Társalkodó, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-102. szám)
1846-04-02 / 26. szám
26. szám Pest, április 2-án 1846. Néhány eze, a’ tudományos pályán életkeresetet nyert osztályhoz. (Egy a’ tudományos osztály szenvedő része számára Pesten alapítandó kórház ügyében.) Mióta az emberiség, a’jó és gonosz tudás eszméjére ébredé,és a’ kígyó incselkedéséből, az éden szabály megtörésére hitegetve, hiszemmel a’ gonosz valósítására hajolva, az édenszabályt megtöré: azóta tudjuk, hogy az emberiség gyarló, és hogy feladata lenni és nem lenni, — élni és meghalni, — vagyis élni és szenvedéssel meghalni enyészni. — Néha a’ gyarló emberiségnél, a’ testi halált, egy botlásáért erkölcsi előzi meg, és gyakran az irigység miatt. — Önmunkásság, és ipar általi maga fentartásra jön az emberiség — az édeni családszabály megtörése után kárhoztatva.Ön munkásságnak,a’természet nyújt tért a’működésre,a’süker pedig nyújtja a’jutalmat a’fáradságnak, legyen bár a’ fáradság csupán testi erő, lelki erő, vagy szorgalomé. — Életfentartási szükséges kellékeket, az emberiség egyik, t. i. első osztálya, a’ földművelő emberiség, Isten áldása után, a’természet kedvezményéből, — a’ második osztálya, a’ kézműves emberiség: Isten áldása után, ön szorgalom, és egyesek bizalma kedvezvényéből; — a’ harmadik osztálya, a’ kereskedő emberiség, a’ számitás-remény, és egyesek bizalmából; — a’ negyedik osztálya, a’ tudományos pályán működő emberiség: Isten áldása után, majd egyesek, majd a’közbizalom kedvezvényéből,— az ötödik osztálya , azok t. i. kiket a’ sors dús javakkal láta el, mind ezen elő számlált osztálybeli emberiség fáradsága jutalmából, — nyeri. — Mennyiben, mindezen emberiség, ön vállalkozati képzettség ügyesség—ipar és szorgalom,vagy mindnyájának fáradságjutalma után nyer életfentartási szükséges kellékeket annyiban, az istenáldása, és a’ természet kedvezvényétől függ életfentartása kűl-és valódi boldogsága. — Az önmunkásság küzdés az élet elemekkel. A’küzdés,sérvülés nélkül meg nem esik.A’küzdéshez testi erő,és kevés lelkitehetség;vagy kevés testierő és több lelki merénylet; — vagy testi egészség, és óvatottabb lelki képzettség— mulhatlan tényezők, a’négy első osztályú emberiség életfentartására. —Az ötödik osztály, mindezek hiányában is — csak egészsége legyen — sine cura — él, és harczol, más erejét használva, az életelemekkel. — Nem mondhatni el hát, hogy valamellyik osztály, a’ „szenvedő állapot“ alól mentesítve van; mig az életfeladataival mérkőznie kelletik. — Polgári társulatban ha él az emberiség, jog és kötelesség egyiránt, fenmaradhatásának alapja. — Ha e’ kettős alapban sulyegyen van, „a jóllét egészségnek jogioldala“ háborítatlan.— Ha e’ kettős alap sulyegyen megháborittatik, ,,a’jóllét egészségnek jogioldala“ megsértetik, és beáll az egész társulatra nézve, ,a’ szenvedő állapot. — Ez családi viszonyban is, e’ szerint van. — Mennyiben, az emberiség együttvéve egy erkölcsi testület, annyiban, egyenkint véve, minden ember egy egy erkölcsi test. — Mennyiben, az emberiség együttvéve, egy erkölcsi testület, egyenkéntvéve pedig egy egy erkölcsi test; annyiban, együttvéve az emberiség úgy, mint egyed, majd erkölcsileg, majd testileg, jóllétére viszonylag — élet elemekkeli küzdése közben, majd erkölcsi, majd testi kísérleteknek lévén kitéve—szinte szenvedő állapot martaléka lehet.— Áll ez szegényre , dúsgazdagra, vagy bármelly emberfiára, lyányára nézve, kit e’ szép Terra anyánk, szive alatt méhében hordozott, és onnan e’ küzdéses életre bocsátott. — Ha az életfeladata folytonos küzdés, nem mondhatni el, hogy a’ küzdő sérvtelen hatol keresztül minden életelemeken, mik előtte öszsze torulnak, élte hoszszáig. — Ha ezt el nem mondhatni, nem mondhatni el azt sem, hogy szenvedő állapotba nem juthat ember addig, mig él. — Noha ezt el nem mondhatni, mégis van honunkban, egy emberiség osztály — jelesül itt Pesten, hol ez osztályból legnagyobb számmal vannak — melly ennek ellenkezőjét, büszkélkedve gyakorlatilag akarja meg mutatni. —Ezen osztály, a’ tudományos pályán életkeresetet nyert emberiség! — Alkotványos honunk békezászlója alatt, honunk polgárzatának jóllét prófétái, — a’ dicsőültek ez előtt, a’ vítézlők máig,— eleget küzdöttek és küzdenek, a’ közjóllét érdekében. — Legyen szabad nekem is — nem mint prófétának, de mint a’ hon polgárzat minden tekintetben,közjóllétét óhajtó, és emberbarátilag érző, honpolgárnak — az emberiség szenvedő állapotának jóllét érdekében, egy igénytelen szót emelni; ezzel egy eszmét közleni — és valósítására a’ szerintem érzőket felhíni. — Kezdeni kell valakinek, hogy követők,pártolók, és résztvevők legyenek.— Maiglan, honunk jóllét prófétái — kisebb nagyobb mértékben mint tapasztaljuk — úgy látszik, hogy a’ polgárzatot, csak idegen jóllét istenek tiszteletére oktatgatták. Saját jóllét istenünk tiszteletére pedig bennünket — annyira mennyire —nógatni feledék.—Pedig ,mindennek a’magáét, magunknak annál inkább, mert magunkét elhanyagolva, másét is teljesíteni, tehetetlenekké válunk. — Nézzünk szét honunkban! — mit látunk? Azt, hogy nagyobb részben, idegen jóllét istenek látványzóivá tériteténk.—Nagyobb részben mondom: mert közülünk azok téri— tetenek el csak, kik, az idegen bálványzás iránti lelkesedéstől, saját isteneik lélekben és igazságban imádásától, elragadtatónak. — Kik ezek hát ? — kérdi valaki. — Azok felelem — kik a’ polgárzatban, épen az ész lélektehetség után várhatnak jóllétet, ha egészséges testben, ép lélek működik náluk. — Még egyszer mondom: nézzünk szét honunk keblén ! mit látunk ? — Az ahogy a’,tudományos pályán életkeresetet nyert — hát műveit tanult — emberiség szenvedő állapotára — honunkban sehol, de itt Pesten se— hol leginkább kellene— forditatik figyelem. — És miért? — kérdem. — Tán azért é? — mivel a’ tudományos pályán—tehát lélekkel— működő emberiség, azért mivel lelkiekkel működik, szenvedő állapotra nem juthat ? — Már azt meg nem fejthetem mi számítási nézet okokból nem forditaték erre — legalább itt Pesten — figyelem? de csak azt mondhatom , hogy ,mindennek a’magáét, magunknak annál inkább. — A’ tudományos pályán működő emberiség: legyen bárat, hivatalnok;— hol majd kedvezmény majd bizalom; — legyen bár az okleveles ügyvéd, tudor, orvos, mérnök; — hol történeti körülményektől függő kedvezmény és bizalom; — adhat jóllétet , mihelyest életműszeres erkölcsi test, azaz, ember vagyunk; a’ szenvedő állapot sajtalma alól,mig életpályánkon küzdünk, azért, mivel küzdünk, mentesítve nem lehetünk. — Ha ez igaz — mert én igaznak hiszem : — akkor, meg bocsáthatlan hanyagság — mi nélkül tudathatik be — elmellőzni, mig továbbra is, ezen osztályú emberiség szenvedő állapotáról, közakarattal, és lelkesedéssel nem gondoskodunk. — A’ tudományos osztályhoz intézem szómat; ezen osztálylyal akarom eszményemet közleni; és ezen osztályt akarom eszményem valósítására felhíni; hogy utóbb ezen osztály lelkesedése, más osztálynak segédkezeit is megnyerjék. — Az okleveles osztály legnagyobb számú,a’ tudományos pályán életkeresetet nyert emberiségben. — Az okleveles osztály, azon életkereset mezőn működik, mellyen maga feláldozásával, a’ más gondját baját —és terhét is — a’ mellett, hogy saját maga életterhével is kell küzdenie — magára vállalni orvosolni, és hordozni, hívatva van. — Kisebb nagyobb mértékben, minden szaktudósnak meg vannak élethivatási nehézségei, mellyekkel küzd. — Szólok hát eltérőleg az ügyvédi osztályról. — Az ügyvédség legkellemetlenebb helyzezetben áll élethivatási nehézségeire nézve. És azért: mivel az ügyvédség, melly is háttérbe szorítva, biró és fél közt, IF