Társalkodó, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)

1845-10-26 / 86. szám

be , Genuába ’s nem régiben egy igen nagy tekintélyű fran­czia ház felszólita: nem volnánk­­ hajlandók közös száma­dásra a’ franczia kormánynak kellő szállítást elfogadni, mire mi bizonyos föltételek mellett készeknek nyilatkoztunk. Foglalkoztunk egyéb kereskedési czikkek vásárlásival ’s elküldésivel is, mint például repczeolaj, lóhermag, fagy­­gyu, rozs , viasz ’stb. ’s kérkedés nélkül mondhatom, hogy a’ társaság naponkénti rögtön emelkedése, ’s a’ sokoldalú mun­kálatok szétágrása minden várakozásunkat túlhaladta. A’ fiumei, amerikai rendszer szerint őrlő, malomból kí­sérlet végett egy kis lisztküldeményt is tettünk Afrikába , és azon meggyőződést nyertük, hogy a’ forgalom ezen ága ha­zánk egyik leghasznosabbika leend. Nem is mulasztottunk el mindent megkisérteni, hogy a’ Bánságban illynemű válla­lat hozassék létre , mert az a’ hazai fogyasztás­ ’s kivitelre nézve egyszersmind bizonyosan jövedelmezne. Megszerezvén magunknak biztos eljárás végett a’ szük­séges tudósításokat, egy asztalos egylettől elvállaltunk bi­zományban bútorokat Bukarestbe szállítás végett kísérletül, mert meg voltunk győződve, hogy ha a’francziák szállíthat­nak hoszszu tengeri útón sikerrel efféle küldeményeket Ha­vas­­alföldre, mi magyarok lefelé a’ Dunán annál könnyebben tehetjük azt’s valóban nem is csalatkoztunk,mert nemcsak ked­vezőn fogadtatott megjelenésünk a’ bukaresti vásáron, hanem 25 °/C-es költségek mellett is, igen kielégítő nyereséggel esz­közöltetik az árulás. E’ sikeres közbenjárást egyik legfé­­nyesb eredményei közé számítja intézetünk , mert bebizonyí­tok a’ magyar közönség előtt, hogy vannak még ismeretlen csatornák kiviteli kereskedésünk gyakorolhatására, sőt hogy vannak hazai iparműczikkeink is , mellyek külföldön franczia készítvényekkel is versenyezhetnek. De legnagyobb eredménynek tarthatja a­ magyar keres­kedelmi társaság Braziliába küldött borkisérletünket. A­ borkivitel előmozdítása felett már csaknem kétségbe estünk,és száz meg száz javaslat került szőnyegre, melly azt vitatá, mikép és hova kell borunkat eladni. Intézetünk az gya­korlati tapasztalásokat vevén alapul, némelly alkalmas , sa­játságos előkészületek által úgy állított Zimmerrmann J. cs. kir. főlg Károly főbirtok-igazgatója és Albanich J. P. szeg­­zárdi kereskedő uraktól bizományba átvett villányi és szeg­­zárdi két szállitványt Rio- Janeiróba, hogy az utolsó nem­csak jó minőségben érkezett meg rendeltetési helyére, ha­nem jó árra is adnak reményt levelezőink. Ekkér tehát meg volna fejtve kereskedésünk legfontosb kérdése, mert ha A­­merika déli részei felé utat törünk borainknak , akkor aligha meg nem kell kétszereznünk ebbeli termesztésünket. Ez nagy diadala intézetünknek. A­ bizományi munkálatok ágában kisebbszerüek közt két nagyszerű eredményt vagyunk bátrak közleni. Az egyik mun­kálat kilencz ezer mérő repczével, a’ másik múlt évi termésű gabnával történt, mit előlegezés mellett bocsátottak keze­lésünk alá,’s az elsőnél körülbelül 12,000 pftot, második­nál 10,000 ftot eszközlénk csupán kereskedői nyereségül. Nem lehet ellenben eléggé sajnálnunk, hogy egy két kisebb ügygyel nem nyerhettük meg a­ megbízók teljes megelégü­­lését, mi azonban félreértés, vagy hiányos utasításoknak tu­lajdonítható,­­ de különben is illy esetek nagy üzletnél a­­lig elháríthatók. Bizományi vásárlások által a’ gyárosaknak is nyújtot­tunk segédkezet ’s különösen a’szakolczai posztókészitők­­nek 5 hónapra hiteleztünk C­o 5000 pft áru gyapjút. Hi­szem , hogy a’ magyar kereskedelmi társaság hivatásának ez ágát ezentúl is legkedvesb kötelességének tekintendi. A’ védegyesület alakulta után néhány hónapig a’ honi gyártványok eladásával is foglalkoztunk , bizományilag elő­legezés mellett, míg az illynemű árulás nagyobbszerü vál­lalatunk mellett sok munkát okozván , az e­g­é­s­z ügy itteni (Treisz Bernát) nagykereskedőnek átadatott, ki a’ műipar­­csarnok megnyitását magára vállalá. A’ közjóra czélzó egyesületek megalapításában is vet­tünk részt erőnkhöz képest, ’s előmozdítottuk lehetőleg for­galmunk életkérdését, t. i. a’ fiumei vasút megépittetését, mi végre külföldi szövetkezéssel egy részvénytársaságot alakt­unk , melly az előkészületek megtétele végett felsőbb hely­re már folyamodott. Ez ügyet annyira érdekessé tettük mi is a körülmények , hogy most három négy versenyző - vállal­kozó áll szemközt, sőt garantia nélküli építés is emlittetik. Adja isten, hogy létesüljön ! mert csak akkor kezdődik a­ ma­gyar kereskedés új időszaka. A bankmunkálatokat is megkezdettük úgy, hogy idővel alaptőkénk növelésével ez ágát tervünknek élénkebb foga­natba lehetene venni. Fájdalommal kell jelentenünk ellenben , mikép hazai ha­jókat tengeri szállításra nem használhatunk, mert az egyes érdekek nem tekintik a’ nemesk czélt ’s túlcsigázzák követe­léseiket , mi pedig illynemü áldozatokat eddig még nem tehet­tünk, ’s így kényszerítve láttuk magunkat, hajókat Triestben olcsóbban bérleni. A’ kölcsöneszközlés mezejét sem hagytuk parlagon ’s fáradozásunk alkalmasint jó végre vezetendnek. Ezekben ál­lanak , tisztelt közgyűlés , első évi munkálatunk ágai, csak az letbiztosb üzletekbe bocsátkozni törekedtünk, hogy kárt ne valljunk, ’s mind e’ megszorítás mellett mégis kimerítők fela­datunk sorozatát az nélkül, hogy az egyes kereskedők érde­keibe vágtunk volna. De legyen még szabad most azon akadályokat felhordani, mellyek munkálatinkat szüntelen gázd­ák ’s veszélyezteték , ’s némellykor bennünket nagy aggodalommal is terheltek, mit annál szü­kségesbnek vélünk itt nyilványitani, mert át kell látniuk a’t.cz. részvényeseknek,mikép az idézett ’s alább elő­kerülő eredményt nem könnyű , hanem igen tövises dolog volt kivíni, ’s hogy talán épen az mi érdekinkben állana némelly bajokra orvoslást javaslani. Legnehezebb akadályok a’ lefolyt télen halmozva tor­lódtak élőnkbe épen azon vonalon , melly kiviteli kereskedé­sünk főerét képezi, ’s mellynek megkísérlése nekünk felada­tul tűzetett ki. Múlt tél eleje kedvezőn mutatkozott a’ hajó­zásra , de csakhamar megfordult az körülmény, ’s 14 napi fagy állott be. Miután az utazó hajókról kirakattak az áruk raktá­rakba, ismét felszabadult az hajózás , de alig rakodtak az ha­jók meg újra , másod tél állott be fagyással, melly csaknem martius közepéig tartott. Tél folytában repczevásárlásokkal foglalkoztunk tavaszon kiszállitandókkal, de mig más évek­ben február közepe ’s legkésőbb vége felé az hajózás meg­kezdetik , múlt tavaszkor csak martius vége felé indíthattuk meg a’ hajókat a’ késő tél ’s nagy vizáradások miatt, melly a­­kadály a’17 hajóterhet egész jun.végéig vesztegelteté a’ Szá­va folyón’s mig tengerre szállíttatott a’ repete, épen nyolcz hónapig feküdt a’ tőke ez küldeményekben, mi által, minthogy rendkívüli költségek ’s késedelmi kamatok támadtak , az előre felszámított nyereség tetemesen kevesbült. ’S ha tekintetbe veszi a’ tisztelt közgyűlés , hogy mindazáltal a­ repereszám­­la 26,006 pft és 46 kr nyereséget mutat ki, könnyen felfog­hatja, mi nyereséges út nyílnék az kereskedésnek, ha az ma­gyar tengerpart felé egy vasút alapittatnék. De folytassuk to­vább bajaink tömkeleges sorát. Megérkezvén az őszi szállít­­ványok Károlyvárosba , azonnal kibéreltettünk tengeri hajó­kat tovább szállításra , de itt a’ sors ismét, mintha minden ü­­gyességünket, türelmünket és szerencsénket próbára tenni akarta volna , roppant akadályt nem gördített, hanem hulla­tott élőnkbe. Esett a’ hó ’s olly magasra, hogy a’ hegyek köz­ti hóhalmaz miatt egy hónapig megszűnt Károlyváros’s a’ten­­gerpart közt a’közlekedés ; a’tengeri hajók kifogytak rako­dási határozott idejűkből, ’s igy azoknak is kárpótlást kény­­telenittettünk fizetni, mi pénzünk nem használhatása mellett ismét veszteséget okozott. Ügyes külföldi ügynökünk lecsi­­lapitá rendelvényezőinket, minthogy az szállítási­ határidőt elmulasztók, ’s végre a’ hósuvatagok kilapátolása után meg­érkeztek repezeterheink és más áruink Fiumébe. De itt ismét nem találtunk ügynökünkben azon őszinte ’s hév pártolóra, kit

Next