Nemzeti Sport, 1998. június (9. évfolyam, 149-177. szám)

1998-06-01 / 149. szám

IX. 149. • 1998. június 2.NEMZETI SPORT Békéscsaba- Diósgyőr 1-1 A maximum ellenére... Jóllehet Pásztor József arra kérte a helyi műsorközlőt, hogy ne mondja be a szünetben a ki­esés elkerüléséért harcoló csapa­tok eredményeit, a játékosok mégis tudták, hogy a Tiszakécske vezet a ZTE ellen. Amikor pedig Varga Sándor játékvezető lefújta a mérkőzést, valamennyi hazai labdarúgó a sírással küszködött. A békéscsabaiak ugyanis tisztá­ban voltak azzal, hogy a Diós­győr elleni, vereséggel felérő döntetlen nagyon kevés, és az utolsó lehetőség, az MTK elleni Hungária körúti zárómeccs na­gyon keservesnek ígérkezik szá­mukra. Nem véletlenül fakadt ki tehát a mérkőzés után Pásztor József, a Békéscsaba edzője: - Jól kezdtünk az első húsz percben, ekkor még abszolút nem volt veszélyes a kapunkra a Diós­győr, mi viszont kihagytuk azo­kat a helyzeteket, amelyekből ve­zetést szerezhettünk volna. Ami­kor gólt kaptunk, sejtettem, hogy ebből nagyobb baj is lehet. - Pedig a második félidőben feljavult a csapata, úgy tűnt, jót tett a viharszünet. - Ezen a sorsdöntő mérkőzésen mindent megtett azért, hogy nyerjünk, a maximumot nyújtot­ta a gárda. Sajnos, csak ennyit tudunk, ennyire vagyunk képe­sek. Nem ezen a mérkőzésen hi­báztunk nagyot, hanem a koráb­biakon, amikor megvoltak a lehe­tőségeink arra, hogy pontokat szerezzünk, és akkor most, a baj­nokság végén nem kellene ideges­kednünk.­­ A szurkolók közül sokan a já­tékvezetőt hibáztatták. Osztja ezt a véleményt? - Null-nullnál volt egy tizen­­egyesgyanús diósgyőri kezezés, amiért megítélhető lett volna a büntető, és ha értékesítjük, más­ként alakul a meccs, nem nyílunk ki, és a játékosaim megnyugod­tak volna. Ennek ellenére úgy ér­zem, ítéleteivel Varga Sándor já­tékvezető nem befolyásolta a mérkőzés végeredményét. Tornyi Barnabás, a Diósgyőr edzője a szokásosnál visszafogot­tabban fogalmazott: - Csapatjátékban azt nyújtot­ták a fiúk, amit vártam, és ezért is sajnálom, hogy egy alkalom­mal, az egyenlítő gólnál meg tud­ta bontani az egységünket a Bé­késcsaba. Ezután volt még leg­alább három lehetőségünk a gól­szerzésre, de mindannyiszor megállítottak bennünket a hazai­ak. - A mérkőzés nagy részében úgy küzdött az együttese, mintha a létéért harcolt volna. - Ennek mindig így kellene lennie. Ezt a mérkőzést is meg kellett volna nyernünk, és semmi másban nem szabad keresni a hi­bát, csak magunkban. Jávor Péter I Labdarúgás ESL Ferencváros-MTK Hungária FC 1-4 7 Visszafogott visszhang A Fradi-MTK örökrangadót néhány, Európában magasan jegyzett klub képviselője is végig­nézte azzal a szándékkal, hogy megtudja: a csapata erősítési ter­vei között szereplő ferencvárosi játékosok közül melyik milyen formában van, és egyáltalán mit is tud valójában. A végeredmény, de még inkább a hazaiak teljesítménye tükrében talán nem meglepő, hogy egyik érdekelt szakember sem sorolja frenetikus élményei közé a kisze­meltek játékát. Németh Imre, aki az Austria Wien vezetőedzőjét, Zdenko Verdeniket kalauzolta fővárosunkban, lehangolóan be­szélt a szakember véleményéről. Mint mondta, Verdenik úr - aki elsősorban Horváth Ferenc és Dragóner Attila játékára volt kí­váncsi - elégedetlenségének adott hangot a találkozó után. Horváth Ferenc teljesítménye ezúttal nem nyerte el a tetszését, éppen ezért úgy határozott, hogy a szombati, Gázszer elleni találkozón ismét megnézi a támadót. De mert klub­ja elsősorban gólérzékeny közép­csatárt szeretne igazolni az őszi szezon előtt, Horváth Ferencen kívül figyeli majd a Gázszer csa­tárát, Tiber Krisztiánt is, akiről már Bécsben is tudják, hogy min­den bizonnyal a góllövőlista élén végez. Dragónerről valamivel kedvezőbb volt Zdenko Verdenik véleménye, ám még a védő szer­ződtetésével kapcsolatban sincs végleges elhatározás. Az edző kedden beszél majd arról Friedl Konciliával, az Austria játékos­menedzserével, hogy a június 8- án kezdődő felkészülésre meg le­het-e hívni a kiszemelteket pró­bajátékra. Az Austria Wien kö­zéphátvédet is szeretne igazolni, Dragóner mellett Telek András neve is felvetődött a bécsi klub­nál. Németh Imre beszélgetett a ta­lálkozó után Uwe Neuhauserrel, a Borussia Dortmund egy hete kine­vezett pályaedzőjével is, aki Hajdú Attila miatt érkezett az Üllői útra. A német szakember kiábrándultan mondott véleményt. Érthetően kri­tikus kérdést tett fel Németh Imré­nek. Uwe Neuhauser arra szeretett volna választ kapni, ha egy magyar játékos tudja, hogy figyelik, és eset­leg a sokkal több pénzt, szakmai fejlődést és előrelépést jelentő szer­ződés múlik a teljesítményén, ak­kor miért nem tesz meg mindent - elsősorban saját érdekében. A kér­dés elég nehezen megválaszolható. A VIP-páholyból nézte végig a találkozót Ratko Sztevovics is. A jugoszláv szakember a Zemunnál dolgozott korábban, majd három­esztendei japán edzősködés után tért vissza Európába. Mint mond­ta, kíváncsi volt a magyar futball­ra, amelyet gyermekként bálvá­nyozott, és az örökrangadónál jobb mérkőzést nem is kívánha­tott volna magának "- előzetesen. A tapasztalatait egy mondatban összesűrítve így fogalmazott: a modern futballnak csak a csíráit lehetett felfedezni a meccsen, el­sősorban persze a Ferencváros játszott gyengén. (sörös) A rekord elmaradt Nem lehet az MTK együttesét azzal vádolni, hogy túl sok borsot tört a ferencvárosi szurkolók orra alá: az utóbbi harminc évben a Ferencváros vendégeként a szombati sikere volt a harmadik. 1970 őszén Szuromi góljával nyert az MTK a Népstadionban, aztán 1991 őszén az Üllői úton 2-1-re győzött (a gólokat Balog Tibor, Morozov, ul. Szenes szerezte), szombaton pedig 4-1-re diadalmaskodott. Há­rom gól különbségű sikert több mint négy évtizede nem ünnepelt az MTK legénysége az Üllői úton, s az 1903 óta tartó párviadal so­rán a szombatit megelőzően mindössze négyszer tudott ilyen arányban győzni a vendégegyüttes. Először 1918 májusában nyert 3:0-ra az MTK, Konrád II (2) és Szabó Péter találataival. Két évti­zeddel később kétszer egymás után 3:0-ra diadalmaskodott az ak­kor Hungária néven szereplő MTK. 1938 őszén Müller (2), Kisucz­­ki, 1939 decemberében Turay, Dudás és Béky góljával. A negyedik sikert 1951 szeptemberében érte el a Bp. Bástya nevet viselő MTK, akkor harminckétezer néző előtt 4:1-re diadalmaskodott, Palotás (3), Kárász, illetve Szabó góljával alakult ki a végeredmény. A ven­dégcsapat rekordsikere azonban ezúttal sem került veszélybe. Ugyanis 1952 novemberében 5:0-ra ütötte ki a Bástya házigazdá­ját, Molnár triplázott, Hidegkúti duplázott. Szombaton elmaradt a rekordjavítás, ám ezért minden bizonnyal sem az MTK, sem pedig a Ferencváros szurkolói, játékosai és vezetői nem keseregtek. (budai) Vasas DH-Siófok 3-2 Angyalföldi dilemma A Vasas Danubius Hotels csendben ünnepelt. A szombati siker azt jelenti, hogy a piros-ké­kek 1981 után ismét dobogósok. Jó tizenhét esztendeje Bundzsák Dezső vezérletével szerzett bronz­érmet az akkori gárda, mely leg­többször a Mészáros - Török, Hí­res, Komjáti, Rácz - Birinyi, Zombori, Rixer, Várady - Kiss, Izsó összeállításban játszott (szó­hoz jutott többek között Halász és Farkas Tibor is). Szinte hihetet­len, hogy ennyi idő telt el Vasas­érem nélkül. Miközben a játékosok a Siófok elleni siker után csendben öltöz­ködtek, Antal Péter, a szakosztály technikai vezetője azt fejtegette, a szombati forduló igencsak feladta a leckét. A Vasas nyert (ez szinte kötelező győzelemnek számított), ugyanakkor a nagy rivális, a Fe­rencváros kikapott, így papíron esély van arra, hogy a Fáy utcai gárda megszerzi a második helyet és indulhat az UEFA-kupában. Kedden viszont le kell adni az idei, UEFA-Intertotó-kupára szó­ló nevezési lapot az MLSZ nem­zetközi osztályán. Óriási dilemma. Egyszerre két út is megnyílik (megnyílhat) a pi­ros-kékek előtt. Sokan már a hí­res Heller-regény címét, „A 22-es csapdáját” emlegetik. Pillanat­nyilag az a biztos, hogy kedden a szövetségben, a Vác kandidálásá­­val együtt várják a Fáy utcaiak nevezési lapját. A Vasas egyébként az utolsó fordulóban a Szőnyi útra látogat, az FTC pedig a Gázszerhez uta­zik. Dr. Tóth József, a XIII. kerü­let polgármestere, a Vasas labda­rúgó-szakosztályának elnöke el­mondta: a csapat mindent meg­tesz azért, hogy nyerjen a BVSC ellen, de hát nyilván a Ferencvá­ros játékosai is így gondolkodnak, azaz pontot akarnak Fehérvárott. A Siófok elleni győzelem meg­szerzése persze nem volt könnyű feladat, a vendégek kétszer is ve­zettek a Fáy utcában. A piros-ké­kek az első félidőben nem remekel­tek, aztán Váczi Zoltán beállásával nagyot változott a Vasas játéka. Persze, a szünetben Gellei Imrének nyilván volt egy-két szava vala­mennyi labdarúgójához. Egy eset­leges vereség ugyanis mindent tönkretehetett volna, a dobogós helyezést, az egész éves munkát. A Siófok előtt le a kalappal, fő­ként a támadójátékán látszik egy­re erőteljesebben Nagy László munkája. S hogy marad-e, vagy távozik a szakvezető Siófokról? Nagy azt mondja: ha erősíteni tudnak, és a feltételek is jók lesz­nek, marad. A Vasas ellen muta­tott játék számára is igazolta, ér­demes Siófokon dolgozni. (varga) Tiszakécske-Zalahús ZTE 1-0 A hazai öltözőt majd’ szétfeszí­tette az öröm. Hét napon belül má­sodszor nyert a tiszakécskei együt­tes, ez pedig azt jelenti, hogy a csa­pat jelenleg a jobbik osztályozós helyről várja a bajnokság utolsó fordulóját. Míg az előző mérkőzésen a csere­ként beállt Török, szombaton Bes­­sermann volt a sorsfordító (?) kécs­­kei gól szerzője. A romániai légiós harmadik esztendeje játszik az együttesben, az őszi szezonban csak néhány alkalommal jutott szó­hoz. Sérülése tavaszra is áthúzó­dott, s már-már leírták őt a vezetők és a szurkolók, mikor április 4-én a Stadler ellen ismét felhívta magára a figyelmet. Bessermann akkor 27 méterről bombázta az akasztóiak hálójába a labdát, és ez a győzelmet jelentette a Tiszakécskének. - Végre rendbe jöttem, csak az erőnlétemen kell még jócskán javí­tani - mondta elégedetten a Zala­egerszeg elleni győzelem után a kö­zéppályás. - Hogy emlékszik vissza a góljá­ra? - Már a tizenötödik percet meg­előzően is volt két alkalmam lövés­re, de egyszer mellé rúgtam a lab­dát, utána pedig a kapus helyezte- Hál a sör lett jól. A gólom előtt Bánföldi Zo­li olyan nagyszerűen fejelte elém a labdát, hogy nem kellett lelassíta­nom, csak lendíteni a lábam és be­leadni minden erőmet a lövésbe. - Immár másodszor szerzett há­rom pontot érő találatot, és ehhez egy ötvenliteres hordó Ászok sör is dukál a felajánló jóvoltából. - A meccsek előtt azt szoktam mondani magamnak: úgy játsszál, hogy segítségére legyél a csapat­nak! Az utóbbi időben sikeresen szerepeltünk, és szerencsémre, en­nek aktív részese voltam. A társa­im ismét bíznak bennem, és ez plusz erőt ad. Hogy mit kezdek a sörrel? Azt hiszem, először is lehű­töm valahol, és majd csak akkor verjük csapra a fiúkkal, ha letud­tuk a tavaszi kötelezettségeinket. - Ebben nyilván a bentmaradás is szerepel. - Természetesen. Igaz, ahhoz az kell, hogy megtartsuk a jelenlegi pozíciónkat, és az osztályozón si­kerrel szerepeljünk. (néder) A 33. forduló válogatottja Molnár (Győri ETO) 7 - Lőrincz (MTK Hungária) 7 - Bálla L. (Tisza­kécske) 6, Tamási (Újpesti TE) 6 - Vojtekovszki (Vác FC­­Zollner) 7, Farkasházy (MTK Hungária) 7, Váczi (Vasas DH) 7, Besserman (Tiszakécs­ke) 7, Böőr (DVSC-Epona) 7 - Hámori (Vasas DH) 8, Hor­váth P. (Vác FC-Zollner) 7. A forduló játékvezető­je: Tóth Vencel (Vác FC-Zoll­­ner-Azer-Stadler) 9. t kapitány fordulója A Átlagosan Telt ház Nyíregyházán - üres lelátók Kispesten. A kontrasztot Bicskei Bertalan szem­élyesen is tapasztalhatta, hiszen míg szer­dán a válogatottat vezette győzelemre a lit­vánok ellen, addig szombaton - hivatalánál fogva - a Kispest-Honvéd FC-Győ­ri ETO FC találkozót nézte végig a helyszínen. A kapitány természetesen a forduló rangadó­ját, a Ferencváros-MTK Hungária FC mér­kőzést is látta­­ felvételről. - Talán mondanom sem kell, hogy a Honvéd-Győr meccs han­gulata siralmas volt. Ilyenkor tapasztalhatja igazán az ember, mi­lyen jó érzés tömött lelátók előtt játszani, és milyen lehangoló né­zők nélkül futballozni. Csak remélni tudom, hogy idejében jött a figyelmeztetés, és a jövőben nem ismétlődnek meg az egy héttel ez­előtti sajnálatos események. Maga a találkozó közepes iramú, át­lagos színvonalú volt, a csapatok szinte egyforma százalékban bir­tokolták a labdát. A győriek tűntek nyugodtabbnak, kiegyensú­lyozottabbnak, de hát ez érthető is. Egyetlen gól döntött, és szerin­tem megérdemelten nyerte meg a találkozót az ETO. A kerettagok közül Mátyus János visszafogottan futballozott, egészen addig, amíg a Győr megszerezte a vezetést. Utána bátran ment előre a csatárposztra, és érdekes módon sokkal jobb benyomást keltett, mint védőként. A vendégcsapatból Lakos Pál és Korsós György jó átlagteljesítményt produkált.­­ Az örökrangadó elején a Ferencváros úgy futballozott, hogy semmi sem utalt a későbbi súlyos vereségére. A zöld-fehérek bát­ran, veszélyesen támadtak, ám ez az agilis játék nem tartott soká­ig. Az MTK ugyanis jól védekezett és ügyesen kihasználta a kont­raakciókban rejlő lehetőségeket. A Fradi elsősorban azért szenve­dett vereséget, mert amikor a támadások közben a játékosai elve­szítették a labdát, a visszafutások, a visszazárások késtek, azaz a védőmunka elég hiányos volt. A két csapat összteljesítményét fi­gyelembe véve a gólkülönbséget kissé túlzottnak tartom, ettől füg­getlenül az MTK teljesen megérdemelten nyert az Üllői úton. A ke­rettagok közül nem tudok senkit sem kiemelni, bár azt minden­képpen megjegyezném, hogy Horváth Ferenc fejes gólját a meccs egyik legszebb momentumának tartom. Bicskei Bertalan szerdán ismét útra kel, a szövetségi kapitány Bécsben megnézi az Ausztria-Liechtenstein válogatott mérkőzést. A góllövőlista élmezőnye 19 gólos: Tiber (Gázszer) 17 gólos: Váczi Z. (Vasas DH) 16 gólos: Hámori (Vasas DH) 14 gólos: Ilea (DVSC-Epona), Orosz (MTK Hungária) 13 gólos: Horváth F. (Ferencváros), Fehér M. (Győr) 12 gólos: Kulcsár (Diósgyőr), Vincze O. (Ferencváros), Kenesei K. (MTK Hungária), Herczeg M. (Újpesti TE), Kámán (Zalahús XTE)­, 10 gólos: Kovács S. (Haladás-Milos), Balla M. (Tiszakécske) 9 gólos: Kiss I. (BVSC-Zugló), Borgulya (Kispest-HFC: 4, Ilzer- Stadler: 5), Illés (MTK Hungária), Róth (Videoton), Casoltan, Se­bők J. (Zalahús ZTE) 8 gólos: Vayer (Győr), Bárányos (Kispest), Szabó Z. (Siófok), Tóth N. (Újpesti TE), Korsós (Újpest: 3, Videoton: 5), Horváth P. (Vác FC-Zollner) 7 gólos: Djurisics (DVSC-Epona), Szanyó (DVSC-Epona: 2, Új­pest: 5), Rákóczki (Diósgyőr), Nicsenko (Ferencváros), Földes (Gázszer), Ördög, Pest R. (Siófok), Pál (Vasas), Dvéri, Vancsa (Vi­deoton), Arany (Zalahús ZTE: 5, DVSC-Epona: 2) 6 gólos: Erős (BVSC-Zugló), Mátyus (Kispest-HFC), Szántó (Ti­szakécske), Kovács Z. (Újpest), Szilveszter (Vasas DH), Lévai, Nagy T. (Vác FC-Zollner), Németh T., Szabó II (Zalahús ZTE)

Next