Nemzeti Sport, 2007. június (105. évfolyam, 147-176. szám)

2007-06-01 / 147. szám

Szereptévesztést ■ Huszti Szabolcsnak valahol igaza van. Aligha lehet kétséges, hogy manapság ő a legjobb magyar labdarúgók egyike. Egyesek szerint az első, mások a máso­dik, a harmadik vagy a negyedik helyre sorolják, tökélete­sen mindegy. Remek szezont zárt a Hannoverben, alapem­ber lett a Bundesliga egyik masszív csapatában, és azt hi­szem, ez okkal tölt el mindannyiunkat büszkeséggel. Ha a helyében lennék, én is arra számítanék, hogy biztos a posztom a magyar válogatottban. Ráadásul hiába moto­zom az agyamat nevek után, nem is tudok senkit sem mondani, aki az ő helyén jobb lenne, aki ennyire tudna vé­dekezni, támadni, és a kapura is veszélyt jelentene. Magya­rán: ha én lennék a kapitány, Huszti Szabolcs kifutna a pá­lyára a válogatott mezében. Eddig m­ost viszont azt mondom, egy profi környezetben élő em­bernek pontosan tudnia kell, kire milyen szerepet osztott az élet. A futballista futballozik, a gyúró gyúr, az orvos gyó­gyít, a szövetségi kapitány pedig összeállítja a csapatot. Ez ilyen egyszerű, és aki ezt akár pillanatnyi felindulásból is, de nem fogadja el, annak nincs helye ebben a világban. Huszti Szabolcsnak egy kérdést feltétlenül fel kell tennie magának: mi történne vele, ha a Hannover edzője a kispad­­ra ültetné, és ő mentális gondokra hivatkozva elhagyná a német csapat edzőtáborát? Kézenfekvő most David Beckhamre gondolni. A földkerek­ség talán legnépszerűbb és leggazdagabb labdarúgóját száműzték a Real Madrid első csapatából és az angol válo­gatottból is, ő erre úgy válaszolt, hogy edzett, készült, talán azt sem tudta, mire, manapság pedig húzóembere a Realnak, visszahívták a válogatottba is - pedig aligha értett egyet akár Fabio Capello, akár Steve McClaren döntésével és rendszerével. Tudta, sikítozó rajongók és dollármilliárdok ide vagy oda, a lapokat nem ő osztja, és éppen ezért tudott ismét adu ásszá válni. Ez az, amiért Huszti Szabolcsnak legfeljebb valahol lehet igaza: amit tett, abban semmiképp.­­ 4 online . Il tudnátok képzelni, hogy Huszti egyszer a Hannover egyik edzésén azt mondja, bocs, de nem érzem biztosnak a he­lyem a kezdőben, inkább hazamegyek, és lógatom a lábam...? Nevetséges... Dzigmund K­IVZPT PAJOR-GYULAI ■Juli I­smRm­­ LÁSZLÓ4 futamon szerzett pontot sorozatban a gyorsaságimotoros -világ­­bajnokság 125 köbcentis kategóriájának összetettbeli második helyezettje. Talmácsi Gábor (11. oldal) ...MONDÁSA „Csalódott vagyok, mert hiába beszéltem ar­ról, hogy ajánlatos lenne olyan embereket be­választani az új elnökségbe, akik időt és fá­radságot nem kímélve dolgoznak a klubért, akik nemcsak az elnökségi ülésekre járnak, hanem tesznek is a felemelkedésért, most azt látom, hogy megkezdődött a visszaren­deződés a Fradinál” (4-5. oldal) Dámosy Zsolt az FTC leköszönő elnöke a klub éves rendes közgyűléséről HUSZTI SZABOLCS MUNKATÁRSUNKNAK ELMONDTA, HOGY Ő VÁRHIDI PÉTER SZEMÉBE Nem bánta meg Lehet, jól jönne az a bal láb... Várhidi Péter azért ültette volna Huszti Szabolcsot a cserepadra a Görögország elleni Eb-selej­­tezőn, mert a középpályás nem il­lett bele az általa kigondolt játék­­rendszerbe. A szövetségi kapi­tány Krétán négy hátvéddel, há­rom védekező középpályással, egy kötetlen szerepkörben futbal­lozó irányítóval és két csatárral küldi pályára a válogatottat. Várhidi Péter úgy véli, ebben a formációban nincs poszt, ahol Huszti Szabolcs a maximumot tudná nyújtani: a szakvezető sze­rint abban a fedezetsorban, ame­lyet játszat majd, a baloldalról in­duló Tőzsér Dániel, a középen szereplő Tóth Balázs, s a jobb­szélre kitolt Vadócz Krisztián jobb a test test elleni harcban, ered­ményesebben ütközik. Irányító­nak Hajnal Tamást jelöli a kapi­tány, míg elöl a Priskin Tamás, Gera Zoltán kettős támad majd - utóbbi lép vissza a labdákért. Két­ségtelen, Huszti Szabolcs vérbeli bal oldali labdarúgó (a Hannover játékosának van talán a legjobb ballába a keretben), ám az érthe­tetlen, hogy a legjobb formában lévő magyar futballistának miért nincs helye ebben a csapatban... K.K. a PIETSCH TIBOR „Ha valakinek, nekem nagyon fontos a válogatott, szinte mindennél fontosabb. Éppen ezért nem gondoltam volna, hogy valaha is ilyen helyzetbe kerülök...” Huszti Szabolcs, a Hannover középpályása, az alighanem legjobb formá­ban lévő magyar játékos szerda este kikerült a Gö­rögországba, majd Norvégi­ába utazó keretből, az MLSZ tájékoztatása szerint le­mondta a válogatottságot. ► Miért mondta le a válo­gatottságot? Nem mondtam le! - vágta rá Huszti Szabolcs. ► Idézném az MLSZ hon­lapjára szerda este felke­rült hírt: „Huszti Szabolcs, arra való hivatkozással, hogy bizonytalannak érzi helyét a kezdőcsapatban, lemondta a szereplést, s el­hagyta a tatai edzőtábort.”­­. Ebből annyi igaz, hogy el­hagytam a tatai edzőtábort. ► Ez esetben nem árt tisz­tázni, mi történt.­­ Ezért vállaltam, hogy nyilat­kozom. Azt az elején leszögez­ném, nem akarok háborút, azt viszont szeretném, hogy min­denki ismerje meg döntésem hátterét... Szóval, a Várhidi Pé­ter vezette szakmai stáb kedd este az összes kerettaggal kü­­lön-külön elbeszélgetett, en­gem, mint megtudtam, direkt a végére hagytak. Nem is bán­tam, úgyis rákérdeztem volna arra, hogy az utóbbi két mécs­esén, Montenegró és Moldova ellen miért csak csereként jutot­tam szóhoz, hiszen a Hanno­verben hétről hétre jól teljesí­tettem, biztos helyem volt a kezdő tizenegyben, sőt talán azt is kijelenthetem: pályafutásom legjobb szezonján vagyok túl. Gondoltam, ennyi elég lehet ahhoz, hogy kezdő legyek a ma­gyar válogatottban, de ha nem, hát tudni szerettem volna, mi­ben kell még javulnom, hogy bizalmat kapjak. Idáig azonban el sem jutottunk, tudniillik Várhidi Péter közölte velem: ab­ban látja a legnagyobb problé­mát, hogy az ellenfelek átsza­ladnak a középpályánkon, ép­pen ezért ezt a csapatrészt kell stabilizálni, mégpedig három védekező középpályással, olyan típusú futballistákkal, akik töb­bet és jobban ütköznek, mint én... Hozzátette, más rendszer­ben lenne helyem, de ebben nincs. Mivel az is kiderült, hogy a kapitány három évre tervez, nyilvánvaló vált számomra, a jövőt nem velem képzeli el. S még volt tovább: a szakember közölte, az elmúlt években többször is jól játszottam a vá­logatottban, de rendre kikap­tunk, őt ugyanakkor csak az ér­dekli, hogy nyerjünk. Nem imádkozik a padon a társa sérüléséért . Ennyi elég volt ahhoz, hogy feladja? Németor­szágban légióskodik, tud­hatná, hogy küzdelemmel sok mindent el lehet érni. 1. Ha azt gondolja, hogy felad­tam, téved. ► Akkor miért nem utazott el Görögországba? A kedd esti eszmecsere után aludtam egyet a történtekre - már amennyit aludtam... -, mert nem akartam hirtelen fel­indulásból dönteni, és miután a hozzám igazán közel állókkal konzultáltam, még egy találko­zót kértem Várhidi Pétertől. El­mondtam neki, azt hittem, elsősorban a forma számít az összeállítás kihirdetésekor. Erre úgy reagált, neki is nagy dilem­mát okozott, hogy kihagyjon-e, ám a csapatépítés néha áldoza­tokkal jár. Megjegyezte még, ha valaki megsérül vagy eltiltás mi­att nem bevethető, akkor kezdő lehetek, csakhogy nem vagyok az a típus, aki azért imádkozik a kispadon, hogy a társát baj érje. ► Ez tiszteletre méltó, de a kérdés még mindig az: mi­ért nem utazott el Görö­gországba? !> Egyszerűen nem éreztem magam olyan állapotban, hogy száz százalékig a válogatottra tudjak koncentrálni. Fogalmaz­hatnék úgy is, hogy tiszta ideg vagyok. Németországban érez­tették velem, hogy maximálisan Huszti Szabolcs nem intett végleg búcsút... N­AIWD d­A­­­I­KK A kapitány hallgat A válogatott Huszti Szabolcs nélkül indult útnak tegnap dél­­ban Krétára, majd este már edzett is Iráklióban. A Huszti-ügy részleteiről hallgat a kapitány, és némasági fogadalmat tettek a játékosok is. Várhidi Péter amúgy min­den másról nagyon szívesen beszélgetett, elmondta, hogy mennyire jó hangulatban ké­szült az együttes a mérkőzé­sekre, és hogy minden rend­ben van a kerettel, Huszti Sza­bolcs ügyéről azonban - a kitartó érdeklődés ellenére - egy szót sem szólt. A játékosok is hallgatnak, habár, mint Tőzsér Dániel - aki egyébként Huszti Szabolcs egyik legjobb barátja - mond­ta, nincs nyilatkozatstop. Az AEK Athén középpályása dip­lomatikusan fogalmazott, ami­kor az esetről faggattuk: „Sza­bolcs hozott egy döntést, ame­lyet mindegyikünk tiszteletben tart. Vele szemben nem válto­zott a véleményünk, ugyanúgy remek játékostárs, aki azelőtt is volt. Mint minden futballista, ő is szeretne játszani, bizonyíta­ni, és az az ő felelőssége, hogy ezért mit vállal fel. ” A krétai pokolban * A görögök babonákkal bő­szen megtámogatott optimiz­musa mellett - szűkebben - a krétaiak jegyvásárlási kedve sem csökken. Csütörtökrg a szombati Eb­selejtező belépőjegyeiből 19 ezret adtak el a 24 ezer férőhelyes Pankritio Stadion pénztárosai, miközben a bol­dog jegytulajdonos fanatiku­sok két statisztikát emlegettek előszeretettel, melyek közül a görög-magyar párharcok szá­munkra baljóslatú adatsorát irákliói sajtótájékoztatóján Otto Rehhagel, a vendéglátók szövetségi kapitánya is beleszőtte előadásába. Utóbb persze visszakozott, mond­ván: mindez pusztán aprócs­ka játék a számokkal. „A kimutatásnál lényege­sebb támpontot jelent szá­munkra a rivális játékosainak feltérképezése. A magyarok ke­retében több magas, jó felépítésű labdarúgót talá­lunk, akik a szögleteknél, ol­dalszabadrúgásoknál veszélyt teremthetnek a kapunk előtt. Motiváltabb, erősebb ellenfél-

Next