Nemzeti Társalkodó, 1841. július-december (1-27. szám)

1841-07-30 / 5. szám

resitésének múlhatatlan feltételeit is, a’ szelíd­séget, igazságosságot, gyöngéd bánást ’s példányul szolgáló maga viseletét, de c) Megadom jogait annak is mi csak kül­ső csak köntös, de fejledtségü­nk jelen stádiu­mában , ’s talán örökre is mellőzhetetlen szük­ség lesz — vallásra nézve emberek között. Je­lesen­­1) A’ nép oskolát, még egyszer mondom NÉPoskolát, egyházi intézetnek, sőt az egyház egyik kiegészítő elemének, a’ néposkolai tanitót egyházi hivataloskodónak, s annál ki az Örege­ket tanítja , akár fontosság akár tekintetre néz­ve nem alább állónak, akarom tekintetni. 2) Hogy e’ nézetnek valóság feleljen meg, a’ néposkolát egyházi igazgatás fölügyelete ’s kormányzása alá rendelem, a’ polgári hatalom ellenőrködő béfolyását, mi önként értődő erre is szint úgy mint az egyházra átalában fönhagyván. 5) Minden növendéktől a’ vallás hitczikke­­lyeinek, szertartásainak pontos ösméretét, külső isteni tisztelet folytonos gyakorlatát megkívánom. 4) Azon vallásos felekezeteknél, mellyek a szent könyvtől a’ hallgatókat el nem zárják, azt szorgalmatosan olvastatom. Végre d) Ez eg­r tárgyban a’ néposkola határait a növendék és serdülő koron túl ’s bizonyos tekintetben a’ férfi korra, de miveltségü­nk ál­lásához képest tehát ott is gyermekekre, kiter­jesztetni óhajtanám; nem másként hanem úgy mint honunk a’ szász nemzetnél egy sok üdvös eredménynyel igazolt példányban élőnkbe tün­teti. Ott’s mint lutheránus (Erdélyben , Szász ) egyházi igazgatás alá tartozó helységben, Vizák­nál­ szülötte városomban is, a’ nőtlen ifjak ’s hajadon leányok a’ helybeli Öregek egyházi ta­nácsának (presbyterium) fölügyelete alatt szep­lőtlen erkölcs és hit egyesületeit alkotják. Ki­hez mocsok vagy gyanú fér, a’ társaságból ki­­tiltatik, ’s közös mulatságokban részvevő nem lehet. Az ingadozók megintetnek, a’ hibázok meg­dorgáltalak , a’ vétkezők megfenyittetnek, ’s mind az egyházi elöljárók által, kik a’ meglett koruakat ’s házas társakat is czivakodás vagy e­gyéb közbotránkoztatás eseteiben, megszólítják, intik, feddik, ’s közbecslésre ható büntetések­kel fenyítik is. Hierarchia és türelmetlenség, skót covenant ’s divina humanis miscuit—jut esze­­tökbe, ’s föl ja­jdultok ? — Népgyámság kell mig van szükség reá, mig a’ nép de facto kiskorú , ’s csak azért mert béhunyt szemmel nem oly­­lyannak akarjuk tekinteni, még nem szűnt meg az lenni. Szász földön legalább, tapasztalás sze­rint, illy intézmények, rend, erkölcs, s hie­delem, ’s a’ mi ezekkel kapcsolatban áll, szor­galom ’s tehetőség tekintetében is felette üdvö­söknek mutatkoztak, ’s czélszerű­ voltuknak leg­­eldöntőbb bizonyságát nem kétlem, idő folytá­val elhozandják—azt hogy magok magokat fe­lesleggé tegyék. És már innen vissza tekintve, hányan igen, vagy inkább hányan nem fogják mondani. Sok különös mellett van némi figyelmet érdemlő is beszédeidben, de ismét előttünk emelkedik a’ hajótörés három kősziklája u. m. ( a’ közmél­­tánylat szükségét itt nem is említve) alkalmas tanitók hiánya, a’ pénz, ’s mi ezekhez járul, ké­zi könyvek nem léte; mert oskola, ’s még leg­­túlzottabb eszményhez közelítő tanító is, fegy­vertelen had és üres marka vitéz, de a­ tanítókról, kiknek mint első szükségnek, előállítására más boldogabb országok külön in­tézeteket alapítottak, körülményeinkhez képest, mint fenebb érintém, szóljunk a tudományos oskolák rendszeresitésével kapcsolatban; mert mi most ezeknek Seminariumát csak ott kiszakasz­­tandó táblácskában létesíthetjük. b) Költségről, beszéljünk bővebb s rész­letesebb kiereszkedéssel, az egyesület kebelében, ’s legyünk jó reménnyel a’ kormány és közön­ség legtisztább önérdekük iránti fölvilágosulása felől. Végre c) Könyvek, czélszerű könyvek dolgáért valóban leginkább aggódom; mert ilyeket nem Edvi Illésnek, hanem Európa ’s a’ hon legmé­lyebb, legmagasabb ’s legterjedtebb nézetű em­bereinek, egy gr. Széchenyinek, vagy Kossuth­nak, vagy Fáynak kellene írni, de jutalmak.

Next