Társalkodó, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)
1845-02-16 / 14. szám
lerontatását illeti: abban az egész alsó tábla igen kevés kivétellel kitűnő lelkesedéssel működött, kebeldobogva ’s örömmel értettük az utasítások többségét, értettük a’ követeknek tartózkodás nélküli előadásukat, és soknál tartalék-gondolat nélkül tiszta meggyőződésüket, miszerint minden erejükkel a’ hongyülés elejétől annak végéig egyetlen egy elpártolás nélkül a’városi ügyet mindenek elibe helyeztették, 's mellette kitűnően küzdöttek. Mindezekből annyi bizonyos , hogy a’többi elenyészett országos főfontosságú remény között a’ városok ügye is foglaltatik , de mind e’ mellett meggondolván azt, hogy politikai változásokat a’ törvények soha sem,vagy legalább igen ritkán hoztak, hanem a’ törvényeket alkotó hongyülés majd mindenütt csak aratása annak, mit az élet előteremtett, a’ városok együttvéve ’s egyenkint mint kiváltságolt testületek, mellyekben szabad emberek szorgalma, ipara, ’s értelmisége egybegyül, e’ honban már fenlevő erő , azokat valamint politikai számításból kihagyni nem lehet, úgy tőlök a’ törvények szentségénél fogva is az őket, mint az alkotványban már benfoglalt ’s azért nem uj , hanem már meglevő elemet illető befolyástól megfosztani nem tanácsos, a’ városoknak jövendőjök van , hacsak magok arról le nem tesznek, kitörés és a’ törvények korlátai közt józan haladás azon varázserők , mik a’ városok ügyét a’ legközelebb időben okvetetlenül és bizonyosan kiviják, ez hitünk és tapasztalt meggyőződés mindazoknál, kik honunk magányálló alkotványosságában személy- és vagyonbiztosságot őrző bástyát látnak, és az alkotványosságot káros kinövéseitől megtisztítva, békés után a’ hon szilárdítására erősitni kívánják; —ismételjük, kitörés, józan haladás, és az idő intéseinek törvényengedte körben kellő felfogása a’ városi ügyet is óhajtott üdvös czélra legközelebb időben bizonyosan vezetendi.igénytelen véleményünk szerint a mostani körülményekben ide tartozik , hogy e’ hongyülésen elmaradott tárgyak mellőzhetlen elintézése tekintetéből ő felsége minél előbbi országgyűlés- megtartás végett esdve ’s ismételve megkeressék , addig is pedig az általányosan elismert hiányok pótlására, a’ mennyire városunk hatósági körét illeti, statútumok alkottassanak ’s fölterjesztessenek. A’városok rendeztetésének eszméje a’többi kiváltságos testületnél szinte előidézte a’ kivánatot rendezgetésük iránt; a’ Jászkunok e’ végett kérelmezéssel jöttek , a' Hajdúk követei utasításból sürgették, Fiume, Buccari, Turopolya és a’ szepesi városok rendeztetését szavazat tekintetéből, a’szabad községek rendeztetését pedig a’megyei választás és tanácskozásokba befolyás végett tették a' RR., mindezen rendezések iránt systematicus munkák tárgyaltattak, de a’ m. FRRnél fenakadtak. Foglalkozott még az alsó tábla számos javítási kérdéssel , mellyek közül a’ tizedváltást, örökváltságot, a’ hajózási akadályok megszüntetését,az egyetem tanítási ’s gazdálkodási rendszere javíttatását, az úrbéri törvények javíttatását kiemelve említjük, ezek azonban szinte végtárgyalást nem érhettek. A’ kerületi választmányok elkészítették munkálataikat a’ népnevelésről, az ősiség-eltörlésről; ezek időből kifogyva tárgyalás alá szinte nem jöhettek. Választmány neveztetett a’ sajtótörvények készítésére , de ez még munkáját nem adta be. Egybefoglalva mindezeket, feltűnik a’ BB. táblájának megfeszített szorgalommali munkássága , a’ néposztályokat öszszeolvasztási és egyesülési állhatatos törekvése, az alkotványnak mindenre, ki szabadságot élvez, vagy arra érett, kiterjesztési szándék, de feltűnik egyszersmind, hogy épen ezen eszmék okozták a’ nm. FRR. táblájánál az állhatatos ellenszegülést ; azonban mit az idő megértesztett, annak megszületnie kell, ’s azért hiszszük , hogy a’ most lefolyt hongyülésnek terjedelmes, fáradságos munkáji a’ jövőnek előkészületei, ’s teljes bizodalommal reméllyük isten után alkotványra hitelt jó királyunktól, hogy édes hazánk mindazon politikai és anyagi jobblétre fog emelkedni, mellyre szüksége van ’s mellyet jogszerüleg igényelhet. T á r e z a. A’ nagy szombati posztógyár mindinkább nagyobb jelentőségre vergődik, finomabb ’s durvább posztó-szövetei, nadrágkelméji, ’s másnemű gyártványai közméltánylást érdemelnek.— Ezen gyár most Hetenként 5. véget (32 rőföst) állít ki; 3 orsógép , ’s 5. szövőszék működik szán nélkül. — A’ helybeli városhatóság megkéretett, hogy a’szolga-személyzet ’s jótékony intézetek számára megkívántaté szükséges kelméket e’ gyárból vásárolja , ’s igy a’ gyárosakat pártolni szíveskedjék. A’ hg- prímás utolsó itt mulattakor azon eléggé nem dicsérhető rendelést tévé, hogy az itteni seminarium 600 rőfnyi posztó szükségei egyedül a’ nagyszombati gyárból födöztessenek. Egy minap megjelent, ’s Oroszországot érdeklő német könyvben következőt olvashatni: Az orosz kereskedők semmiféle hangversenyt nem látogatnak meg , mert mindaz elveszti előttük becsét, mi az ő nemzeti zenészeteket felül haladja. Ha még is a’ színház- igazgatóság által valamelly közintézet javára nagyszerű hangverseny hirdettetik, a’ kereskedőkhez gyakorta 10 a’ gazdagabbakhoz 100 belépti jegyet is küldenek, tís a’ kereskedők 200—600 rubelt is fizetnek a' belépi jegyekért. Neveik a’ hírlapokban kihirdettetnek ugyan,de sem ők, sem családjok közül egy sem megy a’ hangversenybe. Ugyan a’ fönemlitett munka szerzője hevesen kikel azon durvaság ellen , mellyel az előkelő hölgyek rabnóik irányában viseltetnek. Többi közt elbeszélik az említett hölgyek egyike mikint szokta rabnőjét, vagy szobaleányát fenyitni: t. i. egy kis korbácsnyel- alakú fa végére varrótűt szúr. Ha a’ szegény leány valamit kedve, vagy szeszélye ellen tesz, magához híja ’s megparancsolja, hogy karját leplezze le, ’s lépjen elibe. Ez megtörténvén a’ főrangú hölgy egy előtte kitárt regény olvasása közben, hirtelen a’ fönemlített tű készülettel a’ szegény leány meztelen karjára csap , mig ez meg dagadva végre vérzeni kezd. — Ha a’ levesnek nincs meg kellő ize, a’ szakácsot beparancsolja , ’s a’ forró levet szemei közé locsantja. — Ez már csakugyan női gyöngédség! Hamburgban naponként 500 ezer szivar készíttetik, esztendőnként tehát 150 millió, ha a munkaévet (Arbeitsjahr) 300 napra számítjuk. Ezen iparágból 10 ezer ember él.