Népsport, 1979. október (35. évfolyam, 233-258. szám)

1979-10-01 / 233. szám

2 NÉPSPORT Budapesti spart­­ahitid döntő Jól szerepeltek a XIV. kerület és a Postás versenyzői Az Építők népligeti sportléte­sítményeiben vasárnap a déli órákban befejeződtek a XIV. bu­dapesti spartakiáddöntő esemé­nyei. Atlétikában, sportlövészet­ben, kézilabdázásban és kispá­lyás labdarúgásban a XIV. ke­rület és a Bp. Postás versenyzői szerepeltek a legsikeresebben. A hivatalos összesítés (a tavaszi döntőn elért eredmények és a szombaton, vasárnap nyújtott teljesítmények együttes értéke­lése) még nem történt meg, de a saját statisztikát vezetők úgy vélik: a Bp. Postás nyerte meg az összetett pontversenyt. Hiva­talos értékelésre, az egyesületek illetve kerületek közötti rang­sor kihirdetésére azonban csak a hét végén kerül sor, miután a BTSH tömegsportosztálya egyez­tette, ellenőrizte az adatokat. A kétnapos döntő végeredmé­nye. ,Atlétika. Győztesek. 100 mé­teres síkfutás: Tompas Györgyi (XXI. ker.), Rózsa István (XIV. ker.). 400 méteres síkfutás: Kras­­nyánszky Jánosné (Bp. Postás), Felicza Imre (XV. ker.). 800 mé­teres síkfutás: Tábori Zoltán (Bp. Postás). 4X 400 méteres váltó; XIV. kerület. 4 X 200 méteres váltó: Bp. Postás. Súlylökés: Csekőné Ti­­szavölgyi Aranka (XV. ker.), Bo­­ltai József (Csepel SC). Távolug­rás: Halász Éva (X. kerület), Tí­már Mihály (XIV. ker.). A sportlövészetet a X. kerület csapata, a női kézilabdát az OKISZ, a férfit a Budapesti postás csapata nyerte. A kispályás labdarúgásban mind a nők, mind pedig a férfiak me­zőnyéből a Bp. Postás együttese került ki győztesen. TÖMEGSPORT A szerencsés 13. 3500 résztvevő Hódmezővásárhelyen Vasárnap délelőtt kellemes, napsütéses időben a városi ün­nepi hetek szervező bizottsága a Magyar Rádióval közösen, fu­tó-kocogónapot rendezett. Ez volt a rádió 13. ilyen rendezvé­nye. Szombaton még minden­ki „fotózott”, vajon mit hoz a 13-as szám? Szerencsére jó időt, és mintegy 3500 résztve­vőt! Már korán reggel gyülekez­tek a fiatalok és idősebbek, közöttük Novák Ferenc, a deb­receni 2. sz. Postahivatal 50 éves kézbesítője is, aki elma­radhatatlan résztvevője a rádiós kocogónapoknak. A városi sta­dion előtt már reggel 8 órakor a ruháját szárí­tgatta. Kellett, hiszen a Debrecen—Vásárhely közötti utat zuhogó esőben és addigi szokása szerint, kerék­párral tette meg. „Már 50 éves vagyok, de a kerékpározásra, a futásra jó kondícióm érdekében egész életemben szükség volt és lesz!’’ — nyilatkozta. Az általános iskolások futa­mában több mint ezren indul­tak. Volt közöttük egy pöttöm apróság, Gulyás Attila 6 éves, első osztályos tanuló. „Miért jöttél?” — „A testvérem is itt van, és tetszik tudni, én na­gyon szeretek futni” — vála­­szolta. Az „idősebb fiatalok” között rajtolt Botyánszki Károly 55 éves MÁV-dolgozó is. A miért­re elmondta: „Fiatalabb korom­ban rendszeresen fociztam, az­tán hosszú ideig­­ semmi. Ez év tavaszán Szegeden rendez­tek ilyen futást-kocogást, és ott elindultam. Újra rájöttem a testedzés ízére, azóta minden reggel 2,5 kilométert kocogok. Jobb a kondícióm, a közérze­tem”. Nagy Rébek Ferenc, a Városi sportfelügyelőség vezetője, két futam között elmondotta: „A vásárhelyi heteket öt évenként rendezzük, a város felszabadu­lásának évfordulója tiszteletére. Idén ez a futófesztivál egyben az ünnepi hetek nyitánya is. Ez a tény a testnevelés és sport fokozódó megbecsülését jelenti városunkban.” Közben az indulók egymás után rótták a kilométereket, ugyanis a táv három, illetve négy kilométer volt, több mint az előző kocogóakciók alkalmá­val. Minden befutó a rádió em­léklapját és a helyi szervező bizottságtól tombolajegyet ka­pott. A tombolahúzásnál a sze­rencsés nyertesek különböző sportfelszereléseket vehettek át. A legtöbb tanulóval induló ál­talános iskola az Úttörőszövet­ség 5000 forintos sportfelszere­lés-vásárlási utalványát kapta. A Magyar Rádió — László György által szerkesztett — ko­cogóműsora, melynek riporteri teendőit ezúttal Novotny Zoltán és Feledy Péter látta el, jól szolgálta a futárs-kocogás nép­szerűsítését. (Marthy) RÁDIÓ, TÉVÉ Hétfő, kedd. Rádió. Kossuth­­adó. 22.15: Sporthírek. Petőfi­­adó. 5.55 és 6.50: Torna. 10.55: Délelőtti torna. Televízió. Hétfő. Csehszlovák tv. II. 18.30: A spartakiád zász­laja alatt. Jugoszláv tv. II. 20.30: Sport a karikatúrában. Kedd. Budapest 9.00: Tévétorna. 19.20: Tévétorna. Csehszlovák tv. 17.40: Autósok-motorosok magazinja. Telefontestnevelő (176-166, 17— 22 óráig). Hétfő-kedd. A TeTT mikrofonjánál Wichmann Ta­más kenus, az elmúlt hónap sportolója: „... számomra nem Montreálban húzták meg a cél­vonalat, hanem Moszkvában!” KÉZILABDA ...és Megrázta Magát az Elektromos! A nőknél a BBC. Spartacus már ezüstérmes Már-már úgy tűnt, hogy az idén szinte csak odahaza veszélyes Debreceni Dózsa a Tatabánya után egy másik bajnokesélyest is le­győz,­ és .. . ... és akkor az Elektromos „megrázta” m­agát. Folytatva az utóbbi fordulókban kialakult „ha­gyományt”, remek hajrával fordí­tott a több labdát is eladó, szét­­esően, szervezetlenül játszó ha­zaiakkal szemben. Bár a Tramos csak harmadik a tabellán, nagy lépést tett a bajnoki cím felé. Per­sze, nem szabad megfeledkezni az újabb biztos győzelmet arató Ta­tabányáról, illetve az újabb „ve­­rekedős” mérkőzést nyert Szeged­ről sem! Az utolsó előtti női fordulóban „ezüstnapot” tartott a Bp. Spar­tacus: nem várt, fölényes győzel­met aratott a nagy vetélytárs Ta­tabánya otthonában, így már meg­szerezte a második helyet. De ki lesz a harmadik? S ami talán még izgalmasabb: ki esik ki a pécsiek mellett? Válasz: egy hét múlva, a záró fordulóban. FÉRFIAK Elektromos—Debreceni Dózsa 24-19 (9-11). Debrecen, Városi Sportcsarnok, 1400 néző. V: Buda­vári, Dorkó. Elektromos: BAKOS — Bartuszek 5/2, VASS S. 4/0, Ko­vács M. 7/3, VASS K. 1/0, HERTE­­LENDY 13/8, (4/3), Grisztel 0/0. Cs. László (kapus), Holczer 4/3, Balogh I. 0/0, KISS Z. 10/8 (7/7), Paksy 0/0. Edző: Hunyadkürti Já­nos. Debrecen: Hoffmann — TA­KÁCS 10/5, dr. Süvoltos 14/4 (2/1), MOLNÁR F. 6/3, Kormos 1/0, Var­ga L 9/5 (5/3), Sárközi 2/1. Cs: Bíró (kapus), Gottdiener 1/1, Péter 1/0 (1/0), Kordás 2/0, Hamza 0/0. Edző: Benyáts Balázs. A játékosok neve után: összes tiszta lövés/összes gól; zárójelben: ebből összes 7 m-es/7 m-es gól. Kiállítások: 2—2 perc. Gólszériák: 6—9. perc: 2-3, 5-3, 15—18. p.: 6-4, 6-7, 29—34. p.: 8-11, 12-11 (!). 15—17. p.: 15-14, 15-16 (utoljára vezetett a Debrecen). 23 —29. p.: 18-18, 23-18. A kulcsemberek teljesítménye az elsőtől az utolsó percig rányomta­­bélyegét a rangadóra. A korábban mérkőzéseket eldöntő debreceni Varga már az 1. percben büntetőt hibázott, s máskor „életveszélyt” jelentő szabaddobásai is rendre eredménytelenek voltak. A két Vass-testvér ugyanis — amúgy röp­­labdás módra — remekül sáncolt, útját állta a bombáknak. Varga ily módon történő kikapcsolásával már az első percekben megterem­tették­­az „alapot” a Tromos győ­zelméhez. (Ezért is ítéltük jónak Vass S. teljesítményét, noha a folytatásban rátig lehetett észre­venni!) Hiába is követelte a deb­receni közönség Varga visszaállítá­­sát („Gyere be, gyere be!”), az „öreg harcos” jó ideig nem kapott újabb játéklehetőséget. S­ az első félidőben erre nem is volt szüksé­ge csapatának, bár a két beállós a kelleténél kevesebbet mozgott. Az Elektromos­ egyébként reme­kül védő kapusa ekkor néhány perces hullámvölgybe került (előbb kiállították, majd megsérült), s ezt ki is használták a hazaiak. A fordulás után Kiss Zoltán percei következtek: „zsinórban” lőtt há­rom góljával megfordította az eredményt. A Dózsának 11 perc alatt mindössze 1 gólra futotta ere­jéből. Többek között azért, mert dr. Süvöltős ekkorra kissé elfá­radt, s így igazi vezéregyéniség nélkül maradt a csapat. Ugyan­akkor a Tromop nyugodtan pihen­tethette pár percig Vass Károlyt. .. A hajrára aztán teljesen összerop­pant a Debrecen (Péter is bünte­tőt hibázott), s az egy-két percre „feltámadt” Holczer vezérletével a vendégek csakhamar padlóra küld­ték! Hamar bebizonyosodott, hogy igazán modern kézilabdát ját­szó együttes ellen egy főleg szabaddobásokra építő csapat nem megy sokra. Aztán meg az, hogy Varga nélkül is játsz­hat jól a Debrecen, ha valaki „húzza” a csapatot. A tanul­ság: igazi vezéregyéniségek nélkül nem megy, de annak szervezni is tudnia kell a játé­kot! Dunakeszi VSE—II. Dózsa 19-19 (11-10). Dunakeszi, 200 néző. V: Haide, Tekauer. Dunakeszi: Ger­­gye — Varga S., Valentin I 3, FÁ­BIÁN 8 (2), Czipó 1, KOVÁCS K. 6 (5) Germány 1. Cs: Szabó I., Valentin II, Borbély. Edző: Neisz László. V. Dózsa: Káldi — TIFIN­­GER 3, SIMON 5. Kólya, Bitvai 4 (3), BICSOVICS 6. Bojtos. Cs. B. Molnár (kapus), Tóth J. 1, Rigó, Tóth K., Hekker. Edző: Dékán Rezső. Az eredmény alakulása. 15. p.: 6-5, 56. p.: 18-19. Szegedi Volán—FTC 20-17 (13-7). Szeged, Városi Sportcsarnok, 2500 néző. V: Kiss L. Papp I. Szeged: FARKAS Z. — Dobó, Barabás, BUDAY 5, Baráth 1, Szabó L. 4 (1), LUKÁCS 4. Cs: Bartalos Z. (kapus), LESE 6 (3), Oláh B., Czombos. Edző: Kővári Árpád. FTC: Lettner — Fodor 1, Kovács M. 2, Homor 1, Szilágyi, Taga 1 (1), Szabadics, HOFFMANN (kapus), TENKSE 9 (5), Csizmadia 1, dr. Mikus 1, Majoros 1. Edző: Horváth István. Kiállítások: 16—16 perc (!). Az eredmény alakulása. 23. p.: 11- 5, 37. p.: 17-8, 53. p.: 17-13, 57. p.:­ 18-15. Bp. Honvéd—Rába ETO 31-22 (16-13). Lőrinci Sportcsarnok, 200 néző. V: Kiss J., Nagy J. Bp. Hon­véd: Oláh Z. — Somogyi 2, ŐRI 9 (3), Kocsis 1, Kékesi 1, Kovács P. 5 (1), KENYERES 10. Cs: Jegenyés (kapus), Szőke 1, Füzes, Nagy K., Füredi 2. Edző: Kovács László. Rába ETO: Oross — Nyikos 1, Ká­dár 3, Samodai 5, Balogh I. 1, Pelikán 8 (3), Zuber 1. Cs: Jakab (kapus), Nagy R. 1, Varga J. 1, Varga L. 1, Szöllősi. Edző: Ajtony Ákos. Ki­állítás: 1. Az eredmény alakulása: 27. p.: 12- 13, 36. p.: 21-14. Tatabányai Bányász—Bp. Sparta­cus 31-25 (18-10). Tatabánya, 300 néző. V: Ambrus, Ruszina. Tata­bánya: BARTALOS B. — Flasch 3, Gubányi 3, Pánovics 3, Katona I, Pál 4, KONTRA 12 (6). Cs: Szabó I. (kapus), Káló 3, Babos 2, Bognár. Edző: Albrecht Miklós. Bp. Spartacus: Hadár — SZABÓ J. 11 (7), Lovrek 1, Janovszki 7, Makai 2, Győrfi 2, Sáfrány 1. Cs. Tamás (kapus), Szentmihály­­i, Skringár, Bánfi. Edző: Bíró Ká­roly. Kiállítások: 2, ül. 4 perc. Vasas—Pécsi MSC 25-22 (14-9). Fáy u., 400 néző. V: dr. Fülöp, Szendrey. Vasas: MEDGYESSY — Gódor 2, Mocsai 7 (1), MAGYAR 3, Várkonyi 4, Tepliczky 1, MOLNÁR G. 7 (4). Cs: Horváth J. (kapus), Lakatos, Egervári, Kiss M. 1. Edző: Horváth József. Pécs: Kovacsics — Benkő 6 (3), Koleszár, Herbert 1, Walter, Harmath 1, Hegedűs 2. Cs: Gerdesics (kapus), Ivanics 2, TASKÓ 3, Steer 2 (1), Kedves 5 (1). Edző: Mérő Gábor. Kiállítások: 4, ül. 6 perc. A nagy táj miatt mindkét csapat idegesen, sok hibával játszott. A második félidő elején a pécsiek néhány gyors ellentámadás ered­ményeként felzárkóznak, de a jól védekező, igyekvő piros-kékek vé­gig vezetve nyertek, s ezzel nagy lépést tettek a bentmaradás felé. NŐK Bp. Spartacus—Tatabányai Bá­nyász 22-17 (112-6). Tatabánya, 500­ néző. V.: Brecska, Soltész. Bp. Spartacus: Éliás — BATA 7/6, Czeglédy 4/1, Tusjak 1/1, Krá­­merné 1/1, Kocsisné 0/0, NYÁRI E. 16/9 (1/1). Cs.: Varga É. 4/4 (3/3), Tóth E. 0/0. Edző: Szabó István. Tatabánya: Mosolicsné — Török 1/0, Tóthné 9/4, Sipőcz­­né 3/0 (1/0), Vadász 8/2, Lengyel­né 12/3, GÁLHIDINÉ 6/4. Cs.: Dányi (kapus), Keczkóné 2/2, Vojvoda 2/2, Konti 1/0 (1/0). Edző: Laurencz László. Kiállítás: a Bp. Spartacusnál 2 perc. Az eredmény alakulása: 14. p.: 6-0, 30. p.: 14-6. A gyors, jó iramú mérkőzé­sen nagyszerűen kezdtek a ven­dégek, rendre pontosan fejezték be támadásaikat. Ebben az idő­szakban a tatabányai kapusok gyengélkedtek, így csak később vált úgy-ahogy kiegyenlítetté a játék. FTC—Bakony Vegyész 18-11 (13-1)­). Veszprém, 400 néző. V.: Kocsis, Nagy T. FTC: Berzsenyi — Bertáné 2, Oszvald 3 (3), LELKESNÉ 5, Rácz É. 1, CSIHA 3, Csajbókné 4. Cs.: Nemere. Ed­ző: Elek Gyula. Bakony V.: GYÖNGYÖSI — Horváth 1, Bor­sos 5 (3), Márkus 3, Farkas 1, Orbán, Hungler 3, Cs. Varga (kapus), Kerekes, ILABODA 5. Edző: Dreisziger Miklós. Kiállítás: 1. A korábbi hetekben gyengélke­dő Bakony Vegyész különböző okok miatt hiányzó három ta­pasztalt kézilabdázója nélkül ér­te el a meglepő eredményt lel­kes játékával. Az FTC védekezé­se nem volt megbízható, s mint­ha hiányzott volna belőlük a tűz, a frisseség ... Postás SE—Győri Textiles 20-17 (8-6). Körcsarnok. V.: Horváth F. , Szabó L. Postás SE: Olvecz­­kyné ,— dr. Bodáné 5, Torbesz 4, STILLERNÉ 2, Kerekesné 2, Herzné, Takács 7 (4). Cs.: Feke­­téné (kapus). Mb. edző: Koutny Lajos. Győr: Péti — NYÁRI ZS. 7 (4), Szabó Z. 1, Sulyok 6 (4), Csáktornyainé, Élőné 3, Ritter. Cs.: Tolnai, Smidéliuszné. Edző: Németh Gábor. Kiállítások: 6., ül. 2. perc. Feltűnően későn éledt fel a győri lányok harci kedve a ki­esés ellen harcoló budapestiek­kel szemben . .. TFSE—Csepel 10-14 (8-8). Épí­tők-csarnok, Népliget. V.: Gözsy, Völgyi. TFSE: Sziklai — Szabó M. 1, Nagy M. 5 (1), Strasser 2, Huj 5 (4), Lantos 2, Ádám 2. Cs.: Azari T. 2, Gulyán,­ Veréb. Edző: Dubecz József. Csepel: Rácz M. — Zsíros, Zsizsikné 2, Kobilik 2, Barátimé 4 (4), Ma­­jorszky 6 (4), Szűcsné. Cs.: Ko­­moróczy (kapus), Domokos, Be­­reczky, Tóth Zs. Edző: Kökény Ferenc. Kiállítás: a Csepelnél 2 perc. Az eredmény alakulása. 16. p.: 5-7, 36. p.: 15-12. A meglehetősen alacsony szín­vonalú, ideges hangulatú kiesési rangadón a játékvezetők 15 (!) büntetőt ítéltek. Dunaújvárosi Kohász—BHG SE 20-20 (14-10) Körcsarnok. V.: Taizs, Zavoczki. BHG SE: Pintér — Sturm 2, Varga M. 2, Dobján, Kiss J. 3, CSÁNYI 10 (7), Tóth­né 3. Cs.: Gál (kapus). Edző: Nádori Pál. Dunaújváros: Keszt­helyi — Jankovics, Burainé 2, KECSKEMÉTI 9 (4), Hajdú 1, Varga Zs. 5 (2), Bari 3. Cs.: Azaiy É. Edző: Kajcsa András. Kiállítások: 2, ill. 4 perc. A dunaújvárosiak csaknem vé­gig vezettek, rohantak ... A BHG- lányok pedig okos gólokkal meg­érdemelten szereztek egy pon­tot. „ ÉRTÉKELÉS * Nem vagyunk egyformák. Van, aki higgadtabban vi­seli az izgalmakat, van aki nehezebben tud parancsol­ni indulatainak. De van­nak helyzetek, amikor min­denféleképpen várni kell a felháborodással... így kellett volna cselekednie a Dunaúj­városi Kohász edzőjének is a Körcsarnok folyosóján, csapa­ta mérkőzését követően. Az el­vesztett pont miatt feldühödött sportember ugyanis minősít­hetetlen módon „értékelte” egyik játékosa teljesítményét. Legalább ötig számolhatott volna előtte . • • (kovács) A bajnokság állása 1. Szeged 2. Tatabánya 3. Elektromos 4. Bp. Honvéd 5. FTC 6. Debrecen 7. Bp. Sport. 8. Pécs 9. Vasas 10. Rába ETO 11. Dunakeszi 12. II. Dózsa 19 15 19 15 18 15 17 11 19 11 2 489-415 32 3 538-441 31 2 461-387 31 5 432-426 23 7 452-417 23­­ 8 451-462 19 1 11 474-482 15 5 3 11 445-504 13 4 3 12 428-491 11 5 3 14 429-475 10 4 1 13 399-485 9 2 3 14 421-484 7 (A legközelebbi mérkőzés: Elekt­romos—Bp. Honvéd, szerdán.) XXXV. 233. ♦ 1979. október 1 NB I I A GAGARIN­HMGAJtci.) AKELTEX-tol S “­? «—14, 14—22 és 22—6 óráig. A gépek nem panaszkodnak fá­radtságra, nem esznek, nem isz­nak, nem várják epedve a sza­badságot. A Gagarin szocialista brigád az első műszakban dol­gozik a már bemutatott tisztító üzemtől a gyűrűsfonóig. Heten vannak, mint a gonoszok, de félre a humorral, mondjuk in­kább így: hat plusz egy fő, az­az hat férfi és egy női dolgozó képviseli őket a termelésben. S ennek a kis csapatnak az éle­tében is szerepet játszik a fut­ball. Az ő közös programjuk nemcsak kirándulásokból, mú­zeum- és színházlátogatásokból, politikai oktatásokból áll, ha­nem szépen belefolynak a helyi sportéletbe is. Varga Ferenc, a brigádvezető, a többiek neve: Radics Istvánná, majd — betű­rendben — Alpár László, Holló Ferenc, Kilacskó ■István, Nagy István és Szabó László. Szóval, „a” Varga. Őt ismerik a legtöbben. Nem csoda, 41 éve dolgozik a gyár­ban. — Igen, 1938-ban végeztem el az elemit, a budafoki, első kí­sérleti iskolában koptattam a padot. De hogyan tovább? Ez nem kis fejtörést okozott. Csak a melóra gondolhattam, a szü­leim nem voltak bankárok. Közben kijártam a közeli pá­lyára. Csak úgy, bámulni a nagyokat. Lenkey Imre volt az edző, Dossel János meg a köly­kökkel bajlódott. Egyszer be­szálltam én is, s az öregnek megtetszett a játékom. Vitt az edző elé, úgy emlékszem rá, mintha tegnap történt volna. Szóval, odasántított velem a Lenkeyhez, ezt a srácot vegye fel valaminek a gyárba, mert jól focizik. Lenkey volt a ke­­resztorsó-üzem vezetője. Alkal­mazott segédmunkásnak. Nagy dolog volt ez akkor, rengetegen pályáztak ilyen állásra, nemcsak az én családom volt sóher, tud­ja. Nehéz meló volt. A fahü­velyeket gyűjtöttem össze, sú­lyos ládákba és azokat egyedül felraktam a bognárkocsikra. Majd beleszakadtam. Kit érde­kelt, hogy a környék egyik leg­tehetségesebb focistája vagyok? Jó, most látom magam előtt a mai fiatalokat, gondolják, mit okoskodik az öreg a múlttal, de azért én azt mondom, nem árt emlékezni rá, tetszik érteni? Egy év telt el így a gürcölés­ben, ráadásul utána rohantam a pályára. Lenkey látta, hogy használható vagyok, szólt a ja­vítóműhely főnökének, hogy vegyen oda lak­atostanoncnak. Phű, ez még nagyobb dolog volt! Tizenhét éves koromban végeztem, a csapat éppen beke­rült az NB II-be. Nézze, itt le kell írni azt is, hogy ha törté­netesen­­a legfelsőbb osztályban játszunk, akkor is ezen a tor­túrán kellett volna átesnem. Mert nem volt mese, melózni kellett. De tényleg hagyjuk a múltat, beszéljünk a brigádról. Váróit az NB vit­e­dl­ed te, majd szakosztályve­zető lett a gyári csapatnál. Ma is kijár a meccsekre, saját be­vallása szerint, csak a jó fut­­ballnak szurkol, ám egyesek szinte hallják dobbanni a szí­vét, amikor a KELTEX, vagy az Újpesti pózsa játékosai lép­nek pályára. S persze, a többiek is szurkolnak becsületesen. Még Radicsné is utánam szólt az irodában: — Nestem Törőcsik a kedven­cem, meg az FTC! Mit csinál egy ilyen szocia­lista brigád, amikor nem dol­gozik? Mivel kapcsolódnak egy­máshoz?" No, már említettük, hogy a naplójuk tele van a kü­lönböző közös programok él­ményeivel, amelyekből termé­szetesen nem hiányzik a fut­ball sem. Kispályás és öregfiúk mérkőzések, izgalom a lelátón, heves értékelés hajnalban, őszinte vélemény egész nap. Megtalálják a módját annak, hogy ne csak a fonalak meg a turbinák legyenek műsoron. Az „idegenek” véleménye szerint nemcsak a munkához, hanem a sporthoz is jó a hozzáállásuk. Van bennük akarat, céltudatos­ság. Hogy csak egy példát em­lítsek: egyszer elkapták a bri­gádvezetőt azzal, hogy 21 BD- gépet 13 nap alatt kell gene­­rálozni. Varga kijelentette: — Tudom, hogy most sirán­kozást vártok a norma miatt, de tévedtek, barátaim! Mi sportemberek vagyunk, s sze­retjük megdönteni a csúcsokat. Tizenhárom napot mondtatok? Tizenegy nap alatt elvégezzük a melót! Térjünk vissza a focihoz. Varga Feri, ugyebár, jó kis menő volt, a Kispestnek is be­ragasztott két dugót, ezzel nyert a Goldberger azon a bizonyos meccsen, mert Puskásnak csak egyszer sikerült a hálóba ta­lálnia. De hát ez régen volt, Feri haja már megőszült, jó­val nagyobb méretű öltönyre van szüksége, család, jobb kö­rülmények, miegymás, csupán az emlékek őrizték meg erede­ti színüket és alakjukat. — Tulajdonképpen, miről akar még hallani? Zavarba ejt a kérdése, hall­gatok egy sort, de ő megtöri a csendet: — Ha most azt mondjuk a maiaknak, hogy próbáljanak mással is foglalkozni, ne csak a labdarúgással, hát legyinte­nek, érti? Pedig hát mi lett volna velem a visszavonulás után, ha nincs szakmám? Igaz, nagyot változott a világ. Min­den más, mint a mi időnkben. Jó dolguk van a fiataloknak. Ne értsen félre, nem irigylem őket. Tudom, hogy a mai követelmé­nyek egész embert kívánnak. Ha valaki menő futballista, rengeteget kell edzenie, meg a meccsek is. Csak ... van vala­mi ... nem is tudom, hogy fe­jezzem ki magam. — Bachler felé fordul: — Tibi, amiről a múltkor beszéltünk. A sportköri elnök bólint, ér­zi, most ő következik, neki kell átvennie a szót. S ami a szí­vén, az a száján, ilyennek is­merik. El is kezdi: — Szerintem a legnagyobb baj a játékosok felfogásá­val vár, de ebben nem vál­tozott a helyzet évtizedek óta. Elmesélek magának egy régi esetet. Nálunk volt állomány­ban egy válogatott kapus. Soha nem járt be, természetesen. Egy nap bekopog hozzám egy ele­gáns nő, hogy jött a férje fi­zetéséért. Jól van! Átmentünk a munkaügyi osztályra, erre kiderült, hogy az illető nyolc ,hónapja nem vette fel a do­hányt! Melyik melós engedhet­te volna meg ezt magának? Ez mit gondol, ma is előfordul, ilyesmi? Hát hasonló eset igen, ha nem is anyagi vonatkozás­ban. Elmondom a fájdalmunkat. Ha van bátorsága, megírja... Hámori Tibor (Folytatjuk) íme, a Gagarin brigád — néhány „tartalékkal”. Balról: Szabó László, Radics Istvánná, Szikk Károly, Alpár László, Magony Pál, Varga Ferenc, guggolnak: Nagy István, Holló Ferenc, Kilacskó István Vasas—Pécsi MSC 24-15 (13-8). Fáy u 1 400 néző. V: Andorka, Tö­rök. Vasas: ŐRINÉ — Szabadfi, Csikné 2, STERBINSZKY 9 (2), Angyal 1, BRINZAY 4, Balogh 1. Cs: Ácsbog (kapus), Mihálykáné ( (3), Oláh 1, Gombai 1. Edző: Csik János. Pécs: KARIP — Erdő­­si, Apáti 2 (1), PERESNÉ 3, Boóz, Rákosi 1, BALÁZSNÉ 6 (2). Cs: Lukács (kapus), Pálvölgyiné 2, Bán, Szabó E. 1, Rezsnyák. Edző: Jéki Zoltán. Kiállítás: 1. A bajnokság állása (A bentmaradásért csatázó két együttes közül az utolsó forduló­ban a Csepel a Bp. Spartacushoz, a Postás SE az FTC-hez látogat.) 1. Vasas 2. Bp. Spart. 3. FTC 4. Tatabánya 5. Bakony V. 6. Győri T. 7. D.­újváros 8. TFSE 9. BHG SE 10. Postás SE 11. Csepel 12. Pécs 21 20 1 5 438-240 41 21 15 1 5 418-325 31 21 12 4 5 382-329 23 21 13 1 7 325-288 27 21 11 2 8 315-337 24 21 10 2 9 306-326 22 21 7 5 9 357-390 19 21 6 3 12 340-362 15 21 7 1 13 300-376 15 21 5 1 15 264-324­­ 21 5 115 336-400 11 21 4 117 293-377 8 SPORTMŰSOR HÉTFŐ ASZTALITENISZ, NB I. Férfiak. Bp. Spartacus—Ganz-MÁVAG, VIII., Szentkirályi u. 26., 17. (Gyé­­ressy, Tokai, Lengyel). KÉZILABDA, öregfiúk bajnok­sága. Zuglói Ifjúsági Park, Bos­­nyák­ tér. Bp. Spartacus—Testvéri­ség és EMB—KÉV Metró, 16. BHG —II. Dózsa és Vasas—FTC, 17. RÖPLABDA. Felszabadulási Kupa. Férfiak: Kecskeméti SC—Bp. Spar­tacus. Kecskemét, Városi Sport- I csarnok, 15, Papp L., Papp T.

Next