Nemzeti Sport, 2021. augusztus (119. évfolyam, 222-236. szám)

2021-08-16 / 222. szám

FOTÓ: MAGYAR NEMZET/MIRKÓ ISTVÁN ."i.iii 2021. augusztus 16., hétfő OLIMPIA I 5 KIVÉTELES ÉRZÉK, ÁTLAGON FELÜLI intelligencia, kellő csibész­­ség, kikezdhetetlen vasakarat - ezek a legfőbb összetevői a Lőrincz Tamás-féle sikerreceptnek. Vagy ahogy a sportági berkeken belül a közmegegyezés tartja, ilyen különleges birkózó nem születik min­den évtizedben. Sőt, esetében jóval több ez évtizednél, hiszen me­seszerű pályafutását a tokiói utolsó nagy dobásával megkoronázó ceglédi klasszis egyedülálló módon tizenöt évnyi különbséggel, két különböző súlycsoportban is csúcsra tudott érni világversenyen - ezt még a három ezüst után az olimpiai dobogó tetejére fellépő Pó­lyák Imre sem mondhatta el magáról. Lőrincz Tamás rögvest élete első nagy világversenyén, a 2006-os moszkvai v­b-n jött, látott és győzött: a sportági nagyhatalmak képvi­selői leesett állal nézték, ahogy a felnőttek között akkor még jószeré­vel teljesen ismeretlen, fingó, egyúttal roppant erős 19 éves magyar fiatalember végigveri a kötöttfogásúak klasszisokkal kitömött 66 ki­logrammos mezőnyét A többi pedig már történelem. Könnyed kis számmisztika: Lőrincz Tamás a 66 kilósok között hat érmet gyűjtött világversenyeken, köztük az emlékezetes londoni olimpiai ezüsté­remmel, ám a java, mint kiderült, még csak ezután következett. A balul elsült riói játékok után többen már szomorúan elkönyvel­ték a visszavonulását - hősünk maga is elgondolkodott a befejezésen -, ám csupa szív öccse, a hozzá hasonlóan Tokióban döntőbe jutó és történelmet író Viktor unszolására vállalt még egy ciklust Egy olim­piai súlycsoporttal feljebb, mert elege lett a folyamatos fogyasztásból és önsanyargatásból.­­Ami nem is egy, hanem kétkategóriányi ugrás­nak, tíz kilogrammos erősödésnek felelt meg... Klasszisa azonban itt mutatkozott meg csak igazán! Mindenki „Szűcsije” a tíz kilóval nehe­zebbek között is varázsolt, korábbi sikereit is vastagon felülmúlta: az elmúlt öt évben ahol csak járt, éremmel tért haza, többek között vi­lág- és Európa-bajnok lett fantasztikus tokiói aranyával pedig 15. (!) világversenyes medáliáját szerezte meg, így a roppant gazdag múltú magy­ar birkózósport legeredményesebbjeként fejezte be. Harmadik nekifutásra végre dobogóra állhatott A BVSC-NEVELÉS NAGY VIKTOR tizenöt éve, 2006-ban mutat­kozott be a vízilabda-válogatottban, az akkor már a Vasas kapuját őrző szép reményű fiatal egy évvel később tagja volt a vb-ezü­stér­­mes és Eb-bronzérmes csapatnak. Kemény Dénes mégsem vitte ki a pekingi olimpiára - gyakorlatilag az volt az utolsó világverseny, amelyről a kapus lemaradt. Onnantól kezdve Kemény Dénesnél, majd Benedek Tibornál, végül Märcz Tamásnál is kihagyhatatlan volt a csapatból. Kiváló reflexekkel megáldott kapus (volt), aki rá­adásul szeret(ett) „kirongyolni" a gólvonalról, és labdaszerzésben is jeleskedett. A 2013-as barcelonai világbajnokság több szempontból is meghatá­rozó volt a pályafutásában: aranyérmet szerzett a válogatottal, meg­választották a torna legjobb kapusának, majd a montenegróiak elleni döntőben mutatta meg az ellenfélnek és a világnak, hogy „Ma nem!” - vagyis azon a napon nem lehet neki gólt lőni. Egyébként is szerette a vízben megmondani a magáét, hogy aztán a partra kilépve kenyérre lehessen kenni - egyszerűen így vezette le a feszültséget. Egyéves szegedi kitérő után, 2014-ben Szolnokra igazolt, és hét éven át, pályafutása végéig a városban pólózott. A legjobb éve két­ségtelenül a 2017-es volt: a Dózsa hibátlan maradt, m­iután mind az öt megnyerhető trófeát - köztük a Bajnokok Ligája-serleget - elhó­dította; a válogatottal újabb ezüstérmet nyert a budapesti világbaj­nokságon, nem mellesleg a vb-n és a BL hatos döntőjében is őt vá­lasztották meg a legjobb kapusnak. Eredetileg úgy tervezte, hogy a tokiói olimpia után még pólózik egy évet, majd visszavonul, de a pandémia keresztülhúzta számítá­sait. A játékokat elhalasztották, így a levezető idényből felhozó lett, Nagy Viktor pedig alaposan formába is lendült: bajnoki címet és Eu­­rokupát nyert a Szolnokkal, így utazott el Tokióba, ahol harmadik nekifutásra végre olimpiai dobogóra léphetett, pályafutása utolsó mérkőzése után bronzérmet akasztottak a nyakába. Méltóképpen búcsúzott a válogatottól és a vízilabdázástól. NÉGYSZERES OLIMPIKON Négyszer is olimpikon lehe KITAPOSTA AZ UTAT. Az, hogy valaki egymást köve­tő négy olimpián képvisel­heti hazáját, önmagában megsüvegelendő telje­sítmény, ráadásul Parti András sportága magyar úttörőjeként, nagyrészt­­ önerőből taposta ki az ösvényt a mögötte érkező hegyikerékpáros-generá­­ciónak. Noha az olimpiai prog­ramban az 1996-os at­lantai játékokon bemu­tatkozó mountain bike első magyar képviselője Vinczeffy Zsolt volt még 2004-ben Athénban, szé­lesebb körben mégis­csak Parti András tette is­mertté a sportágat itthon - Parti a legutóbbi négy játékokon kivétel nélkül ott volt, egyedüli férfi ver­senyzőnkként. Első olim­piáján, 2008-ban Peking­ben a legjobb húszba is majdnem bejutott, ám a 19. helyen haladva óriási bukott, és csodával határos módon így is bejött 23.-nak. Londonban már nem volt ilyen szerencsés, egy csúnya esést követően fel kellett adnia a viadalt, de ez sem szegte kedvét, négy évvel később ismét kvalifikálta magát. Rióban ő volt az utolsó ma­gyar versenyző, és sokáig úgy tűnt, sikerül felülmúlnia pekingi szereplését - csakhogy egy rosszkor jött defekt következtében ez meghiúsult, és a 24. helyen zárt. Az elnyűhetetlen bringásnak sikerült, ami ebben a sportág­ban nem sokaknak: a tokiói kvótaszerzéssel és a játékok egyéves halasztásával 38 évesen lehetett ott élete utolsó olimpiáján. Bár a profi sportolók szívből gyűlölik az ,a részvétel a fontos, nem az eredmény" sportközhelyt, az élete utolsó olimpiáján 32.-ként végző Parti András esetében értelmet nyert a mondás. AZ ÖSSZEÁLLÍTÁST KÉSZÍTETTE: GYŐRI FERENC, KORÁN GERGELY, KOVÁCS ERIKA, LAKNER GÁBOR, PIROS ANIKÓ, TÓTH ANITA Mohamed Aida nem így szeretné befejezni Moha sokan úgy gondolhatták, hogy a tokiói olimpián két nagy pilla­natot is megélt Mohamed Aida a játékok után befejezi pályafutását, a Nemzeti Sport úgy tudja, az UTE 45 éves tűrvlvója tovább versenyez. Az egyéniben világbajnoki ezüstérmes, csapatban Európa-bajnok vívő azáltal, hogy a csapatverseny 7. helyéért vívott mérkőzésen csereként pástra lépett, magyar sporttörténelmet irt: ő lett az első hazai spor­toló, aki hét olimpián szerepelt. Mohamed az 1996-os olimpia óta volt állandó tagja a magyar ötkarikás küldöttségnek, a legjobb eredményét már elsőre, Atlantában elérte: a tőrcsapat tagjaként negyedik lett. A 2004-es játékokon egyéniben is a negyedik helyig jutott, majd négy évvel később, Pekingben újra a csapattal maradt le éppen a dobogóról. A tőrvívó Japánban még egy különleges pillanatnak volt részese: Cseh Lászlóval közösen ő vitte a magyar zászlót a megnyitóünnepségen. Örömét azonban beárnyékolta, hogy megosztó döntés után, csa­pattársai tiltakozása ellenére jelölte őt bevethető tartalékként a csa­patba a Magyar Vívószövetség elnöksége. Az olimpia utáni pihenőjét férje otthonában, Kanadában töltő kétgyermekes anyu­ka - részben az előzmények miatt - rendre úgy nyilat­kozott a Tokióba utazást­­ megelőzően: nem így sze­­­­retné befejezni a pályafu­tását. V

Next