Nemzeti Sport, 1999. november (10. évfolyam, 298-327. szám)

1999-11-01 / 298. szám

2 NEMZETI SPORT - LABDARÚGÁS • PNB X. 298. • 1999. november 1. Tököli Attilának már nyolc. A Dunaferr csatára a Gáz­szer elleni rangadón kétszer is eredményes volt, így már nyolc találattal vezeti a góllövőlis­tát. Pedig a dunaújvárosi szur­kolók már kezdtek megijedni, ugyanis kedvencük a szombati találkozó előtt bajnoki mér­kőzésen legutóbb október 2- án, a Dunaferr-Szeged össze­csapáson volt eredményes. Igaz, akkor háromszor is. Tököli a Haladás és a Vasas elleni meccset „kihagyta” (ez az ő esetében mostanában azt jelenti, hogy nem lő gólt), ám szombaton ismét kimagasló teljesítményt nyújtott. A csa­tár néha eltűnt a mezőnyben, ám amikor előkerült, akkor minden megmozdulása gólve­szélyt jelentett. Tököli Attila végül két szabályos és egy les­góllal zárta a mérkőzést, az el­lene elkövetett szabálytalan­ság után kiállították a Gáz­szer csapatkapitányát, Szalai Csabát, és a meccs egyetlen sárga lapját is az ő visszahú­zásáért kapta Oleg Kőről. A találkozó lefújása után félő volt, hogy nem jut Tököli számára meleg víz, ugyanis hosszú percekig meccsszere­lésben nyilatkozott a sajtónak az öltözőfolyosón. Aztán né­hány perccel később melegítő­ben bukkant fel ismét, és nem kis meglepetést okozott azzal, hogy nemcsak a szereléses tás­káját, hanem a labdás zsákot is ő cipelte... - Miért ne vihetném? - mondta a gólkirályjelölt. - Azért, mert nyolc gólt lőttem eddig, és első helyen állok a góllövőlistán, nem lettem más ember, egyáltalán nem esik nehezemre cipelni a labdákat. Úgy érzem, valóban jól ment a játék, bár nem volt könnyű dolgunk a kiállítás után. Min­den gól nagyon fontos, de ha úgy vesszük, akkor a kettő kö­zül a második volt a fonto­sabb, hiszen azzal sikerült megszereznünk a győzelmet. Rövid idő alatt kellett dönte­nem, és noha kicsit éles volt a Gázszer-Dunaferr 1-2 a lammmuin szög, a fejelést választottam, beszélni, mint ahogy a bajnoki­nokság előtt, és egyelőre teljes és sikerült betalálnom. Korai címről is. Az első öt hely meg­­sítjük a tervet, lenne még a gólkirályságról szerzését tűztük ki célul a baj­ (tarpai 7.) Tököli Attila egyelőre nem a gólkirályságán gondolkodik, mint ahogy az sem foglalkoztatja: megszerzi-e a bajnoki címet a Dunaferr? A lényeg számára az, hogy most még terven belül teljesít a csapata (Németh Ferenc felvétele) Tököli Anna: 11 meccs - 8 gól 8 gólos: Tököli (Dunaferr) 5 gólos: Nicsenko (Dunaferr), Lukács (Gázszer), Horváth Gy. (Nagykanizsa), So­­wunmi (Vasas) 4 gólos: Frunza (Diósgyőr), Horváth P. (Ferencváros), Kiss B., Nagy L. (Lombard FC), Kenesei K. (MTK Hungária), Faragó (Szeged), Rob (Vác), Ferenczi (Zalaeger­szeg) 3 gólos: Vadicska (Debrecen), Zavadszky (Dunaferr), Tóth M. (Ferencváros), Földes (Gázszer), Csiszár (Győri ETO), Kiprich (Lombard FC), Halmai, Illés (MTK Hungá­ria), Kovács Z., Tamási, Tóth N. (Újpest), Kabát (Vasas), Filó, Sebők J. (Zalaeger­szeg) 2 gólos: Bagoly, Sabo, Siklósi, Szatmári, Ulveczki (Debrecen), Kunzo (Diósgyőr), Orosz (Dunaferr), Kovács B. (Ferencváros), Árki, Gogh (Gázszer), Herczeg M., Marko­­vics (Győri ETO), Halmosi, Marginean, Somfalvi (Haladás), Medgyesi, Szekér, Wukovics (Kispest), Kovács A. (Lombard FC), Ilea, Preisinger (MTK Hungária), Sza­bó Á. (Nyírség-Spartacus), Pest K., Zabun­­du (Siófok), G. Kopunovics, Terjék (Új­pest), Juhár, Szili (Vasas), Kasza, Vén (Vác), Szabó II Zs. (Zalaegerszeg) 1 gólos: Bajzát, Böőr, Casoltan, Goian (Debrecen), Komi, Radu, Rabcan, Timko (Diósgyőr), Kiss Gy., Komódi, Milovano­­vics, Molnár Z., Nagy T., Rósa H., Salamon (Dunaferr), Bárányos, Kulcsár, Lászka, Mátyus (Ferencváros), Bekő, Popovics P., Schindler (Gázszer), Győri J., Rósa D., Sa­­lagean, Stark, Szarvas, Vasas, Vayer (Győr), Bodor, Horváth A., Nagy Cs., Si­mon Z. (Haladás), Borgulya, Füzi K., Her­cegfalvi, Hungler, Szabó T., Váczi (Kis­pest), Süveges (Lombard FC), Egressy, Erős, Fehér Cs. (MTK Hungária), Cso­­markovics, Horváth Z., Kerekes, Marinko­­vics, Panghy, Svélecz, Zahorecz (Nagyka­nizsa), Baranyi, Csernijenko, Dican, Kar­­kusz, Kondora, Novák (Nyírség-Sparta­cus), Hanák, Kovács B., Ördög (Siófok), Je­­remejev, Kenesei Z., Mikler, Udvari (Sze­ged), Tokody, Zimmermann (Újpest), Ara­nyos, Galaschek, Tiber (Vasas), Andrássy, Füle, Nagy T. (Vác), Bonchis, Nagy L., Sza­bó Cs. (Zalaegerszeg) Öngól: Ács (Nyírség-Spartacus) - az Új­pest ellen; Bodor (Haladás) - a Dunaferr ellen; Frunza (Diósgyőr) - a Kispest ellen; László A. (Vasas DH) - a Gázszer FC ellen; Medgyesi (Kispest-HFC) - a Dunaferr el­len; Németh N. (Szeged) - a Gázszer ellen Győri ETO FC-Vác FC-Zollner 1-1 Döntéskényszer: kell-e proficsapat? A váci csapat pontot szerzett Győrben. A piros-kékek számára ez az eredmény bra­vúr, hiszen vert helyzetből álltak talpra, Rob Kornél a mérkőzés utolsó percében egyenlített. A váciak boldogsága tehát jo­gos - ám a gárda így is visszaesett a tabel­la utolsó helyére, és még a három pont le­vonásával büntetett Siófok is megelőzi. - Az ETO elleni döntetlen esetünkben valóban nem igazán siker - kezdte Belák Gyula, a Vác technikai igazgatója. - Ha azt nézzük, hogy legutóbb ezerkilencszázki­lencvenhatban sikerült pontot szereznünk Győrben, akkor igen jó eredmény az egy egy, de a jelenlegi helyzetünkben az egy pont nem sokat segít. Abban egyetértek az edzőnkkel, Kis Károllyal, az biztató, hogy a csapatunk nem omlott össze a hazaiak gólja után, és az egyenlítés nagy lelkierőről vall. A tartalékos Győr ellen azonban na­gyon kellett volna a győzelem. " A Vác következő ellenfele az MTK, és a bajnokcsapat ellen sincs túl nagy esélyük a győzelemre. - Ez igaz, de a győri játékunk valóban biztató volt. Tudjuk, hogy a kék-fehérek ellen a nálunk lényegesen jobb pozícióban lévő csapatoknak is nehéz dolguk van, ám nekünk már bravúrokat kell produkál­nunk.­­ Gondolnak-e arra, hogy csapatuk kies­het a PNB-ből? - Ezt mindenképpen el akarjuk kerülni, de a tényekkel szembe kell néznünk. Ha az ősz végére nem lesz tizenöt pontunk, akár az is előfordulhat, hogy kiesünk. De a veszély még kiküszöbölhető, hiszen a hátralévő ellenfele­ink között van a Diósgyőr, a Nagykanizsa, és ezeken a meccseken nyerhetünk. Ha ez a két győzelem megvan, akkor még egy csapat el­len kell győznünk az MTK, Dunaferr, Debre­cen, Újpest négyes tagjai közül. - A siker érdekében mi lenne a legfonto­sabb változtatnivaló Vácott? - Először is az önkormányzatnak és a főszponzornak el kell döntenie, akarja-e, hogy a Vác az élvonalban szerepeljen. Ha igen, akkor ehhez biztosítani kell a feltéte­leket, fel kell vázolni a jövőt. Meg kell hosszabbítani a labdarúgóink szerződését, nem szabad megengedni, hogy fiataljaink esetleg ingyen átigazolhassanak. Ha eny­hülnek az anyagi gondjaink, és stabilabb lesz a háttér, akkor majd megkövetelhet­jük a futballistáktól, hogy csak az előttük álló mérkőzésekre koncentráljanak. (Honda) Szeged LC-DVSC 0-4 Unka József döntött: egyelőre folytatja Hosszú ideig várakoztatta a sajtó képviselőit a szegediek edzője a szombat esti találkozó után. Féltucatnyi újságíró áll­dogált az öltöző előtt - mind­hiába. A kíváncsiság marasz­talta őket, holott legszíveseb­ben távoztak volna a példátla­nul udvariatlan megnyilvánu­lás miatt. Csaknem fél óra eltel­tével Nagylaki Kálmán klubel­nök is csatlakozott a bentlévők­­höz, de mielőtt benyitott volna az öltözőbe, megígérte, hogy ki­küldi Linka Józsefet. Nos, az edző csak újabb tíz perc elteltével jelent meg. Köz­ben a folyosón ácsorgók már azt találgatták: lehet, hogy most szűnik meg a klub? - Ilyen körülmények között életképtelen a szegedi labda­rúgás - szögezte le a meglehe­tősen zaklatott hangulatban lévő edző. - Elsősorban nem a játékosok képességével és hoz­záállásával van a baj, hanem az a gond, hogy a fejekben nagy a káosz. A Debrecen elle­ni meccs előtt például olyan frissnek láttam a játékosai­mat, hogy bizakodva vártam az összecsapást. Azt azonban nem lehet felmérni, kinek mi jár a fejében. Nehéz úgy csa­patot építeni, hogy egyesek azzal foglalkoznak, miként tudnának másutt jobb szerző­dést kötni. Alapvető gondokat kell megoldani, és ezek nem az edző feladatai. Nagylaki Kál­mán megígérte, hogy a napok­ban ismételten kísérletet tesz az anyagi problémák megoldá­sára. Ha nem jár sikerrel, nem sok értelme van, legalábbis ré­szemről, a folytatásnak. Fiatal vagyok ahhoz, hogy emiatt ön­gyilkos legyek. A közönség reakciójából ítél­ve úgy tűnik, a szurkolók is leír­ták a szegedi focit. A drukkerek csendes beletörődéssel fogadták a nagy különbségű vereséget. Nem tüntettek, nem követeltek fejeket, csöndesen hazamentek. Nagy csodának kellene történ­nie ahhoz, hogy a szegediek fel­­tápászkodjanak a padlóról. Ezzel szemben a debreceniek az egekben - egészen pontosan a tabella második helyén - érezhetik magukat. Ám a sze­rénységéről (is) híres debreceni vezetőedző, Garamvölgyi Lajos kínosan ügyel arra, hogy játé­kosai ne járjanak a fellegekben. Onnan lehet ugyanis a legna­gyobbat esni. (Kiripolszky) ­ Haladás-Diósgyőr 1-0 A nyerő taktika Szombaton délután a Hala­dás Rohonci úti stadionjában mindenki tisztában volt vele, hogy a reménytelibb folytatás­hoz már kevés az ígérgetés, győzni kell. Persze, nehéz volt ezt a gyakorlatban is megvaló­sítani, hiszen a Diósgyőr hely­zete sem rózsás, ezért Temesvá­ri Miklós csapata sem tisztelgő látogatást tervezett. Vincze Géza, a hazaiak szak­vezetője egész héten azt han­goztatta, akkor lesz igazán eredményes a Haladás támadó­játéka, ha a szélső középpályá­sok képesek a gyors elfutások­ra, a csapat mozgatására. Nos, a zöld-fehérek edzője ezért úgy döntött, az eddigi két évet, So­rin Margineant és Halmosi Pé­tert visszavonja a középpályá­ra. Előbbi remek labdákkal, gyorsaságával hozta kellemet­len helyzetbe a vendégeket, Halmosinak pedig sokak sze­rint valójában ez a csapatrész az igazi világa, az édesapja is csatárként kezdett, és közép­pályásként lett válogatott. Az első félidő rövidebb idő­szakától eltekintve a Haladás akarata érvényesült, a diósgyő­ri Vladan Filipovics kiállítása után pedig nemcsak létszám­ban, hanem erőnlétben is ellen­fele fölé kerekedett a zöld-fe­hér együttes. A Nyíregyházán furcsa körülmények között ka­pott gólon, majd a szombati Balassa Péter-fejesgól érvény­telenítése okozta stresszen is felülemelkedett a csapat, ki tudta használni a vendégek ki­hagyását, és ha nehezen is, de egy nullra megnyerte a mécs­esét. Ami azonban ennél sokkal lényegesebb lehet a jövő szem­pontjából: amíg a Diósgyőr kezdőcsapatában öt idegenlé­giós szerepelt, addig a Haladás hat saját nevelésű futballistá­val nyerte meg a számára lét­­fontosságú mérkőzést. (bodor) Siófok-Nagykanizsa 2-0 Az edző önkritikája Azok után, hogy a Nagykani­zsa az előző fordulóban kettő nullra legyőzte a Győr gárdáját - akár hat-hét gól is lehetett volna a különbség a szurko­lók többsége úgy vélte, Keszei Ferenc együttese Siófokon is megszerzi a három pontot. A nagykanizsai mester számára egyébként is több volt egy átla­gos bajnokinál a szombati összecsapás - korábban két és fél éven át edzősködött Siófo­kon ám futballistái minden képzeletet alulmúlva futballoz­tak, és sima vereséget szenved­tek. - Ilyen nehezen sohasem emésztettem meg vereséget, ilyen keveset sohasem aludtam - mondta a találkozó­­másnap­ján Keszei Ferenc. - Ilyen meccs után természetes, hogy bosszankodik az ember, és a ve­reség mellett nem tud szó nél­kül elmenni. A legjobban az bánt, hogy rivális gárda ellen veszítettünk, és csalódást okoz­tunk a csapatot elkísérő szur­kolóinknak. Az is igaz, hogy tíz fordulón keresztül kiegyensú­lyozottan szerepeltünk, és bár­mennyire fájó a siófoki ered­mény, minden tizenegyedik já­téknapon becsúszhat egy gyen­gébb produktum. A mérkőzések után mindig először magamban keresem a hibát. Ha még egy­szer lejátszhatnánk a meccset, akkor nem vezetnék olyan erős edzéseket, mint ezúttal tettem, és nem a támadósorba cserél­nék be labdarúgót, hanem in­kább a középpályára egy építe­ni tudó futballistát. Az azonban már a játékosok felelőssége, hogy akaraterőben miért nem tudtak többet nyújtani, vagy éppen pontosabban játszani. Számunkra nagyon fontos, hogy ilyen vereség után miként tudunk továbblépni, és hogyha esetleg hullámvölgybe kerül­tünk, akkor az lehetőleg erre az egy találkozóra korlátozódjon. A szakember egyébként nem érzi úgy, hogy a labdarúgót cserben hagyták Siófokon. Sze­rinte a játékosok nem az edző érzéseit élik át, éppen ezért so­hasem várható el tőlük, hogy azért hajtsanak, mert a tréner­nek fontos egy bizonyos mérkő­zés. A futballistáknak Reszei szerint önmagukért, a csapa­tért kell hajtaniuk. Igaz, azért sokkal jobban... (zombori­a.)

Next