Nemzeti Sport, 2016. július (114. évfolyam, 178-208. szám)

2016-07-02 / 179. szám

A Kecskemét férficsapatával 20 U tavaszán a bajnokság mellett a Magyar Kupát is megnyerte, ahogy a nemrég zárult szezonban a Békéscsaba női együttesével is sikerült dupláznia. Bízik László, Botos Ferenc és Nyári Sándor után Szasa Nedeljkovics a negyedik edző, aki férfi- és női klubbal is a csúcsra ért a röplabda NB I-ben. Nem hisz a véletlenekben a kemény munkában viszont annál inkább­­ ha kell, betör „katonái” belső világába SZASA NEDELJKOVICS A #% ■ [UNK]fir— iniii. f­­ I­­­SZERB svédasztala „A februári kupadöntő után sokan mondták, hogy csak a véletlennek köszönhetjük a győzelmet. Már ak­kor sem értettem ezt a fajta hozzáál­lást. Teherbe lehet esni véletlenül, de a sportban nincsenek véletlenek." A Kecskemét férfi röplabdacsapa­tát irányító Szasa Nedeljkovics 2014. március 27-én a békéscsabai sport­­csarnokban fogalmazott így, amikor együttese 2-0-ra vezetett a címvédő Kaposvár elleni bajnoki döntőben, és közös csapatépítő program gyanánt megnézte a Békéscsaba-Vasas női bajnoki finálé második találkozóját. A Kecskemét aztán harmadszor is legyőzte a somogyi együttest (ahogy a Békéscsaba is a Vasast), így 1983 és 1987 után harmadszor nyerte meg az NB I-et. Nedeljkovics 2015 tava­szán a bajnokságban és a kupában is második lett a Kecskeméttel, majd a nyártól átvette a Vasas elleni bajnoki döntőt újfent meg­nyerő és a női együttes irányítását, amellyel az első szezon­jában maradandót alkotott. Az ősztől Bajnokok Ligája-induló BRSE veretlenül nyerte meg a baj­nokságot (sorozatban harmadik ara­nyát megszerezve, harmadszor is a Vasas ellen) és a Magyar Kupát is, az egész szezont tekintve pedig 51 talál­kozón mindössze háromszor kapott ki: kétszer a később címét megvédő, sokkal magasabban jegyzett orosz kirakatcsapat Krasznodartól a CEV- kupa nyolcaddöntőjében, mellette a szlovén Ljubljanától a Közép-európai Liga fináléjában. A fenti idézetből ki­indulva nem véletlenül produkáltak ennyire markáns idényt a békéscsa­bai hölgyek, a sikerek kulcsa Nedelj­kovics módszereiben, személyiségében és fanatizmusában keresendő. „Az én edzéseim háromszor olyan nehezek - fizikailag és mentálisan egyaránt -, mint egy mérkőzés. Ami ránk vár egy-egy meccsen, azon mi már túlesünk az edzések alkalmá­val. Ez nekem nagyon fontos, régóta ez a szisztémám­­ enged betekintést filozófiájába Szasa Nedeljkovics.­­„Ha meccse­lünk, meccselünk száz százalékig, ha szerettek az élet­ben, szeressetek száz százalékig, ha buliztok, te­gyétek száz­­ százalé­ Ez persze óriási energiát vesz ki a csapatból a tréningeken, de hosszú távon ez a siker titka. Röplabdában nagyon fontos, hogy kellően meg­alapozd a felkészülést, a csapatot, a taktikát és a rendszert. A fizikai, a technikai és a taktikai fejlesztéssel párhuzamosan mentálisan is meg kell tanítani, fel kell készíteni a já­tékosokat. Ugyanakkor lényeges, hogy a csapatodat a te fantáziádhoz közelítsd, a te mentalitásodhoz és mentális állapotodhoz, hogy »igenis, lányok, ha edzünk, akkor harcolunk, ha meccselünk, meccseljünk száz százalékig, ha szerettek az életben, akkor szeressetek száz százalékig, ha buliztok, tegyétek száz százalé­kig.«" A békéscsabai edző szerint az ilyen kemény és őszinte munkában nem szabad csalni, hazudozni, ma­­szatolni. „Azt kérem, hogy az edzés bár­melyik pillanatában legyen meg a fi­gyelem, ha keménységen ezt értjük, igen, nagyon kemény edző vagyok - szögezi le Nedeljkovics. - Sok mindent észreveszek a tréningeken, tudni kell megállítani a gyakorlato­kat, közbe kell lépni, figyelmeztetni a játékost, nem egyszer, hanem többször. Elmondani, hogyan műkö­dik a taktika, miért van ez így, mi a haszna, mit hozunk ki belőle. »Gon­dozni« kell a játékost, hogy érezze, a legjobbat akarod neki." Az anyai ágon magyar felmenőkkel rendelkező szakembernek nagyon fontos, hogy belülről is megismerje játékosait, hozzáférjen a lelkükhöz. Idő kell azonban ahhoz, hogy lássa, ki mire képes, hogy véglegesen ös­­­szeálljon a kép benne, miként fognak játszani. Ez a BRSE-nél sem történt másképpen az előző idényben. „A csapat jót reagált a munkára, az elképzeléseimre, a gondolata­imra, befogadta őket. Személyiség szempontjából telitalálat volt a keretünk - tekint vissza a tréner. - Sohasem titkoltam, velem nem könnyű dolgozni. Nagyon sokat adok a játékosnak, ha látom, hogy vevő arra, amit adni szeretnék neki. Nem elég, hogy a csak annyit vállal el, amennyit gondol. Én másképpen működöm. Ha felismerem, hogy egy röplabdázó mire képes, min­den energiámat és tudásomat abba fektetem, hogy felépítsem őt, mert tudom, hogy egyszer visszahozza a csapatnak a befektetést. Sokat adok tehát, de még többet veszek el a csa­pattól. Nekem a legjobb »katonák« kellenek a munkához, akik koncent­rálnak, figyelnek, akik elvállalják a napi két kemény edzést. ” A tapasztalt trénernek számító Nedeljkovics szerint edzőnek lenni óriási felelősség. Nem csak abból áll a munka, hogy be kell menni a csar­nokba, megtartani az edzést, aztán hazamenni és tovább folytatni a szép életét. Ő másképpen látja. Jól kell kommunikálnom a fel­adómmal, aki az én fejem, a jobb és bal kezem a harctéren. A legnagyobb stresszhelyzetekben a legjobb dön­téseket hozni és a legjobb tanácso­kat adni a csapatnak, ez a feladatom - mondja Nedeljkovics. - Ha tudod, hogy egy játszma hajrájában a fo­gadása nem biztos az egyiknek, a másik pedig csak egyenesen üti le a labdát, akkor megmondod az egyik­nek, hogy nem stabil a fogadása, a másiknak meg, hogy csak kereszt­be üssön. A kulcsszó a változtatás. De lehet, nem tudja, hogyan kell vál­toztatnia, ezért az a feladatom, hogy betörjek a belső világába, úgymond másképpen rakjam ki a kockákat benne, és olyan önbizalmat, illetve tudást adjak neki, hogy képes legyen változtatni, felismerni a helyzetet a legnagyobb stressz alatt is. A mai topjátékosok azok a mentális kirá­lyok, akik a kiélezett utolsó labda­meneteket is uralni tudják.­­ Visszakanyarodva az előző sze­zonhoz, Nedeljkovics úgy látja, működött a csapata. Nagyszerű eredményeket értek el, sok magot elültettek tavaly augusztus óta, ami­óta elkezdték a közös munkát, és a magokat minden edzésen öntözték „vérrel, verejtékkel, könnyekkel". „Sikerült még jobb embereket és játékosokat faragni a lányokból - tér ki együttesére a tréner. - Egy edző barát is, anyu is, apu is, pszi­chológus is, erőnléti edző is, szóval minden a játékos szempontjából. Mit értek a barát szón? Olyan szin­tű barátok vagyunk, hogy mind a ketten jól érezzük magunkat együtt, mégsem vagyunk úgy barátok, mint az életben. Az edzői munka úgy néz ki, mint egy svédasztal. Sok minden van rajta, és a játékos, ha okos, csak a minőségi fogást választja, fogadja be róla. Persze nem bír mindent el­venni, elvállalni az asztalról, viszont az edzői szakma kötelező része, ké­pessége, hogy a fontos dolgok kivá­lasztása felé terelje a játékost." 7­a*s­A NEDELJKOVICS FÉRFI, NŐ, RUBIK-KOCKA A A4 éves Nedeljkovics játékos­ként feladót játszott a Szpartak Szabadkánál, de két kiváló irá­nyító mögött csak harmadik szá­mú feladó lett volna a felnőttke­retnél, így hosszú évek kemény munkája után nehéz döntést hozva abbahagyta a játékot. 1997-ben, 25 évesen kezdett el edzősködni Szabadkán. Dol­gozott a Vizura Beogradnál és a Jedinsztvo Uzsicénél, valamint Görögországban. A kecskeméti másfél szezont leszámítva eddig csak női csapatokat irányított. „Könnyű munka nem létezik, a mai életben semmi sem megy könnyen - mutat rá Nedeljko­vics.­­ Nőkkel sokkal nehezebb dolgozni. Ez pszichológia. A nő is, a férfi is ember, de hogy nem egyformán működik, száz szá­zalék. Mások a mentális alapok, egészen más „női” körülmények között dolgozni. A második kecs­keméti szezonomban elhatároz­tam, hogy újra nőkkel szeretnék foglalkozni. Jobban fekszik a munka egy női csapatnál, ez az én világom. Tizenkilenc év alatt sokat tapasztaltam, mindenre fel vagyok készülve. Ez olyan, mint a Rubik-kocka: a sok ös­­­szekevert színből kell összeál­lítani egy-egy egységes oldalt, hogy működjön. Ha összeállítasz egyet, jön a második, a harma­dik és így tovább. És amikor a kocka összes oldala megvan, eljön a teljes boldogság, és az érzés, hogy valamit elértél.” MEGTÖRHETETLENEK A női válogatottal 2015-ben Európa-ligát nyerő és Euró­­pa-bajnokságon szereplő feladó, Tálas Zsuzsanna tavaly nyáron a nagy rivális Vasas Óbudát hagyta el a békés­csabaiak kedvéért, és gyorsan vezéregyéniséggé vált új klubjában - edzője láthatóan végig bízott benne. „Nagyon hosszú volt a szezon, ennyit korábban még sosem edzettem - szögezte le Tálas Zsuzsanna a baj­nokcsapat köszöntésekor a BRSE Tv-ben. - Ráadásul egyből a válogatottból érkeztem októberben, szóval a kemény alapozást át sem éltem, amiben a többieknek része volt. Az elején nehezen rázódtam bele a sok edzés miatt, a szezon vége után egy héttel mégis hiányzott a labda. A legnagyobb erősségünk, illetve előnyünk az le­hetett, hogy hittünk abban, amit Szasa diktált. Elhittük, hogy csak a sok munkának, az olyan típusú munkának van eredménye, amilyet edzőnk előnyben részesít. Ennek köszönhetően végig nagyon együtt volt a csapat, élt ben­nünk a közös hit, ezért volt erős a csapategység, ezért nem lehetett megtörni bennünket."

Next