Nemzeti Sport, 1999. augusztus (10. évfolyam, 208-237. szám)
1999-08-01 / 208. szám
2 NEMZETI SPORT LABDARÚGÁS Indulatos szurkolói demonstráció a bányászvárosban Búcsú Tatabányától, Kiprich góljával Az alpolgármester az öltözőbe menekült Tatabánya futballja meghalt. Persze, nem a tatabányai labdarúgás múlt ki, hiszen a Lombard FC Csepelen is a várost képviseli majd, de az egykori bányásztelepülésen jó ideig nem látnak futballmeccset a szurkolók. Véglegessé vált, hogy a kék-fehér csapat Csepelen játssza majd mérkőzéseit, sőt, az edzéseket is ott tartja Kiprich József szakmai igazgató - vezetőedző a jobb oldali csatár. Szombaton délután tehát - a jelen helyzetben - az utolsó meccsét tartotta a Lombard a Bányász-stadionban. Kétezer ember jött el, hogy lássa kedvencei búcsúfellépését. A fellépés szó ezúttal valóban találó, mert a mérkőzés meglehetősen színpadias körítést kapott. A Tatai HAC elleni edzőmérkőzést kampány és ellenkampány előzte meg. A baráti kör azt hirdette ki, hogy a meccs után demonstrációt tart a csapat mellett, az önkormányzat illetékesei pedig azt szerették volna, ha elmarad a találkozó. A városi rádió szombaton a futballisták nagy megdöbbenésére, be is mondta, hogy nem lesz meccs, aztán megtartották... Az önkormányzat és a klub ellenségeskedésének oka tömören összefoglalva: a város és Bíró Péter, a Lombard FC tulajdonosa nem tudott megegyezni a pálya bérletéről. - Július 19-én még arról volt szó, hogy tíz évre megkapjuk a stadion használatát - nyilatkozta a mérkőzés előtt Bíró Péter. - Kilenc nappal ezután azonban teljesen más szerződéstervezetet tettek elém, mint amilyenről eredetileg szó volt. Vállalnunk kellett volna a tizenkétmillió forint értékű beléptetőrendszer kiépítését, és fizetnem kellett volna még hárommilliót. A további beszélgetéseknek már nem volt értelmük, s ma már eldöntött tény: Csepelen játszunk és edzünk, már a hétfői tréninget is Budapesten tartjuk. Az ügyben illetékes „ellenlábasok” nem igazán pártolták a szombati tatabányai mérkőzést, bizonyság rá, hogy a pályát nem vonalazták fel, a munkásokat elfelejtette utasítani erre a létesítmény fenntartója... Még szerencse, hogy a HAC vezetői időben mozgósítani tudták a saját embereiket, és mert Tata közel van Tatabányához a „vonalazóember” a kezdő sípszót megelőzve befejezte a munkát. A „búcsúfellépésre” kivonuló játékosokat, a szurkolók felállva, vastapssal köszöntötték. A labdarúgók kiintegettek a tribünre, majd Szalma József csapatkapitány - mintegy végső búcsút véve a stadiontól - koszorút helyzett el az oldalvonal mellett, a többi labdarúgó pedig vörös szegfűket hintett a gyepre. Ezután - stílszerűen - gyászszünet következett... - Demonstrációnk teljesen békés, csupán petíciónkat szeretnénk átnyújtani az önkormányzat illetékeseinek - mondta Környei Viktor, a Lombard FC Baráti Körének elnöke. - A stadion, amelyet még a Szénbányák építtetett, a város tulajdona, ám a szurkolók is Tatabánya polgárai, joguk van a szórakozáshoz. Az illetékesek elfelejtették, hogy a drukkerek egyben választópolgárok is, nem szabad semmibe venni az igényeiket. A labdarúgók ugyan döntetlent játszottak a Tatai HAC ellen, ám játékukkal sokszor késztették tapsra közönségüket. A meccs lefújása után hangszórókat szereltek a lelátóra, Környei Viktor ismertette a nézőkkel a baráti kör követeléseit. Közöttük szerepelt, hogy az önkormányzat biztosítson ingyenes pályabérletet a klubnak; adjon támogatást a Lombard FC- nek; legalább ötéves szerződést kössön az egyesülettel; Szentirmai Ferenc, a sporttanácsnok, s a stadiont üzemeltető kft. ügyvezető -igazgatója mondjon le... Ezután Bíró Péter klubtulajdonos vázolta a szurkolók előtt a kialakult helyzetet, valamint felolvasta azt a szándéknyilatkozatot, amelyet a klub juttat majd el az önkormányzathoz. Ebben, többek között az áll, hogy a Lombard FC minimum tízéves használati jogot kér a várostól, de természetesen a klub is tesz engedményeket. Bíró Péter nyilatkozata végén leszögezte: „Semmilyen összefüggésben és formában, illetve alá és fölérendeltségi viszonyban nem tudunk együttműködni Szentirmai Ferenc úrral. ” A harmadik felszólaló Schalkhanner Antal, Tatabánya országgyűlési képviselője volt, aki elmondta, noha már biztos, hogy nyolc hazai mérkőzését Csepelen kell lejátszania a Lombardnak, van remény arra, hogy megszülessen a megállapodás és a klub a tavasszal „hazaköltözzön”. A város képviselői közül kizárólag Papp Károly alpolgármester jelent meg a stadionban, és félrehúzódva hallgatta a beszédeket, valamint néhány indulatos szurkolói bekiabálást. - Ha átnyújtják nekem a petíciót, akkor természetesen átveszem, de mást nem tudok mondani - mondta Papp Károly. - Csütörtökön önkormányzati ülésünk lesz, azon egyébként is téma lett volna a klub és a város kapcsolata. A petíciót is megtárgyaljuk majd. S noha a baráti kör elnöke és alelnöke mindent megtett, hogy minden szurkoló hazamenjen, a csitítgatások ellenére néhányan hangoskodva körbevették az alpolgármestert. Papp úr jobbnak látta, ha az öltözőben keres menedéket (a helyzet fonák, hiszen szombattól a játékosok nem húzhatják meg magukat ugyanitt...), tíz perccel később pedig néhány rendőr jelent meg a stadionban, hogy biztosítsa a politikus távozását. A rendőrökre egyébként igazából nem volt szükség, mert egykét indulatos felharsanáson kívül más nem történt. A futballisták csendesen hallgatták végig az egész „cirkuszt” (a Lombard labdarúgói között ácsorgott az új szerzemény, a brazil Fabrizio Juliano Gonzales középpályás, akit az utolsó percben leigazolt a Lombard), ők egyetlen megjegyzést sem tettek. A futballisták nem voltak indulatosak, de a szemük csillogása elárulta, nekik ugyanannyira fáj, hogy idegen pályán kell játszaniuk a hazai meccseiket, mint a szurkolóknak. A most érkezettek, talán nem érthetik azt, amit leginkább Kiprich József és Szalma József érezhet át. Ők mindketten külföldről tértek vissza Tatabányára, hogy az élvonalba segítsék a csapatot, és most, amikor munkájuk gyümölcsét learathatnák, akkor idegen pályán kell játszaniuk. Véleményüket egyetlen mondatban, de találóan foglalta össze Kiprich József: „Hihetetlen, hogy ezért szenvedtünk annyit...” Gonda László A szurkolók nem csak a meccsre készültek... (Bakai Gusztáv felvétele) Lombard FC Tatabánya- Tatai HAC 1-1 (0-1) Tatabánya, 2000 néző. V: Gebei LOMBARD FC: Gelei (Balogh) - Szabó V. Mészöly, Szalma, Virág (Ramos) - Süveges (Letenyei), Kovács A. (Gonzales), Tüske, Kiss V. - Kiprich, Nagy (Petres). G: Kiprich, ill. Szepe Az újpestiek nem figyelhették meg újvidéki ellenfelüket Bejött a Vojvodina csele Az Újpest FC szakmai stábjának tagjai szombaton Újvidékre készültek. A lila-fehérek már hetekkel korábban eltervezték, hogy a jugoszláv bajnokság rajtján megfigyelik az UEFA- kupabeli ellenfelüket, és az utazásukat természetesen egyeztették a szerb vezetőkkel. Szvetozar Szaporics, a Vojvodina igazgatója biztosította a magyarokat arról, hogy szeretettel várja őket, és természetesen semmi akadálya annak, hogy az újpestiek ott legyenek a találkozón. Várhidi Péter szakmai igazgató, Glázer Róbert vezetőedző, Herédi Attila pályaedző és Gorán Kopunovics, aki a tolmács szerepét töltötte volna be, szombaton délután három órakor találkozott, hogy Újvidékre autózzon. Az indulás után néhány perccel azonban Gorán Kopunovics telefonja megcsörrent, és Szvetozar Szaporics jelentkezett. A jugoszláv vezető azért telefonált, hogy közölje: a lila-fehérek küldöttsége feleslegesen kel útra, mert az este nyolc órára tervezett mérkőzést korábban, délután fél hatkor játsszák... - A jugoszlávok lépése nem volt sportszerű - bosszankodott Várhidi Péter, aki társaival egyetemben természetesen Budapesten maradt. - Ki van zárva, hogy Szaporics úr csak szombaton értesült volna az időpont-változtatásról, és nem www. o, értem, miért nem hívott fel minket már pénteken, vagy legalább szombat délelőtt. Ha tényleg azt akarta volna, hogy ott legyünk a meccsen, akkor értesít minket. Ebben szándékosságot érzek, hiszen aligha hihető, hogy a csapat játékosait, valamint a szurkolókat is szombat délután hívta volna fel telefonon a klubvezető... Persze, még láthatjuk a Vojvodinát, a csapat a jövő szombaton Szabadkán játszik a Spartak Szubotica ellen. Azon a meccsen ott leszünk, akkor is, ha netán módosul a találkozó időpontja, de más a csapatot idegenben, és más saját pályáján látni. Ráadásul most kellett volna szállás után néznünk, és úgy terveztük, hogy Újvidéken szombaton megpróbálunk hotelt foglaltatni. Várhidi Péter dühe érthető, bár természetesen szállást telefonon is tudnak foglalni az újpestiek a jövő héten. A mérkőzés elmulasztása azonban valóban veszteség, hiszen Glázer Róbert még a kezdőcsapatot sem alakította ki, és eddig természetesen a Vojvodinát sem látta. Az augusztus 12-i UEFA- kupa-mérkőzés előjelei tehát nem túl kedvezőek a lila-fehérek számára... (Honda) Nem elég, hogy az új vezetőedző, Glázer Róbert egyelőre saját csapatával, az Újpesttel is csak ismerkedik, szombaton az UEFA-kupabeli ellenfélt, a Vojvodinát sem láthatta (NL-archív - Makó Éva felvétele) A program már ismert van Négy hónap után ismét pályára lépnek a jugoszláv élvonalbeli csapatok. A bajnokságban huszonegy együttes indul, a labdarúgó-szövetség ugyanis úgy döntött, hogy a Pristina az idén nem szerepelhet a legjobbak között. Az első fordulóban kilenc meccset rendeztek, és a program már jó néhány nappal ezelőtt ismert volt, így természetesen az is, hogy a mérkőzések - tehát a Vojvodina-Radnicski (2-0) meccs is - 17.30-kor kezdődött (csakúgy, mint a vasárnapra maradt találkozó). Esti meccseket csak a második fordulótól rendeznek Jugoszláviában. (szondi) X. 208. , 1999. augusztus 1. Sallói csapatot cserélt, Sándor és Hamar klubot válthat Fizetésképtelen a Beitar Jerusalem Öt év, 58 gól, két bajnoki cím és kupagyőzelem. Ezt érte el Sallói István az izraeli Beitar Jerusalem színeiben. S ami talán még ennél is fontosabb, a középpályás remek produkciójának köszönhetően Izraelben kelendőek lettek a magyar labdarúgók, az augusztus 14-én rajtoló bajnokságban már tizenöt honfitársunk játszik ott. Sallói István nevét azonban mostantól már nem a Beitar összeállításában kell keresnünk. A középpályás öt év után elhagyta Jeruzsálemet, az elmúlt bajnokságban első osztályú tagságát éppcsak megőrző Herclija együttesébe igazolt. - Szó volt arról, hogy esetleg hazatérek, és a Videotonban futballozok, ám a csapat kiesett a PNB-ből - mondta Sallói István. - Több izraeli együttes megkeresett, végül két évre a Herclijába igazoltam. A város mintegy hetvenöt kilométerre fekszik Jeruzsálemtől, már más világ. Kicsit furcsa, hogy egy nagycsapat után most egy kicsiben kell játszanom, tulajdonképpen én vagyok az egyetlen sztárnak nevezhető labdarúgó a klubban. Öt idegenlégiósa van a Herclijának, rajtam kívül egy szlovén, egy ukrán, egy angol, és egy koszovói. Az utóbbival nagyon sokat beszélgetek, már három éve nem látta a hazáját, de a családját ki tudta menekíteni még a háború előtt. Szóval, nagyon érdekes helyre kerültem, az egyetlen gond, hogy egyelőre egyedül vagyok, a családom csak néhány nap múlva érkezik Herclijába. A csapat színe egyébként sárgazöld-kék, tehát a Beitar sárga-feketéjéből legalább az egyik szín megmaradt... Az izraeli gazdasági válság, a futballklubokat is nehéz helyzetbe sodorta. A pénzhiány miatt szokatlanul kevés külföldi játékos érkezett az országba, és az egyesületek nagy része komoly anyagi nehézségekkel küzd. Közöttük van a Beitar is, amely két magyart, Sándor Tamást és Hamar Istvánt is foglalkoztat. A klub mindkét labdarúgónak tartozik (még a tavalyi pénzükkel is), ők vasárnapig adtak haladékot a fizetésre. Ha nem kapnak pénzt, lehet, hogy mindketten távoznak. Sándor Tamást például máris csábítja korábbi edzője, Dror Kastan, aki ebben az idényben az izraeli kupagyőztes Hapoel Tel-Aviv kispadján ül majd. A korábbi debreceni futballista nem lenne egyedüli magyar a csapatban, ugyanis a német Eintracht Frankfurtból Kastan mester hívására Pisont István is a Hapoel Tel-Avivba igazolt. A magyarok közül Márton Gábor, Tomka János és Eszenyi Dénes ügye még lebeg, a többiek szerződése rendben van. A magyar kolónia tagjainak még nem volt alkalmuk találkozni egymással, mert klubjaikkal edzőtáboroztak. Augusztus 7-én a Totó-kupa mérkőzéseivel kezdődik a szezon, egy héttel később pedig már bajnoki pontokért küzdenek a csapatok. (tarpai 7.)