Nemzeti Sport, 2002. augusztus (13. évfolyam, 206-235. szám)

2002-08-01 / 206. szám

Küzdőtér VÍZILABDA: Férfi Világliga, négyes döntő - a világbajnok spanyol együttes ellen kezdi a finálét a Kemény-csapat A vízben könnyebb volt ide jutni CSURKA GERGELY jelenti Panaszból Noha az Unicum-kupa csak a jövő hé­ten esedékes, az embernek már szerda délelőtt, a ferihegyi reptéren eszébe jutott a gyomorkeserűket gyártó cég szlogene: „mindig feltűnik egy kedves ismerős. ” Az idézőjel a kedves szó ese­tében különösen indokolt, elvégre a férfiválogatottat Athénba szállító gé­pen Zeljko Klaricot pillantotta meg a társaság, ami többeknél gyomorfelka­­varodást okozott, másoknak keserű emlékeket juttatott az eszébe, elvégre a horvát bíró kezéhez úgymond elég sok magyar vér tapad (még jó, hogy a Kemény-érában rögtön, az első világ­­versenyen bemutatkozott, éppen Athénben, a görögök elleni Világku­pa-elődöntőben, 1997-ben, ezek után csak arra kellett vigyázni, hogy többé a közelünkbe se kerüljön, ezt sport­diplomatánk, Salamon Ferenc jóvoltá­ból sikerült is elérni - klubszinten vi­szont elég sok kárt tett). Kemény Dé­nes ugyan egy pillanatra visszahőkölt a látványtól, ám aztán gyorsan kon­szenzusra jutott a többséggel atekint­­ben, hogy a korhatárt tavaly elért bíró nem vezet Patraszban, egyesek ugyanakkor legott megjegyezték, nyilván a korábbi, görögöknek tett szívességeket utazza le. Utóbb kiderült, Klaric egy, a né­gyes döntő örve alatt rendezett bíró­­mítingre érkezett, miképp az is, hogy a csomagjai valahol elkeveredtek, amit többen az „Isten nem ver bottal” axióma igazán fényes igazolódásának tartottak. De hogy a küldetés céljára­­ az első hely megszerzése a Világligában - tér­jünk, azzal kapcsolatban mindenkép­pen megjegyzendő: a siker nem garan­tált, ám a korrekt játékvezetés sokat lendíthet az ügyünkön. Az első tíz mérkőzésen ezzel egyszer sem volt gond (idegenben sem), remélhetőleg az utolsó négyen sem lesz. Ugyanez áll a játékra is: az első tíz meccsen szinte minden úgy működött, ahogy eltervez­tük, tán a dubrovniki összecsapások al­kalmával akadtak apróbb problémák, amíg azonban rossz játékkal is négy-öt góllal nyer egy gárda, addig legalábbis feleslegesnek hat a nyafogás. Ámbátor az is tény, a múlt héten, San Franciscóban nem forogtak úgy a kerekek, ahogy korábban­­ remél­hető, a produkcióba költözött bi­zonytalanság inkább fogható a tétnél­küliségre, a nagy utazásra, mintsem formahanyatlásra. Kemény Dénes mindenesetre a keddi pihenőnapot megkurtító edzéssel kapcsolatban el­mondta, az ott tapasztaltak alapján ál­lítható­­pólósai főképp úsztak, ő pe­dig lopva az órájára pillantgatott a hosszok végén), az erőállapottal alig­ha lesz gond a most kezdődő soroza­ton. „Az sem okozhat gondot, hogy az eddigiektől eltérően egy négyes széria áll előttünk - közölte a kapitány. - Külön­ben is, a második meccs nemcsak nekünk lesz második meccs, de az ellenfelünknek is, és így tovább. ” A nyitány egyébként a másik cso­portot megnyerő spanyol gárda ellen esedékes, a világbajnok alighanem a legkeményebb tesztet jelenti az egész sorozatot tekintve. Nem mintha egy ilyen tornán az edzőváltás ellenére to­vábbra is csupán a junior világbajno­kait hadba küldő helléneket, vagy az idei sorozatban négyből négyszer megvert oroszokat egy pillanatra is alá lehetne becsülni - de már csak a tava­lyi vb-arany okán is a spanyolok lát­szanak a legkeményebb vetélytársnak. Tavaly kétszer találkoztunk velük, az Európa-bajnokság csoportmeccsén voltaképpen simán nyertünk 7-5-re, a vb-t megelőző bilbaói tornán viszont nekik nem volt gondjuk (10-5), habár ott a második negyed végétől örökös emberhátrányban pólóztunk. Túl sok meglepetés aligha éri majd a mieinket: továbbra is könnyebb le­fogni egy nekivadult bikabotjat, mint a fekete óriáscentert, Iván Pérezt, és továbbra is könnyebb fésűs Rollánnak a pálya jobb oldaláról gólt lőni, mint a jobbkezesek felől. Kásás Tamás ezért is hiányzik, elvégre a zseniális kapus az ő lövéseit rühelli a leginkább, azaz így attól az oldaltól is tartania kéne - habár átellenben Kiss Gergő sem tarto­zik Rollán kedvencei közé. Nagy kér­dés, hogy az emberes méret híján in­kább vad kézimunkával bekkelő spa­nyol védőiknek mennyit engednek a játékvezetők, ha Molnár Tamásék cen­terben képesek lesznek a kaputól há­rom méterre kikényszeríteni a brusz­­tot - s nem tolódik ki öt méterre a csatatér -, a hátsó lövők ígéretes tá­volságból tüzelhetnek, ami nagy előny a pontatlan labdákat halálos bizton­sággal leborító hálóőr esetében. Ezek aprónak tűnő, mégis fontos elemek, hiszen a spanyolokat nagyon megver­ni szinte képtelenség: a Kemény-érá­ban elég sokszor játszottunk velük, s többször nyertünk, mint ahányszor ők, a normál, négyszer hétperces meccseken sohasem sikerült elérni a tíz lőtt gólt (csak egyszer, amikor ők kerültek végleg emberhátrányba, Kassán húszig szaladtunk két éve). Nohát ennyit elöljáróban a patraszi négyes döntőről, amelynek helyszí­nére egy már-már gyalázatosan hosz­­szú, több mint négyórás buszozás árán érkezett meg csapatunk. Mond­hatni, könnyebb volt eljutni egy hó­nap alatt a VL-döntőbe, mint Athén­tól eljutni a VL-döntő helyszínéig. Még jó, hogy csütörtöktől a beton helyett ismét a víz az úr, abban ga­rantáltan jobban érzik magukat játé­kosaink. többek között a Posillipo védőjére, Steinmetz Barnabásra vár a feladat, hogy megbirkózzon a spanyolok óriásával, Iván Pérezzel fotó: Árvai Károly Élőben a rádióban A négyes döntő programja (magyar idő szerint). Csütörtök, 18 óra: MagyarországSpanyolország (Petőfi: II. 30), 19.30: Görögország- Orosz­ország. Péntek, 18: Oroszország- Spanyolország, 19.30: Magyarország- Görögország (Petőfi: 20.05). Szombat, 18: Magyarország-Oroszország (Petőfi: 18), Görögország-Spanyolország. Va­sárnap, 18: bronzmeccs, 19.30: döntő (ha a magyar csapat bekerül, a Petőfi végig élőben közvetíti a találkozót). Egy igencsak elbaltázott piros lap utóélete Csak a csütörtök délelőtti technikai értekezleten dől el, leülhet-e az első meccsen a kispadra Kemény Dénes szövetségi kapitány. Az utolsó, mora­­gai, amerikaiak elleni összecsapáson a dudaszó előtt harminc másodperccel mérhetetlen rosszindulattal kiállított magyar kapitány már a találkozót követően beszélt a piros lapot felmu­tató olasz játékvezetővel, majd szer­dán újból váltott vele néhány szót te­lefonon. Roberto Petronilli ismét meg­erősítette, írásba fogja adni, hogy fél­reértette kemény mozdulatait, s hogy tévedés volt pirosat adni az edzőnek. Tekintettel arra, hogy a tálján itt van Patraszban, minthogy a Világliga négyes döntőjének egyik játékvezető­je, kíváncsian várjuk a tíz órakor ese­dékes értekezletet, továbbá az ő kis levélkéjét. VÍZILABDA: Persely csapata visszalépett az OB I-től, és a másodosztályban folytatja Tatabánya nem bírja az élvonalat molnár József Tíz év elmúltával tavaly élvonalbeli szereplést ünnepeltek a Tatabányai Vízmű SE pólósai. A hajdani bányász­­városban akkor derűlátóan kezdtek munkához, hiszen a város vezetése je­lezte: szívesen támogatja a csapatot, amennyiben az OB I/B-ből feljebb tud lépni. Ennek a kritériumnak akkoriban megfeleltek Persely Józsefék, ám a hely­zet változott. Az együttes így érthetően gyengén szerepelt, és a sike­rek híján csak abban bízhatott, hogy - lévén az elmúlt bajnokságban nem hir­dettek kiesőt - a következő évben biz­tosabb anyagi forráshoz jut a gárda. A TVSE az elmúlt bajnokságban összesen hét pontot szerzett, két győzelemmel és három döntetlennel az utolsó helyen végzett. A szabályok értelmében a csapat tehát bennmaradt, a realitás azonban azt súgta a szakosz­tály vezetésének, hogy a következő bajnokságban egy osztállyal lejjebb száll vízbe a Tatabánya. Időközben ugyanis kiderült, hogy a TVSE nem tudja előteremteni azokat a kondíció­kat, melyek az élvonalhoz szükségesek. Az egyesület még úgy sem tud megél­ni, hogy elnökségében a város alpol­gármestere és egy önkormányzati képviselő is igyekezett előteremteni a szükséges pénzt... Noha Persely József vezetőedző szerint egy biztos bent­maradó csapatot négymillió forintból fent lehet tartani, Tatabányán kijelen­tették: nincs anyagi keret, így szükség sincs első osztályú vízilabdára. Vagy amennyiben úgy érzik, a TVSE tarhál­ja össze a pénzt... „Ilyen körülmények között nincs értel­me az OB I-ben kínlódni - összegezte az elmúlt év keserű tapasztalatait Per­sely József. - Rá kellett lőnünk, hogy a pólóban ugyanúgy alakulnak a dolgok, mint másutt. Amikor sikeres a csapat, többen teljes mellszélességgel ácsorognak a medence partján, hogy majd ők segítenek, a sikertelenség időszakában pedig azt is elfelejtették, hogy a világon vagyunk. Egy éve bizakodtunk, hogy majd a város segít, de nemrég egy városi vezető közöl­te: ha akarjuk a pólót, tartsuk el magun­kat. Pedig egy sikeres csapathoz csupán négymillió forint kellene. Rendkívül ügyes, jól képzett fiataljaink vannak, mi nem igazolnánk senkit, csak a Tatabá­nyán képzett, helyi vízilabdázókból állí­tanánk össze egy csapatot, mint ahogy ezt tesszük ma is. Új alapokra kell helyez­nünk a tatabányai pólót, és a fiatalokkal kell megmutatnunk, hogy jók vagyunk­­ legalább a másodosztályban. Az elmúlt egy évvel egyébként anyagilag megle­hetősen padlóra küldtük a klubunkat, pe­dig itt senki sem kapott fizetést, pusztán a fővárosi és szlovákiai játékosok utazta­tását fedeztük. Ki sem merem mondani, mennyi volt a költségvetésünk az élvonal­ban. ” Ha figyelembe vesszük, hogy Per­sely József évi négymillióból az élvo­nalban tudna tartani egy csapatot, el lehet képzelni, milyen összeget fordí­tott csapatára a tavaly utolsó helyen zárt TVSE. A klubnál egyébként szá­mos fiatal, tehetséges játékos vízilab­dázik, és vannak, akik a nyáron vissza­térnek fővárosi kluboktól. Ők pótolják majd a szlovákiai és budapesti játéko­sokat, akikre nem tarthat igényt Per­sely József. Az edző szerint ez a csikó­csapat is képes meglepetést okozni a másodosztályú bajnokságban. A kér­dés, hogy az első helyet meg tudná-e szerezni a fiatal gárda. Ha igen, hiába, hiszen Tatabányán egyelőre nincs szükség az élvonalbeli együttesre. HIRDETÉS ■ Haris Brigitta az rg-sek Eb-je előtt hosszú pihenőt kapott, augusztusban azonban kemény felkészülési időszak vár rá 18. oldal VII. UNICUM-KUPA BUDAPEST, MARGITSZIGET 2002. AUGUSZTUS 8-11. A PÓLÓVILÁG LEGJOBBJAI ISMÉT A MARGITSZIGETEN! ELLENFELEK: AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK, AUSZTRÁLIA, JUGOSZLÁVIA, NÉMETORSZÁG, OLASZORSZÁG PROGRAM 2002. AUGUSZTUS 8. 16.00 Jugoszlávia-Olaszország 17.15 Amerikai Egyesült Államok-Németország 18.45 Magyarország-Ausztrália 2002. AUGUSZTUS 9. 09.00 Olaszország-Ausztrália 10.15 Jugoszlávia-Amerikai Egyesült Államok 11-30 Németország-Magyarország 16.00 Ausztrália-Németország 17.15 Amerikai Egyesült Államok-Olaszország 18.30 Magyarország-Jugoszlávia 2002. AUGUSZTUS 10. 16.00 Olaszország-Németország 17.15 Jugoszlávia-Ausztrália 18.30 Amerikai Egyesült Államok-Magyarország 2002. AUGUSZTUS 11. 09.00 Németország-Jugoszlávia 10.15 Ausztrália-Amerikai Egyesült Államok 11.30 Magyarország-Olaszország JEGYEK KAPHATÓK A KOMJÁDI BÉLA ÉS A HAJÓS ALFRÉD USZODA PÉNZTÁRÁBAN 1500, ILLETVE 2000 FT-OS ÁRON, BÉRLET 7.500 FT. BÍZTASSUK EGYÜTT A MAGYAR CSAPATOT ! CSALÁDI PROGRAM: KÉT FELNŐTT KÍSÉRŐVEL KÉT 10 ÉVEN ALULI GYERMEK BELÉPÉSE INGYENES!

Next