Népsport, 1989. szeptember (45. évfolyam, 207-232. szám)

1989-09-03 / 209. szám

XLV 209. *• 1989. szeptember 3. Labdarúgás Ak­ikra! Elegy forduló számadatai beszélnek Válogatottunk az Észak-Írország elleni VB-selej­­tezősre készül. Emiatt labdarúgásunk első vonalában rövid pihenőt kaptak a csapatok. Ezt a lélegzetvé­telnyi szünetet­­kihasználva statisztikai turmixot sze­retnénk átnyújtani olvasóinknak. Összegyűjtöttük te­hát az első négy NB I-es forduló érdekességeit. Az Újpesti Dózsa százszázaiérs! Egy év alatt óriásit válto­zott a bajnoki táblázat! A tavalyi év hasonló időszaká­ban — négy forduló után — az­­Újpesti Dózsa az utolsó helyen állt, ráadásul még pontot sem szerzett. Nagyot fordult a kocka, s most száz­­százalékos teljesítménnyel élen állnak a lila-fehérek , úgy, hogy közben egyetlen gólt sem kaptak! Gólkülönb­ségük 7-0. Ez nagyszerű tel­jesítmény! Jelenleg­ a Ferencváros kö­veti őket a táblázaton (ta­valy első volt ilyenkor), a harmadik pedig az MTK-VM (második volt). A tavalyi harmadik Videoton jelenleg csak a tizenharmadik helyet foglalja el (kevésbé megy a fiatal székesfehérvári csa­patnak.) Egy évvel korábban a későbbi baj­noik, Bp. Hon­véd utolsó előtti volt, s egyetlenegyszer sem talált az ellenfeleik kapujába. Az idén csak a Veszprém nem rúgott gólt. A harmadik­ forduló után még két veretlen volt az NB I-ben, de a Vasas—V. Dózsa 0-2-es mérkőzésen a Vasas is „beiratkozott”, így már csak az Újpest dicsekedhet ezzel a büszke címmel. Igosz&Sil'yok A nyári „holtszezon” nem bővelkedett eseményekben. Nagy volt a csend az átiga­zolások körül is, kevés játé­kos cserélt klubot az első osztályban. Azonban egy-két egyesületnél erőteljes vér­­frissítés volt. A Váci Izzó hat, míg az Ü. Dózsa öt új játékossal erősített. Az új­pesti nyereséglistán olyan rutinos labdarúgók szerepel­nek, mint a — négy for­duló alatt a Megyeri úton is — karmesterré vált Rubold, Balog Tibor, valamint Zsi­­vótzky, Orosziki és a fiatal tehetség, Miovecz.­ i huszonöt újonc Az eddig eltelt négy for­duló alatt a tizenhat csapat­ban 26.­ labdarúgó szerepelt. Az idén elmaradt az év ele­jén szokásos újoncdömping. Az NB II-ből felkerült Cse­pel és a Debrecen egyaránt mindössze öt-öt újoncnak adott lehetőséget. Békéscsaba (3): Kemenes Zoltán (1963-ban született), Major László (1063), Major Sándor (1068), Csepel (5): Gyimesi Jenő (1966), Hamar István (1970), Herbály János (1967), Tompos Sándor (1967), Vígh László (1962). Debrece­ni VSC (5): Barcsay István (1964), Csiszár Imre (1986), Szűcs Sándor (1961), Tóth Lajos (1970), Ulveczki Zol­tán (1971). Haladás (2): Já­vorka András (1968), Vidó­­czy József (1968). Pécsi MSC (1): Kovácsevics Árpád (1938). Siófok (1): Kirchma­­yer Tibor (1964). Tatabánya (1): Ifjú Béla (1968). Váci Izzó (1): Fekete Alfréd (1964). Veszprém (2): Dazsó Csaba (1989). Gersics József (1968). Videoton (1): Kuttor Attila (1970). Müller Csaba (1935). Mursad Szprecsak (1934), Tintar Mirko (1961). Leg-Jx - sorozssfb­an A bajnokság első gólját a szombathelyi Illés Béla sze­rezte Békéscsabán, az első félidő 23. percében. Ezt a ta­lálkozót 17 órakor kezdték, míg a 19 órakor rendezett II. Dózsa-Tatabánya össze­csapáson már a második percben a hálóba talált Pru­­bold Péter. Az első kiállítás P. Nagy (Tatabánya) nevéhez kap­csolódik. Az első öngól Pin­tér (FTC) nevéhez fűződik, míg az első 11-est Dzurják (FTC) hagyta ki. Az eddigi nézőcsúcs rögtön az első fordulóban az FTC- MTK-VM örökrangadón szü­letett: 28 ezren volta­k kí­váncsiak az ötcsillagos ta­lálkozóra ! Az NB I korelnöke Csapó Károly, 1952. február 23-án született. A legtöbb NB I-es mérkőzésen mégis Komjáti András (Vasas) szerepelt a 417 mérkőzésen. Komjáti magabiztosan menetel az ab­szolút rangsor élmezőnye felé! A tatabányai Lakatos Károly p­edig még az ősszel csatlakozhat a négyszázasok klubjának illusztris társasá­gához. Az eddigi legmagasabb osztályzatot — ,9-es — a fe­rencvárosi Bánki kapta az örökrangadón. A lejátszott négy forduló­ban nyolc piros lapot osz­tottak ki a játékvezetők. A kiállított játékosok: Duró (Vasas), P. Nagy (Tatabá­nya), Szalai (MTK), Márton G. (PMSC), Kuttor (Video­ton), Mracskó (Békéscsaba), Somogyi (Rába ETO), Meksz (Siófok). A­­ siófoki Meksz a piros mellett két sárga lapot is begyűjtött. Ennél is érdeke­sebb talán, hogy László Csa­ba (Videoton) az első há­rom találkozón összegyűj­tötte a „pihenéshez” szüksé­ges három sárgát. Több já­tékos már két sárga lapnál tart. A Tiszabanyos a legidősebb Az első fordulóban a nyolc mérkőzést 80 ezer néző te­kintette meg, ez kereken tízezres átlag-nézőszámot je­lent, viszont a négy forduló átlagnézőszáma csak 7656. Az eddigi harminckét össze­csapáson 63 gól született, vagyis majdnem kétgólos az átlag. Az eddig lejátszott négy fordulóban a legidősebb csapattal a Tatabánya sze­repelt. Átlagéletkora 28 év, míg ezzel szemben a Hala­dás a legfiatalabb (alig több, mint 23 év az átlag). A gólokat tekintve a leg­érdekesebb összecsapás a Ferencváros—Haladás mér­kőzés volt, ahol három fe­jesgól és egy szabad­r­ú­­gásgól született. Dzurják „Csöpi” egymaga kétszer „bólintott” a hálóba. Jelen­leg a góllövőlistát is vezeti — négy találattal. Mravik Gusztáv NÉPSPORT 3 Iiz öttusázóknak szurkoltak. Két válogatott randa Tatán A szombat délelőtti nap­fényben kellemes látványt nyújtott a tatai edzőtábor labdarúgópályája. A világ­bajnoki selejtezőre készülő válogatott keret egyórás ed­zésén technikai jellegű gya­korlatok szerepeltek. Sok mozgás, labdával és kapura lövéssel fűszerezve. Disztl Péter és a békéscsabai Gu­lyás nem győztek röpködni a levegőben. Szokatlanul pon­tosan céloztak a keret tag­jai. Bicskei Bertalan szövet­ségi kapitány di ere­te is a v ■sa­ságra. Amíg a játékosok bűvöl­ték a labdát, addig megkér­deztem dr. Szilágyi Györgyöt­, a keret orvosát, hogy a Fe­rencváros középhátvédjének, Pintérnek milyen súlyos a sérülése. — Már a Ganz-Mávag-pá­­lyán, ahol­ egy háttér koráb­ban­­ gyakoroltunk, kisebb hír­ódással bajlódott Pintér. Szerdán, a bajnoki mérkőzé­sen még ,,rásérült”, ezért ba­darság lett volna erőltetni a szereplését. A nagyobb baj r" •"i­­é­se végett került ki a keretből. — Milyen a csapat erőál­lapota ? — A kondícióval­ nem lesz baj. Remélem, az idegekkel sem. Az edzés után a játékosok „megrohamozták” az uszo­dát, majd gyúrás követ­kezett. Közben természete­sen mindenki az öttusa-válo­gatott esélyeit latolgatta. Szinte egyöntetű volt az a vélemény, hogy a csapatot és az egyénit is meg­nyerik a magyarok. A kiadós ebéd után pihen­­­­re tért a társaság, de Eise­­mann gyúró lelkére kötötték, hogy a délutáni tévéközve­títés előtt ébressze fel őket. De nem volt szükség éb­resztőire, mert szinte minden­kit időre fölkelt, sőt, Disztl Péter még kávét is vitt já­tékostársának, Sal­la­inak. — Na, milyen a kiszolgá­lás? .. . — kérdezte a hóri­­horgas kapus. Aztán mindenki örömmel nyugtáz­ a Fábián és a ma­gyar csapat győz­elmét. De nem sok idő maradt az ün­neplésre, mert Bicskei Ber­talan rövid technikai, érte­kezletre invitálta játékosait. Öt órakor ugyanis az olim­piai csapattal játszott elő­készületi mérkőzést a tá­rsa­­ság. A válogatott keret az első félidőben a következő össze­állításban szerepelt: Disztl P. — Sallai, Disztl L., Lim­­penger, Keller — Sa­ss, Ko­vács E., Fodor, Duró — Ko­vács K., Petres. Olimpiai csapat: Báfit — Zab­orán, Lázár, G­er­ess, Ár­ki — Kat­tar, Bódog, Bu­dor, Link­a — Mi­solya, Bán­föld . A mérkőzést Bicskei Ber­talan szövetségi kapitány vehette. A taktikai elemek­ gyakorlásán vált a lényeg. Az Cil­im­piád v­állag­a­to­tt az északírek várható felfogásá­ban játszott. A szövetségi kapitány sokszor megállítot­ta az akciókait, megismétel­te­tett egy-egy szögletet, sza­badrúgást, vagyis az ered­mény másodlagos volt. A második félidőben az A-keretben Díszíti P. helyett Gulyás, Sa®s helyett Mé­szöly, Kovács E. helyett Bog­nár, Petres helyett Hajszán, játszott. Az olimpiai keret­nél Rottot Vámos, Bodért Tóth, Bánföldit Bozsér, Bó­dogot Balázs váltotta fel. B. D. A válogatott keret szombaton is a biztonságos védekezésből indított, gyors kontraakciókat gyakorolta a tatai edzőtáborban. Képünkön Kovács Kálmán a gól kapujában, s Disztl Pé­ter kapus önfeláldozóan igyekszik védeni hálóját. Szerdán, Belfastban vajon melyikük kerül, illetve kényszerül majd hasonlók helyzetbe? (Török László felvétele) Egy csapatra való sérült az utánpótláskeretben A spanyolok elleni EB-se­­lejtezőre készülő utánpótlás­­válogatottat szeptember 5-én, Köthenben az NDK együtte­se barátságos mérkőzésen fo­gadni. A keret tagjait csütörtökre hívta össze Táj­ti József szakvezető. Sokan kisebb-na­­gyobb sérüléssel érkeztek a csepeli edzőtáborba. — Mari­ász és Kómán az előző fordulóban agyrázkó­dást szenvedett, Szabó Zsolt húzódással. Bordás kézsérü­­lé­s­sel, Bánfi arccsal áttöréssel futott be — mondta Tajti József. —•. Nagy Zsolt, Jován és Palaczk­y sem egészséges. A pápai játékos helyére Szle­­zákot hívtam meg, akit meg­érkezése után ugyancsak el kellett engednem, miivel ő is sérült. Tovább súlyosbítja helyzetünket, hogy Neudil, Somogyi és Bimbó most vo­nult be katonának, míg Lim­­pergek­ az A-válogatott keret tagja. Rajtuk kívül Horváth Csaba egy hete beteg, s még pénteken is lázas volt, így csaknem egy csapatra való játékosom hiányzik. — Kiket hívott meg a sé­rültek helyére? — Bácsi, Rugo­vics és Per­­getz érkezett a többiek pót­lására. — Mi volt az eddigi procii­­ram ? — Csütörtökön délben ta­lálkoztunk,­­péntek délelőtt edzést tartottunk, majd dél­után a Csepel ellen járt szól­tunk begya­korló mérkőzést. Az első félidőben biztatóan mozogtak a fiúk, a második játékrészben aztán több játé­koson is kiütközött­­ a mér­­kőzéshiány. (mravik) Aktív Amatőr Liga KIS CSAPATOK, KIS LÉPÉSEK Már az MLSZ újjáalakulá­sa előtt felmerült a gondolat, hogy az NB I-es és az NB II-es ligához hasonlóan meg kellene alakítani az alacso­nyabb osztályú csapatok ér­dekvédelmi szervezetét, az Amatőr Ligát. Az ötletet ha­marosan tett követte, s a me­gyei szövetségek vezetőinek vörösberény­i tanácskozásán létrejött a liga, amely első ülését a hét elején tartotta meg az MLSZ-ben. Az új szervezet céljairól, működéséről Bartalfi Károly­inal, a liga megválasztott el­nökével beszélgettünk, aki egyben az MLSZ egyik alel­nöke is lett. „ Miért volt szükség ön­álló szervezet létrehozására? ■— A­­sportág sajátosságai­ból eredően nyilvánvaló, hogy egészen más gondok foglalkoztatják az élvonalat, ha úgy tetszik, a profikat, mint az alacsonyabb osztály­ban játszó amatőröket — mondta. — Arról nem is be­szélve, hogy a sportág bázi­sát ezek a­ kis csapatok ad­ják, s éppen nekik nem volt eddig érdekvédelmi szerveze­tük, nem volt olyan fórum, ahol ezek a­ csapatok, illetve játékosok védelmet kaphat­tak volna.­­ Az érdekvédelem tehát a liga elsődleges célja? — Az is. Meggyőződésünk, hogy pillanatnyilag teljesen kiszolgáltatott helyzetben vannak ezek a csapatok, oly­annyira, hogy egyáltalán nem érdekük a tehetségek nevelése, a felfelé áramlás segítése.­­ És mit akarnak tenni a helyzet megváltoztatásáért? — A megyéktől érkeztek már javaslatok. Ezeket na­gyon rövid időn belül tár­gyalni fogjuk, s véleménye­zés után eljuttatjuk a szövet­ség elnökségének. Az első ülésen egyébként más fel­adatunk is volt. Meg kellett vitatnunk, s el kellett fogad­nunk a liga alapszabályát, mert csak ezt követően je­gyeztethetjük be magunkat a cégbíróságon önálló jogi sze­mélyként. Most viszont, hogy mindez megtörtént, hozzá­kezdhetünk az érdemi mun­kához novemberi ülésünkön.­­ Kik az Amatőr Liga íag­■* összesen 28-an vagyunk. Eggy-egy személyt delegál a 1­T megyei, illetve a buda­pesti szövetség. Tag lett a hat NB III-as csoport bizott­sági elnöke is. Ezenkívül jó­magam, valamint a titkár szerepel a tagok között. A hatékonyabb munka érdeké­ben egyébként, mivel én Veszprémben élek és dolgo­zom, úgy választottuk meg a két elnökhelyettest, hogy minden terület képviselve le­gyen. Így lett az egyik he­lyettes budapesti, a másik pe­dig alföldi.­­ Apropó: NB III. Válto­zatlanul hallani a legkülön­bözőbb helyekről, közel sem rendezett a harmadik vonal helyzete. Felemás, úgymond, félprofi körülmények között edzenek és játszanak. Gon­dolunk a munkaidő-kedvez­ményre, a legkülönbözőbb formában és forrásokból­ ér­kező prémiumokra. Arról nem is beszélve, a harmadik vonalbann is csak tetemes pénzekért lehet igazolni játé­kost. Mi erről a liga vélemé­nye? — Tisztában vagyunk a helyzettel. A kérdést rövide­sen napirendre tűzzük. Na­gyon alaposan meg kell vi­tatni, utána javaslatokat te­szünk le az asztalra. Egy biz­tos: az NB III-asok is tagjai az Amatőr Ligának, s ez máris egyfajta állásfoglalást tükröz.­­ Vannak más jellegű elv­­képzetesek is? — Mindenekelőtt szoros kapcsolatot igyekszünk ki­építeni az NB I-es és az NB II-es ligával, a JT-vel és az ET-vel. Sokat segít, hogy az MLSZ elnökségében hét ta­gunk ténykedik a megyei szövetségek képviseletében. Támogatjuk azt az ifjúsági pályázatot, amelyet a me­gyék és a csapatok részére írt ki az MLSZ. Biztos, hogy sok hasznos kezdeményezés­hez nyújt jelentős anyagi se­gítséget. S végül még egy konkrét tervünkről szólnék, mégpedig a megyei váloga­tottak tornájának újraindí­tásáról. Ezt a következő baj­nokságban megcsináljuk, még­pedig úgy, hogy a megyei, il­letve területi selejtezők után az országos döntőig jutnak a legjobbak. Természetesen ezen a tornán nem a már is­mert, esetleg kiöregedett volt NB I-es és NB II-es játéko­sok szerepelnének, hanem a fiatalok, akiknek ez a torna biztosíthatna új lehetőséget az előrelépésre. Dobó István !

Next