Társalkodó, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)

1845-05-08 / 37. szám

32d. szám Pest, május 8-án 1815. Felszólítás a’ magyar orvosok és természet* vizsgálók f. évben ez. kir. Pécs városában ang-­s­tik ’s köv. napjain tartandó 6ik nagy gyűlé­sük érdekében. Évszázadokon keresztül Istennek leg­nagyobb átka az egyet nem értés ’s nem egyesülhetés dúlt a’ magyar magány és polgári életben,’s anyayi viszály és szen­vedés után, a’ gondviselés megszánva talán e’ nemzetet,éb­­reszté a’ socialis téren mind bokrosabban mutatkozó egye­sületi szellemet, reményül boldog átalakulásunkra ’s vigasz­taló kilátásul egy szebb jövőbe, méltán üdvözöljük tehát már csak e’ szempontból is e’ fölébredt egyesületi szellemet,mél­tán minden egyesületet, mellyekben e’ szellem nyilatkozik. —Minden méltánylás és tisztelet mellett, mellyel minden ha­zánkban keletkezett hasznos czélu egyesület iránt viselte­tünk, nem kétkedünk nyilványitani, mikép legnagyobb figyel­met igénylőknek azokat tartjuk, mellyek hazánk parlagon heverő természeti kincseit megismertetni ’s felhasználni, és igy a’ természeti tudományok megkedveltetése’s miveltetése végett alakultak ; mert ha végig nézünk más nemzetek kifej­lődésén ’s jelen jóllétek magas állásán , hazánk ezen termé­szettől leggazdagabban megáldott ország anyagi és szelle­mi szívreható szegénységének egyik ’s főokát a’ természeti tudományok általányos elhanyagoltatásában találjuk ; ezen elhanyagolással egyenvonalban jár az orvosi rend és rendőr­ség — nálunk sok részben még az oroszénál is alantabb állá­sa (lásd Fényes statistikája 3ik kötetét.) Majd ha a’ termé­szettanok illő felhasználásival gyár­­ipar, mesterségek, me­zei gazdászat s­tb. felvirágzanak,akkor fogják e’haza polgá­rai anyagi jóllétökben érezni mikép valódi lelki élvezetet és szellemi jóllétet csak a’ reál tudományokra épített valódi mi­­veltség nyújthat, melly ha e’ hazában szélesen elterjedend , az orvosi rend állása is csak emelked­hetik ’s a’ gyógyászat egy kontár papja sem leend többé képes,valóban csudálandó! ! csudákat mivelni. Illy meggyőződés­ szülte közérzetből, a’ még köztünk élő szent öreg, az orvosi rend egyik legtisztel­tebb ősz bajnoka ’s több lelkes egyesnek közremunkálása u­­tán támadt a’ magyar orvosok és természetvizsgálók évenkinti öszszejövetele , mellyben mindazok , kik az orvosi ’s termé­szettudomány bármelly ágával p. o. állat - ásvány - vegy­tannal, füvészet - vagy pedig gazdászattal foglalkoznak, mint szinte — az archaeologia is egyik szakosztályba felvé­tetvén— a’régiség baráti is minden politikai színezet vagy nyelvkülönbség nélkül — mint ezt a’ tudomány érdeke kíván­ja — teljes joggal részt vehetnek. Sokkal inkább tiszteljük az olvasó közönséget, hogy sem­ — főkép a’ fölebb érintettek után — ezen gyülekezet czélját, hasznát ’s más egyesületek közi viszonyait bővebben fejtegetni szükségesnek tartanak; most midőn annak kor­szerűségéről azon egymással vetélkedő részvét, mellyel az nemcsak hazánk egymástól legtávolabb eső részein,de a’szép testvérhonban Erdélyben is fogadtatott, minden kiáltó szónál hangosabban szól. A’ magyar orvosok és természetvizsgálók egyéb czélba vágó okok mellett, a’minden magyar imájában foglalt szent óhajtást,a’ testvérhon polgárai egyesülését, kö­rünkhöz képest tettleg elősegítendő , múlt évben Erdély fő­városában Kolosvárott sereglettek öszsze’s igy mint a’ múlt évi nagy gyűlés elnöke Teleki József gróf, Erdélyország lel­­kes főkormányzója megjegyze : ez volt első alkalom a’mohá­csi gyászos eset óta, midőn a’ testvér hazafiak közös ügyeik feletti tanácskozásra öszszejöttek ; a’ végzet úgy akará,hogy épen ott, hol évszázadok előtt a’ leélt dicső kor estéjén a’ két haza fiai egymástól gyászban váltak el, most egy viradó kor hajnalán több reménnyel ismét Mohácsnál találkozzanak;mert a’ múlt évben Kolosvártt,az idei nagygyűlés helyéül Mohács­hoz igen közel eső sz. kir. Pécs város választatván , ide ígé­retük szerint Erdélyben minden rangú s több magas állású lelkes fiai is mint várva várt tagtársak eljövendők. Nem két­kedünk, mikép már csak ezen körülménynél fogva is, kiváló­­lag az idei gyűlésben hazánkból a’ természet-tudományok minden rendű ’s bizonyosan sok magas állású baráti ’s párto­­láji részt veendnek annyival inkább, mert nem említve a’ ter­mészet- ’s történettani kincsekkel egyiránt dús Baranya v.­­megye,Pécs városa’s vidéke neveztességit, ’s Pestrül gőz­hajón egy nap alatt történhető kellemes utazást;­­ excellen­­tiája Scitovszky János pécsi püspök, ki a’ gyűlésekben az el­nöklést vinni szives leend , tudományok iránti hő szeretettel párosult kegyessége következtében , lelkes Baranya megye, sz. kir. Pécs városa, casinói ’s orvosi egyesületből alakult ál­landó választmány, megyei tiszteletbeli fő és pécsi gyakorló orvos Hölbling Miksa, mint a’gyűlés egyik titoknoka közre munkálásából, a’ gyűlés minden tekintetbeni érdekesítésére ’s a’ vendégek elfogadására már is olly előkészületek létet­nek, mihez képest az idei nagygyűlés a’ legfényesbek egyike leend. Ide járul még e méltósága Batthyány Kázmér gr. va­lódi magyar szivességü ígérete , miszerint a’ fürdőjéről ne­vezetes Harkányban — hova gyűlés alatt szokás szerint ki­­rándulan­dunk— és siklósi várában természet - búvár ven­dégeit személyesen fogadandja el. A’ gyűlés kezdete aug.­likére lévén határozva, sik­­ik lelkén lesz a’ tagok szokott beiratása. Mi a’ gőzhajózási igazgatóságot meg fogjuk ke­resni, hogy aug. 8kán indítson egy hajót Pestről, melly még az nap Mohácsra szállitandja vendégeit, hol azok az ide más után érkezendőkkel együtt szívesen fogadtatván, a’már ek­kor t. i. aug. 8. 9. fékén készen várakozó ’s illendő bérért fo­gadott kocsikon vagy előfogatokon utjokat Pécsig, melly Mohácshoz csak 3­/2 mérföld, tetszésök szerint még az nap, vagy czélszerűbben más nap folytathatják. Mindezekről mint a’ gyűlés egyéb részleteiről is egy nem sokára következő második tudósításban fogjuk a’ tisztelt közönséget értesíteni. Kelt Pesten 1845. május lén , a­b­i­­nyi Ágoston a’ magyar orvosok és természetvizsgálók Gik nagygyűlési alelnöke. Halász Gejza ugyanezen gyűlés egyik titoknoka. Petényi Salamon János jutalomk­érdése. Minthogy Petényi állatkinzás­ elleni pályamunkája első résziben azt bizonyitá be ,hogy a’ nálunk szokásban levő ál­latkínzásoknak egy fokutfeje a’ természetnek ’s benne főleg az állatok valódi, fontos ’s nagyszerű elrendeltetésinek ’s ál­láspontjának nem ismerése , következőleg a’ természettudo­mányok elhanyagoltatása“ ezen résznak eltávolításához ő is némiképen járulni kívánván , a’ nyert 24 aranyu díjnak egyik felét (másik felét az állatkínzást törlesztő — általa tervezett egyesület alapítására ajánlva) azaz 12 aranyat e’ következő jutalomkérdésre tűzött ki:,,Adatseb elő­l’ természettudomá­nyok nagy jelentősége a­ két magyar testvér haza, an­yagi és szellemi boldogsága kifejlődésére; mulattassanak egyszers­mind módok és utak,mellyekkel lehetne hazánkban általában, nem egyedül az iskolákban hanem a' nép közt is a’ boldogító természettudományokat legczélszerűbben, azaz legsikereseb­ben 's leghasznosabban terjeszteni: ?-t . Petényinek e’viszhangra talált ajánlatát t. t. Méhes Sámuel kolozsvári tanár ur ’s magy. akadémiai tag 12 a­­lanyu adományával nagylelkűen öregbítette, mi által a’juta­lomkérdés díja 24 aranya jön. Minthogy már magának a’ kérdésnek fontossága, de még inkább annak — az állatkínzás törlesztése tekintetéből is ha­­­zánkrai helyes alkalmazása, sok gondolkodást, hazánk töké - letesb ismeretét, érettebb következtetést, szóval munkát és dót föltételez : a’ dijadó e’ jutalomkérdés megfejtésére két évet, a’ feleletek beküldésének határidejét pedig 1846*ciki ju-

Next