Társalkodó, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-102. szám)

1846-04-02 / 26. szám

26­. szám Pest, április 2-án 1846. Néhány eze, a’ tudományos pályán élet­­keresetet nyert osztályhoz. (Egy a’ tudományos osztály szenvedő része számára Pesten alapítandó kórház ügyében.) Mióta az emberiség, a’jó és gonosz tudás eszméjére éb­redé,és a’ kígyó incselkedéséből, az éden szabály megtörésére hitegetve, hiszemmel a’ gonosz valósítására hajolva, az éden­­szabályt megtöré: azóta tudjuk, hogy az emberiség gyarló, és hogy feladata lenni és nem lenni, — élni és meghalni, — vagy­is élni és szenvedéssel meghalni enyészni. — Néha a’ gyarló em­beriségnél, a’ testi halált, egy botlásáért erkölcsi előzi meg, és gyakran az irigység miatt. — Önmunkásság, és ipar általi ma­ga fentartásra jön az emberiség — az édeni családszabály meg­törése után kárhoztatva.Ön munkásságnak,a’természet nyújt tért a’működésre,a’süker pedig nyújtja a’jutalmat a’fáradságnak, le­gyen bár a’ fáradság csupán testi­ erő, lelki­ erő, vagy szorga­lomé. — Életfentartási szükséges kellékeket, az emberiség e­­gyik, t. i. első osztálya, a’ földművelő emberiség, Isten áldása után, a’természet kedvezményéből, — a’ második osztálya, a’ kézműves emberiség: Isten áldása után, ön szorgalom, és egye­sek bizalma kedvezvényéből; — a’ harmadik osztálya, a’ keres­kedő emberiség, a’ számitás-remény, és egyesek bizalmából; — a’ negyedik osztálya, a’ tudományos pályán működő emberi­ség: Isten áldása után, majd egyesek, majd a’közbizalom ked­vezvényéből,— az ötödik osztálya , azok t. i. kiket a’ sors dús javakkal láta el, mind ezen elő számlált osztálybeli emberiség fá­radsága jutalmából, — nyeri. — Mennyiben, mindezen emberiség, ön vállalkozati képzett­ség ügyesség—ipar és szorgalom,vagy mindnyájának fáradság­jutalma után nyer életfentartási szükséges kellékeket annyiban, az istenáldása, és a’ természet kedvezvényétől függ életfentar­­tása kűl-és valódi boldogsága. — Az önmunkásság küzdés az élet elemekkel. A’küzdés,sérvülés nélkül meg nem esik.A’küzdés­­hez­­ testi­ erő,és kevés lelkitehetség;vagy kevés testierő és több lelki merénylet; — vagy testi egészség, és óvatottabb lelki kép­zettség— mulhatlan tényezők, a’négy első osztályú emberiség életfentartására. —Az ötödik osztály, mindezek hiányában is — csak egészsége legyen — sine cura — él, és harczol, más ere­jét használva, az életelemekkel. — Nem mondhatni el hát, hogy valamellyik osztály, a’ „szenvedő állapot“ alól mentesítve van; mig az életfeladataival mérkőznie kelletik. — Polgári társulatban ha él az emberiség, jog és kötelesség egyiránt, fenmaradhatásának alapja. — Ha e’ kettős alapban sulyegyen van, „a jóllét egészségnek jogioldala“ háborítatlan.— Ha e’ kettős alap sulyegyen megháborittatik, ,,a’jóllét egészség­nek jogioldala“ megsértetik, és beáll az egész társulatra néz­ve, ,a’ szenvedő állapot.­ — Ez családi viszonyban is, e’ sze­rint van. — Mennyiben, az emberiség együttvéve egy erkölcsi testület, annyiban, egyenkint véve, minden ember egy egy erkölcsi test. — Mennyiben, az emberiség együttvéve, egy erkölcsi testület, e­­gyenkéntvéve pedig egy egy erkölcsi test; annyiban, együttvé­ve az emberiség úgy, mint egyed, majd erkölcsileg, majd testileg, jóllétére viszonylag — élet elemekkeli küzdése közben, majd erkölcsi, majd testi kísérleteknek lévén kitéve—szinte szen­vedő állapot martaléka lehet.— Áll ez szegényre , dúsgazdag­ra, vagy bármelly emberfiára, lyányára nézve, kit e’ szép Terra anyánk, szive alatt méhében hordozott, és onnan e’ küzdéses életre bocsátott. — Ha az életfeladata folytonos küzdés, nem mondhatni el, hogy a’ küzdő sérvtelen hatol keresztül minden é­­letelemeken, mik előtte öszsze torulnak, élte hoszszáig. — Ha ezt el nem mondhatni, nem mondhatni el azt sem, hogy szenvedő állapotba nem juthat ember addig, mig él. — Noha ezt el nem mondhatni, mégis van honunkban, egy emberiség osztály — jelesül itt Pesten, hol ez osztályból legnagyobb számmal vannak — melly ennek ellenkezőjét, büszkélkedve­ gyakorlatilag akar­ja meg mutatni. —Ezen osztály, a’ tudományos pályán életkere­setet nyert emberiség! — Alkotványos honunk békezászlója alatt, honunk polgárza­­tának jóllét prófétái, — a’ dicsőültek ez előtt, a’ vítézlők máig,— eleget küzdöttek és küzdenek, a’ közjóllét érdekében. — Legyen szabad nekem is — nem mint prófétának, de mint a’ hon pol­­gárzat minden tekintetben,közjóllétét­ óhajtó, és emberbarátilag érző, honpolgárnak — az emberiség szenvedő állapotának jól­lét érdekében, egy igénytelen szót emelni; ezzel egy eszmét köz­leni — és valósítására a’ szerintem érzőket felhíni. — Kezdeni kell valakinek, hogy követők,pártolók, és résztvevők legyenek.— Maiglan, honunk jóllét prófétái — kisebb nagyobb mérték­ben mint tapasztaljuk — úgy látszik, hogy a’ polgárzatot, csak idegen jóllét istenek tiszteletére oktatgatták. Saját jóllét istenünk tiszteletére pedig bennünket — annyira mennyire —nógatni fe­­ledék.—Pedig­ ,mindennek a’magáét, magunknak annál in­kább, mert magunkét elhanyagolva, másét is teljesíteni, tehetet­lenekké válunk. — Nézzünk szét honunkban! — mit látunk? Azt, hogy nagyobb részben, idegen jóllét istenek látványzóivá térite­­ténk.—Nagyobb részben mondom: mert közülünk azok téri— tetenek el csak, kik, az idegen bálványzás iránti lelkesedéstől, sa­ját isteneik lélekben és igazságban imádásától, elragadtatónak. — Kik ezek hát ? — kérdi valaki. — Azok felelem — kik a’ pol­­gárzatban, épen az ész lélektehetség után várhatnak jóllétet, ha egészséges testben, ép lélek működik náluk. — Még egyszer mondom: nézzünk szét honunk keblén ! mit látunk ? — Az ahogy a’,tudományos pályán életkeresetet nyert — hát műveit tanult — emberiség szenvedő állapotára­ — honunkban sehol, de itt Pesten se— hol leginkább kellene— forditatik figyelem. — És miért? — kérdem. — Tán azért é? — mivel a’ tudományos pályán—tehát lélekkel— működő emberiség, azért mivel lelki­ekkel működik, szenvedő állapotra nem juthat ? — Már azt meg nem fejthetem mi számítási nézet okokból nem forditaték erre — legalább itt Pesten — figyelem? de csak azt mondhatom , hogy ,mindennek a’magáét, magunknak annál inkább. — A’ tudományos pályán működő emberiség: legyen bárat, hivatalnok;— hol majd kedvezmény majd bizalom; — legyen bár az okleveles ügyvéd, tudor, orvos, mérnök; — hol történeti körülményektől függő kedvezmény és bizalom; — adhat jóllétet , mihelyest életműszeres erkölcsi test, azaz, ember vagyunk; a’ szenvedő állapot sajtalma alól,mig életpályánkon küzdünk, a­­zért, mivel küzdünk, mentesítve nem lehetünk. — Ha ez igaz — mert én igaznak hiszem : — akkor, meg bocsáthatlan hanyag­ság — mi nélkü­l tudathatik be — elmellőzni, mig tovább­ra is, ezen osztályú emberiség szenvedő állapotáról, közakarat­tal, és lelkesedéssel nem gondoskodunk. — A’ tudományos osztályhoz intézem szómat; ezen osztálylyal akarom eszményemet közleni; és ezen osztályt akarom eszmé­nyem valósítására felhíni; hogy utóbb ezen osztály lelkesedése, más osztálynak segédkezeit is megnyerjék. — Az okleveles osz­tály legnagyobb számú,a’ tudományos pályán életkeresetet nyert emberiségben. — Az okleveles osztály, azon életkereset mezőn működik, mellyen maga feláldozásával, a’ más gondját baját —és terhét is — a’ mellett, hogy saját maga életterhével is kell küz­denie — magára vállalni orvosolni, és hordozni­, hívatva van. — Kisebb nagyobb mértékben, minden szaktudósnak meg van­nak élethivatási nehézségei, mellyekkel küzd. — Szólok hát el­­térőleg az ügyvédi osztályról. — Az ügyvédség legkellemetle­nebb helyzezetben áll élethivatási nehézségeire nézve. És azért: mivel az ügyvédség, melly is háttérbe szorítva, biró és fél közt, IF

Next