idehaza a bajnoki torna, s az egy kicsit ismét megkérdőjelezte a szereplés hitelét. Alig két hét múlva kezdődik Belgiumban az EB-selejtező, ami szinte teljesen megszabja a sportág jövőjét. Ezért utazott egy napra ismét Csehszlovákiába az együttes, hogy újból összemérje erejét a CH Bratislavával. Amely egyébként az eltelt egy hónapban bravúrosan szerepelt a bajnokságban: Liberecben 3:0 arányban bizonyult jobbnak az Aero Odolena Vodánál, s 3:2-re a bajnok Dukla Liberecnél, ezzel feljött a második helyre. Garamvölgyi edző nem is tagadja, tart az összecsapástól. A mérkőzés előtt nem győzi hangsúlyozni, hogy számára nem az eredmény mondja majd a legtöbbet, hanem az: sikerült-e előrelépni az eltelt egy hónapban? Felhívja játékosai figyelmét arra, hogy szünet nélkül gyors támadásokat kezdeményezzenek, emlékeztetve arra, hogy legutóbb két játszmán át mindenki Buzek „alá” dolgozott, s erre majdnem ráfizettek a folytatásban. Kéri őket, hogy Buzek ütőerejét használják ki, de azért mozogjanak sokat, alkalmazzák a tanult variációkat, hiszen ezzel Buzekiak is segítenek, az ellenfelet is megtévesztik. A közel négyórás utazás után meglepően frissen zajlik a bemelegítés, bár az edző kissé hiányolja a még nagyobb összpontosítást. De amíg a játékosok készülődnek, itt az ideje, hogy megismerkedjünk az ellenféllel A CH Bratislava öt válogatottal büszkélkedhet, közülük Pipa a legismertebb, de a balkezes Kroca is sokszor ölthette már magára a címeres mezt. Novotny pedig manapság a legjobb csehszlovák leütőnek számít, de alighanem Sirvon és Cifra is ott lesz Belgiumban, a selejtezőn. A magyar válogatott a Takács, Buzek, Huszár, Börcsök, Bogár, Nagy 1. kezdő hatossal lép pályára, s nagy ambícióval veti magát a küzdelembe. A bajnoki küzdelmekkel összehasonlítva pompásan zár a sánc, a feladó Takács is elemében van. Bemutat jobbra, Buzek felé, a sánc összezár, a labdát mégis Nagy Pista kapja, a bal oldalon. És — üresen... Garamvölgyi beszól: „Gyerekek, ejtésre menjetek!" —, majd mindjárt magyarázza is: „Két hete a védekezést gyakoroljuk. Úgy érzem, most jól megy.” Valóban, ez a legszembetűnőbb változás. Bogár vetődik, Börcsök vágtat, még akkor is, amikor látszólag el sem érhetik a labdát. Ezen helyzetekben odahaza, a bajnokságban a legtöbben csak legyintenek... És élvezik a játékot! örülnek egy-egy pontnak, biztatják egymást, néhány villámgyors támadásukat az ellenfél egyáltalán követni sem tudja. A második játszmában erősítenek a csehszlovákok, mindhiába. A védekezés továbbra is elsőrangú a magyar csapatban, s ami szembetűnő: az ellentámadások olajozottsága. Aztán Garamvölgyi is „bemutat” valamit: amikor Takács előrekerül, Börcsök meg hátra, a helyükre Mondi, illetve Dévényi jön a pályára, hogy végig támadásban maradhassunk. Mindez u:7-nél történik, azután, hogy szemmel láthatóan élesedett a küzdelem. Majd jön a visszacsere, mert leforgott a csapat. Az eredmény? 14:9! Átmeneti visszaesés, semmi nem sikerül a negyedik játszmában. Bőrösök kiszól: „Annyi butaságot csinálunk most...” És újabb „új vonás”, Takács összeszorított fogakkal mondja : „Nincs még vége, nincs még vége, meg kell nyernünk!" Nem adják fel, s ha most nem is, a következő játékrészben eredménnyel jár, hogy végre, úgymond, tartása van az együttesnek. A szünetben a csehszlovákok mestere, Schenk — de jó játékos volt!— izgatottan, idegesen gesztikulál, mintegy bizonyítva, mennyire komolyan veszik a találkozót. De ezúttal hiába! A negyedik játszma csupa csillogás-villogás, a sánc nagyszerű, az ellenfél bármennyire is akar, nem szerez egyetlen pontot sem, csak a labdát nézheti. A magyarok, az edzőt is beleértve, mosolyognak, s aki ismeri őket, jól tudja, korábban mérkőzéseken ez alig jellemezte őket. Az ötödik játszma már csak ráadás ... Magyar válogatott—CH Bratislava 4:1 (6, 9, —4, 0, 10) Takács, Bogár és Börcsök játszott kiemelkedően, de a többiek is megtették a magukét. Különösebb következtetéseket persze nem szabad ebből az edzőmérkőzésből levonni. Annál többet abból a hazafelé, a buszban lezajló beszélgetésből, amelyet most idézek majd. Azokról esett szó, akik nem vállalták az emelt szintű követelmények teljesítését, kiváltak a sorból, feladták a harcot. Kovács Károly, a csapatkapitány mondja Bogárnak: „Azt hiszem, ők belenyugodtak abba, hogy az EB balsikerével lépjenek le a nemzetközi porondról. Én ..., mi... ezt nem fogadjuk el. Tudjuk, hisszük, hogy több van bennünk!” Erő feszül az általános helyeslésben. Kívánjuk, hogy az igazuk Ternatban és Ruisbroekben is bebizonyosodjék! Meg aztán Finnországban is. Az EB-n... Tölgyes Péter XXXIII. 77. ♦ 1977. április 1. KÉZILABDA Felszabadulási Kupa — Pécsett Az utóbbi két év legrangosabb férfitornája • Vendégségben: a szovjet és a lengyel válogatott • Világhírű kézilabdások randevúja • A lengyel Klempel századik válogatottságát ünnepli Nem panaszkodhatnak a pécsi sportkedvelőik, hiszen hétről hétre rendkívül gazdag sportprogramot bonyolítanak le városukban, különösen amióta megépült a minden igényt kielégítő sportcsarnokuk. A hét végi Felszabadulási Kupa nemzetközi férfi kézilabdatorna rendezési jogát is a pécsiek kapták, rangosabb kézilabdaesemény pedig az utóbbi két évben nem nagyon volt Magyarországon. Igazolásképp elég, ha csak az indulók névsorán futunk végig: ott lesz a tornán a montreali olimpiai bajnok szovjet válogatott, a harmadik helyezett Lengyelország, az ötkarikás játékok hatodik helyén végzett magyar válogatott, valamint a svédországi világbajnokságra készülő junior-válogatottunk. A pénteken kezdődő háromnapos mérkőzésorozat résztvevői közül hárman — a lengyel válogatott és a két magyar csapat — már Pécsett tartózkodnak, a szovjetek csak péntek délelőtt érkeznek. A lengyel válogatott legjobb összeállításában képviselteti magát a tornán. Megcsodálhatják majd a dunántúli város szurkolói a világhírű Klempel játékát, aki egyébként második mérkőzésükön, a magyar juniorok elleni találkozójukon ünnepeli majd századik válogatottágát, de helyet kapott a csapatban a nagyhírű Rozmierek, Gmyrek, Sokolowski és Kaluzinski is. A szovjetek is, mint jelezték, igen erős öszeállításban érkeznek. Itt lesz például ez olimpiai aranyérmes Tomin, Kigyajev és Csernyisov. A csapatot egyébként jórészt a BEK-ben kiválóan szereplő CSZKA Moszkva tagjai alkotják. Nem leszkönnyű dolga a két magyar együttesnek. — Ismerjük ellenfeleinket, a rangjuktól függetlenül szeretnénk megszerezni az első helyet — mondta Faludi Mihály, a felnőttválogatott vezetőedzője. — Ehhez persze kimagasló teljesítményt kell nyújtania valamennyi kézilabdásunknak. Sajnos, a felkészülési lehetőségünk nem volt a legkedvezőbb. Sérülések is tizedelték az utóbbi napokban az együttest. A testnevelési főiskolás Mocsai például ez utóbbi ok miatt nem játszhat, helyére a szegedi Dobót hívtam meg, s a tavalyi év kézilabdásának, Szilágyinak a szereplése is kétséges. — Nekünk nincsenek, de nem is lehetnek győzelmi reményeink — vette át a szót Fazekas László, a juniorok edzője. — A pécsi torna erőfelmérés lesz a csapat számára, s egyben a világbajnokságra való felkészülésünk záró szakasza. JÁTÉKOSKERETEK Szovjetunió: Tomin, Hronyi, Klujko (kapusok), Kigyajev, Csernyisov, Ceikolajev, Csamajev, Dracsov, Loszovik, Kolotov, Kószák, Kuljov, Tolbisz, Maruszenko. Lengyelország: Rozmiarek, Malek, Milkowski (kapusok), Kacki, Gmyrek, Kaluzinszki, Gyesla, Cieselski, Tomasewszki, Sokolowski, Klempel, Faleta, Brzozowszki, Köziéi, Gwozdz, Mankowszki, Jedlynszki, Lakami. Magyarország: Bartailos B., Verőci, Elés (kapusok), Kenyeres, Kantra, Kovács P. Szabó, Buday, Kocsis, Gubányi, Ulez, Ágoston, Talga, Szilágyi, Dobó. Magyar junior-válogatott: Bakos, Hoffmannn (kapusok), Nád, Bodnár, Jegenyés, Molnár, Wohner, Paksi, Kovács M., Kasparik, Makai, Szabadics, Demény, Lele, Horváth, Kedves.