Nemzeti Sport, 1996. július (7. évfolyam, 178-208. szám)

1996-07-01 / 178. szám

VII. 178. • 1996. július 1. Osztályozok a labdarúgó NB I.-ért NEMZETI SPORT 3 Ma­táv SC Sopron-Győri ETO FC 2-1 (1-0,2-0,2-1) Sopron, 5000 néző. Vezette: Pillér (Varga II., Nagy I.). MATÁV SOPRON: Borsi - Nagy J. - Takács, Salacz - Stadler V­arga II, Gombás, Körmendi - Lukács, Németh, Csollány. Edző: Orcsa Győző. GYŐRI ETO: Brockhauser - Lakos - Puglits, Urbán, Szabó R.­­­kóczi, Korsós, Dumitrascu, Virág - Moke, Demollari. CSERE: Moke helyett Fehér a 61., Mikóczi helyett Agics a 63., akács helyett Deák a 70., Lukács helyett Jakab a 84., Stadler helyett Buzsáki a 93., Demollari helyett Ferenczi a 120. perc­ben. GÓLSZERZŐ: Lukács a 40., Németh a 65., Németh (öngól) a 17. percben. SÁRGA LAP: Lakos (Lukács felvágásáért) a 17., Mikóczi (Var­­a II buktatásáért) a 38., Szabó B. (Gombás fellökéséért) a 44., Isi (reklamálásért) a 114. percben. EZÖSLETARÁNY: 5:6 (2:3). Sinkovics Gábor 4. perc: Vezetést szerezhetett volna a Győr: Virág a soproni­zenhatos oldaláról szabadrúgásból középre ívelt, Demollari az ősről fejelhetett, ám a labda az elvetődő Borsi kezébe került. 30. perc: Több mint húsz percig kerülgették egymást a ckosok. Ekkor Lukácsnak sikerült egy cselt megcsinálnia, és indjárt helyzetbe is került: 15 méterről jobbal a bal oldali spufát találta el. Óriási lövés volt! 40. perc: Körmendi ívelt előre a győri térfél közepéről. Lakos éjjel meghökkentő módon a saját kapuja felé küldte a labdát, m­ely így átrepült a kimozduló Brockhauser fölött, és meg sem állt volna a hálóig, de Lukács - biztos, ami biztos - a gólvonal előtt fejjel a bal sarokba irányította... 1-0 42. perc: Demollari 17 méterről jobbal bombázott kapura, a lda a jobb kapufáról vágódott az alapvonalon túlra. 60. perc: Egy perc dráma a győri kapu előtt. Hatvan másodperc latt kétszer is a kapuba találhattak volna a hazaiak. Lukács előbb 1t méterről lőtt Brockhauserbe (igaz, ehhez kellett Puglits képesztő hibája, aki „oxizni" akart az ötösön...) majd hét méter­ét tette ugyanezt. A hazai nézők nem hittek a szemüknek. 65. perc: És egymást csókolgatták a soproniak... Lukács ívelte­­ újra (már sokadszor) a bizonytalan győri védelmet. Némethhez került a labda, aki „megszelídítette", majd nyolc méterről jobbal a bal sarokba durrantott. 2-0 79. perc: Demollari fejelt négy méterről, a kapus és a védelem tehetetlen volt, de a győri csatár a felső lécre bólintott. 84. perc: Cserélt a Sopron: Lukács helyett Jakab jött be. Mezőnyjátékosnak. Amúgy ő a tartalékkapusa a Matávnak... 89. perc: Eldőlhetett volna... Demollari ezúttal nem fejjel, nem lábbal veszélyeztetett. Tíz méterről, tökéletes ziccerből­­, ám a kapus vetődve védett. 97. perc: Az év legszerencsétlenebb gólja (és csapata...). Táma­­dtt a Sopron, ám mégis a Győr szépített, de hogyan?... Demolla­­passzolt remekül Orbánhoz, aki nyolc méterről jobbal, nagy szetből lőtt, ám Borsi óriási bravúrral védett, Korsós ismételt, t­ovább pattant a védőkről a felső lécre, majd onnan vissza a félbeesetten hátrafutó, menteni igyekvő Némethre. A hátvéd­ről pedig be, a kapuba. Öngól... 2-1 111. perc: Németh fejelhetett tökéletes helyzetből, ám Brockha­­ser kitornázta a labdát. 113. perc: Ezúttal Csollány került ígéretes helyzetbe, tíz méter­ről a bal oldali kapufát találta el. ...és jöttek, jöttek, hosszú, so­rokban autókkal, buszokkal Győrből. Az ETO szurkolói kö­zül több száz úgy érezte, ott kell lennie kedvencei utolsó erőpró­báján, azon a meccsen, amelyen majd a zöld-fehér fiúk megújítják majd NB I-es tagságukat. Szóval kisebbfajta népvándorlás indult Sopron felé (rendőri felvezetés­sel), a buszokból lógtak a zöld-fe­hér zászlók, a szurkolók itt-ott megálltak (például Csornán, vagy Vitnyéden a Cseregében), és előre ittak... a medve bőrére. Igaz, optimizmusuk tökéletesen érthető volt. Az első mérkőzésen nem egy, hanem kétosztálynyi különbség mutatkozott a két cso­­at között. Ha akkor az ETO elyzeteinek csak a felét értékesí­ti, a visszavágót már le sem kel­lett volna játszani. Azon a csütör­tök esti összecsapáson elsősor­ban a színes bőrű Moke „borítot­ta feketébe" a hazai nézőket. El­­ronthatatlan ziccereket hibázott el, ám a csapat még így (szerény teljesítménnyel) is biztos, kétgó­los előnyt szerzett. Szóval ezzel a két góllal a tarsolyukban érkez­tek Sopronba a győriek, azzal a tudattal, hogy aligha lehet baj... A kezdés is ezt sugallta. A Győr már az első öt percben ve­zetést szerezhetett volna, s akkor valószínűleg megtört volna a Sopron. Csakhogy megindult a Matáv. Igaz, ekkor még nem nagy rössel. Inkább csak óvato­san, az első félidő nagy része nyugodt passzolgatással és ki­­sebb-nagyobb helyzetek elrontá­sával telt. Sőt, volt egy olyan húszperces periódus, amikor egy pocsolya jelentette a legnagyobb izgalmat. Tudniillik, időnként megállította, máskor tovább csúsztatta a labdát, egészen fur- Brockhauser. G­enkt Urbán Flórián után egy má­sik győri fiú is Belgiumban folytatja. Brockhauser István, aki Kispestről érkezett „aján­dékba" az ETO-hoz, ősztől már a belga első osztályú Genk csapatának kapuját védi. - Csütörtökön utazom új egyesületemhez - mondta. - Annyit tudok a Genkről, hogy újonc, és természetesen szeretne bent maradni. Kettő plusz egyéves szerződést ír­tam alá, és nagy várakozással tekintek pályafutásom új állo­mása felé, és a szituációba hozva a játékoso­kat. De a legfurcsább mégsem ez volt, hanem Burcsa Győző húzá­sa. A Matáv mestere a rendszerint söprögetőt játszó Némethet „fel­küldte centerbe". A hórihorgas szőke fiatalember jelenléte annyi­ra megzavarta a győri védelmet, hogy a Sopron rendszerint légive­szélyt jelentett az ETO-ra. Az első játékrészben mindez csak esetleges volt. Nem így a folytatásban! Amit a második félidőben produkált a Matáv, ar­ról ebben a városban alighanem sokáig beszélni fognak. Mintha kicserélték volna a fehér meze­seket a szünetben. Eltűnt a kis­hitűség, a gyávaság és a bizony­talanság a játékukból, sőt, időn­ként eltűnt a labda is­­ a győriek elől. Merthogy eldugták előlük. Szebbnél szebb soproni akciók futottak a pályán, a vendégek a labdát kergették, és az ideérke­zett győri szurkolókat­­ az őrü­letbe. Teljesen megérdemelten „érte be" riválisát a Matáv. Sőt, kettő-null után még a rendes já­tékidőben is megvolt a lehetősé­ge arra a csapatnak, hogy egy újabb góllal bejelentkezzen az első osztályú bajnokság sorsolá­sára. Az mindenképpen említést érdemel, hogy a soproni közön­ség végig lelkesen buzdította kedvenceit. Ám megjegyzendő, hogy győri lakosnak ebbe a vá­rosba érkeznie nem életbiztosí­tás. Annyi mocskolódást és do­bálózást (egymást dobálta a két tábor) ritkán látni magyar pá­lyán, mint vasárnap délután a Matáv-stadionban. Ha nincs rendőrkordon a két tábor kö­zött, alighanem egymásnak ug­ranak. Jöhetett tehát a ráadás. A hosszabbítás elején egyértelmű­en a jobb kondícióban lévő ETO akarata érvényesült. A soproni­ak ekkor már begörcsöltek (szó szerint is), és így már-már tör­vényszerűen jött a győri szépítő gól, amely tulajdonképpen el is döntötte osztályozó sorsát. A Sopron, becsületére legyen mondva, ezután sem roppant össze, sőt, megszerezhette volna a feljutáshoz szükséges további két gólt is, mert ehhez meghal­tak a helyzetei. Remekül jellem-BURCSA GYŐZŐ: - Ma sok­kal jobban futballoztunk, és gólokkal kellett volna győz­nünk. Sajnálatosnak tartom, hogy egy ilyen csapat, mint a Győr, lehetőséget kapott ar­ra, hogy egyáltalán osztályo­­zón szerepelhessen. A ma­gyar labdarúgás vezérkará­nak nem az ilyen „levitéz­­lett” együtteseket kellene tá­mogatnia, hanem a feltörek­vő tehetséges csapatokat. Gratulálok a játékosaim­nak... HAÁSZ SÁNDOR: - Vége a rémálomnak... vétele és eladása, karosszériaelemek, szélvédők forgalmazása, fényszórók roncsorozása. 1182 Budapest, Üllői út 561. Tel.: 2-910-920. Tel./fax: 2-910-925. Nyitva^^^^ráig szombaton^^^^ráig^^^^^^^^^^^^^^ zi a hazaiak lehetőségeit, hogy Burcsa Győző a cserekapust is a mezőnybe küldte be, annyira nem volt játékosa. A hosszabbí­tás tehát tisztázta a vitás kér­dést: Győr csapata továbbra is első osztályú marad. A hűség városa viszont büszke lehet a Matávra, legalábbis a csapat va­sárnapi teljesítményére. Az em­berek vastapssal jutalmazták a soproni fiúkat, s ez még akkor is dukált nekik, ha az ETO „kikap­csolta" a Matávot... A Győri ETO 3-2-es összesítés­sel megőrizte NB I-es tagságát. Pillér játékvezető nem hibá­zott, dicséretére legyen mond­va, végig testközelből követte az eseményeket. Rajta aztán semmi sem múlott. Jó: Németh, Gombás, Lukács, Nagy J., Salacz, ill. Urbán, De­mollari.­ ­ Aulóa&airéH k és intytcnubdk ffi H áSSBB ■*»««■ autíiáhpAk Békéscsabai invázió! Amit a győri vezetők csütörtökön megígértek, azt vasárnap be is tartották. A találkozó után Borbényi János klubelnök felfedte a titkukat, és érdekes hírekkel szolgált. - Nem titkoltam, az a célunk, hogy alaposan megerősítsük a csapatot. Már megegyeztünk a Békéscsaba három játékosával, Mracskóval, Csató Sándorral és Vlaicuval. Mindhárom fiú a mienk. Ugyancsak sikerült megszereznünk a váci Víg Pétert, és csaknem biztos, hogy nálunk folytatja Csató János is, aki tavasszal Debrecenben játszott. Szeretnénk megtartani Puglitsot és Csekét, mindketten kölcsönben vannak nálunk, valamint szeretnénk idehozni a Kispest kapusát, Rottot, valamint az MTK csatárát, Fülét is! Füves sportpályák felújítása, építése! Új-zélandi technológia, magyar árszínvonal. Referenciák az egész országban. Felújítás bajnokság közben is! Cím: BETKA-MÁVDAC KFT. 9024 Győr 13. Pf.: 3. Telefon/fax: 06 (96) 415-599, 06 (60) 370-281. Békéscsabai EFC-Rákóczi Kaposcukor FC 5-0 (3-0) Békéscsaba, 8000 néző. Vezette: Juhos (Mezei, Szabó A.). BÉKÉSCSABA: Babócsy - Csató - Balogh, Szenti - Fodor, Fili­­sovics, Kovács, Vlaicu, Puskás - Kulcsár, Szarvas J. Edző: Pásztor József. RÁKÓCZI KAPOSCUKOR FC: Milinte - Meksz - Mező, Izvás - Tóth, Novák, Piros, Horváth, Szabó - Szintai, Miovecz. Edző: Örzsöny János. CSERE: Horváth helyett Szarvas Zs., Szabó helyett Waltner, idkettő a szünetben, Szintai helyett Kiss F. az 57., Szarvas J. iyett Major a 66., Balogh helyett Zahorán a 74., Babócsy de­­ett Baji a 84. percben. GÓLSZERZŐ: Puskás a 13., Szarvas J. a 33., Kulcsár a 39., Ko­­, az 51., Vlaicu a 73. percben. SÁRGA LAP: Meksz (Szarvas J. gáncsolásáért) az 5., Szarvas­­ (Horváthot meglökte) a 20., Mező (Szarvas J.-t felrúgta) a 47., Waltner (Kovács felrúgásáért) a 75. percben. KIÁLLÍTVA: Kovács a 75., Mező a 89. percben. SZÖGLETARÁNY: 7:6 (4:2). (1) Göbölyös János­­ 13. perc: Vlaicu balról végzett el egy csabai szögletet, Milinte aláfu­tott a labdának, amely így a kaputól három méterre felugró Puskáshoz került, aki a háló közepébe bólintott. 1-0 33. perc: Filipovics a kaposvári 16-os vonaláról, a védők közül gu­rított vissza a második hullámban érkező Szarvas elé, aki 17 méterről jobb belsővel okosan a bal felső sarokba nyeste a labdát. 2-0 36. perc: Szintai balról, 10 méterről célozta meg a csabai kaput, az el­vetődő Babócsy testéről azonban szögletre csörgött a labda. 39. perc: Vlaicu kipasszolta a labdát a büntetőterület jobb oldalán helyezkedő Szarvashoz, aki azonnal középre belsőzött, Kulcsár pe­dig hat méterről a kapu közepébe helyezett. 3- 0 ' 51. perc: Kulcsár a kaposvári térfél bal oldaláról indult, levezette a labdát a szögletzászlóig, majd az alapvonalon futva a kapu felé ka­nyarodott, s végül középre passzolt, ahol Kovács nyolc méterről bal­lal laposan a hálóba belsőzött. 4- 0 72. perc: W­altner balról indulva keresztbe vezette a labdát a hazai tér­félen, a balösszekötő helyén vágtázó Mioveczhez adott, aki visszapasz­­szolt. Waltner százszázalékos ziccerben, öt méterről lyukat rúgott... 73. perc: Büntetett a Békéscsaba: Fodor balról, a 16-os előterében he­lyezkedő Puskáshoz passzolt, aki Vlaicu elé sarkallt, a román játékos pedig állítgatás nélkül jobbal a háló bal oldalába csavarta a labdát. 5- 0 75. perc: Kovács és Waltner csapott össze a hazai térfél bal oldalán. A kaposvári játékos belépője sárga lapot ért, Kovács azonban a földről visszarúgott Waltner felé, ezért Juhos kiállította a csabai játékost. 89. perc: Mező lépett oda Kulcsár lábára, Juhos sárga lapot muta­tott fel a kaposvári védőnek, aki, miután ez volt a második figyel­meztetése, a piros kártyát is megkapta. Pásztor-utód Persze, a meccs előtt volt fontosabb téma is annál, minthogy ki irányítja majd a következő bajnokságban a Békéscsabát. S hogy mi volt lényegesebb az edzőkérdésnél? Természetesen maga a mérkőzés, illetve annak végeredménye, az, hogy ma­rad-e a Csaba az NB I-ben, vagy sem. Papp László, a hazaiak ügyvezető elnöke és Győri László, a kaposváriak alelnöke kávézgatva, baráti beszélgetés keretében meg is beszélte a jövőt. No, azért ne tessenek rosszra gondolni, valóban csak beszél­getett a két vezető. Amikor felálltak az asztaltól, Papp Lászlótól megkérdeztük, milyen lesz, kikből áll majd a jövő Békéscsabája. - Két-három nap alatt kell kialakítanunk a keretet, és ezt meg is tesszük. Most az NB I-re készülünk és remélem ez a szándék estére sem változik. - Pásztor-utód? - Tényleg nem tudom... Az új edző kijelölése is az elkövetke­ző napok feladata. Nos, információnk szerint három név van a kalapban. Az egyik maga Papp Lászlóé, akinek szakedzői képesítése van, a másik kettő pedig Bozai Gyuláé és Szurgent Lajosé. Mindkét edző belekevert egy kicsit a csütörtöki pakliba. Pásztor József az eltiltott Mracskó helyett Filipovicsot je­lölte a kezdőbe, Bőzsöny János pedig - a védelmet erősítendő - Mezőt állította Izvás mellé em­berfogónak, Horváthtal kezde­tett a középpályán, Szintaival pedig elől. A Békéscsaba NB I-es formá­ban kezdte az osztályozó vissza­vágóját. Szenti és Balogh rátele­pedett a vendég­ékekre, a kö­zéppályán Fodorék nemcsak bir­tokolták, hanem meg is játszot­ták a labdát, Szarvasék pedig fel­tűnően veszélyesen „ugrándoz­tak" a Rákóczi védői között. A vezető gól mégsem akcióból (azokat ugyanis az első tíz perc­ben jól blokkolták Mekszék), ha­nem szöglet után született. S bár ehhez kellett egy Milinte-kiha­­gyás is, az érdem a tűzközelben „szaglászó" Puskásé. A Rákóczit megfogta a gól, a Csaba pedig „elengedte" magát. A mesterien osztogató Vlaicu és a csúcsformájában futballozó Kulcsár, Szarvas duó tarthatat­lannak bizonyult a vendégvéde­lem számára, így aztán már az első félidőben pont került a fel­­jutás-bentmaradás kérdésére. A második félidőt amolyan minden mindegy alapon plusz két csatárral kezdte a Kaposvár, a lilák pedig ott folytatták, ahol az első 45 percben abbahagyták. Kovács gólja, de főleg az azt megelőző Kulcsár-szóló igazol­ta: a Kaposcukor védelme... nos, fogalmazzunk úgy: könnyen za­varba hozható. Mezőék csak pil­lanatokra jutottak levegőhöz, Szarvasék pedig örömfocit játsz­hattak a folytatásban. Némi üröm is vegyült azonban a játék­ba, a második félidő hajrájában ugyanis néhány kemény bele­­menés tarkította az amúgy egy­színű (lila) futballt. A Kaposvár képtelen volt megismételni a csütörtöki telje­sítményét, igaz, ehhez az is kel­lett, hogy a Pásztor-fiúk az el­múlt esztendő legjobb teljesít­ményét nyújtsák. A békéscsabai közönség vastapssal jutalmazta a csapat teljesítményét, amely 5-0-ás összesítéssel a további NB I-es tagságot jelentette. Juhos játékvezető jól „jött ki" a második félidő végi adok-ka­­pokból, kifogástalanul vezette a találkozót. Jó: Csató, Puskás, Vlaicu, Kulcsár, Szarvas, ill. Miovecz. A VONAL VÉGÉN A SZUR­KOLÓ című rovatunkban hétfőn 11 és 13 óra között elmondhatja a véleményét a Képes Nemzeti Sportban az Európa-bajnokságról, vala­mint az osztályozókról. Hív­ja a 138-2492-es számot! PÁSZTOR JÓZSEF: - Köszö­nöm a csapatnak a remek négy évet, az ötödiket viszont sajnálom, mert nem úgy si­került, ahogy szerettem vol­na. Féltünk a mai osztályozó­tól, de végül ennyivel jobbak voltunk. Ha nem is játszot­tunk jól, de az öt gól önmagá­ért beszél. BŐZSÖNY JÁNOS: - A Bé­késcsaba jobb volt, megérde­melten nyert, gratulálok a csapatuknak, Pásztor Jó­zsefnek pedig jó pihenést kí­vánok. Mi ott buktuk el a mérkőzést, amikor a 13. percben gólt kaptunk és összeroppantunk, de öt góllal nem volt jobb a Békéscsaba. Csepeli kapcsolat Ha a Kaposvár játszik, nem hiányzik a nézőtérről valamelyik (vagy mindegyik) csepeli vezető. Békéscsabára is ellátogatott Kiss Imre, a fővárosi klub elnöke: - Testvércsapat vagyunk, remek a kapcsolatunk a kaposvári­akkal. Még a harmadosztályban játszott a Rákóczi, amikor több futballistánkat kölcsönadtuk Kaposvárra. Az akció aztán olyan jól sikerült, hogy itt volt a lehetőség arra: jövőre mindketten az NB I.-ben szerepelhessünk. A Rákóczi sikerszériájának ková­csai persze maguk a somogyi klub vezetői, játékosai, de talán nekünk is van egy pici közünk mindehhez.

Next