Nemzeti Sport, 1993. február (4. évfolyam, 31-58. szám)

1993-02-16 / 46. szám

4 Véget ért Szekeres száműzetése? „A 47. percben a csereként beállt Szekeres első labdaérin­tésre gólt lőtt, s ezzel felcsillantotta a győzelem reményét. A csatár 25 méterről ballal célozta meg a kaput, és kipókhálózta a jobb felső sarkot. 1-0.” Azt hiszem, sokunk számára az utóbbi évek egyik legfelejt­hetetlenebb gólja volt Szekeres találata 1989 őszén, a görögök elleni mérkőzésen. Felejthetetlen, mondom, miközben magát a szerzőt, Szekeres Józsefet már-már el is felejtettük, fogalmazhat­nék úgy is, leírtuk a foci forgószínpadáról. — Ha jól belegondolok, tu­lajdonképpen az volt az utolsó sikeres évem — mereng el a múlton a hétszeres válogatott csatár immár a Csepel ,,fut­­ballszentélyében ”, a szakosz­tály-irodában. — A többi — hogy finoman fogalmazzak —, könnyen felejthető. Szekeres a szokottnál is szűkszavúbb­ S s különben is v­an valami furcsa benne. De mit? Megvan! Az elmaradha­­tal­lan szemüveg,­­amely annyi­ra megkülön­böztettte játékos­társaitól a civil életben. Ám most igyekszem nem erre fi­gyelni, s hogy szóra bírjam, próbálom feleleveníteni a múl­tat, a sikereket. — Tatabányán születtem, édesapám, mint ismert, hosszú ideig a Bányász játékosa volt. A hetvenes évek közepén az­tán Szolnokra költöztünk, s én ott, az MTK-ben, majd a sport­iskolában ismerkedtem a foci­val. Tizennyolc éves voltam, amikor felfigyeltek rám a bé­késcsabaiak, s Zalai László, az akkori edző már be is dobott a mélyvízbe, bemutat­kozhat­tam a Vidi elleni mérkőzésen. Ezt a találkozót még 161 ösz­­szecsapás követte a viharsarki lila-feh­ér színekben, miközben harminc gólt szerzett csapatá­nak. Mi sem természetesebb, min­t hogy szülővárosának fu­t­­balvezetői is felfigyeltek rá. Ráadásul közben a magyar vál­ogatott tagja is lett. — Szentmihályi volt az első edzőm Tatabányán, s azt hi­szem, nem okoztam csalódást neki. Rúgtam négy gólt, ki­szolgáltam a csatártársakat. Szóval — hogy stílszerű legyek — szaladt a szekér. Alig fejeződött be azonban a­­bajnokság, s máris közbejött egy kellemetlen sérülés , egy bokaszalag-szakadás. Ez­­azt jelentette Szekeres számára,­­hogy csaknem az egész őszi idényt ki kellett hagynia, s csupán­­az utolsó négy mérkő­zésen jutott szóhoz. Ez kiha­tott a tavaszi idényre­­is, amely során tizenkétszer játszott, de maradandó teljesítményt nem tudott nyújtani. Amikor mindezt felelevenít­jük, Szekeres hallgat egy sort, s csak nagy sókéra szólalt meg: — Szégyen ide, szégyen oda, akkor szereztem utolsó élvo­nalbeli gólomat, kilencven áp-S­­azóta ,— semmi. Ped­ig vol­t még egy bajnok­ság, amely során Szekeres ösz­­szesen huszonhárom­­alkalom­mal kapott bizonyítási lehető­séget, de — s ugye, ez egy csa­tártól mégiscsak elképzelhetet­len — egyszer sem volt ered­ményes. — Ne szépítsük, kimondom kereken: pocsék évem volt! Persze, most mentegetőzhetnék azzal, hogy nagyon sok min­den — például komoly családi gond — hátráltatott a játék­ban. A lényeg: sehogysem ment■ — Ezek után nem­­is csoda, hogy a­­tatabányai klub veze­tői lemondtak a válogatott csa­táiról ... — Téved!!! Nem ők mond­tak le rólam, hanem én dön­töttem úgy, elegem van az él­vonalbeli fociból. Bármilyen furcsán is hangzik, megcsö­­mörlöttem az NB I-től. — Kivel, vagy mivel vollt baja Tatabányán? — Talán hihetetlenül hang­zik, nekem az égvilágon senki­vel — csak magammal. — Mi viszont úgy hallottuk, hogy a klubbal van afférja. — Ez már más tészta... Az edzőkkel, Tornyival, Rákosival,­­ s végül Csapóval sem volt semmi problémánk. Ami a klubbal történt nézeteltérése­met illeti, az már a bajnokság után volt, s nincs köze a szak­mához. — Az idény végén tehát csömör, hátra arc a focinak, az élvonalnak. Gondolom, ez­után kapva kapott az alkal­mon a megyében szereplő Vér­­tasszök­lősi Dáriusz,­­amely a pletykák szerint ugyancsak nincs pénzszűkében, s­oha nem is Dáriius a szó szoros értel­mében, de­­bőkezűen juttat a labdarúgóinak, s nem szitkollt céllja, hogy feljebb kerüljön. Szekeres Józsefet először lá­tom elmosolyodni. — Ezt meg ki mondta? A klubról talán elég annyi: ép­pen a napokban hallottam, hogy a káefté már nem támo­gatja, s tavasszal csak Vértes­szöllős néven folytatja a baj­nokságban. Ami pedig engem illett: egyszerűen az történt, hogy egy-két hét után nem bírtam ki foci nélkül, s mint munkanélküliek, volt klubtár­sammal, Járfás Péterrel, ma­gunk jelentkeztünk, hogy ját­szani szeretnénk. Ott, a me­gyében, igazi örömfoci volt, hetente háromszor mozogtunk, a hét végén pedig játszottunk. Szívből, jó kedvvel — egy fil­lér nélkül. — S hogyan bukkant fel is­mét a neve? — Az egyik kollégájuknak köszönhetem, aki érdeklődött irántam, majd beszélgettünk, s ez a cikk meg is jelent- Varga István valószínűleg ezt olvas­hatta, amikor felkeresett. Hát... végül így kerültem Csepelre. Szekeres most a bizonyítás napjait, heteit éli. Volt klub­ja,­­a Tatabánya egyelőre csak kölcsönadta az NB I-es csepe­lieknek, ám a bajnokság vé­gén végérvényesen is létrejö­het­­az üzlet. Hogy így lesz-e? Az már csak Szekeresen mú­lik... Dobó István A­­november tizenkilencedi­k­éket nem az Erzsébet-nap tette emlékezetessé a Bajkó családban. 1928-ban ezen a napon­­született a­ házmester édesanya és­­a­­gázgyári mun­kás családfő -egyetlen,­­gyer­meke, Béla. A nyúlánk, szőke kisfiú korán szűknek találta a szegedi Nagy Jenő utcai házmester lakásukat, s inkább a közeli grun­dokon, a Rákó­czi, a Lechner meg a Szent István téren focizott társai­val. A Madách utcai polgári iskola elvégzése után a Szen­t István Kereskedelmi Középis­kolában­ folytatta­­tanulmá­nyait.★ Középiskolás évei alatt ren­geteget sportolt. Erőssége volt az alma mater KISOK-baj­­nokságban vitézkedő kosár- és labdarúgó-együttesének, azonkívül padtársával, Boldis Pállal együtt az SZMTE majd a SZEAC kosárlabdacsapatá­ban is villogott. 1945 tavaszán jelentkezett a SZAK ifi-be. Nem sok időt töltött kortár­sai­­között. 1945 őszén már a nagymúltú klub NB I-es gár­dájában v­édett.­­„Kivételes testi adottságá­nak és bámulatos ütemérzé­kének köszönhetően korlátlan úr volt a tizenhatoson belül. Mókus kedvében fél kézzel húzta le a kapu elé ívelt lab­dákat. Az öltözői keresztség­­ben a »Kölyök« becenevet kapta. 1945. , október 21-én Debrecenben lett élvonalbeli játékos. Amikor Szilágyi 11. belőtte a debreceniek gólját, nem győztük vigasztalni. 4:1 arányú győzelmünk végül megnyugtatta. Meleg szívű, szerény, a társakért mindenre kész haver volt. 1948 nyarán édesgette magához a Vasas, a fővárosba. A lakásuk ajtaja mindig nyitva állt a szegedi cimborák előtt.”­ (Dr. Szokolyi István, a SZAK egykori fedezete.) ★ A Vasasból Sztáli­nvárosba, majd Csepelre vezetett az út­ja. Pályafutása vége felé, az 1958—59-es idényben bajnoki címhez segítette a csepelie­ket. A mókát és a baráti tár­saságot kedvelő­­klasszis 30 éves korában ölthette­­magá­ra először a címeres mezt. Egy­kori szegedi játékostársa, Baráti Lajos állította a nem­zeti tizenegybe. Nem bánta meg... 1958. szeptember 14-én, Chorzów-ban 110 ezer néző előtt 3:1-re vertük a lengyeleket. A Népsport kró­nikása szerint: „Bakó első válogatottsága jól sikerült. A magas labdákat biztos kézzel és nagy nyugalommal hárítot­ta” ★ A legjobb barát szemé­vel ... (Dr. Boldis Pál, egykori osztály-, pad- és klubtárs)­­„Béla szuperman volt. Okos, erős, ügyes, gyors és ruganyos. Kosarasként is sok­ra vihette volna. A center posztján kamatoztatta pont­erejét és magasságát. Horog­dobásai élményszámba men­tek. Noha a futballpályán, já­tékintelligenciájának köszön­hetően, a csatársorban is re­mekelt, az Isten is kapusnak teremtette. Nagyszerű fiziku­mával tekintélyt szerzett a csatárok előtt. A beadásokat magától értetődő egyszerűség­gel hatástalanította, kivételes reflexeinek köszönhetően a vonalon is jeleskedett. Csak és kizárólag bohém természe­te miatt nem vert gyökeret a legendás Aranycsapatban.") ★ Az elhunyt fia, Bakó Tibor Szegedre is postázott gyász­­jelentést. A címzett az egyko­ri NB I-es kosaras, az érett­ségi találkozók lelkes szerve­zője, Doba István­­nemcsak a szomorú hírt közölte egy­kori osztálytársaival, hanem B. T. „Édesapámnak” című versét is „fölmondta” nekik: „Még amikor a labda szállt feléd, És ezért kellett küzdened, Kevesen győztek le, és még szeretted Az életet. De ez rég volt és szép emlék csupán, Az élettel ma is meg kellett volna küzdened, Drága, jó édesapám, Fiad, aki örökké emlékezik Rád!” ★ A „királyságát”, a kaput és a környékét odahagyó,­­káprá­zatos képességű sportember a mindennapok­­küzdelmeiben nagyon is esendő volt. Élete utolsó éveiben visszatért „övéi”­­közé: a Vasas szertá­rosaként szívének utolsó dob­banásáig szolgálta szeretett sportágát. Thékes István BAKÓ BÉLA balladáin­ rilisában fejjel találtam a Deb­recen hálójába. Szegedi AK együttese 1947-ben. Al­nak: Hornyai Tibor edző, Nagy Antal, Boldis, Halász, Bakó, Gyurik, Vörös, Gyuris, Kertes Mihály intéző. Guggolnak: Kakuszi, Ladányi, Szokolyi, Szabó HIRDETÉSFELVÉTEL: Nemzeti Sport Média BT. 1061 Bp., Dalszínház u. 10. II. em. 1. (Opera mellett). Telefon: 112-1234, 131-5183, 132-0384, 269-2458, 269-2453. Fax: 112-1234. Hirdetési manager: Pataky László Irodavezető: Barabás István. Hirdetését feladhatja: REFERENS KFT. Bp. XI., Bertalan L. u. 26. (Bartók Béla út sarok). Telefon: 166-4377, 166-4805. HÍRLAPKIADÓ VÁLLALAT Bp. VII., Blaha Lujza tér 1-3. szám alatti közönségszolgálati irodájában is. NEMZETI SPORT SZERKESZTŐSÉGE Telefon/fax: 138-4248. NEMZETI KÉPES SPORT A Nemzet Sport Tipp­tour góltotójátékán. Négy hét végi bajnoki mérkőzés eredményét kell eltalálnia, ha sikerül, akár ötvenezer forintot is nyerhet. Ikszelje be a csapatok neve mellett azt a számot, ahány gólt szerez a gárda a mérkőzésen! Egy sorban csak egy szám jelölhető. Vágja ki la­punkból a tippszelvényt és adja postára a szerkesztőség címére szerda estig. Kérjük, írja rá a borítékra: „Tipp-tour góltotó”. Csak azok a szelvények nyernek, amelyeken mind a négy meccs eredményére helyesen tippeltek. Ha nincs „tökéletes" szelvény, a nyeremény átkerül a kö­vetkező hétre. Akkor már 100 000 forintért játszanak majd! mwrnrn Az 5. Tipp-tour játék mérkőzései:M A NEMZETI SPORT KFT. ÉS A CJ PRODUCTIONS KÖZÖS JÁTÉKA Nantes- JO ] 2 3 4 5 6 7 8 9_ _____________Monaco | p 11 I2I3I4I5I6I7I8I9 Liége- 1 0 1 1 1 2 1 3 I 4 1 5 1 6 1 7 I 8 1 9 _____________Gént_____[oh I2I3I4I5I6I7I8I9 Liverpool- . . . _0__]_2 3 4 5 6 7 8 9_ _____________Ipswich [ 0 1 1 |2|3U|5|6|7|8|9 Burgos— _0 ] 2 3 4 5 6__7 8 9_ _____________Barcelona "oh 2 3 4 5 aJT 8|9~ Név: EGY SORBAN CSAK EGY GOLT1PPET JELÖLHET HX"-szel! ............................ Cím: L A 4. Tipp-tour játék eredménye: PSV-Ajax 2-1 Everton-Blackburn törölve Barcelona-Atl. Madrid 1-1 Inter-Napoli 0-0 Mivel a 2. mérkőzés törlésre került, ezért csak három értékelhető eredmény született. Az átvett játékszelvények alapján viszont ezt a három eredményt sem találta el pontosan senki, így az 5. Tipp-tour játék nyereménye már 250 000 Ft. Közöljük a játékosokkal, hogy ilyen törlés esetén a jövőben az értékelhető mérkőzések alap­ján hirdetjük ki a nyerteseket. Több játékos levélben érdeklődött, hogy a Tipp-tour játékra lehet-e „TOTÓ”-szerű variációval tippelni? Mivel nem kis meglepetésünkre az eddigi 4 játék alatt senkinek sem sikerült az eredmé­nyeket pontosan eltalálni, ezért a játékosok segítése érdekében felkértük a játék producerét, hogy adjon ún. tipp-kreációt az érdeklődők részére, ezeket 100,- Ft -s­ postadíj ellenében az alábbi címen lehet kérni: Gönczi József - 6000 Kecskemét, Juhar u. 15. Ezekhez a játékokhoz természetesen több szelvény kell, de hát vegyük figyelembe, hogy a negyedmilliós (!) díj már megfelel egy átlagos lottó négyes nyereményének!!! 1993. február 16

Next