Társalkodó, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)
1845-01-05 / 2. szám
egy egész részvényben saját, vagy megbízási birtok, a’ közgyűléseken egy szavazatra jogosít; 10 részvény szintúgy akár tizedrészletes, akár egyes, akár tizes részvényjegyben, két szavazatra ; 25 részvény három szavazatra , felebb minden új 25 részvény ismét egy egy szavazatra egész 10 szavazatig , mire 200 vagy több részvény jogosít; 10 szavazatnál többet akár saját, akár megbízott részvénynél fogva senki nem bírhat. A’ több ’s több szavazatot adó részvényszámok két osztálya közé eső részvények uj szavazatot nem adnak. Ezek szerint úgy a’ tized- részletek birtokosai tizen vagy többen egyesülve, mint akármelly más részvényesek is, megbizottjok által a’ fentebbi arányban választói és szavazati joggal bírnak a’ közgyűlésen ; de megbízott képviselő csak az lehet, ki maga is részvényes. A’ ki részint saját, részint bizományos részvényeivel jelenik meg a’ közgyűlésen, az annyi szavazattal birand , mennyi az általa képviselt részvények öszszes számát a’ fentebbi fokozat szerint illeti, de tíznél több szavazatot egy személy semmi esetre nem gyakorolhat. — Választmányi tagokká csak azon részvényesek választhatók , kik a’ választáskor legalább 10 egész részvény saját birtokát akárminemű részvényjegyekben kimutatják. Ezeken kívül azon esetre , ha a’ társaság 100,010 pft. alaptőkével megalakulván , újabb részvények kibocsátását jónak látandja , azon részvényesek , kik akár az első akár a’ későbbi években a’ választó gyűlés után írnak alá , fel vannak jogosítva minden 501 egész részvény után , a’ választmányhoz két tagot csatolni, kiknek hivatalkodásuk azonban csak a’közelebbi választó közgyűlésig tart, mellyben minden részvényesek illető arányban , választási jogukat gyakorolhatván a’ választmány tagjai csak a’ szabályszerű számban választatnak meg. Végre még a’ részvényesek jogai közé tartozik , hogy 50 részvényes tag együtt, ha legalább 500 részvényt bir , az elnököt, vagy választmányt , rendkívüli közgyűlés összehívására , az elintéztetni kívánt ügy megjelentése mellett akármikor felszólíthatja , melly felszólítás következtében a’ közgyűlésnek egy hét alatt ki kell hirdettetni, ’s öt hét alatt meg kell tartatni A’ társaság időszaka. 16 §• A’ társaság, az alakitó közgyűléstől számítandó 25 évre alakul. Az utolsó évi közgyűléstől függend azt vagy újra alakitni, vagy feloszlatni. Feloszlás esetében a’ társaság öszszes értéke számbavétetvén pénzzé tétetik, ’s a’ részvényjegyek viszszaadása mellett a’ részvényesek közt aránylag felosztatik. Ha pedig a’ társaság újabb időszakra fogna alakulni, az azt ellenző kisebb rész kiléphet, ’s részvényeinek egész névszerinti értékét, mint szinte tartalékpénztárbeli illetékeit kikapván, minden további igény nélkül a’ társaság tagja lenni megszűnik.— Mi szerint azonban , a’kilépni kívánók, pénzeiket akadályos időhaladék nélkül megkaphassák , a’társaság fenállásának 23dik évében (a’ választmánytól aziránt teendő felszólításra, azok, kik a’ társaságból, annak úton alakulása esetére kilépni kívánnak) ebbeli szándékukat kijelenteni kötelesek. 17. §. A’ társaság czélját tartalmazó 1. és 2. §. az 1840. XVIII. 6. törvény pont értelmében csak a’ társaság három negyedrésze, a’többi alapszabály pedig — kivévén a’ tagoknak a’ társaság irányában meghatározott jogait, mellyek mindenesetre változhatlanok, a’ közgyűlésen jelenlevő tagok kétharmadának beleegyezésével módosithatók, vagy bővíthetők. Igazgatási szabályok. A’ közgyűlésről. 18. §. A’ gyáralapító részvényes társaság minden évben martius hónapban a’józsefnapi pesti vásár középső vasárnapján Pesten a’ vármegye Rendes kikérendő engedelménél fogva Pestmegye közgyűlési teremében rendes közgyűlést tart; rendkívülit pedig mindannyiszor , valahányszor az elnök által akár saját jogánál fogva, akár az igazgatóság egyhangú kivonatára, vagy a’ kormányzó választmány egy harmadának avagy ötszáz részvényt bíró 50 részvényes tagnak felszólítására öszszehivatik. 19. g.Rendes közgyűlések napjára a’ társaság részvényes tagjai hírlapok utján négy héttel előre figyelmeztetendők,a'rendkivüli közgyűlések pedig hasonló módon kihirdetendők ’s a’ hirdetésben emezekre való nézve a’tárgy , melly végett rendkívüli közgyűlés tartalik , megemlítendő : amazokra nézve az előfordulandó főtárgyak a’hirdetésben szintugy megnevezendők .Minden jelenlevő ’s az alapszabályok értelmében szavazattal bíró részvényes tagnak azonban joga van ezeken kívül is indítványt tenni. 20. §. Közgyűléseken az alapszabályok lndikkában kijelölt eseten kívül egyszerű szótöbbség határoz , a’ szavazatok egyenlősége esetében pedig az elnöké dönt. 21. §. Közgyűléseken a’ társaság elnöke , távollétében másodelnöke, s ha az sem volna jelen, az elnököl, kit a’ társaság jelenlevő tagjai arra felszólitnak. 22 §. Szavazattal bír minden részvényestag, ki akár sajáttag , akár egyszersmind bizományosképen , legalább 10 darab tíz forintos részvény- részletnek , vagy a’ mi egyre megven , egy egész részvénynek birtokát kimutatja. A’ szavazatszám fokozatára , törvényes maximumára nézve az alapszabályok Indikusa .szab. törvényt. 23 §. A’ kik a’ közgyűlésen szavazatjoggal részt venni kivannak, részvényjegyeiket a'gyűlés napja előtt elnökségnél nemcsak berautatandják , hanem a’ gyűlés alatti időre le is teendik. Az elnökség a’ jelentkezőket’s kinek kinek szavazatszámát sorszerint lajstromba foglaltatja , melly a’ gyűlés kezdetekor felolvastatik, ’s a’ ki ezen lajstromban fel nem olvastatnék , szavazattal csak úgy birand , ha magát a’gyűlés színe előtt igazolandja. Azon részvényesek , kik az alapszabályok 15. §sza szerint egyszersmind más részvényes tagokat is képviselni kívánnak , megbízóik részvényeinek bemutatásával és letételével is tartoznak magokat igazolni. Az alakító közgyűlésnél az igazolás az aláírási ívek által történik 24. §. A’ gyűlések nyilvánosak, és nyilvános jegyzőkönyvet vezetnek ; vélemény- különbség esetében titkos szavazás történik, mit ha csak 5 tag kívánna is , megtagadni nem lehet. A’ kérdés az elnök által akkint tétetik fel, hogy egyszerű ..igen“ ’s „nemére lehessen felelni. A’ tagok a’ bejelentési lajstrom szerint felszólittatnak az elnök által a’ gyűlés színe előtt mindenki annyi szavazati jegygyel láttatik el , a’ hány szavazattal bir, és miután mindenik szavazott, a’szavazati jegyek az elnök által nyilványosan számba vétetnek, és a’ végzés a’ többség szerint kimondatik , igy a’ választásoknál is, mire nézve azon tagok nevei, kik az elnökségnél annyi saját részvényjegyet mutattak be , és tettek le, mennyi az alapszabályok 15 §. szerint kell, hogy valaki választható legyen szeletes sorjegyzékbe foglalva , minden szavazónak kezébe adatnak, és szavazati jegyül az egyes névszeletkék használtatnak. Az elnökre és másodelnökre külön szavazat történik , a’ választmányi tagokra együtt, ’s azok tekintetnek megválasztottaknak, kikre legtöbb szavazat, de mindenesetre legalább egyszerű többség egyesült. Mi ha egyszeri szavazással nem minden betöltendő helyre nézve történt meg, vagy pedig szavazat, egyenlőség forog fen, a’ szavazás hasonló módon midaddig folytattatik,mig minden hely betöltetett.25.§. A’ közgyűlések teendőji közé tartozik: 1) elnököt, másodelnököt ’s választmányi tagokat választani; 2) az igazgatóságtól a’választmány által kivett, és átvizsgált évi számadás felett határozni; 3) a’ választmány jegyzőkönyveinek felolvasásából előkerülendő kérdések iránt intézkedni. 4) a’ társaság által az alapszabályok 3. és 5 §ai szakaszai szerint kiadandó segély- kölcsönökre nézve a’kamatlábat évről évre meghatározni. 5) az évi osztalékot , tehát a’ tartalékpénztárba esendő részt is megállapítani, ’s a’ számadási mérleggel egyetemben közhírré tétetni. 6) Mind azon kérdésekben, mellyek a’ választmány által az igazgatóság irányában közgyűlésekbe vétettek , eldöntőleg intézkedni. 7) a’ változtatás alá eshető alapszabályok ’s igazgatási rendszabások módosítása iránt határozni. 8) viszszaélés esetében az igazgató elmozdittatása felett ítélni. 9) általában a’ választmány» igazgató mindennemű munkálatairól jelentést kívánni , ’s az 7