Nemzeti Sport, 2021. november (119. évfolyam, 297-310. szám)

2021-11-02 / 297. szám

2021. november 2., kedd________________________________________________________________________________________________________EMLÉKEZÉS 1­3 1 Szintén Spanyolországban, Málagában hunyt el a rendszerváltás hajnalán, 1990 januárjában az ötvenes évek nagy Hon­­védjának vezetőedzője, a Sebes Gusztáv segítőjeként az Aranycsapatot is szolgá­ló Kalmár Jenő, ám az ő sírhelyéről a mai napig semmit sem lehet tudni. ÚJRA MAGYAR FÖLDBEN A fenti felsorolásban néhány éve még helyet kaphatott volna az 1938-as vi­lágbajnoki ezüstérmes Zsengellér Gyu­la, az Aranycsapat két játékosa, Kocsis Sándor és Lóránt Gyula is - ám azóta szerencsére mindhárman magyar föld­ben nyugszanak. Hármuk közül Zsengellér „Ábel” fut­ballozott legkorábban, a Salgótarján, az Újpest és az AS Roma játékosaként 1936 és 1947 között volt válogatott. Edző­ként utoljára Cipruson dolgozott, ott is hunyt el 1999-ben. Fia, Zsengellér Zsolt sportújságíró kezdeményezésére földi maradványait méltóságteljes szertartás keretében helyezték végső nyughelyé­re Cegléden, a református Öregteme­tőben. Az Aranycsapat két tagjának földi maradványait kicsivel korábban hozták haza. Előbb Lóránt Gyuláét. Az olim­piai bajnok és vb-ezüstérmes váloga­tott középhátvéd a Honvéd 1956 utá­ni „fekete” túrájáról még hazajött, ám 1963 decemberében úgy döntött, hogy „disszidál” Aztán másfél évtizeden át Németországban és Görögországban ed­ősködött. 1981-ben a PAOK, Szalo­",­­»w­ipI f niki kispadján, meccs közben érte a szívhalál. Ólomkoporsóban szállították „haza”, Nyugat-Németországba, En­­dingenben temették el. 2011-ben özve­gye és lánya kezdeményezésére hamva­it hazahozták Kőszegre, május 13-án a kőszegi Jézus Szíve-templomban felra­vatalozták, majd ünnepélyesen újrate­mették. Ezzel egy időben a kőszegi Vá­rosi Múzeum emlékkiállítást szervezett, a honvédelmi miniszter pedig posztu­­m­usz őrnagyi rangra emelte. Az Aranycsapat 1956 után külföldön maradt játékosai közül a nyolcvanas években Puskás Ferenc és Czibor Zol­tán egyaránt hazatért, a rendszervál­tás után haza is költözött. Mindketten idehaza hunytak el, szeretett városuk­ban, Czibor Komáromban 1997-ben. A rá jellemző különcséggel akkurátusan sírhelyet vásárolt magának a komáro­mi temetőben, a sírkövét kőből készült futball-labda díszíti, amihez ragasz­kodott. Puskás Ferenc 2006-ban Bu­dapesten hunyt el, nagyszabású állami temetésben részesült, ravatalát az ak­kor már négy éve az ő nevét viselő Pus­kás Ferenc Stadion kezdőkörében állí­tották fel, majd a Szent István-bazilika altemplomában helyezték örök nyuga­lomra. Lóránt Gyula hamvainak 2011-es hazatérésével így Kocsis Sándor ma­radt az Aranycsapat egyetlen, külföl­dön eltemetett játékosa. Hála Istennek, csak a következő évig: 2012. szeptem­ber 21-én - születésének 83. évfordu­lóján - „Kocka” földi maradványai is hazatértek Barcelonából, az ünnepé­lyes újratemetés után korábbi csatár- és klubtársa, egyben riválisa, Puskás Ferenc mellé helyezték a Szent Ist­ván-bazilikában. A hazahozatal ötlete Ballai Attilától, a Magyar Nemzet ak­kori sportrovatvezetőjétől származott, a megvalósítás pedig elsősorban a ko­rábbi klasszis futballistának, az Arany­csapat Alapítvány vezetőjének, Kű La­josnak köszönhető, aki a családtól megkapta az áldást arra, hogy az 1979- ben a katalánok szent temetőjében, a Montjuich-hegyen elföldelt egykori Barca-idol is hazatérhessen. Budapes­ti újratemetésén tiszteletét tette az FC Barcelona akkori elnöke, Sandro Ros­­sell és a klub egykori legendás csatára, az aranylabdás Luis Suárez is. SOKAT JAVULT A HELYZET SHHOW Némiképp szimbolikus, hogy az angol Jonathan Wilson 2019-ben megjelent könyve, A magyar futball aranykora a Kozma utcai zsidó temetőben kezdődik. A dél-amerikai labdarúgást forradalma­sító Hirschl Imre feleségének sírját ke­resi, és a temetőgondnok segítségével is csak nagy nehezen talál rá az aljnövény­zetben. Meg is jegyzi: „Úgy tűnik, mint­ha az elmúlt 78 évben nem kereste vol­na senki.” Ez könnyen lehet. És persze nemcsak a hozzátartozóknak, hanem maguknak a híres futballisták közül is sokaknak jutott osztályrészül az elfeledettség, a homályba veszett nyughely, a gondozatlan sír. Mára szerencsére lényegesen jobb a helyzet. A Magyar Futballtörténeti és Labdarúgók Sírját Kutató, Nyilvántar­tó, Gondozó Társaság például áldozatos munkával összegyűjtötte az Aranycsa­patban valaha pályára lépő 67 labdarú­gó, továbbá valamennyi elhunyt olimpiai bajnok futballista sírhelyét (lásd keretes keretes írásunkat). „Azért adjuk közre az elhunyt játékosok sírhelyét­­ a 2021. ok­tóber 10-i ismereteink szerint -, hogy a közelgő Mindenszentek és Halottak napja alkalmából a temetőkben járók ellátogat­hassanak a nyughelyekhez” - tájékoztatta a társaság kollégánkat, Csillag Pétert ok­tóber közepén. Ha már az olimpiai bajnok labdarúgók szóba jöttek, a Farkasréti temetőben ta­lálható az Olimpiai Bajnokok Emlékfala (rajta 149 elhunyt magyar olimpikon ne­vével), amelynél Halottak napján 1994 óta minden évben évben megemlékezést tart a Magyar Olimpiai Bizottság. Az emlék­fal létrejöttében ötletadóként és a megva­lósítás támogatójaként egyaránt Domby Ivánnak, egykori kiváló vízilabda-játék­vezetőnek vannak elévülhetetlen érde­mei, aki évtizedeken keresztül a Temet­kezési Intézetben dolgozott, és nemcsak idehaza, hanem szerte a világban is ke­reste az idegenbe szakadt bajnokaink nyugvóhelyeit. Hogy a legérdemesebb magyar embe­rek - köztük természetesen sportolók - sírja ne maradjon gondozatlan, és adott esetben ne jelentsen gondot a hozzátar­tozóknak a fenntartási költség, arról 2013 óta a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) gondoskodik. Az önálló jogi személyi­séggel bíró, a miniszterelnök irányítása alatt álló központi hivatal célja a múlt pél­dáinak, a magyarság szellemi örökségé­nek a jelen és az eljövendő nemzedékek számára megőrzése, átadása, valamint az ezzel kapcsolatos állami feladatok ellátá­sa. A NÖRI-vel szorosan együttműködő Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizott­ság (NEKB) többségi határozattal dönt arról, hogy kiknek nyilvánítja védetté a sírhelyét a Nemzeti Sírkert-program ke­retében. A védetté nyilvánított sírok nem felszámolhatók, felettük a rendelkezé­si jogot a NÖRI gyakorolja, éves felújítá­si tervét a kormány anyagi támogatásával végzi. Csak az idén mintegy 30 védett sírt újítottak meg 75 millió forintból, így újult meg például a sportolók közül 2019-ben Hajós Alfréd Kozma utcai zsidó temető­ben található síremléke. A Móczár Gábor főigazgató irányítása alatt álló hivatal la­punk kérésére készséggel összeállította, mely korábbi sportolók síremléke része a Nemzeti Sírkertnek, pillanatnyilag össze­sen 231 sportoló vagy a sporthoz kötődő magyar (edző, sportvezető, sportújságíró) végső nyughelye élvez védettségek ami örvendetesen nagy szám. (Jegyzetek oldalon) A Bazilika mint sportemlékhely A fővárosi Szent István-bazilika az elmúlt egy-két évtizedben, némiképpen spontán módon nemzeti sportemlékhellyé is vált. A Bazilika az egykor a Fővárosi Levéltár hivatalának helyet adó altemploma 1996 óta kegyeleti hely, urnák és koporsók elhe­lyezésére egyaránt van lehetőség. Még Puskás Ferenc életében felesége, Erzsébet asszony a legdiszkrétebben eljárva, két örö­kös urnahelyet váltott meg a Bazilikában, ugyanis az eredeti elképzelések szerint hamvasztották volna Puskás földi marad­ványait. Végül temetésre került sor, mert a Kegyeleti Bizottság koporsóhelyet kért az egyháztól, hogy a legismertebb magyar altemplomi sírhelye méltóbb, kiemeltebb környezetet kapjon, s amely immár nemzetközi zarándokhely is. A Nemzet Sporto­lóját a Bazilikában ravatalozták fel, búcsúztatója a Puskás Fe­renc Stadionban volt, onnan gyászmenet kísérte utolsó útjára. A temetésen Schmitt Pál köztársasági elnök úgy fogalmazott: „A Szent Jobb után immár a Bazilikában őrzik a Szent Balt is.” Az újratemetése után Kocsis Sándor földi maradványai is a Bazilika altemplomába kerültek. Végül a klasszikus Aranycsa­pat utolsóként távozó két tagja, a 2014-ben elhalálozott Gro­­sics Gyula és az őt 2015-ben követő Buzánszky Jenő sírja is a Bazilikában kapott helyet, legendás futballistáink közül ott alussza örök álmát Varga Zoltán és Novák Dezső is, miként a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett birkózó, Pólyák Imre vagy a súlyemelő világ- és Európa-bajnok Veres Győző. Puskás Ferencet is a Bazilikában belezték örök nyugalomra Kocsis Sándor koporsóját Barcelonában a később ugyancsak ott eltemetett Kubala László is vitte, Guttmann Bála Bécsben. Schaffer Alfréd Németországban nyugszik Birkózóbajnokok új síremlékei Saját lehetőségeiken belül időnként a szövetségek állnak az élre sportáguk nagyjainak emlékét ápolva. A Magyar Birkózók Szövetsége (MBSZ) folyamatosan és tisztelettel emlékezik korábbi le­gendáira, elhunytjaira különböző események, évfordulók kapcsán. 2018 októberében, a budapes­ti birkózó-világbajnokság előtt Németh Szilárd, az MBSZ elnöke katonai tiszteletadás mellett avatta fel eddigi egyetlen kétszeres olimpiai bajnokunk, Kozma István (jobbra), valamint mestere, az első székely ötkarikás aranyérmes Keresztes La­jos új, az MBSZ által finanszírozott síremlékét az Új köztemetőben. 2019 nyarán is egy hazai rendezésű jelentős budapesti sportesemény, a 15. Maccabi Európa-játékok adta az apropót két zsidó szárma­zású olimpiai bajnok klasszisunk,­­­leisz Richard (balra) és Kárpáti Károly sírjának megújításához és felavatásához a Kozma utcai izraelita temetőben. A 2020 júniusában tragikus hirtelenséggel, 22 évesen elhunyt válogatott birkózó, Tóth Bendegúz új síremlékét halála első évfordulóján avatták fel Gomba községben az MBSZ támogatásával, nevét egy összenemzeti serdülő csapatviadal is őrzi. HOL NYUGSZIK AZ ARANYCSAPAT? Az Aranycsapat játékosainak és szövetségi kapitányának sírhelye GROSICS GYULA: Szent István-bazilika, Fájdalmas Szűzanya terem BUZÁNSZKY JENŐ: Szent István-bazilika, Fájdalmas Szűzanya terem LÓRÁNT GYULA: Kőszeg, Köztemető, A/2. parcella LANTOS MIHÁLY: Rákoskeresztúri Új Köz­temető, 39. parcella BOZSIK JÓZSEF: Farkasréti temető, 36/1. parcella ZAKARIÁS JÓZSEF: Farkasréti temető, 11/2. parcella BUDAI II LÁSZLÓ: Rákospalotai temető, 60. parcella KOCSIS SÁNDOR: Szent István-bazilika. Fájdalmas Szűzanya terem HIDEGKÚTI NÁNDOR: Óbudai temető, 24. parcella PUSKÁS FERENC: Szent István-bazilika. Szent Lipót terem CZIBOR ZOLTÁN: Komáromi Köztemető, G parcella SEBES GUSZTÁV szövetségi kapitány: Budafoki temető, 25/2. parcella Farkasréten a legendák zöme Labdarúgáson kívüli sporthéroszaink, több­szörös olimpiai bajnokaink közül a hétszer diadalmaskodó Gerevich Aladár, valamint­ hatszoros aranyérmes két kardvívó társa,­­ Kárpáti Rudolf és Kovács Pál egyaránt Bu­­­­dapesten, a Farkasréti temetőben nyugszik, hasonlóan a három éve elhunyt négyszeres bajnok párbajtőrözőhöz, Kulcsár Győzőhöz. A szintén négyszeres első, 1955-ben elhunyt kardozó, Fuchs Jenő sírja az Új köztemető­ben található. A háromszor diadalmaskodók közül a szintén kardozó Rajcsányi László a belvárosi Szent Anna templom urnateme­­tőjében lelt végső nyugalomra, az ökölvívó Papp László, a vízilabdázó Gyarmati Dezső és Kárpáti György, a párbajtőröző Fenyvesi Csa­ba, valamint a kardozó Berczelly Tibor pedig Farkasréten. Szintén itt található az obeliszk, amelyre ismeretlen helyen nyugvó olimpi­­­­ai bajnokaink nevét vésték; a háromszoros aranyérmes kardozó, Kabos En­dre példá­ul 1944 novemberében a Margit-híd felrob­bantásakor lelte halálát, holttestét sosem találták meg. A tavaly elhunyt pólós legen­­­­da, Benedek Tibor végső nyughelye a csa­lád kérésére nem nyilvános. A Nemzet Spor­­­­tolója díj elhunyt legendái közül Földi Imre súlyemelő Tatabányán, Székely Éva úszó és Monspart Sarolta tájfutó Farkasréten, Pólyák Imre birkózó a Szent István-bazilika altemp­lomában, Zsivótzky Gyula kalapácsvető az­­ Óbudai temetőben nyugszik.

Next