Társalkodó, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)
1845-05-08 / 37. szám
32d. szám Pest, május 8-án 1815. Felszólítás a’ magyar orvosok és természet* vizsgálók f. évben ez. kir. Pécs városában ang-stik ’s köv. napjain tartandó 6ik nagy gyűlésük érdekében. Évszázadokon keresztül Istennek legnagyobb átka az egyet nem értés ’s nem egyesülhetés dúlt a’ magyar magány és polgári életben,’s anyayi viszály és szenvedés után, a’ gondviselés megszánva talán e’ nemzetet,ébreszté a’ socialis téren mind bokrosabban mutatkozó egyesületi szellemet, reményül boldog átalakulásunkra ’s vigasztaló kilátásul egy szebb jövőbe, méltán üdvözöljük tehát már csak e’ szempontból is e’ fölébredt egyesületi szellemet,méltán minden egyesületet, mellyekben e’ szellem nyilatkozik. —Minden méltánylás és tisztelet mellett, mellyel minden hazánkban keletkezett hasznos czélu egyesület iránt viseltetünk, nem kétkedünk nyilványitani, mikép legnagyobb figyelmet igénylőknek azokat tartjuk, mellyek hazánk parlagon heverő természeti kincseit megismertetni ’s felhasználni, és igy a’ természeti tudományok megkedveltetése’s miveltetése végett alakultak ; mert ha végig nézünk más nemzetek kifejlődésén ’s jelen jóllétek magas állásán , hazánk ezen természettől leggazdagabban megáldott ország anyagi és szellemi szívreható szegénységének egyik ’s főokát a’ természeti tudományok általányos elhanyagoltatásában találjuk ; ezen elhanyagolással egyenvonalban jár az orvosi rend és rendőrség — nálunk sok részben még az oroszénál is alantabb állása (lásd Fényes statistikája 3ik kötetét.) Majd ha a’ természettanok illő felhasználásival gyáripar, mesterségek, mezei gazdászat stb. felvirágzanak,akkor fogják e’haza polgárai anyagi jóllétökben érezni mikép valódi lelki élvezetet és szellemi jóllétet csak a’ reál tudományokra épített valódi miveltség nyújthat, melly ha e’ hazában szélesen elterjedend , az orvosi rend állása is csak emelkedhetik ’s a’ gyógyászat egy kontár papja sem leend többé képes,valóban csudálandó! ! csudákat mivelni. Illy meggyőződés szülte közérzetből, a’ még köztünk élő szent öreg, az orvosi rend egyik legtiszteltebb ősz bajnoka ’s több lelkes egyesnek közremunkálása után támadt a’ magyar orvosok és természetvizsgálók évenkinti öszszejövetele , mellyben mindazok , kik az orvosi ’s természettudomány bármelly ágával p. o. állat - ásvány - vegytannal, füvészet - vagy pedig gazdászattal foglalkoznak, mint szinte — az archaeologia is egyik szakosztályba felvétetvén— a’régiség baráti is minden politikai színezet vagy nyelvkülönbség nélkül — mint ezt a’ tudomány érdeke kívánja — teljes joggal részt vehetnek. Sokkal inkább tiszteljük az olvasó közönséget, hogy sem — főkép a’ fölebb érintettek után — ezen gyülekezet czélját, hasznát ’s más egyesületek közi viszonyait bővebben fejtegetni szükségesnek tartanak; most midőn annak korszerűségéről azon egymással vetélkedő részvét, mellyel az nemcsak hazánk egymástól legtávolabb eső részein,de a’szép testvérhonban Erdélyben is fogadtatott, minden kiáltó szónál hangosabban szól. A’ magyar orvosok és természetvizsgálók egyéb czélba vágó okok mellett, a’minden magyar imájában foglalt szent óhajtást,a’ testvérhon polgárai egyesülését, körünkhöz képest tettleg elősegítendő , múlt évben Erdély fővárosában Kolosvárott sereglettek öszsze’s igy mint a’ múlt évi nagy gyűlés elnöke Teleki József gróf, Erdélyország lelkes főkormányzója megjegyze : ez volt első alkalom a’mohácsi gyászos eset óta, midőn a’ testvér hazafiak közös ügyeik feletti tanácskozásra öszszejöttek ; a’ végzet úgy akará,hogy épen ott, hol évszázadok előtt a’ leélt dicső kor estéjén a’ két haza fiai egymástól gyászban váltak el, most egy viradó kor hajnalán több reménnyel ismét Mohácsnál találkozzanak;mert a’ múlt évben Kolosvártt,az idei nagygyűlés helyéül Mohácshoz igen közel eső sz. kir. Pécs város választatván , ide ígéretük szerint Erdélyben minden rangú s több magas állású lelkes fiai is mint várva várt tagtársak eljövendők. Nem kétkedünk, mikép már csak ezen körülménynél fogva is, kiválólag az idei gyűlésben hazánkból a’ természet-tudományok minden rendű ’s bizonyosan sok magas állású baráti ’s pártoláji részt veendnek annyival inkább, mert nem említve a’ természet- ’s történettani kincsekkel egyiránt dús Baranya v.megye,Pécs városa’s vidéke neveztességit, ’s Pestrül gőzhajón egy nap alatt történhető kellemes utazást; excellentiája Scitovszky János pécsi püspök, ki a’ gyűlésekben az elnöklést vinni szives leend , tudományok iránti hő szeretettel párosult kegyessége következtében , lelkes Baranya megye, sz. kir. Pécs városa, casinói ’s orvosi egyesületből alakult állandó választmány, megyei tiszteletbeli fő és pécsi gyakorló orvos Hölbling Miksa, mint a’gyűlés egyik titoknoka közre munkálásából, a’ gyűlés minden tekintetbeni érdekesítésére ’s a’ vendégek elfogadására már is olly előkészületek létetnek, mihez képest az idei nagygyűlés a’ legfényesbek egyike leend. Ide járul még e méltósága Batthyány Kázmér gr. valódi magyar szivességü ígérete , miszerint a’ fürdőjéről nevezetes Harkányban — hova gyűlés alatt szokás szerint kirándulandunk— és siklósi várában természet - búvár vendégeit személyesen fogadandja el. A’ gyűlés kezdete aug.likére lévén határozva, sikik lelkén lesz a’ tagok szokott beiratása. Mi a’ gőzhajózási igazgatóságot meg fogjuk keresni, hogy aug. 8kán indítson egy hajót Pestről, melly még az nap Mohácsra szállitandja vendégeit, hol azok az ide más után érkezendőkkel együtt szívesen fogadtatván, a’már ekkor t. i. aug. 8. 9. fékén készen várakozó ’s illendő bérért fogadott kocsikon vagy előfogatokon utjokat Pécsig, melly Mohácshoz csak 3/2 mérföld, tetszésök szerint még az nap, vagy czélszerűbben más nap folytathatják. Mindezekről mint a’ gyűlés egyéb részleteiről is egy nem sokára következő második tudósításban fogjuk a’ tisztelt közönséget értesíteni. Kelt Pesten 1845. május lén , abinyi Ágoston a’ magyar orvosok és természetvizsgálók Gik nagygyűlési alelnöke. Halász Gejza ugyanezen gyűlés egyik titoknoka. Petényi Salamon János jutalomkérdése. Minthogy Petényi állatkinzás elleni pályamunkája első résziben azt bizonyitá be ,hogy a’ nálunk szokásban levő állatkínzásoknak egy fokutfeje a’ természetnek ’s benne főleg az állatok valódi, fontos ’s nagyszerű elrendeltetésinek ’s álláspontjának nem ismerése , következőleg a’ természettudományok elhanyagoltatása“ ezen résznak eltávolításához ő is némiképen járulni kívánván , a’ nyert 24 aranyu díjnak egyik felét (másik felét az állatkínzást törlesztő — általa tervezett egyesület alapítására ajánlva) azaz 12 aranyat e’ következő jutalomkérdésre tűzött ki:,,Adatseb elől’ természettudományok nagy jelentősége a két magyar testvér haza, anyagi és szellemi boldogsága kifejlődésére; mulattassanak egyszersmind módok és utak,mellyekkel lehetne hazánkban általában, nem egyedül az iskolákban hanem a' nép közt is a’ boldogító természettudományokat legczélszerűbben, azaz legsikeresebben 's leghasznosabban terjeszteni: ?-t . Petényinek e’viszhangra talált ajánlatát t. t. Méhes Sámuel kolozsvári tanár ur ’s magy. akadémiai tag 12 alanyu adományával nagylelkűen öregbítette, mi által a’jutalomkérdés díja 24 aranya jön. Minthogy már magának a’ kérdésnek fontossága, de még inkább annak — az állatkínzás törlesztése tekintetéből is hazánkrai helyes alkalmazása, sok gondolkodást, hazánk töké - letesb ismeretét, érettebb következtetést, szóval munkát és dót föltételez : a’ dijadó e’ jutalomkérdés megfejtésére két évet, a’ feleletek beküldésének határidejét pedig 1846*ciki ju-