Népsport, 1978. június (34. évfolyam, 129-158. szám)

1978-06-01 / 129. szám

XXXIV. 129. ♦ 1978. június 1. A nyitány játékvezetője A jólértesült körökhöz kö­zelálló hírforrás — mint már annyiszor — újra téves tájé­koztatást­ adott. Ugyanis nem a brazil Coelho, hanem az argentin Angel Norberto Coerezza kapta azt a meg­tisztelő feladatot, hogy a XI. labdarúgó VB nyitó mérkő­zésén fújja a sípot A házi­gazdák­­ számára eddig meg­lehetősen közömbösnek látszó NSZK.A Lengyelország össze­csapás tehát argentin szem­szögből is érdekessé vált: a kezdet kezdetén vizsgázik a dél-amerikai ország játékve­zetése. Coerezza 1933-ban szüle­tett, és 21 éves koriban már vizsgázott játékvezetőnek mondhatta magát. Képessé­geire jellemző, hogy képesí­tésének évében már 1. osz­tályú hivatásos mérkőzéseket vezetett. A legnehezebb ha­zai bajnoki és a Copa Li­­bertadores találkozókon mu­tatott teljesítményével már 1963-ban kiérdemelte a FI­­F­A-kerettagságot. Közreműködött az 1970-es mexikói VB-n és az 1976-os montreali olimpián is. A síp argentin mestere anya­nyelve mellett franciául és angolul is beszél. Különleges foglalkozással büszkélkedhet: Coerezza ugyanis hites könyvvizsgáló... ­ Játékvezető-küldés Portugál bíró vezeti az argentin-magyart Argentin sípol a nyitányon, Palotai a spanyol-osztrákon Elkészült a labdarúgó-világbajnokság első két fordulójára a játékvezető-küldés. A június 7-i játéknappal bezárólag ismertté váltak a mérkőzések bírói. Mint ismeretes, a nyitányon az argentin Coerezza fújja a sípot. A minket legközelebbről érintő két találkozón portugál, illetve uruguayi bíró működik majd. Buenos Airesben június 3-án bemu­tatkozik Palotai Károly is. A játékvezető-küldés részletes programja: június X. NSZK—Lengyelország Coerezza (argentin) június 2. Magyarország—Argentína Garrido (portugál) Franciaország—Olaszország Kainea (román) Tunézia—Mexikó Gordon (skót) június 3. Spanyolország—Ausztria Palotai Svédország—Brazília Thomas (walesi) Peru—Skócia Eriksson (svéd) Irán—Hollandia Archundia (mexikói) június 6. Argentína—Franciaország Dubach (svájci) Olaszország—Magyarország Barreto (uruguayi) Lengyelország—Tunézia Martinez (spanyol) Mexikó—NSZK Bouzo (szíriai) június 7. Ausztria—Svédország Corver (holland) Brazília—Spanyolország Gonella (olasz) Skócia—Irán N’ Diaye (szenegáli) Hollandia—Peru Prokop (NDK-beli) ­ LABDARÚGÁS „A labdarúgó majd csak akkor szabadul meg kínzó gondolataitól, amikor becsukja maga mögött az öltöző ajtaját, és belép a pályára vezető alagútba. A körszegek kopo­gása mint induló cseng fülében. Mint vérpezs­dítő dobszó, amely magával ragadja, amely kiszakítja a mi világunkból, hogy testestől-lel­­kestől átadhassa magát a JÁTÉK-nak! Ilyen­kor éppen csak kezdődik a visszaszámlálás, még kétségek gyötrik. Tudja, hogy a világ, de saját különvilága is: a haza, a család, az ott­hon, s mindenki, aki csak ismeri, a lehető leg­többet várja tőle. Mindig győzni azonban, saj­nos, nem lehet... Nézzék el neki is, nézzék el az edzőjének is. Óriási felelősség nyomja vál­­lukat..." Aki ezeket a sorokat írta, nem más, mint Edson Arantes do Nascimento, a fekete gyöngyszem: Pelé... írása az Opinion című lap szerdán reggel megjelent számának első oldalán — a vezércikk helyén — látott napvi­lágot Minden idők egyik legnagyobbja jó hangot ütött meg, igaz ügyért emelte fel sza­vát, amikor a JÁTÉK előtti feszültséget ma­gyarázza, s megvilágítja egyben a nagy tit­kolózások, a zárt kapuk nagyon is emberi jelentőségét. Hallgatnak-e Petére a szemben álló fe­lek? ... Erősen kétséges. A labdarúgás ma már nemcsak a szent játék bensőséges világa - egyre több csatornán áramlik be a pénz, s az üzlet kockázata túlontúl feltüzeli, képes meg is vadítani az embert. Szerencsére mi kivül­­esünk ezen a körön. A mi játékosaink nem gladiátorok, akik csak pajzsra emelve hagy­hatják el az arénát... Érzik és idézik az ott­hon melegét, a levelekben és táviratokban is feléjük áramló szeretetet. Elszántan készülnek, szeretnének megfelelni a bizalomnak, s tud­ják: ha emelt fővel — bár ha vesztesként is­­ hagyhatják el a pályát, becsületes, önfeláldozó harc után, az otthon baráti kézfogással várja őket. Igen, mo­st már egyre inkább érződik a rajt előtti feszültség. Szinte a levegőben vibrál, Ar­gentínában már elbújni sem le­het elől­e, s lehet, hogy téve­dünk és itteni érzéseinket köl­csönözzük — de talán már ott­hon sem... Valóba® a visszaszámlálásnál tartunk, tele a Pelé soraiban emlegetett izgatott várakozással. Nem csupán maga a világbaj­nokság, továbbjutás, érem és aranyérem a tét, hanem a labda­rúgás további fejlődésének mér­földköve is egyben a Mundial. A visszaszámlálás feszültségét, titkaival együtt, most aligha­nem Lengyelország és az NSZK válogatottja érzi a leginkább. A Mundial nyitómérkőzésének sze­replői. Az NSZK válogatottja egye­lőre Cordobában tartózkodik. Utolsó edzése szerdán délelőtt 11.10-kor kezdődött. Nem vala­mi nagy hangulatban ... Maier-kukfenc Amikor az edzés megkezdő­dött — Schön kapitány még se­hol __ A helyettese vezette a mozgást, ő meg a csapat veze­tőivel tárgyalt. Amikor aztán megjelent a pálya szélén,_.egy,­­szem­ben megérezte, hogy itt va­lamit mondani kell, hogy meg kell magyarázni a csapat ko­morságát : — A játékosok érzik, hogy el­csúsztunk a formaidőzítéssel, még most sem tudtuk igazán utolérni magunkat. Ami viszont a „munkahangu­latot” illeti, Helmut Schön, sem panaszkodhatott. A csapat ré­gebbi tagjai nagyszerűen közve­títenek a szakvezetés és a csa­pat között... Ha például törzs­döntö­getés következett, ők hajoltak a leg­mélyebbre, még a bokájukat is megfogták. És a személyes pél­da mellett a biztató szavakkal sem fukarkodtak... A fiatalabb társak viszont — alighanem ért­hető módon — kissé idegesen, kapkodva végezték a gyakorla­tot. Ekkor gondolt egy nagyot Sepp Maier, a csapat veterán kapusa . 1. Szinte bohóccá ved­lett, felállt a guruló labdára, s megpróbált futni rajta. A tár­sak már mosolyogtak. A kapu­ban aztán a könnyű lövésekre úgy ve­tődött, mint egy béka, szanaszét hányt tagokkal. A tár­sak már nevettek. Amikor gólt kapott, hatalmas bukfencet ve­tett, tettetett haraggal, gro­­teszkül. És a társak már kacagtak... A hangulat megmenekült, Maier lélektani manővere teljes sikerrel járt. Azazhogy egy arc még ekkor is komor maradt. A védelem szőke betonemberéé, Berti Vogtsé, őt már Schön kapitány vette kezelésbe ... Beszállt a játékba, nagyokat ütközött Vogtsszal, mígnem megjelent valami mosolyféle a hátvéd szá­ja szögletében is. Maprológ Mindez hadd legyen ízelítő és magyarázat Pelé szép írásá­hoz ... Igen, ilyen a vissza­számlálás a Mundialoin. Persze, Helmut Schön sem tudta mindvégig megőrizni bo­­hókás kedvét. A másfél órás ed­zés után szinte megadóan ált az újságírók gyűrűjébe és komoly arccal beszélni kezdett: — A csapat mostani helyzete, pszichikai állapota nem alkal­mas arra, hogy „sakkozzunk” a pályán. Úgy kell tennünk, mint régen a huszároknak, akik meg­­sarkantyúzták a lovat, be­hunyták a szemüket, és csak akkor nyitották ki, amikor bennjártak a harc sűrűjében ... Ez a csapat nem hasonlítható össze azzal, amelyik négy éve világbajnok lett, és amelyben olyan nagy egyéniségek játszot­tak, mint Beckenbauer vagy Breitner... így hát nem aka­runk különösebben taktikázni a lengyelek ellen. Rohamozunk az első perctől kezdve. Még csak abban sem vagyok biztos, hogy ez a legjobb taktika, de a hely­zet erre kényszerít... Az argentin kollégák meges­küdtek, hogy Schön hangja most nagyon őszintének tetszett. Vagy talán csak most tréfál­kozott igazán, mint az imént Vogtsszal?... Sstsrntesch lement És most a másik tábor. Jacek Gmoch, a lengyel szö­vetségi kapitány lehetőséget adott az újságíróknak, hogy vé­gignézzék az edzést. Alapos bemelegítés után lazí­tó gimnasztika következett, majd könnyed, játékos kétkapu­­zás. És egy újságíró kérdése: — A múltkor is megfigyeltem, hogy milyen összeállításban kezd az „igazi” csapat... Ezek szerint?.. . — Azt ajánlom — mosolyo­don el Gmoch­k, hogy ne vonjanak le ebből semmiféle következtetést, mert félreveze­tik az olvasóikat ... Szinte ugyanabban a percben jött a bizonyíték ... A válogatott erőnléti edzője intett Andrzej Szarmachnak, hogy jöjjön le a pályáról. Ő maga állt a helyére. Az argen­tin kolléga meg csak mosoly­gott, hogy érti, érti ő, nem is von le semmiféle következte­tést ... Azt azonban látta, hogy Szarmach nagy formában van, s az imént lőtte már a harmadik gólját... Lélektan — még egyszer Addig a pillanatig, amíg a Ri­ver Plate-stadion öltözőfolyosó­­ján — Pelé szavaival élve — felhangzik a bőrszegkopogás in­dulója, még sok a tennivaló a lengyel csapatban is. Érdemes erről meghallgatni Jacek Gmoch véleményét: — Válogatottunk mellett töb­ben dolgoznak, akiknek az a feladatuk, hogy foglalkozzanak a játékosokkal, vezessék le fe­szültségüket, és sugározzanak beléjük megfelelő önbizalmat. Úgy érzem, elegendő tapaszta­latunk van már, hogy megold­juk ezt a feladatot. Most az a feladatunk, hogy felszítsuk a harci kedvet, elérjük a kedvező szintet. Ha egy játékos már vá­gyik a pályára, már „harapna”, várja az első összecsapást — nagy baj nem lehet... Hát, nagyjából ez most a célunk. Beszélünk izgatott várakozás­ról, „lelkizünk”, szeretnénk visz­­szaadni ezt a mostani feszültsé­get. Az NSZK csapatáról, meg a lengyel válogatottról. Titokban azért egy kicsit még­is a mi csapatunk utolsó simí­tásairól szólunk. A rutinos, VB-t kezdő csapatok készülődésén át — a mi fiatal együttesünk han­gulatáról is. Rajt A két válogatott csütörtökön, a VB nyitónapján különrepülő­­vel utazik Buenos Aires­be. Sem Gmnoch, sem Schön kapitány nem hirdetett még csapatot, ez szánta természetes is. A nem­zetközi szaksajtó azonban tulaj­don­képpen már mindkét együt­test „összeállította”. Mi is leírjuk, nem tévedhe­tünk nagyot... Tehát. Lengyelország: Toma­­szewski — Szymanowski, Gör­gen, Zmuda, Maculewicz — Kas­­perczak, Nawalka (Boniek), Deyrin — Lato, Lubanski, Szarmadi. NSZK: Maier — Vogts, Kaltz, Rüssmann, Zim­­mermann — Bonhof, Beer, Flohe, H. Müller — Abramczik, Fischer. És csütörtököm — magyar idő szerint — 19­­órakor felgördül a függöny... Megkezdődik a világbajnokság. Megkezdődik a játék... Azazhogy, amint mi is re­­m­éljük. Pelével együtt: a JÁTÉK. ...és megkezdődik a játék Tomasevszki kapuson sok múlhat Az ellenfelekről... ARGENTÍNA A sérültek állítólag rendbe jöttek, a szerdai edzésen már Houseman is részt vett. Menot­­ti a következő csapatot tervezi a magyarok ellen: Fillol — Ol­­guin, Galvan, Fassarella, Oviedo — Ardiles, Gallego, Valencia — Houseman (Bertoni), Luque, Kempes. OLASZORSZÁG „A jelenlegi olasz csapat a világbajnoki döntő leggyengéb­ben felkészült válogatottja” — jelentette ki Helenio Herrera, az egyébként felelőtlen kijelen­téseiről közismert edző, az In­­ter egykori szakvezetője. A „Mágus” néven emlegetett edző a legutóbbi mérkőzésen nyújtott gyenge játék mellett a Rossi körül folyó huzavonára alapí­totta véleményét. Bearzot még nem hirdetett csapatot, de vár­hatóan, így kezdenek a fran­ciák ellen: Zoff — Gentile, Bel­­lugi, Scirea, Cabrini — Causio, Tardelli, Antognoni, Benetti — Rossi (Graziam,, Bettega, FRANCIAORSZÁG Hidalgo kapitány összeállítási gondjai ellenére nyugodt, ma­gabiztos, akárcsak játékosai. A korábbi sérültek (Trésor, Bathe­­nay és Rocheteau) ugyan rend­be jöttek, de még gondolkodik beállításukon. Nem akarja túl korán harcba dobni őket. Állí­tólag ezt a csapatot tervezi: Bertrand-Demanes — Janvion, Rio, Trésor, Bossis — Michel, Guillou, Platini — Dalger, La­­combe, Six. NÉPSPORT 3 VB N­épszerűek a magyarok Avenida Callao 1764. A kapu előtt kék autóbusz, rajta piros, fehér, zöld színű táblán felirat: Hungria. A bejáratnál fegyve­res őrök sétálnak, ügyelnek a magyar csapat biztonságára, a játékosok nyugalmára. Az Ok­tóber 12. szállóba még a ma­­gyar újságíróknak is nehéz be­jutni, a külföldieknek pedig csak legritkább esetben sikerül­het. A kíváncsi járókelők egy­­egy pillanatra a másik oldalon megállnak, de aztán gyorsan to­vábbsietnek, mert noszogatják őket... Mindezt a mieink érde­kében teszik, egyelőre nincs is okunk panaszra! Gyors átállás A játékosok igazán eszményi körülmények között készülhet­nek az első nagy erőpróbára. Már túlvannak az első edzésen és — ami a legfontosabb — szervezetük gyorsan alkalmaz­­­akodott a megváltozott körül­ményekhez. Úgy látszik, beiga­zolódott az a feltevés, hogy na­gyon rövid idő is elég a négy­órás időeltolódás megszokásá­hoz. Hétfőn, amikor megérkez­tek, néhányan még kóvályogtak, szevelegtek a fáradtságtól, de csak este fékhettek le. Ilyenkor általában az okoz nehézséget, hogy a gyors elalvást viszony­lag korai ébredés követi. Pin­tér mosolyogva újságolta: any­agira végigaludta az éjszakát, hogy reggel nyolckor úgy kellett felébreszteni. Kereki és Török korábban kelt, de kipihenten. Két nap elteltével már min­denkiben feloldódott a londoni 1- 4 okozta idegfeszültség. Most, amikor a Mundial rajtja lassan már pályára szólítja a csapato­kat, Gujdárék gondolatban csak annyira térnek vissza a Wemb­­ley-beli mérkőzéshez, ami a ta­pasztalatok levonásához szüksé­ges, hiszen hasonló esetnek nem szabad megismétlődnie. Wembley tanulságai — Nagyon könnyen előfordul­hat, hogy az argentinok is négy csatárral játszanak, s erre fel kell készülnünk — magyarázta Pintér. — Londonban — amel­lett, hogy megijedtünk — meg­zavart bennünket az angolok 4—2—4-es felállása, mégpedig azért, mert eddigi ellenfeleink évek óta 4-3—3-at vagy 4—4— 2- t játszanak. Bár taktikailag fel voltunk készítve, fegyelme­zetlenek voltunk, nem fogtunk szorosan embert. Én is elkalan­doztam Francis mellől. A River Plate-ban megoldom a hasonló feladatot. Érzek magamban annyi erőt, hogy embert fogjak s közben a játék szervezésével, a támadásépítéssel is törődjek. Az angolok elleni mérkőzés fel­ért egy önkontrollal, és okultam belőle! Mások is elmondták: nem múlik el egyetlen nap sem anélkül, hogy egymás között ne beszélnének arról, hogy az 1-4- ből okulni kell. A VB-n való helytállás érdekében­ Kereki és Török azt a gon­dolatot fejtegette, hogy ügyelni kell a gyors váltásokra, mert ha valakitől elszabadul egy csatár, a másiknak ki kell tud­nia segíteni, mégpedig úgy, hogy közben ne támadjanak ré­sek a védelemben. Azt is megkérdeztük, nem nyomja-e őket az egy évvel ez­előtti, Buenos Aires-i 1-5 terhe? — Akkoriban borzalmas kö­rülmények között utaztunk. Tik­kasztó hőségben, párás levegő­ben léptünk pályára, s nem tudtunk megbirkózni a külső körülményekkel — mondta Tö­rök. — Most más a helyzet, másképp is készültünk, kipihen­tük magunkat. A formánk is jobb, mint akkor, hiszen tavaly úgy érkeztünk ide, hogy alig játszottunk néhány mérkőzést. A mostani hűvös időjárás ked­vező számunkra. A vezetőknek az az egyik leg­fontosabb törekvése, hogy a já­tékosok önbizalmát erősítsék. És ez nem könnyű feladat! Buenosban mindenki arról be­szél, hogy Argentína a VB egyik nagy esélyese. És mi kell ahhoz, hogy egy játékos ne rettenjen meg egy nagy erőpróbától? Pin­tér erre a kérdésre így vála­szolt: — Alapos felkészültség, veze­tői bizalom, s az az érzés, hogy az ember meg tudja oldani azt a feladatot, amelyet rábíztak. A River Plate edzőpályáján kedden este zárt kapuk mögött edzettek a mieink, s olyan tak­tikai elemeket gyakoroltak, amelyeket a soron következő három világbajnoki mérkőzésen alkalmazni szeretnének. Kivételt csak Váradi jelentett, aki csak könnyű mozgást végzett. Mint ahogyan arra számíthattunk is, Váradi nem játszhat az argen­tinok ellen. Az is kérdéses, azonban, hogy ott lesz-e a csa­patban a második mérkőzésen az olaszok ellen? Nagy Laci, a helyettese nagyon iparkodik, s láthatóan mindent megtesz an­nak érdekében, hogy jól helyet­tesítse. Baráti sajtóértekezlete kedden magyar nap volt. Dél­után a földszinti tanácskozóte­remben Baráti sajtóértekezletet tartott. Mégpedig igen jó han­gulatban válaszolt a feltett kér­désekre. Az argentinok nem győzték hangsúlyozni, hogy mennyivel készségesebb, mint például Menotti vagy Happel. Az argentinok voltak többség­ben, bábeli hangzavar volt, mert Baróti válaszait hivatalosan spa­nyolul, de a sorok között fran­ciául és olaszul is fordították. Ízelítő néhány érdekesebb kér­désből és válaszból. Kérdés: — A játékerőt tekint­ve van-e a mostani ,­csapat és a tavaly itt járt együttes között lényeges különbség? Válasz: — Igen. Ez a csapat más összetételű, összeszokottabb, egységesebb, jobb szellemű és jobban felkészített. — Miért volt szükség az an­golok elleni mérkőzésre ? — Ellenőrizni kellett a csapat felkészültségét, formáját, még­pedig nehéz mérkőzésen, ide­genben, hogy a VB rajtjáig még segíteni tudjunk a bajokon. — Kik a mai magyar csapat legjobbjai? — Törőcsik, Nyilasi, Pintér és Kereki. — Az argentinok ellen támad­ni fognak? — Olyan taktikát választunk, amit a helyzet megkövetel. Mi a támadójáték kedvelői va­gyunk, semmi esetre sem fo­gunk teljes erővel védekezni, mert akkor csak idő kérdése, hogy mikor kapunk gólt. — Ki nyeri a VB-t? — Brazília és Argentína a legesélyesebb, az európaiak kö­zül pedig az NSZK és Hollan­dia, de meglepetés is elképzel­hető. — Csoportjukban miként lát­ja az esélyeket? — Argentína jobb, mint bár­melyik más csapat, a többi há­rom játékereje teljesen egyfor­ma. Én a magyar csapat tovább­jutását várom a második he­lyen. A sajtóértekezlet egy órán át tartott, s végül megtapsolták Baró­ti­t. A magyarok egyébként na­gyon kedveltek, népszerűek itt, Buenos Airesben. Amerre fel­tűnnek a piros melegítős, vagy címerrel ellátott,­­elegáns öltönyt viselő játékosaink, mindenütt megtapsolják őket. Sikert, továbbjutást kívánnak re­kik. Persze, a második he­lyen. Menotti csapatának elsősé­gét már elkönyvelték. Szabad egy autogramot? Jobbról: Mészáros, Tóth A., Martos, Gifjdár, Fazekas, Nagy L. és Pusztai

Next