Nemzeti Sport, 2021. november (119. évfolyam, 297-310. szám)
2021-11-02 / 297. szám
2021. november 2., kedd________________________________________________________________________________________________________EMLÉKEZÉS 13 1 Szintén Spanyolországban, Málagában hunyt el a rendszerváltás hajnalán, 1990 januárjában az ötvenes évek nagy Honvédjának vezetőedzője, a Sebes Gusztáv segítőjeként az Aranycsapatot is szolgáló Kalmár Jenő, ám az ő sírhelyéről a mai napig semmit sem lehet tudni. ÚJRA MAGYAR FÖLDBEN A fenti felsorolásban néhány éve még helyet kaphatott volna az 1938-as világbajnoki ezüstérmes Zsengellér Gyula, az Aranycsapat két játékosa, Kocsis Sándor és Lóránt Gyula is - ám azóta szerencsére mindhárman magyar földben nyugszanak. Hármuk közül Zsengellér „Ábel” futballozott legkorábban, a Salgótarján, az Újpest és az AS Roma játékosaként 1936 és 1947 között volt válogatott. Edzőként utoljára Cipruson dolgozott, ott is hunyt el 1999-ben. Fia, Zsengellér Zsolt sportújságíró kezdeményezésére földi maradványait méltóságteljes szertartás keretében helyezték végső nyughelyére Cegléden, a református Öregtemetőben. Az Aranycsapat két tagjának földi maradványait kicsivel korábban hozták haza. Előbb Lóránt Gyuláét. Az olimpiai bajnok és vb-ezüstérmes válogatott középhátvéd a Honvéd 1956 utáni „fekete” túrájáról még hazajött, ám 1963 decemberében úgy döntött, hogy „disszidál” Aztán másfél évtizeden át Németországban és Görögországban edősködött. 1981-ben a PAOK, Szalo",»wipI f niki kispadján, meccs közben érte a szívhalál. Ólomkoporsóban szállították „haza”, Nyugat-Németországba, Endingenben temették el. 2011-ben özvegye és lánya kezdeményezésére hamvait hazahozták Kőszegre, május 13-án a kőszegi Jézus Szíve-templomban felravatalozták, majd ünnepélyesen újratemették. Ezzel egy időben a kőszegi Városi Múzeum emlékkiállítást szervezett, a honvédelmi miniszter pedig posztumusz őrnagyi rangra emelte. Az Aranycsapat 1956 után külföldön maradt játékosai közül a nyolcvanas években Puskás Ferenc és Czibor Zoltán egyaránt hazatért, a rendszerváltás után haza is költözött. Mindketten idehaza hunytak el, szeretett városukban, Czibor Komáromban 1997-ben. A rá jellemző különcséggel akkurátusan sírhelyet vásárolt magának a komáromi temetőben, a sírkövét kőből készült futball-labda díszíti, amihez ragaszkodott. Puskás Ferenc 2006-ban Budapesten hunyt el, nagyszabású állami temetésben részesült, ravatalát az akkor már négy éve az ő nevét viselő Puskás Ferenc Stadion kezdőkörében állították fel, majd a Szent István-bazilika altemplomában helyezték örök nyugalomra. Lóránt Gyula hamvainak 2011-es hazatérésével így Kocsis Sándor maradt az Aranycsapat egyetlen, külföldön eltemetett játékosa. Hála Istennek, csak a következő évig: 2012. szeptember 21-én - születésének 83. évfordulóján - „Kocka” földi maradványai is hazatértek Barcelonából, az ünnepélyes újratemetés után korábbi csatár- és klubtársa, egyben riválisa, Puskás Ferenc mellé helyezték a Szent István-bazilikában. A hazahozatal ötlete Ballai Attilától, a Magyar Nemzet akkori sportrovatvezetőjétől származott, a megvalósítás pedig elsősorban a korábbi klasszis futballistának, az Aranycsapat Alapítvány vezetőjének, Kű Lajosnak köszönhető, aki a családtól megkapta az áldást arra, hogy az 1979- ben a katalánok szent temetőjében, a Montjuich-hegyen elföldelt egykori Barca-idol is hazatérhessen. Budapesti újratemetésén tiszteletét tette az FC Barcelona akkori elnöke, Sandro Rossell és a klub egykori legendás csatára, az aranylabdás Luis Suárez is. SOKAT JAVULT A HELYZET SHHOW Némiképp szimbolikus, hogy az angol Jonathan Wilson 2019-ben megjelent könyve, A magyar futball aranykora a Kozma utcai zsidó temetőben kezdődik. A dél-amerikai labdarúgást forradalmasító Hirschl Imre feleségének sírját keresi, és a temetőgondnok segítségével is csak nagy nehezen talál rá az aljnövényzetben. Meg is jegyzi: „Úgy tűnik, mintha az elmúlt 78 évben nem kereste volna senki.” Ez könnyen lehet. És persze nemcsak a hozzátartozóknak, hanem maguknak a híres futballisták közül is sokaknak jutott osztályrészül az elfeledettség, a homályba veszett nyughely, a gondozatlan sír. Mára szerencsére lényegesen jobb a helyzet. A Magyar Futballtörténeti és Labdarúgók Sírját Kutató, Nyilvántartó, Gondozó Társaság például áldozatos munkával összegyűjtötte az Aranycsapatban valaha pályára lépő 67 labdarúgó, továbbá valamennyi elhunyt olimpiai bajnok futballista sírhelyét (lásd keretes keretes írásunkat). „Azért adjuk közre az elhunyt játékosok sírhelyét a 2021. október 10-i ismereteink szerint -, hogy a közelgő Mindenszentek és Halottak napja alkalmából a temetőkben járók ellátogathassanak a nyughelyekhez” - tájékoztatta a társaság kollégánkat, Csillag Pétert október közepén. Ha már az olimpiai bajnok labdarúgók szóba jöttek, a Farkasréti temetőben található az Olimpiai Bajnokok Emlékfala (rajta 149 elhunyt magyar olimpikon nevével), amelynél Halottak napján 1994 óta minden évben évben megemlékezést tart a Magyar Olimpiai Bizottság. Az emlékfal létrejöttében ötletadóként és a megvalósítás támogatójaként egyaránt Domby Ivánnak, egykori kiváló vízilabda-játékvezetőnek vannak elévülhetetlen érdemei, aki évtizedeken keresztül a Temetkezési Intézetben dolgozott, és nemcsak idehaza, hanem szerte a világban is kereste az idegenbe szakadt bajnokaink nyugvóhelyeit. Hogy a legérdemesebb magyar emberek - köztük természetesen sportolók - sírja ne maradjon gondozatlan, és adott esetben ne jelentsen gondot a hozzátartozóknak a fenntartási költség, arról 2013 óta a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) gondoskodik. Az önálló jogi személyiséggel bíró, a miniszterelnök irányítása alatt álló központi hivatal célja a múlt példáinak, a magyarság szellemi örökségének a jelen és az eljövendő nemzedékek számára megőrzése, átadása, valamint az ezzel kapcsolatos állami feladatok ellátása. A NÖRI-vel szorosan együttműködő Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (NEKB) többségi határozattal dönt arról, hogy kiknek nyilvánítja védetté a sírhelyét a Nemzeti Sírkert-program keretében. A védetté nyilvánított sírok nem felszámolhatók, felettük a rendelkezési jogot a NÖRI gyakorolja, éves felújítási tervét a kormány anyagi támogatásával végzi. Csak az idén mintegy 30 védett sírt újítottak meg 75 millió forintból, így újult meg például a sportolók közül 2019-ben Hajós Alfréd Kozma utcai zsidó temetőben található síremléke. A Móczár Gábor főigazgató irányítása alatt álló hivatal lapunk kérésére készséggel összeállította, mely korábbi sportolók síremléke része a Nemzeti Sírkertnek, pillanatnyilag összesen 231 sportoló vagy a sporthoz kötődő magyar (edző, sportvezető, sportújságíró) végső nyughelye élvez védettségek ami örvendetesen nagy szám. (Jegyzetek oldalon) A Bazilika mint sportemlékhely A fővárosi Szent István-bazilika az elmúlt egy-két évtizedben, némiképpen spontán módon nemzeti sportemlékhellyé is vált. A Bazilika az egykor a Fővárosi Levéltár hivatalának helyet adó altemploma 1996 óta kegyeleti hely, urnák és koporsók elhelyezésére egyaránt van lehetőség. Még Puskás Ferenc életében felesége, Erzsébet asszony a legdiszkrétebben eljárva, két örökös urnahelyet váltott meg a Bazilikában, ugyanis az eredeti elképzelések szerint hamvasztották volna Puskás földi maradványait. Végül temetésre került sor, mert a Kegyeleti Bizottság koporsóhelyet kért az egyháztól, hogy a legismertebb magyar altemplomi sírhelye méltóbb, kiemeltebb környezetet kapjon, s amely immár nemzetközi zarándokhely is. A Nemzet Sportolóját a Bazilikában ravatalozták fel, búcsúztatója a Puskás Ferenc Stadionban volt, onnan gyászmenet kísérte utolsó útjára. A temetésen Schmitt Pál köztársasági elnök úgy fogalmazott: „A Szent Jobb után immár a Bazilikában őrzik a Szent Balt is.” Az újratemetése után Kocsis Sándor földi maradványai is a Bazilika altemplomába kerültek. Végül a klasszikus Aranycsapat utolsóként távozó két tagja, a 2014-ben elhalálozott Grosics Gyula és az őt 2015-ben követő Buzánszky Jenő sírja is a Bazilikában kapott helyet, legendás futballistáink közül ott alussza örök álmát Varga Zoltán és Novák Dezső is, miként a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett birkózó, Pólyák Imre vagy a súlyemelő világ- és Európa-bajnok Veres Győző. Puskás Ferencet is a Bazilikában belezték örök nyugalomra Kocsis Sándor koporsóját Barcelonában a később ugyancsak ott eltemetett Kubala László is vitte, Guttmann Bála Bécsben. Schaffer Alfréd Németországban nyugszik Birkózóbajnokok új síremlékei Saját lehetőségeiken belül időnként a szövetségek állnak az élre sportáguk nagyjainak emlékét ápolva. A Magyar Birkózók Szövetsége (MBSZ) folyamatosan és tisztelettel emlékezik korábbi legendáira, elhunytjaira különböző események, évfordulók kapcsán. 2018 októberében, a budapesti birkózó-világbajnokság előtt Németh Szilárd, az MBSZ elnöke katonai tiszteletadás mellett avatta fel eddigi egyetlen kétszeres olimpiai bajnokunk, Kozma István (jobbra), valamint mestere, az első székely ötkarikás aranyérmes Keresztes Lajos új, az MBSZ által finanszírozott síremlékét az Új köztemetőben. 2019 nyarán is egy hazai rendezésű jelentős budapesti sportesemény, a 15. Maccabi Európa-játékok adta az apropót két zsidó származású olimpiai bajnok klasszisunk,leisz Richard (balra) és Kárpáti Károly sírjának megújításához és felavatásához a Kozma utcai izraelita temetőben. A 2020 júniusában tragikus hirtelenséggel, 22 évesen elhunyt válogatott birkózó, Tóth Bendegúz új síremlékét halála első évfordulóján avatták fel Gomba községben az MBSZ támogatásával, nevét egy összenemzeti serdülő csapatviadal is őrzi. HOL NYUGSZIK AZ ARANYCSAPAT? Az Aranycsapat játékosainak és szövetségi kapitányának sírhelye GROSICS GYULA: Szent István-bazilika, Fájdalmas Szűzanya terem BUZÁNSZKY JENŐ: Szent István-bazilika, Fájdalmas Szűzanya terem LÓRÁNT GYULA: Kőszeg, Köztemető, A/2. parcella LANTOS MIHÁLY: Rákoskeresztúri Új Köztemető, 39. parcella BOZSIK JÓZSEF: Farkasréti temető, 36/1. parcella ZAKARIÁS JÓZSEF: Farkasréti temető, 11/2. parcella BUDAI II LÁSZLÓ: Rákospalotai temető, 60. parcella KOCSIS SÁNDOR: Szent István-bazilika. Fájdalmas Szűzanya terem HIDEGKÚTI NÁNDOR: Óbudai temető, 24. parcella PUSKÁS FERENC: Szent István-bazilika. Szent Lipót terem CZIBOR ZOLTÁN: Komáromi Köztemető, G parcella SEBES GUSZTÁV szövetségi kapitány: Budafoki temető, 25/2. parcella Farkasréten a legendák zöme Labdarúgáson kívüli sporthéroszaink, többszörös olimpiai bajnokaink közül a hétszer diadalmaskodó Gerevich Aladár, valamint hatszoros aranyérmes két kardvívó társa, Kárpáti Rudolf és Kovács Pál egyaránt Budapesten, a Farkasréti temetőben nyugszik, hasonlóan a három éve elhunyt négyszeres bajnok párbajtőrözőhöz, Kulcsár Győzőhöz. A szintén négyszeres első, 1955-ben elhunyt kardozó, Fuchs Jenő sírja az Új köztemetőben található. A háromszor diadalmaskodók közül a szintén kardozó Rajcsányi László a belvárosi Szent Anna templom urnatemetőjében lelt végső nyugalomra, az ökölvívó Papp László, a vízilabdázó Gyarmati Dezső és Kárpáti György, a párbajtőröző Fenyvesi Csaba, valamint a kardozó Berczelly Tibor pedig Farkasréten. Szintén itt található az obeliszk, amelyre ismeretlen helyen nyugvó olimpiai bajnokaink nevét vésték; a háromszoros aranyérmes kardozó, Kabos Endre például 1944 novemberében a Margit-híd felrobbantásakor lelte halálát, holttestét sosem találták meg. A tavaly elhunyt pólós legenda, Benedek Tibor végső nyughelye a család kérésére nem nyilvános. A Nemzet Sportolója díj elhunyt legendái közül Földi Imre súlyemelő Tatabányán, Székely Éva úszó és Monspart Sarolta tájfutó Farkasréten, Pólyák Imre birkózó a Szent István-bazilika altemplomában, Zsivótzky Gyula kalapácsvető az Óbudai temetőben nyugszik.