Társalkodó, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)

1845-12-07 / 98. szám

98­1. szám Pest, decemb. Tkéo 1845 . A’ párviadal általi elégtétel észszerűden­■égé n az erkölczbeégre rész hatása. Az emberi természet kitűnő jellemei közé tartozik: az önérdem ’s becsület sértetlenül fentartása; ’s ez annyival inkább dicséretre méltó tulajdona az embernek, ki észszel és szabadsággal van felruházva, ’s ezen tulajdonok a’ társaság­ban­ élhetésnek mintegy nélkülözhetlen kellékei, mivel még az oktalan állat is egész erejével arra igyekezik, mit a’ ter­mészettől neki adott ösztön szerint önjóllétére szükségesnek érez , megőrteni ’s készebb inkább életétől mint ösztönszerű természeti szabadságától megválni. Innen van az, hogy a' vadállat is, ha akár más vadtól akár emberektől megsértetik, megsértett érzeténél fogva kész a’ legdühösebb harczra,’s m­egtámadóját ön ereje által megboszszulandó addig fel nem hagy a’ harczczal, mig vagy ő, vagy sértő fele a’ csata he­lyén nem marad. így van ez a’ természeti állapotban, hol felsőség nincsen’s hol a’ bosszuállás szerepét a’ megsértett helyett senki magá­ra nem vállalja; másképen nem is lehet, mert a’ megsértést bosszulatlan semmi állat, legyen az okos vagy oktalan, —nem tűri,’s az ember is,mig természeti állapotban volt, ezen mó­dot, t. i. hogy önereje által szolgáltasson magának elégtételt, vele született jogánál fogva tehette ’s még most is tehetik a­­zok, kik polgári társaság nélkül vadon élnek, de kiknek szá­muk mai időben igen csekély; sőt mondhatni,hogy egészen természeti állapotban levő ’s minden fő nélküli emberek már ma alig vannak; mert még a’vad emberek is társasággá a­­lakultak annyiban, hogy egynek vezérsége alatt, ki közülök nagyobb vagy erősebb, öszszetartanak, ’s a’ boszszuállást a’ gyöngébbek helyett ez viszi véghez, amazok pedig ezen vé­delmért engedelmeskednek és szolgálnak neki. Ezen önerő általi igazságszolgáltatás tehát a’ természeti állapotban meg­engedhető. De mihelyest az emberek polgári társaságba ál­lottak a’ végett, hogy egymásnak mind személyi ’s ezzel ösz­­szeköttetésben levő becsületi, mind pedig vagyoni biztossá­got szerezzenek ’s az azok feletti őrködést egy igazgató, kormányzó hatalomnak, legyen az egy személy vagy testület, — általadták, már ekkor az önerő általi igazságszolgáltatás, mint melly nagyon állati ’s emberiség-lealacsonyító, meg nem állhat, mert ekkor ismét az állati a’ természeti állapotba sü­­lyed az viszsza , ki ezt gyakorolja, ’s a’ status igazságszol­gáltatásával meg nem elégedve maga mint feldühült állat ki­­vánja azt meg boszszulni. Ez oknál fogva a’ párviadalt , azaz más szóval az önerő általi igazságszolgáltatást a’ polgári társaságban, hol az i­­gazság nem az erősebbé, nem helyeselhetni,sőt káros behatá­­sa az mind a’ polgáriasodás terjedésére, mind az erköltsi­­ségre nézve. Mert raihelyett az emberek polgári társaságban vannak de kölcsönös védelemnél fogvást a’ kormányzást egy hatalom­ra ruházzák, az önerő általi igazságszolgáltatásnak azonnal meg kell szűnnie, ’s ha még is valaki a’ status vagy végrehaj­tó hatalom szerepét véve magára, önerő által állatilag akar igazságot szolgáltatni magának, ’s ezen állapotban megve­retik, az illyenfélét a’polgári társaság nem igen szokta pár­tolni , mert díszes polgári helyzetét az illyen feledve, ismét a’természeti állapotba lép viszsza, hol felsőség nincsen. Az igazságszolgáltatásnak mindenkor a’jogosság ’s méltányos­ság alapján kell nyugodnia ’s attól soha nem szabad eltávoz­nia , különben nem igazságszolgáltatás , hanem jogtapodás, erőszak ’s önkény lesz az. Már pedig van , abban igazság ’s jogos alapon nyugsziké az,midőn valaki egy másiktól ingerel­­tetvén , ez párviadalra irija ki a’ sértőt, ’s a’ sértegető sokkal nagyobb ügyességgel birván a’ kardforgatásban vagy lövés­ben mint ellentársa , amazt, kinek különben igaza volt, meg­sérti vagy öli, ’s ekkor magának már igazságot vélvén szol­gáltatni , azt mondja, hogy neki volt igaza? Furcsa igazság az ollyan, midőn valaki engem sértett meg,és én a’ sértőt pár­bajra kihíván, az engem megsért vagy öl ’s akkor azt mond­ják, hogy a’ sérületlennek vagy életben maradinak volt igaza. Ez az ész bírálata előtt nem állhat meg, következőleg helyes nem is lehet. Épen ezért, hogy illy­ szemszuró ’s az ész bírá­latát ki nem álló igaztalanságok ne történjenek az önerő általi igazságszolgáltatás miatt, adták által a’ társaságba állott em­berek az igazságszolgáltatási jogot a’ status végrehajtó ha­talmának , hogy az a’ gyengébbet, ha ez akár személyében , akár vagyonában megtámadtatik , védje az erősebb ellen. ’S milly esztelenség vagy meggondolatlanság ezen szép jogról lemondani ’s magát az embernek minden igazsága mel­lett is egy erősebb vagy fegyverforgatásban ügyesebb ön­kényének kitenni! Pedig fájdalom­ korunkban is , melly ma­gát felvilágosodottnak ’s civilisáltnak tartja , igen sok példát láthatni, kivált a’ magát külső miveltség által mások felett ki­tüntető körökben, ’s valóban sokszor igen érdemes ’s minden tekintetben mivelt, szilárd jellemű férfiak, annyira meg van­nak hatva ezen ког-vagy divat-erkölcsi betegségtől’s előí­télettől, hogy bár magok tökéletesen meggyőződvek ezen ön­erő­ általi elégtétel legnagyobb igaztalanságáról,még is azon előítélet, hogy majd a’világ gyáváknak ’s félénkeknek bé­­lyegzendi őket, annyira bírja őket, hogy megfeledkezve ön­méltóságukról ’s polgári társaságban létükről, nem tekintve családjok nőik ’s gyermekeik szerencsétlenségét bánatját, ha a­nyathomlok párviadal általi elégtételre szánják magokat.Pe­­dig hány tisztes család lett már áldozatja illy gondolatlan tett­nek , midőn a’ neveletlen gyermekek ápoló nélkül maradván, nyomorúságra ’s ínségre jutottak. Valóban ez nagy erkölcsi baja ’s divatkórsága e’ kornak ’s mindig a’ valódi miveltség 's civilisatio hiányára mutat,mert az illyen embert úgy tünteti elő,mint az indulat hevétől elra­gadott állatot, melly a’nagy düh miatt megvakittatva, egye­dül önerő általi boszszulásban talál tökéletes igazságszol­gáltatást ’s elégtételt ’s addig orvosolva sem lesz ezen korbe­li kórság, mig a’közvélemény megvetéssel ’s gyalázattal nem bélyegzi az illy egyedeket ’s ki nem zárja minden nemesebb kör és társaságokból. Addig pedig,mig ez valósággal életbe léphet, mig ezen megrögzött előítélet le nem győzetik , sok évfolyand le, mert mig az apa öntettével ad példát gyerme­kének, mig a’ törvényhozás végett egybegyíilt országos Ka­rok és Rendek, elismerve a’ párviadal czéltalanságát, törvé­nyeket alkotnak törvényhozói termekben a’ párbajvivók el­len, azonban a’zöld asztalokat elhagyva, magok kelnek pár­viadalra , ’s illy szép következetességgel felelnek meg tette­ikben fényes megtapsolt beszédeiknek, addig nem várhatni, hogy ezen erkölcsi baj gyökeresen orvosolva legyen ; pedig ez még most épen úgy van, mint ezt a’ lefolyt évből is számos példa bizonyítja. Az még csak megengedhető’s inkább elnézhető, ha fü­zes fiatal emberek, kiknek vérök hevesebben buzog ereikben, vetemülnek illy tettre ; mert ezen korban sokszor az ész hideg tanácsán felülemelkedik az ifjúkori tűz’s a’ még tapasztalat­lan fiatal nem képes indulatának parancsolni; de egy elemült emberben, kinek vére már higgadt, hol már inkább az ész hi­deg tanácsát, mint indulatja elragadtatását kellene követni, ez ha illyenekre vetemül, megbocsáthatatlan hiba, mert a’­­ párviadal által mindig a’törvény tekintete vettetik meg, az pedig, ha a’ törvényt ollyanok nem tartják meg, kik azt hozni segítettek, mindig legroszszabb hatású az alsóbb rendűekre, ’s törvény iránti általányos tiszteletlenséget von maga .­

Next