Nemzeti Társalkodó, 1840. július-december (1-26. szám)

1840-10-09 / 15. szám

NEMZETI TÁRSALKODÓ. Második félév. Kolozsvár, Octobber’ Okén, ISI«». 15. szám Tartalom: Közlemények Erdélyről, (Vándor) 113.1. Követválasztás egy kis város­ban, (Á — 1 -­­) 117. 1. Közlemények Erdélyről. II. Közlem­ény Fel- és Al-csík. (Vége.) Al-csík­’ helységei. Szent Anna’ tavától ollyannak, ki az ös­vényt tudja (miilyen az én újvezérem éppen nem volt), mintegy 6 órányi távolságra van a’ — a’ becsületes nevén mondva — torjai Büdös, ’s innen a’ Bálványos’ vára, soos mezőbeli bor­víz és Fortyogó (Átkozott elnevezések). A’ szerencsétlenül keresztelt barlang Csík’ és Fel­­sőfejér’ szélhatáraiban fekszik; mindenik magáé­nak tartja, ’s még Kézdiszék is jogot tart hoz­zá. Mellyiknek van igaza ? nem én dolgom ; de hogy említett szomszédaival egyszerre ölelhes­sem fel ismertetését későbbre halasztom. Mik a’ faluk’ és egyes házak’ építéséről elrendezéséről, a’ lakosok’ jelleméről, öltözeté­ről .... Gyergyónál már elmondattak , egészen tartoznak a’ közel Csíkra is. Öltözetökben , mint sajátost említhetni, hogy a’ (székely és paraszt) nők is, legalább sokan, férfias fekete kalapot vi­selnek. Erkölcsiségre vonatkozólag lehet tán azt a’ megjegyzést tennünk , hogy Gyergyónak szom­szédai egyfelől a’ havasok’ fenyői, ’s ezekben sokkal kevesebb a’szellemi ragály , mint az embe­rekben, kik Csík’ határosai. Átalános megjegy­zés, hogy Háromszék’ börtöneiben vannak tol­vajok, gyilkosok és gyújtogatok, Al-csík és Kászonéban gyújtogatok ritkán, Fel­ csík és Gyergyóéban gyilkosok is ritkán; tolvajokban ezek is, mint honunk’ minden fogházai botrán­­koztatásig bővölködnek, minek gyökér oka, vé­leményem szerint, az életmódok’ szűk volta. De a’ börtönök’ lakói nem képviselői a’ nem­zet’ erkölcsiségének. Csíkban átalában az egy­szerű erkölcsösség még honos. Hangejtésök ol­y sajátos, hogy 3 — 4 szó­ból már rajok ismerhetni. Sokan élteken keresz­tül nagy városokban laknak ’s még sem szok­ják el az eredeti éneklő kiejtést.Két 7 közti az első helyett j-t mondanak , pl. Fejér liliomszál, szépen virágoszál, nékü­nk illatoszál ’sat. Az e szájokban gyakorta éles é hangúvá lesz, pl. leány, Gyergyó, jelesen ott, hol, mint a’ példákban, tompa és éles hangzók találkoznak öszve. Illy esetben más székelyek rokonhangú tompa vagy lágy hangzóval cserélik fel a’ szabályellenes be­tűt, pl. deszka helyett deszkát, gyertya helyett gyertyát mondanak; a’ csíkiak inkább élesített é-vel segítnek a’ kimondáson, így: deszka, gyertya. Vallásokra nézve, mint láttuk, többnyire r. catholicusok , kevés g. e. hitű­ ’s még kevesebb örményszertartásu catholicusokkal. Protestánst vagy görög nem egyesült hitüt nem lehet köz­tök találni. Vallásukban nagyon buzgók. Min­den anyamegyében történnek évenként nagy és népes búcsú járások, mellyekre a’ vidék kölcsö­

Next