Népsport, 1984. június (40. évfolyam, 129-154. szám)
1984-06-01 / 129. szám
XL. 129. ♦ 1984. június 1. NÉPSPORT 3 Labdarúgás Spanyolország—Magyarország 1-1 (1-0) Miguel Munoz spanyol kapitány szigora csütörtök reggelre sem csökkent: mindent megtett azért, hogy fiai egy pillanatra se felejtsék el legutolsó találkozónk emlékeit, személyes tapasztalatait. Azt, hogy kellemes mérkőzésre készültek januárban Cádizban, és a végén a hazai közönség fergeteges füttye közepette gratulációra kényszerültek . .. A reggeli előtt kiadós tornaedzést vezényelt a Margitszigeten, aztán tíz óra felé sétáltak a vendégek, és közvetlenül a mérkőzésre indulás előtt, délután ötkor volt a taktikai értekezlet. Egy később gondosan letörölgetett fekete demonstrációs tábla segítségével ... Míg a játékosok sétáltak, a vendégcsapat vezetői a spanyol nagykövetség fogadásán válaszoltak az újságírók kérdéseire. Aztán a magyar szövetség által a tiszteletükre adott ebéden vettek részt. A mieink nem keltek olyan korán a tatai edzőtáborban. Mezey György a reggeli után még egyszer megbeszélte a kezdőcsapat tagjaival a taktikai feladatokat, s utána vitte ki a játékosokat fél órára az edzőpályára. Egy kis átmozgatásra, idegnyugtató játszadozásra. A mérkőzés előtt az Üllői úton a magyar öltözőbe sokan belátogattak egy-két jó szóra, bátorításra. A vendégek bezárkóztak. Csak a játékvezetőnek engedtek belépést, ő gondosan ellenőrizte a pályára készülődök cipőjén a stoplikat, és nem is egy esetben cserét rendelt el. Schmidhuber (Corell, Hellwig) vezetésével, mintegy 10 ezer néző előtt vonultak ki a csapatok a gyepre, és a két himnusz eljátszása után a következő öszszeállításban kezdték a játékot: Spanyolország: Arconada — Urquiaga, Maceda, Goicoechea, Camacho — Senor, Victor, Gallego, Gordillo — Santillana, Rincon. Magyarország: Disztl P. — Sallai, Kardos, Garaba, Varga — Ilamnich, Nagy, Gyimesi — Bodonyi, Kiss L., Hajszán. Csere: Rincon helyett Carrasco a 42. percben, Gallego helyett Francisco a szünetben, Bodonyi helyett Mészáros, Hajszán helyett Esterházy, Santillana helyett Sarabia, valamennyien a 67., Gyimesi helyett Kisznyér a 70., Gordillo helyett Julio Alberto a 80. percben. Gólszerző: Rincon a 22., Nagy a 47. percben. Sárga lap: Victor a 34., Kardos a 44., Sarabia a 87. percben. Szögletarány: 12:2 (7:2) Magyarország javáratával a tudatos támadóvezetés esetlegessé vált, s már nem volt olyan szervezett a két együttes játéka, mint azt megelőzően. A spanyolok már nem erőltették különösebben a góllövést, alig,alig jutottak el Disztl P. kapujához. A 87. percben Hannich fejelhette kapura Kiss bal oldali beadását, ám labdára kóstolgatták egymást a csapatok az első negyedórában. Mindkét együttes elsősorban a biztonságra ügyelt, egymást féltve őrző párok alakultak ki nyomban, ha valamelyik fél átlépte a felezővonalat. A magyar válogatott kezdeményezett, jobban járatták a labdát a mieink a pálya középső harmadában és súlypontáthelyezésekkel próbálták kicsalogatni kapujuk előteréből a spanyolokat. De a vendégek csak a labda birtokba vétele után voltak hajlandók kimozdulni. A magyar rohamok közepette hidegzuhanyként hatott a vendéggól. Teljes védelmi rövidzárlat után egyszerre két spanyol állít teljesen tisztán az ötösünkön belül. Még azt is megengedhették maguknak, hogy Rincon elsőre „kiflit” rúgjon, mert volt idő utánamenni a labdának, s javítani, hiszen magyar hátvédeknek híre-hamva sem volt. Ezután egy sebességfokozattal feljebb kapcsolt válogatottunk. Minden gyorsabb lett, s főleg egyszerűbb, az oldalpasszok helyett kezdett végre előre játszani tizenegyünk. Hannich hamar egyenlíthetett volna, de, sajnos, nem tudott élni a lehetőséggel. Hosszú percekig nem tudtak kijönni térfelükről a vendég piros-kékek. És most inkább ők „osztogattak”. Ha túl veszélyesnek indult a magyar roham, művészien elhúzták a kirobbanó támadó lábát. Ellenfelünk ebben az időszakban kifejezetten ritkán jött előre, de ha igen, akkor izgalmas pillanatok adódtak Disztl Péter kapuja előtt. Rincon például egészen gyermeteg labdakezelési hibája miatt nem került óriási gólhelyzetbe. Ha ugyanis hátvédeink a félpályától versenyfutásra kényszerültek, nehezen bírták a sprintelést a gyors spanyol csatárokkal. A félidő befejezése előtt nem sokkal Kardos is csak egy bodicsek, majd a vele járó sárga lap árán tudta megállítani a mellette kiugrani készülő Santillanát. Szünet után heves magyar rohamok vezették be a játékot, egymást követték az akciók, és gyorsan megszületett az egyenlítő gól is. Gyimesi mértani pontosságú beadására Arconada kapujaMaceda lábáról az alapvonalon túlra csörgött. Majd Sarabia kapott sárga lapot, mert egy szabadrúgásnál vonakodott hátrább húzódni. Az utolsó pillanatban Kiss ívelt szabadrúgást a jobb oldali szögletzászlótól középre, és Nagy 5 méteres fejese nyomán a felső lécről a gólvonalra, onnan pedig a mezőnybe vágódott a labdának előterében Nagy emelkedett a legmagasabbra, és remek fejessel juttatta a labdát a jobb sarokba. Volt izgalom, a közönség tüzelte a mieinket, akik egyre csak jöttek előre. Főleg a jobb oldalon vezettek sok akciót, ezekbe Sallai is besegített. Negyedóra után alábbhagyott válogatottunk lendülete, megint több lett az oldalra és a hátra játszás. Több mozgás kellett volna labda nélkül is, hogy támadóink el tudjanak szakadni szívósan tapadó ellenfeleidtől. Frissített Mezey kapitány, mindkét szélsőt lecserélte, Mészárost és Esterházyt hozta a pályára, majd az első félidőben sokat futó Gyimesit is felváltotta Kisznyérrel. A cserék után pezsdült valamit a magyar csapatjáték. ismét rohantak a mieink, de inkább bepréselni próbálták a labdát a kapu előterébe, mintsem gyors kényszerítőzéssel akartak volna a védetem résein át a kapu közelébe jutni. Való igaz, hogy nem volt könnyű az igen jól tömörülő, keményen romboló és zömmel létszámfölényben védekező ellenfelet átjátszani. Kemény, férfias csata folyt a hajrában is, amikor volt még egy gólszerzési lehetőségük a mieinknek: a lécről levágódott a labda, s Nagy fejese után csak milliméterek hiányoztak ahhoz, hogy a gólvonalon túlra is jusson. Akkor tulajdonképpen mindent hozott volna a csapat, amit a tízezer szurkoló várt tőle: javuló játékot és értékes győzelmet. A megelső játékosok mesőnyesiffikója dicsérniélő Disztl Péter a gólról nem tehet, kiszolgáltatott helyzetben volt. Később sem tudta bizonyítani jó formáját, mert nem ment lövés a kapujára. Sallai nagyon jól kezdett, bátran ment előre, kivette részét az akciók építéséből is. A gól előtt átjátszották, emiatt elbizonytalanodott egy időre. Utána inkább már a védekezésre összpontosított. Kardos végig óriási területen játszott, egy pillanatra sem állt meg. A második félidőben, feleslegesen cselezgetett a saját térfelén, s ebből majdnem baj lett, de ezt kivéve jól látta el összetett taktikai feladatát. Garaba keményen, egyszerű eszközökkel rombolt, sok labdát szerzett, de ennél többre, felfutásokra csak ritkán vállalkozott. Vargát néhány kemény összecsapás után nagy ívben elkerülték a spanyol támadók. És ő nem maradt holt térben, besegített a közép felé, jól indított is. Hannich a szokottnál kicsit visszafogottabb volt. Az első félidőben kihagyott egy nagy helyzetet, utána nem vállalta el a kockázatos megoldásokat. Nagyszerű keresztlabdákat adott viszont az előretörő ékeknek. Sok spanyol akciót állított meg a pálya középső harmadában. Nagy példamutató lelkesedéssel küzdött és a gólja bármelyik csatárnak becsületére vált volna. Előtte is, utána is sokszor volt a spanyol kapu előterében, s nem rajta múlt, hogy a társak nem tud-tták úgy a fejére ívelni a labdát, ahogy azt Gyimesi tette a szögletnél. Gyimesi törekedett a középpályások közül a leginkább arra, hogy a hozzá került labdákat nehéz helyzetben is megjátssza. Bátran cselezett, az első félidőben amolyan karmester szerepkört töltött be, de aztán elfáradt, visszaesett. Bodonyi az első félórában sokat mozgott labda nélkül is, könnyű volt őt játékba hozni. Bátran tört kapura, helyzete is volt, nem is egy, de ezeket nem tudta értékesíteni. Kiss László sokkal nagyobb akarással játszott, mint a tavaszi bajnoki mérkőzések többségén. Néhány lendületes elfutással hívta fel magára a figyelmet, a közelharcokból azonban ritkán került ki győztesként. Hajszán nem sokat tartózkodott az oldalvonal mellett és nem vált a csapat támadójátékának előnyére, hogy bevitte középre az emberét is. Volt néhány látványos csere, de ennél többre most nem tellett. A csereként beállt játékosok mindegyike megtette a magáét, de egyikük sem tudott igazán belelendülni A spanyol válogatott kapujában Arconada bravúrok mellett időnként bizonytalankodott is. A védelemből az egyszerű eszközökkel romboló Maceda és a sportszerűen harcoló Goicoccheia megbízható teljesítményt nyújtott, Camacho pedig kifejezetten jól futballozott. Urquiaga váltakozó harcot vívott Hajszánnal. A középpályások közül Senor elsősorban erőszakosságával, Victor hatalmas munkabírásával, míg Gordillo szervezőkészségével, és a spanyol gól előtti remek cselsorozatával tűnt ki. Gallego, a „legdrágább” ibériai futballista viszont közel sem mondhatja el magáról, hogy a legjobb is volt.... Elöl Santillana egyértelműen csalódást okozott, semmit nem tudott bemutatni kivételes fejelőtudományából, és a kapura is teljesen veszélytelen volt. Rincon a sérüléséig ügyesen, mozgékonyan játszott, szemfüles gólt szerzett. A csereként beállt Carrasco, Francisco, Sarabia és Julio Alberto nem tudott lényegesen változtatni a spanyol válogatott teljesítményén. Schmidhuber játékvezető hibátlanul, nagyvonalúan vezette a találkozót. Közel a szerhez Varga és Gyimesi Victorral csatázik a labdáért NAGY ANTAL — egyenlített és a győztes gólt is megszerezhette volna Rimon találata Apró csetepatékkal kezdődött a találkozó, majd a 3. percben Hannich harmincméteres bombája zúgott el a jobb felső sarok mellett. Már a kezdet kezdetén kitűnt, hogy a vendégcsapat rendkívül körültekintően szervezte meg hátsó alakzatát. A spanyolok átadták a területet, de kapujuk, előterében szorosan fogtak embert. Így aztán a hálók meglehetősen sokáig nem kerültek veszélybe. A 10. percben Rincont ápolták rövid ideig. A 19. percben Varga 25 méteres, jobb sarokra tartó szabadrúgását csak másodszorra csípte el az addig tétlenségre kárhoztatott Arconada. A 22. percben partdobás után Gordillo két remek csellel játszotta át Sallait és Nagyot, középre adott, Rincon az üres kapu torkában hibázott, de nem szabadult fel a magyar kapu. Senor utánanyargalt a labdának, visszagurította, s ezúttal Rincon már könnyedén a háló jobb oldalába továbbított. 1-0 A gól mintha felrázta volna a magyar csapatot. Már egy perc elteltével megszerezhette volna Hannich az egyenlítést, de Bodonyi nagyszerű labdáját szép átvétel után, az ötösről a bal alsó sarok mellé helyezte. Szögletek, támadások jelezték a hazai fölényt. A 29. percben Bodonyi célozta meg a bal alsó sarkot, ám lövése a kapufa tövénél csúszott mellé. A 34. percbenVictor buktatta Hajszánt, joggal kapott sárga lapot. Az egy-két húzásból álló spanyol ellenrohamok többnyire lesen akadtak el. Nem így a 39. percben, amikor Santillana ugrott ki a jobb oldalon, de átadását kecsegtető helyzetben a gólszerző Rincon körülményesen vette át, s a védők szögletre mentettek. Aztán a sérült spanyol balszélső le is bicegett a pályáról, helyét Carrasco foglalta el. A 44. percben Santillana feltartásáért Kardos „érdemelte ki” a sárga lapot. Na egy remek fejesgóllá SZÜNET UTÁN nagyszerűen kezdett válogatottunk: Bodonyi 15 méteres, bal lábas bombáját bravúrral tolta kapu fölé Arconada. A 47. percben Gyimesi nyeste ballal középre a labdát a jobbszélső helyéről, és a remek ütemben felugró Nagy 7 méterről úgy fejelt a spanyol hálóba, hogy a labda a jobb kapufa tövéről perdült a gólvonalon túlra. 1-1 Lüktető lett a játék, előrébb húzódott a vendégcsapat. Az 50. percben a csereként beállt Francisco emelése alig kerülte el Disztl P. kapuját. A 62. percben Kiss lopta el a labdát Urquiagától, elnyargalt vele a bal szélen, élesen középre lőtt, de a két védőtől szorongatott Bodonyi már nem tudott ráfordulni a beadásra, így kapáslövése elkerülte a kaput. Kissé „leült” a játék, alábbhagyott az iram. Mindkét kapitány észrevette ezt és cserére határozta el magát. A 70. percben Kisznyer is pályára lépett, s azonnal be is mutatkozott: 20 méteres szabadrúgása nyomán a spanyol sorfalról vágódott viszsza a labda. Aztán Mészáros 17 méteres lapos lövését csak nehezen mentette Arconada. Aztán, mint kiderült, a sok csere sem hozott megváltást. Az új emberek beáll HANNICH PÉTER — jól küzdött Drukkerek Dallos Jenő: Rajzos közéleti ábécé című albumából Nyilatkozatok Miguel Munoz: —Jól kezdtünk, az első félidőben esélyeink is voltak, de a szünet után védekezésre kényszerültünk. A magyarok mindig jól játszanak ellenünk! Mezey György: — Gondolom, szerénytelenség nélkül elmondható, hogy ezt a találkozót a helyzetek alapján gólokkal kellett volna nyernünk. A játékról annyit, hogy jó mérkőzés, nagy csata volt.