Nemzeti Sport, 1993. április (4. évfolyam, 89-117. szám)

1993-04-01 / 89. szám

4 NEMZETI SPORT így látták ők EVANGELOSZ MEIMARAKISZ, görög kulturális és sportminiszter: — Nagyon jó mérkőzés volt. Boldog vagyon, hogy a görögök játszottak jobban, s megérde­melték a győzelmet. Ezzel a budapesti sikerrel, úgy érezzük, az álmunk teljesült, a görög válogatott ott lesz a világbajnokság döntőjében. Eddig csak reméltük ezt, most már hisszük. KISS GYULA munkaügyi miniszter: — ígéretes kez­désünk után két egyforma tudású csapat és egy ilyen képességű játékvezető gyötörte egymást. Az eredmény sajnos valós, az erőviszonyokat tükrözi. GALLOV­I DEZSŐ államtitkár, az OTSH elnöke: — Sokadszor döbbenünk rá, hogy sokrétű és alapvető változásokra van szükség a magyar labdarúgás fel­­emelkedéséhez. Bármennyire is fáj, az eredmény valós. Ezt tudomásul kell vennünk. SCHMITT PÁL, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke: — Jobban játszó és küzdőképesebb magyar válogatott­ra számítottam. Feltűnt, hogy a közelharcokból, a gö­rögök kerültek ki győztesen, a levegőben is uralkodtak, olykor úgy tűnt, mintha ők játszanának hazai pályán. Ha Détári kapufája helyett gólt szerzünk az elején, ak­kor talán minden más, de sajnos, a sportban a ha nem játszik nagy szerepet. DR. TÚRÓS ANDRÁS vezérőrnagy, az országos rend­őrfőkapitány helyettese: — Szomorú vagyok és csaló­dott, a sztárok alulmúlták önmagukat. A mérkőzés előtt jelzéseket kaptunk, hogy Magyarországon a skin­­headek provokációra készülnek. A görög társfőhatóság­tól is­ érkeztek hasonló jelzések. Mi teljesítettük ezzel kapcsolatos feladatunkat, bár mások is így tettek volna. A lelkes hazai közönség sikert érdemelt volna. GYARMATI DEZSŐ, országgyűlési képviselő, olim­piai bajnok: — Szomorú vagyok az eredmény és a lá­tottak miatt. Jobbak voltak a görögök, korszerűbben futballoztak. PAVEL SZADIRIN, az orosz válogatott edzője: — A görögök szinte az egész mérkőzésen sokkal szervezetteb­ben, tudatosabban futballoztak. Minden ellentámadásuk veszélyes volt, kitűnően használták ki az üres területe­ket, s az első negyedóra kivételével a pálya középső ré­szét is ők uralták. A magyarok? Csak azt tudták, hogy nyerniük, s így támadniuk kell, de hogy hogyan, arról fogalmuk sem volt. DIETER HOENESS, a VfB Stuttgart menedzsere: — Mielőtt még megkérdezné, elmondom: üzleti ügyben já­rok Budapesten, csak a futballszeretetem hozott ki a meccsre, egyetlen játékost sem figyelek... Szerintem vé­gig a görögök játszották a tudatosabb futballt, a magya­roknak csak felvillanásaik voltak. Úgy tűnt, mintha a hazaiaknál csak Kiprieh tudná, mit is kellene játszani. A többiek improvizáltak, többnyire rosszul. . . PAUL PHILLIP, a luxemburgi válogatott szövetségi ka­pitánya: — Biztatóan kezdték a mérkőzést a magyarok, az első tizenöt percben több veszélyes támadást is ve­zettek. A félidő közepére azonban átvették az irányí­tást a vendégek, szerintem azért, mert addigra a hatos számmal szereplő Tszalubidisz teljesen kikapcsolta Dé­­tárit. Meg kell vallani, az összecsapás második fele is a­­ görögöké volt, tudom, nem írja majd le szívesen, mégis azt kell nyiatkoznonk: rppgéndem­elten nyertek. DR. BALSAI ISTVÁN igazságügy-miniszter: —• Iga­zi hideg zuhany. Lefutballoztak bennünket a görögök Igaz, volt három helyzetünk, amiből ha egy bemegy, más a végeredmény. De ezen már kár keseregni, ez a magyar csapat nem játszott jól. Középen egyáltalán nem ment a játék, a hátvédsor bizonytalan volt és csa­társorunk sem volt. Őszintén szólva nem hittem volna, hogy szerdán este ilyen élményben lesz részem ... PŐSZE LAJOS, a Szerencsejáték Rt. vezérigazgatója: — Ne áltassuk magunkat. Egy jó közepes, amúgy tech­nikás csapattól kaptunk ki, ez mindenképpen figyelmez­tető lehet a számunkra. Ez a meccs újra jelezte, hogy a magyar futball a mélyponton van. Pedig most is kijött harmincezer ember, ami pedig arra utal, hogy igenis igény van nálunk erre a játékra, éppen ezért tennünk kell valamit, de sürgősen. Ez a görög csapat taktikailag és technikailag jóval a magyar fölött áll. A győzelmük teljesen jogos. BERZI SÁNDOR, az MLSZ főtitkára: — Sajnos tel­jesen megérdemelt a görög győzelem. A magyar csapat szárnyaszegetten játszott. Talán ha mi vezetünk egy­­nullra, akkor minden másképp alakul. .. HOFFER JÓZSEF, korábbi szövetségi kapitány: — Meglepő volt számomra a görögök fegyelmezett játéka. Nálunk hiányoztak az egyéniségek. Détári nem az igazi. Ez után a meccs után azt kell mondanom, hogy nincs is helyünk a világbajnoki döntőben. A helyzet sajnos kí­sértetiesen hasonlít Marseille-hoz. Ott kezdődött akko­riban, hogy rendszeresen lemaradtunk a VB-döntőről. Félek, nehogy újra bekövetkezzen ugyanez. CZIBOR ZOLTÁN, az Aranycsapat balszélsője: — A görögök minden tekintetben felülmúlták a magyarokat. Fizikailag, technikailag a mieink fölé emelkedtek, ők játszották ezen az estén a futballt. Igazi sportemberek, kidolgozott izmokkal, remek kondícióval. Ráadásul sok­kal intelligensebben játszották a futballt. PUSKÁS FERENC, az Aranycsapat legendás balössze­kötője: — Az nyert, aki a gólt rúgta. Teljesen téves felfogás­ban játszott csapatunk, ráadásul rengeteg hibával, kap­kodással futballozott. Végtelenül csalódott vagyok. HIDEGKUTI NÁNDOR, 68-szoros válogatott közép­csatár: — Ennél sokkal jobb teljesítményt vártam. Csapatunk tagjai mindent egyénileg akartak megoldani. Semmiféle csapatjátékelemet nem lehetett felfedezni. SOMOGYI JENŐ, az MLSZ volt elnöke: — Minden meccsre úgy jön ki az ember, hogy valami történik, és természetesen optimistán. Ilyen akaratgyen­ge, szerkezetileg széthullott válogatottat, őszintén mon­dom, még nem láttam. Jakelasz Panaguliasz: „Úgy vélem, megleptük a magyarokat” — Most jött el az az idő, amikor a tanítványok leckét adtak tanítóiknak. A magyar iskola ananyibetűkkel írta be nevét a labdarúgás történe­lemkönyvébe, így különösen büszke vagy­ik arra, hogy én vezethettem azt a görög csa­patot, amelyik győzni tudott Budapesten. Úgy jöttünk a magyar fővárosba, hogy visz­­szaszerezzü­k a hazai pályán, Szalonnikiban elhullajtott vi­lágbajnoki pontot. Tisztában voltam azzal, hogy a pályán minden megtörténhet, a vere­ség gondolata mégsem fordult meg a fejemben. — A magyar válogatott azt nyújtotta, amit várt? — Ismertem a magyarok kulcsjátékosait, tudtam, mi­lyen átadásokat várhatunk merre mozog a legszívesebben Kiprich és Kovács, és azt sem feledtem el, hogy Petry sze­mélyében remek kapusa van a Jenei-i csapatnak. Meg kell vallanom, egyedül az új em­berektől tartottam, azoktól, akik nem szerepeltek a szalo­­nikai mérkőzésen. — A mérkőzés elején is biztos volt a pontszerzésben? — Itt, a budapesti találkozó első tíz percében — és ezt készséggel elismerem — több­ször is szerencsénk vol­t. Détá­ri szabadrúgásából könnyen gól lehetett volna. Később azonban fokozatosan átvettük a játék irányítását, lassítottuk az iramot, nem álltunk be vé­dekezni, és úgy vélem, meg­leptük a magyarokat. Szerin­tem ez, és elsősorban az dön­tött, hogy az egy az egy el­leni közelharcokból többnyire a mi játékosaink kerültek ki győztesen. — Lélekben már a világ­­bajnoki döntőre készülnek? — Bár hivatalosan még nem­­jutottunk ki az amerikai világbajnokságra, mindenki tudhatja, láthatja, most már jó eséllyel pályázunk a fenn­maradó huszonkét hely egyi­kére. Az elmúlt évtizedek so­rán a magyar válogatott több­ször kijutott a világbajnok­ságra, ez egyszer hadd jus­sunk ki mi is... IV 89. 4 1993. április 1. Futballindex: görög Labdarúgó világbajnoki selejtező: Meghökkentő volt. Lassan, nagyon lassan gyülekezett a közönség. Fél órával a Nagy Meccs előtt még sokkal hangosabb volt a görög tábor! A derék hellének (lehet­tek vagy ezerötszázan) óriási nemzetiszínű lobogót mozgattak megállás nélkül — ráadásul szólt a görög ének a stadionban. S mi ekkor (egyelőre) még csak hallgattuk az optimista vendégeket. . . De nemcsak a nóta szólt, illetve szállt, hanem az ejtőernyősök is. Eső helyett szerencsére honfitársaink potyogtak az égből, s hogy mennyire profi ugrókról volt szó, azt az is bizo­nyítja, hogy egyikük sem a szomszédos Földtani Intézet tetején, hanem a stadion füvén landolt. Mire leszállt az este meg az ejtőernyősök, már zen­­gett-zúgott a Hajrá, magyarok! A stadion bal felső sar­kában zászlóerdő, embersűrű — a magyar tábor dalár­dája foglalt helyet. A pályán eközben ifjú hölgyek, ma­­zsorettek lépkedtek kecsesen, ezzel is fokozva az egyre emelkedő hangulatot. A csapatok közül elsőként a magyar érkezett a nagy­érdemű elé. Détáriék 17 óra 25 perckor futottak ki a pályára, s megkezdték intenzív bemelegítésüket. A ma­roknyi görög tábor füttykoncerttel fogadta az ellenfe­let. De aztán néhány perc múlva Tszalahidisziék tették tiszteletüket a pályán, hasonló fogadtatás várt rájuk. Aztán amikor a főszereplők ismét eltűntek az öltöző­­épületben, néhány perces csönd ült az arénára. 17 óra 55 perckor viszont égszakadás, földindulás jelezte, hogy kimasírozott a két válogatott. A görög himnuszt végig­dalolta a vendég szurkolótábor, majd következett a ma­gyar himnusz, amely harmincezer torokból szállt az ég felé. Hat órakor a piros-fehér-zöldben pályára lépő ma­gyar válogatott kezdte a mérkőzést a tiszta kékben sze­replő rivális ellen ... Népstadion, 30 000 néző. Vezette: Krug (Augar, Sommer) mindhárom német. MAGYARORSZÁG: Petty — Telek — Csábi, Disztl — Pi­­sont, Détári, Urbán, Eszenyi, Duró — Kiprich, Kovács K. Szö­vetségi kapitány: Jenei Imre. GÖRÖGORSZÁG: Minu —­ Manolasz — Aposztolakisz, Kalitszidakisz — Mitropulosz, Kalitszakisz, Niobliasz, Tszalu­hidisz, Tsziantakisz — Mahlasz,­ Marangosz. Szövetségi kapi­tány: Alketasz Panaguliasz. CSERE: Disztl helyett Nagy T. a 35., Marangosz helyett Antoniu a 61., Pisont helyett Balog T. a 70., Mahlasz helyett Frantszeszkosz a 79. percben. GÓLSZERZŐ: Aposztolakisz (11-esből) a 70. percben. SÁRGA LAP: Urbán a 2., Csábi a 4., Tszaluhidisz a 6., Te­lek az 55., Kalitszidakisz az 59., Marangosz a 61. percben. SZÖGLETARÁNY: 2:3 (2:1). 2. perc: Urbán hamar te­kintélyt kívánt szerezni ma­gának, igen szigorúan szerel­te Mitropuloszt, de nála is szigorúbbnak bizonyult Krug játékvezető, és sárga lapot adott a magyar játékosnak. 4. perc: Csábi a kelleténél egy gondolattal később csú­szott be Niobliasznak, Krug az ő kedvéért is elővette a sárga lapot. 6. perc: A játékvezető to­vábbra sem lankadt, ezúttal az Eszenyit buktató Tszalu­­hidiszt figyelmeztette a sárga kártyával. A kaputól 28 mé­terre szabadrúgáshoz letett labdát Détári mesterien ka­nyarította kapura, de Minu eredményesen fohászkodott — egyebet nem tett —, mert a labda a jobb kapufáról pat­tant ki, és a balösszekötő he­lyén érkező Kovács éles szög­ből csak az oldalhálóba bom­bázott. 10. perc: Kovács előtt két­szer is felcsillant a gólszerzés lehetősége, de mindkét lö­vését — mindkettőt 12 méter­ről eresztette meg — hárítot­ta a görög kapus. 24. perc: Urbán a jobbös­­­­szekötő helyén kilépő Kiprieh elé ívelte a labdát, ő kicsit hosszan vette át, így Minu el­csíphette előle. 28. perc: Mahlasz kevergett a bal oldalon, majd a közé­pen loholó Mitropulosz elé tálalt. Ő kihasználta, hogy Disztl lemaradt tőle egy lé­péssel, egyből megcélozta a jobb alsó sarkot, de szeren­csére az erősen meglőtt lab­da egy hajszállal célt tévesz­tett. 48. perc: Okkal hűlt meg a vér a magyar szurkolók erei­ben . . . Tsziantakisz a bal szé­len becsapta Nagyot, majd középre kanyarította a labdát, amelyet az egyedül felejtett Mitropulosz 7 méterről fejelt , alig a jobb felső sarok fö­lé. 55. perc: Megköszönhettük a német játékvezető jóindu­latát. A lesre spekuláló ma­gyar védők közül Kolitszida­kisz egyedül lépett volna ki, ha az utolsó ember, Telek nem fekszik elé. A magyar hátvéd nem győzött elnézést kérni, és nyilván nagy kő esett le a szívéről, amikor a piros helyett a sárga lapot pillantotta meg Krug kezében. 61. perc: Kiprieh lefordult volna a jobb szélen Maran­­goszról, de a görög felvágta. Krug ezúttal sem sajnálta a fáradtságot, elővette a zsebé­ből a sárga lapot, és felmu­tatta a cseréje miatt a pályá­ról lebandukoló vendégjáté­kosnak. 70. perc: Tsziantakisz adott be a bal szélről, és a tizenha­toson belül álló Telek vállal akart tisztázni, ám a játékve­zető kezezésnek minősítette az esetet, és tizenegyest ítélt... A büntetőből Aposztolakisz a háló közepébe bombázta a labdát. 0-1 76. perc: Balog jobbról a középen helyezkedő Kiprich­­hez adott, ő lefordult, majd 12 méterről lőtt a Minu ölébe. 79. perc: Egy görög lövésbe belenyúlt egy magyar láb, a labda lassan elgurult Petty­hez, aki felvette. A játékveze­tő érthetetlenül hazaadásnak minősítette az esetet, és köz­vetett szabadrúgást ítélt bal­ról, az ötös sarka elől. Sze­rencsére szöglet lett a vége ... 89. perc: Kiprich helyzetbe került a jobbösszekötő helyén, de nem lőtte el éles szögből a labdát, hanem okosan a mö­götte érkező Détári elé gurí­totta, ő pedig 13 méterről a léc fölé küldte. Jókora egyen­lítési lehetőség volt... 90. perc: Vége! Végünk... Pajor-Gyulai László A csoport állása 1. Görögország 5 4 1 - 5-0 9 2. Oroszország 2 2 - - 3-0 4 3. Magyarország 4 112 4-3 3 4. Izland 4 1-3 2-42 5. Luxemburg 3 - - 3 0-7 0 Tudósításunk az AMSTEL BREWERY L. T. D. támogatásával készült Ez a magyar szöglet sem okozott kalamajkát, Minu, Tszaluhidisz, Kolitszidakisz és Manolasz aggodalma felesleges, Détári és Kip­­rich ez alkalommal sem került gólhelyzetbe (Koppány György felvétele) ICD ELSŐ AMERIKAI-MAGYAR BIZTOSÍTÓ RT SZOLGÁLTATÁSOK AMERIKAI SZÍN 1083 Budapest, Szigetvári u. 7. Tel.: 267-1075

Next