Nemzeti Társalkodó, 1840. január-június (1-26. szám)
1840-03-05 / 10. szám
Első félév. S Kolozsvár, Martius, Skén, 18Ю. 10. szám NEMZETI TÁRSALKODÓ. Tartalosak: Duna-tiszai hajók ázható nagy csatorna, ( Béccsey Miklós) 73. 1. Tájképek, Utazási rajzokban, (Kőváry László) 76.1. 1840tlikerre jóslatok, (Staerker József) 79. 1.,Literatúrai jelentés, (Szerkesztőség) 80. 1. Értesítő felszólítás az Unitaria vallás’ történetei Erdélyben czímű munkára nézve, (a’ kiadó) 80. 1. Duna-tissai hajókázható nagy csatorna. Azon kiszámíthatatlan anyagi hasznokon kívül , mellyeket hajókázható nagy csatornák a’ természet’ javaival megáldott országban annak minden osztályú lakosaira árasztanak, szívemelő tekintet ajánlásukra még az, hogy, mint az általányos közlekedésnek legkönnyebb ’s legjutalmasabb módjai, az élet’ kellemeit tetemesen nevelik ’s a’ nemzetnek, mellynek kebelében léteznek, valódi dicsőségei. Őseink midőn az 1725, 122, és 1790 us, 67-diki törvényczikkelyeket alkották , csak a’ nagyszerű jólét’ eszközének létesítése iránti óhajlásukat fejezték ki; az 1852/6-diki országgyűlés’ lelkes férfiainak jutott a’ polgári koszorú , kik a’ nagy vállalatok’ lehetőségének alapját a’ 25-dik törvényczikkelyben megvetették. Ha Magyarországnak statistiai körülményeit, földmivelését, kereskedését, kézmű- és ipar-ágazatait, ’s a’ népességnek mindennemű keresetmódját — a’ hely’ szűke és ezen értekezésnek más iránya miatt— itten csak futólag veszszük is fontolóra: meg kell vallanunk, hogy ezekben a’ tiszai kerületek hátrább állanak. A’ dunai részeket a’szorgalmatos és vagyonos szomszéd tartományoknak példája, a’ földnek korábbi szabályozásával a’ tulajdonnak jókorább kifejlett elvei, és erre alapított műveltebb mezeigazdálkodás, nagyobb népesség, országutak , hajókázható csatornák, és a’ szabálytalan állapotjában is hajókázható Duna tették virágzóbbakká: a’ tiszai részek vagy öröktől fogva meg voltak fosztva a’ sorsnak jótékony ajándékaitól, vagy elmaradásuk’ okait a’ nemzet’ históriájában kell keresnünk. Eljött az idő, hogy a’ sok tenni valók közűl országunk’ e’szép részének érdekéért is történjék valami, melly annyival inkább szükséges, mivel ugyanazon egy haza’ nagy részének tökéletesítése bizonyosan az egész hazának érdekében fekszik, és a’ jelenkorban vélekedésem szerint anyagi jólétének közvetlen eszközlésére semmi sem történhetik fontosabb, mint ha a’ Duna , Pestről indulva ki, a’ Tiszával a’ lehető legrövidebb vonalon egy hajókázható nagy csatorna által összeköttetik. Mik történtek légyen eddigelé e’ nagyczél’ létesítésének eszközlésére, arról a’nagy érdemű közönséget tudósítani kötelességemnek ismerem. Két évvel ezelőtt értésemre esvén, hogy Beszédes József úr, balatoni, körösi és marosi igazgató vizmérnök , saját költségén az országot több pontokon keresztülvágó csatornák’ tervein dolgozik; midőn az említett vizmérnöknek jeles mérnöki tudománya, a’ Sárviz, Sió és Kapos vizei’ mocsarainak kiszárításában, úgy az Arad megyei fehér-körösi nagy malom-csatorna’ létesítésében szerzett gazdag tapasztalásai ’s érdemei az egész magyar hazában ismeretesek,— a’ derék férfiúnak újabb ’s valóban csudálatra