Nemzeti Sport, 2019. november (117. évfolyam, 311-325. szám)
2019-11-16 / 311. szám
nemze sport 2019. november 16. szombat PIETSCH TIBOR : elfordult a kulcs... A magyar futball történetében egyszer fordulhatott elő hasonló. Hatvanhat éve, a Népstadion avatásán. Akkor esett meg, hogy órákkal a meccskezdés előtt százak, sőt ezrek vártak bebocsátásra. Aznap, mármint 1953. augusztus 20-án végül százezren töltötték meg a nép stadionját, a lelátón ülőket - és élünk a gyanúperrel, hogy a pályán lévőket - szemernyit sem zavarta, hogy a világításhoz hasonlóan a keleti oldal sem készült el. Az idő tájt még nem Szent István napját tartották augusztus 20-án, hanem az Alkotmány napját, de 1953-ban a futball ünnepét ülték. És ahogy az egy ünnepi eseményhez illik, a Bp. Honvéd 3:2-re legyőzte a Szpartak Moszkvát. A históriás könyvekbe kívánkozó kispesti csapat (Grosics - Rákóczi, Lóránt, Bányai - Bozsik, Városi - Budai II, Kocsis, Babolcsay, Puskás, Czibor; edző: Kalmár Jenő) 10-ese akkor aligha gondolta volna, hogy 49 évvel (és egy nappal) később is őt ünnepük még tízezrek a róla elnevezett létesítményben. Puskás Ferenc azt még megélhette, hogy 2002. augusztus 21-én a Spanyolország elleni mérkőzés alkalmával az ő nevét vette fel a stadion, fájdalom, azt már odafentről, a hajdani játszótársak társaságában figyelhette, amint 2019. november 15-én... ...három órával a lélegzetelállítóan szépre sikeredett Puskás Arénát nyitó Magyarország-Uruguay mérkőzés előtt elfordult a kulcs. Százak, sőt ezrek vártak bebocsátásra, akik tehették, addigra már beruháztak a stadionavató apropóján készített ereklyék valamelyikére (vagy éppen mindegyikére...). A legtöbben már úgy léptek be a „szentélybe”, hogy a nyakukba kötötték azt a gyönyörű sálat, amelynek egyik oldalát a Magyarország, a másikat az 1953-2019 felirat díszítette, de ahogy elnéztük, a búcsúzó Gera Zoltán tiszteletére gyártott „Köszönjük, Gerzson!” lálnak is nagy keletje volt. Az F-kapu mögött felhúzott szurkolói faluban volt minden, mi szemszájnak, de leginkább lábnak ingere, több módja is volt annak, hogy valaki próbára tegye rúgótechnikáját. Mi tagadás, akadtak fiatalok, akik kifejezetten jól céloztak, a kissrác például, aki egymást követően háromszor varázsolta be a labdát a bal felső sarokban „kivágott" lyukba, lehet, eljátszott a gondolattal, hogy néhány év múltán már nem „idekint”, hanem „odabent” kísérelheti meg ugyanezt... Gyűlt közben, egyre csak gyűlt a nép a tribünön, feltehetőleg nézőcsúcs született fél hatkor - a magunk részéről kizártnak tartjuk, hogy másfél órával a kezdés előtt ilyen sokan ültek volna valaha egy magyar stadion lelátóján. Igaz, 1953. augusztus 20-án még nem volt szerencsénk személyesen meggyőződni erről... Dzsudzsák Balázsék ugyanakkor sokadszorra döbbenhettek rá, mit jelent a nemzeti együttes a szurkolóknak. Hatalmas ováció fogadta őket - amikor melegítőben kisétáltak, hogy szemrevételezzék az elődök által szentnek vélt gyepet. Úgy ám, Raduly Józseftől kezdve Rákosi Gyulán, Dunai II Antalon, Lipcsei Péteren és Dárdai Pálon át Király Gáborig a magyar labdarúgás számos legendás alakját köszöntötték ott, ahol egykoron megannyi felemelő pillanatot éltek meg ők is. Mindeközben a múlt keveredett a jelennel, mi több, az igen közeli jövővel, hol régi filmkockák peregtek (egyik mesés magyar gól követte a másikat - bárcsak egy véget nem érő alkotás lenne ez...), hol a melegíteni érkező, a lelkük mélyén talán már a sorsdöntő walesi csatára készülő játékosok kerültek középpontba. A hangulatot mi sem jellemezte jobban, mint hogy uruguayi válogatottat úgy még sehol sem tapsoltak meg idegenben, mint Budapesten. „Ria, Ria, Hungária" - zúgta mintegy hatvanezer ember, amikor már csak húsz perc volt hátra az első sípszóig. Majd ismételten a kivetítőkre szegeződtek a tekintetek, percekbe foglalták össze évek munkáját, azt, hogy miként nőtt ki a földből az aréna, amely méltán viseli a talán leghíresebb magyar, Puskás Ferenc nevét. S amelyben dunaszerdahelyi gyerekek úgy énekelték el a Nélküledet, hogy azt sokan megkönnyezték. Ahogyan a Himnuszt is... Isten megáldotta a magyart. Most éppen egy új arénával. „Két stadion, egy legenda, egy újabb történet kezdete...'' A Carpathian Brigade alkotta, szemkápráztató koreográfia előtt díszelgett ez a felirat. A mintegy tizenötezer fanatikus közreműködésével készült alkotás Puskás Ferencet mintázta meg - s az embernek olyan érzése támadt, hogy Öcsi már nem is odafentről tekint körbe büszkén... Egy új történet kezdete: PUSKÁS FERENC EMLÉKÉHEZ MÉLTÓ módon adták át a csodálatos arénát. §g!V ■ rrff 1—j.JJJ j_i _L *s u. r HUJJ. Davor Suker is tiszteletét tette a pénteki stadionavatón Aki ott volt az aréna első meccsén, örök élménnyel gazdagodott fotó: földi Imre A magyar sport legendás alakjai örömmel álltak össze egy közös, felejthetetlen kép erejéig a stadionavató mérkőzést megelőzően fotó: török Attila FOTÓ: SZABÓ MIKLÓS A kormányfő I mm «* » köszöntője Orbán Viktor miniszterelnök a hivatalos Facebook-oldalára feltöltött videóval köszöntötte a Puskás Arénát. A kisfilmben ismert emberek, például Puhl Sándor korábbi FIFA- játékvezető, Dzsudzsák Balázs, a válogatott csapatkapitánya, Csányi Sándor MLSZ-elnök és Orbán Viktor miniszterelnök látható. A felvételen a kormányfő a Karmelita kolostor teraszán olvassa a Nemzeti Sportot, mielőtt lekezelné és továbbrúgná a labdát. A miniszterelnök annyit írt a posztjához, hogy „Hajrá, magyarok!” Labdarúgás 131 ■a a ami aa| 0 |. fa ■ aa ■ •*. adták az elnököt A nap során Orbán Viktor, hazánk miniszterelnöke a Magyar Labdarúgószövetség elnöke, Csányi Sándor társaságában fogadta Aleksander Ceferint, az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) elnökét a Karmelita kolostorban. A szlovén sportvezető a Puskás Aréna avatójára érkezett Budapestre, s ebből az alkalomból Orbán Viktor magyar válogatott mezzel, míg Csányi Sándor emléklappal lepte meg.