Nemzeti Sport, 1992. november (3. évfolyam, 301-330. szám)

1992-11-01 / 301. szám

III. 301. ♦ 1992. november 1 ff Mestermérleg]^ DR. GENZYVEIN FERENC: — Egy Lipcseivel jobb volt a Fra­di. A második félidő elejéig nem játszott rosszul a csapat, az ak­kor kapott gól miatt futnunk kellett az eredmény után. Ilyen­kor mindig benne van a játék­ban az ellenfél kontráinak a le­hetősége. Kikaptunk, de nincs okunk szégyenkezni, hiszen jó mérkőzésen szenvedtünk veresé­get, szerintem a gólkülönbség túlzott. Ezzel a dobogósok elleni csatáink mérlege ötven százalé­kos, hiszen Vácott mi nyertünk. NEMZETI SPORT 3 Lipcsei pirosra és kékre verte a Vasast Vasas-Smirnoff—Ferencváros 0-3 (0-0) Fáy u., 8000 néző. Vezette: Vágner (****) (Ring, Lettrich). VASAS-SMIRNOFF: Babócsy 5 — Sirinbekov 6, Juhár 6, Mé­szöly 0 — Gubucz 5, Tuboly 5, Nagy 7, Galaschek 4, Pecha 0 — Zvara 4, Claude 5. Edző: dr. Genzwein Ferenc. FERENCVÁROS: Balogh T. 0 — Simon 6, Telek 7, Keller 8 — Páling 6, Lipcsei 9, Albert 7, Kuznyecov 8, Szekeres 5 — V­ukovics 6, Cigan 6. Edző: Nyilasi Tibor. CSERE: Szekeres helyett Szenes (5) a szünetben, Gubucz helyett Kecskés (5) az 54., Cigan helyett Gregor (5) és Tuboly helyett Teo­­doru (…) a 80. percben. GÓLSZERZŐ: Lipcsei a 47., Lipcsei a 83., Lipcsei a 87. percben. SÁRGA LAP: Nagy T. (Lipcsei akasztásáért) a 31., Páling (Tu­boly buktatásáért) az 53., Simon (a labda eldobásáért) a 60. percben. SZÖGLETARÁNY: 5:4 (2:3), akciójukat ott vezették. Cigan és V­ukovics is a bal oldalon kapcsoló­dott a játékba, ám egyelőre semmi sem sikerült nekik, vagy éppenség­gel a Juhár vezette hazai védelem hárított elegánsan ... Egyenlő erők küzdelmét láthattuk, a játék az előbb említettek miatt a két tizenhatos közti területre kor­látozódott, ám mindig akadt látni­való. Nagy Tamás igyekezett moz­gatni a Vasast, míg a másik oldalon Albert és Kuznyecov irányított. A találkozó első félidejében nem forogtak veszélyben a kapuk. Voltak ugyan „gólszagú” jelenetek mind­két oldalon, ám azok csak nagy je­lenetek maradtak. Óriási taktikai harc, kemény, de szabályos keretek közötti küzdelem folyt a pályán. Egyelőre nem volt senki, aki azt a bizonyos pluszt hozni tudta volna. Mindezek ellenére a szurkolók elégedetten tapsoltak kedvenceiknek a félidő lefújásakor. A szünetet követően alaposan fel­gyorsult a találkozó. Gyorsabban, pontosabban adogattak a játékosok és Lipcsei elérkezettnek látta az időt arra, hogy megrázza magát. Meg is tette és remek szóló végén ügyes gólt szerzett. Lipcsei a máso­dik félidőben megmutatta, nem vé­letlenül sorolják a Ferencváros meg­határozó játékosai közé. Ekkor már nem tudták megfogni Lipcseit, aki érezte: ezen a mérkőzésen ő lesz a főszereplő. A bekapott gól után annyiban vál­tozott a helyzet, hogy az angyalföl­diek hatalmas erőfeszítéseket tettek az egyenlítésért, és beszorították a Ferencvárost. Egészen a vendégek tizenhatosáig jól is ment minden, ám ott már elfogyott a tudományuk. Igaz, a ferencvárosiak ügyesen le­zárták a széleken a területet, az A televízió jóvoltából milliók lát­hatták, hogy micsoda nagyszerű fut­­ballünnep volt a Fáy utcában. Már a találkozó előtt remek hangulat uralkodott a pályán. Miközben a já­tékosok melegítettek, a két szur­kolótábor hangpróbát tartott. Vala­mi fantasztikus volt, ahogy a két tábor tagjai kifejezték szeretetüket a futball és kedvenceik iránt. Óriási h­angorkán közepette ve­zette kezdéshez a csapatokat Vágner játékvezető. Még néhány ünnepélyes aktusra került sor, majd indulhatott a játék. Igen, a játék, mert az már a találkozó első perceiben kiderült, hogy ezen a szombat délutánon jó futballt láthatunk. A két együttes játékosai alaposan „felszívták” ma­gukat, sőt, az akarat és a lelkesedés is nagyobb volt a megszokottnál. Persze, ez így természetes, hiszen a forduló mérkőzéséről, a rangadóról volt szó. Az első félidőben nem bírt egy­mással a két csapat, elsősorban azért, mert mindkét oldalon reme­keltek a védők, és a középpályások, így aztán a kapuk elé került labdák sem Baloghnak, sem Babocsynak nem okoztak különösebb gondot. Nagy volt az iram, és fegyelmezet­tek a játékosok. A Vasas sokpasz­­szos adogatásokkal igyekezett átját­szani a középpályát — kevés siker­rel. A vendég ferencvárosiak viszont nagyon gyorsan „kiszúrták”, hogy a Vasas védelmének bal oldala se­bezhető inkább, ezért szinte minden Pardon, Lipcsei!K­érem, én szavaztam, de mentségemre legyen mondva, hogy tőlem a cédulát a Szaknévsor igen csinos munkatársa már . .Percben elkérte. Akkor még Kuznyecov teljesítményét értékeltem úgy, hogy ő a zöld-fehérek legjobbja. Aztán a 82. percben, majd a 85.-ben Lipcsei Péter újabb gólokat szerzett,­­ ettől természetesen alaposan megváltozott a leányzó fekvése. Fő­leg a mesterhármast elérő játékos megítélése. Bizonyítja ezt, hogy 9-es osztályzatot kapott lapunktól. Beérek a Nemzeti Sporthoz, s a kollégák csak éppen méltósá­­gos urnák nem szólítanak, enyhén szólva lekapnak a tíz kör­mömről. „Miféle marhaságokat szavaztok ti?" „Most aztán soro­zatosan kapjuk a telefonokat, a szurkolók teljesen ki vannak bo­rulva, hogy az újságírók miféle csacskaságokat műveltek a Fáy utcában." „Lipcsei három gólt lő, s ti még egy fejbiccentésre sem méltatjátok őt.” Ilyen és ehhez hasonló epés megjegyzéseket vágnak a fejem­hez, tegyük hozzá, nem is alaptalanul. Rájuk aztán igazán nem haragudhatunk, elvégre kenyeres pajtásaink, kollégáink fogadnak így a szerkesztőségben. Mellre kell szívni rosszallásukat. t­­­águl elárulják, hogy a televízióban elmondták: az újságírók­­ szavazatának az eredménye az, hogy Kuznyecov és Sirin­­bekov volt a két csapat legjobbja, és ők kapják a 25, ill. 50 ezer forintot. Lipcsei pedig hoppon maradt, ő ott állt a jutalma­­zottak mögött, árulta a petrezselymet, őt senki sem kérte fel oromtáncra. Miközben őszinte szívvel mondom azt, hogy pardon Lipcsei, és megkövetem a Ferencváros nagyszerű formát muta­tott középpályását, nem bírom ki, hogy Bognár György urat, a Szaknévsor szerkesztőségének ügyvezető igazgatóját ne kérjem némi változtatásra a szavazást illetően. Várják meg a mérkőzés végét, és csak akkor gyűjtsék össze az újságírók voksait. Világos, hogy csak akkor tudják a meccs közvetítése alatt átadni a jutalmakat, ha legalább húsz percük maradt a cédulák összegyűjtésére, a kiértékelésre. 2. Semmi probléma nem történne, ha a hétfő esti TeleSportban adnák át a két csapat legjobbjainak ezt a valóban kedves plusz minőségi prémiumot. 3. Ha végig figyelhetnénk a mérkőzés alatt, akkor reálisabban tudnánk megítélni, hogy ki mit nyújt, és nem a meccs töredéke hanem kilencven perc alapján szavazhatnánk. 4. Több kollégánk, nem is kapott szavazócédulát. , 5- Olyanok is voksoltak mellettem, akik nem újságírók csak éppen ott sürögtek-forogtak a sajtópáholy körül. Néhány jobb érzésű úr visszaadta­— üresen — a cédulát, de mások gondolko­dás nélkül beírtak neveket, mezszámokat, bátran ítélkeztek. Jó­hiszeműen talán azt hihették, hogy valami össznépi játékról van szó. Bognár Györgyöt, ismerve, ezeket a megjegyzéseket nem ciki­zésként fogja fel, hanem pusztán jó szándékú ajánlásoknak. Bog­­nár úrral ugyanis a­­ célunk közös: a foci népszerűsítése, e szép játell vonzóbbá tétele. Á­m ezt a szavazást azért ne varrják teljesen a mi nyakunk­/­­ba--’ (gyenes) 90 PERC KRÓNIKÁJA A találkozó előtt a Vasas vezetői a jubiláló, illetve a közel­múltban jubilált­ labdarúgókat köszöntötték. Pecha kétszázadik, Mészöly és Zvara százötvenedik, míg Claude századik NB I -es mérkőzését játszotta az angyalföldi klub színeiben. 14. perc: Wukovics gondolta először úgy, hogy a kapuk nem pusztán esztétikai funkciót töltenek be az alapvonalon, a Fradi csatára huszonnégy méterről lőtt, de négy méterrel elvétette a célt. 23. perc: Cigan találta el Sirinbekov lábát. A szabadrúgást Tu­boly 23 méterről csavarta a sorfal mellett a kapu közepébe, Ba­logh kezébe. 25. perc: Tuboly szögletét Albert fejelte ki a kapu előteréből, Nagy Tamás pedig a lehulló labdát húsz méterről, kapásból bom­bázta a bal sarok mellé. Szép jelenet volt! 32. perc: Kuznyecov hozta helyzetbe Cigant a jobbösszekötő he­lyén, a csatár éles szögből, tizenegy méterről keresztbe lőtt a ka­pu előtt. 47. perc: Lipcsei Szenes nagyszerű átadásával a balösszekötő he­lyén ritmust váltott, maga mögött hagyta a Vasas védőjét, hogy aztán nyolc méterről a vetődő Babócsy alatt a bal sarokba lőj­­­jön. 0-1 50. perc: Tuboly jobboldali szögletét Mészöly tíz méterről meg­fejelte, Galaschek a labdát öt méterről fejjel a bal sarokra irá­nyította, Keller viszont az utolsó pillanatban a mezőnybe lőtte. 61. perc: Pecha hatalmas bedobását Galaschek Zvarához csúsz­tatta, aki tíz méterről, óriási helyzetből egyenlíthetett volna, ha eltalálja a kaput. 70. perc: Pecha húsz méterről próbálkozott, de lövését Balogh a jobb sarok előtt elcsípte. 80. perc: Jobb oldali Vasas-szögletnél Mészöly a kaputól nyolc méterre felmászott Albert hátára, s úgy próbálta kapura fejelni a labdát. Vágner játékvezetőtől akár gólt is szerezhetett volna. Merthogy ő nem látott szabálytalanságot, a Vasas védője azon­ban erőtlenül bólintott. 83. perc: Páling jobb oldali szögletét röviden fejelték ki a Va­sas védői, Lipcsei a tizenhatos vonalán mellel maga elé tette a labdát, majd bődületes erejű lövést zúdított a jobb felső sarokba. 0-287. perc: Gregor beleszaladt Mészölybe a tizenhatos körívének közelében. Ezt a kosárlabdában tám­a­dóf­aultnak neveznék, s itt sem járt volna szabadrúgás a ferencvárosiak javára, ám Vágner másként ítélt, Lipcsei állhatott a labda mögé, és a rosszul felállí­tott sorfal mellett a bal sarokba csavarta. 0-3............ 90. perc: Claude tizenhat méterről ballal a léc fölé durrantott, egyéni próbálkozásokat pedig már a tizenhatos előtt meghiúsították. A hazaiak „daráltak, daráltak”, de igazi veszélyt csak a szögletrú­­gásoknál tudtak teremteni, amikor Mészöly előre mehetett. A vendégek határtalan lelkesedés­sel védekeztek, majd pedig a meg­szerzett labdákat nagy lendülettel kihozták kapujuk előteréből, és in­dították az elöl lévő Cigant és V­­u­­kovicsot, akiknek ezekben a pilla­natokban már könnyebb dolguk volt, hiszen a Vasas védelme alaposan fellazult. Vasas-nyomás a ferencvárosi kontrákkal, amikor ismét jött Lip­csei és hatalmas gólt lőtt. Ez a ta­lálat aztán el is döntötte a találkozó sorsát. Aztán Lipcsei már nem is akarta abbahagyni, rúgott egy újabb gólt — igaz, ebben Babócsy is ben­ne volt... —, és, ha még tovább tart a mérkőzés, talán újabbakat is szerez. Végül a Ferencváros teljesen meg­érdemelten nyerte meg a forduló rangadóját, mert a zöld-fehérek együttesében több egyéniségnek ne­vezhető labdarúgó játszik, olyanok, akik képesek eldönteni egy-egy mérkőzés sorsát. Ezen a találkozón Lipcsei volt ez a játékos. A Vasas labdarúgói is megérdemlik a dicsé­retet, mert végig mindent megpró­báltak, de ezen a mérkőzésen hiány­zott a csatárjáték, ami nélkül na­gyon nehéz. Az eredményen túl még egy di­cséret dukál a pályára lépett játé­kosoknak azért, mert élvezetes, ese­ménydús kilencven percet produkál­tak. Amikor ilyen összecsapásokat láthat a szurkoló, akkor joggal bíz­hat a magyar labdarúgás felemelke­désében.­­ Az első félidőben a Fradi bal oldala gyengélkedett, mivel Szekeres nem találta helyét a középpályás sorban, a Vasas mégis a másik oldalon erőltette a támadásokat. Miért? — A játék hozta így, mivel Zvara ezúttal rosszul futballo­zott. — Mi az oka annak, hogy a második játékrész közepére ösz­­szeesett a Vasas? — Én nem éreztem az össze­omlásunkat, különösen nem a második félidő közepén, hiszen akkor mi irányítottuk a játékot. A második és a harmadik gólt a találkozó befejezése előtt kap­tuk, és mindkettőt pontrúgás után. @ Lipcsei miért nem kapott külön őrzőt? — A Lipcsei—Albert párossal a Galaschek.Nagy kettősnek kellett találkoznia. Az első gól előtt Gubucz és Sirinbekov egy­szerre lépett be a játékba, ezért kaphatta Lipcsei üresen a lab­dát. Gondolom, a szabadrúgás előtt nem kellett volna külön őr­zővel figyeltetni a ferencvárosi középpályást. NYILASI TIBOR: — Kezd összeérni, lendületbe jönni a csa­pat. A korábbiakban is többször nyilatkoztam, hogy nekünk ra­gadnunk kell az élbolyra, hogy a tavasszal — sérültjeinkkel ki­egészülve — ismét nagy mene­telésbe kezdjünk. Gondolom, az most is látható volt, hogy jó erő­ben vannak a játékosok, a hely- Borókai Gábor Zombori Sándor Az angol úr bizakodó. •• Jeremi Collis úr, a Pierre Smirnoff Co. igazgatóhelyet­tese természetesem a Fáy ut­cai stadion lelátóján szur­kolt a Vasasnak. Az angyal­földiek vadonatúj szponzora futballrajongó, s mivel Lon­don, Wimbledon kerületében lakik, rendszeresen látogatja az ottani első ligás csapat, no meg, az Arsenal mérkő­zéseit. Tőle kértünk rövid értékelést. — Collis úr, hogy tetszett a mérkőzés? — Udvariasság nélkül mondom, hogy izgalmas ta­lálkozót láttam. Ez a mérkő­zés még európai mércével is élvezetes volt. Az első fél­időben teljesen egyenlő erők küzdelmét láttam. Érdekes volt megfigyelni, hogy két különböző stílusú csapat har­colt egymással. Abban az időszakban a Vasas nagyon kulturáltan futballozott,­­ nekem elsősorban Sirinbe­kov és Nagy Tamás játéka tetszett. — Ezek után, gondolom, nem számított ilyen maga­biztos ferencvárosi győze­lemre. — Nem bizony. Úgy gon­doltam, hogy döntetlen lesz a vége. Ennek ellenére nincs semmi baj, a Fradi ezúttal jobb volt. Szerintem a Va­sas már a következő fordu­lóban javít. S abból a pénz­ből, amit tőlünk kaptak az angyalföldiek, megerősíthetik a csapatot. Mi abba nem szólunk bele, mit csinálnak a Smirnoif cég juttatásával. — Befejezésül még egy kérdés: miért pont a Vasast választották? — Szerettünk volna a kö­zép-európai piacra is betör­ni, a sport pedig remek rek­lámhordozó. A magyar fut­ballcsapatok közül a legjob­bak már mind támogatóra találtak. Ez alól csupán a Vasas volt kivétel. Ezért vá­lasztottuk ezt az együttest, s reméljük, kapcsolatunk hosz­­szú távú lesz. Még akkor is, ha most a Fradi győzött... S. G. hetekig is eljutunk, csak a vég­játékot kell még pontosítanunk. • Miért léptette előre a kö­zéppályára az eddig emberfogó szerepkörrel megbízott Szekerest és Kuznyecovot? — Úgy éreztem, hogy Keller és Simon jól illik Zvarára és Claudéra, s nem is kellett csa­lódnom, mivel mindketten re­mekül oldották meg feladatukat. Az viszont igaz, hogy Szekeres idegenül mozgott a középpályán, s ezért le kellett cserélnem. " A csatárok még mindig adó­sak az igazán jó játékk­al, azaz a gólokkal. " Mint már céloztam rá, va­lóban elsődleges célunk a befe­jezések pontosítása. Ebben so­kat jelenthet majd, ha Fodor és Nagy Zsolt is pályára lép, s nem szabad elfelejteni, hogy Cigan is hosszú edzéskihagyás után kezd rátalálni igazi énjére. Lesz még jobb is, ebben egészen biztos va­gyok. Bár már ma sem voltunk rosszak. Fájdalomcsillapító Még tartott a tévéinterjú a mezőny legjobbjának megvá­lasztott Oleg Siribenkovval, amikor megcsörrent a szerkesz­tőségi telefon. — Jó napot kívánok — hallat­szott a készülékben. — Angel András vagyok Nyírbátorból, a Tex-forg Kft. ügyvezetője. Kis­sé meglepett, hogy nem a há­romgólos Lipcsei kapta a leg­jobbnak járó díjat. Biztosan már a szavazatok begyűjtése után rúgta második és harma­dik gólját. Az utolsó nyolc perc­ben . .. — Alighanem így történt ... — Gyorsan korrigálni szeret­nénk a sors igazságtalanságát. Felajánlunk Lipcsei Péternek 25 ezer forintot. Amolyan „fáj­­dalomdíjat”. Hét vége lévén, könnyen meglehet, hogy Lipcsei ezen so­rokból értesül először a hírről. Reméljük, a fájdalomcsillapító hatásos lesz.

Next