Társalkodó, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-102. szám)
1846-01-15 / 4. szám
47. szám Pest, január 15kén 1846. ТА АЬ Ж.® ID Ф. Az Iparegyesűleti Iparműtár szerkezete. 1. §. Az iparegyesület tapasztalván, miképen a’hazai gyáripartól a’ magyarországi kereskedőség kiváltképen azon okból idegenkedik, mert a’ még eddig elegendőleg meg nem szilárdult’s felesleg tőkepénzzekkel el nem látott gyáraink, készitvényeiket hitelbe nem, hanem csak kész fizetésért adhatják, holott a’ külföldi gazdag gyárak, czikkelyeiket hitelbe is adják; e’ tapasztalás nyomán elkerülhetlenül szükségesnek ítéli létrehozatalát olly intézetnek, melly a’hazai gyárakból pénzért vásárolván, a’ kereskedőknek pedig hitelbe adván, ezen két iparos osztály között az érdekeket kiegyenlítse s’ mindkettőnek közvetítőül szolgáljon. E’ czélból tehát intézetet állít fel e’ czim alatt: ,,Iparegyesületi iparműtár.“ 2. §. Ez intézet legalább 200,000 p.ftra alapittatik; az alapitványi öszveg 40,000 kisebb öszvegekre osztatván el, egyegy alapítvány 5 p.ftra határoztatik. — Szabad több alapítványt is tenni egy egy személynek, azonban minden alapítványról külön külön jegy adatik ki, ’s ezen jegy előmutatója úgy tekintetik, mint annak tulajdonosa.— 3. §. Az alapítók javadalmául biztosittatik: a) Az alapítványok törlesztés általi viszszafizetése. b) Az intézet évenkinti tiszta nyereségéből 1000 pftnyi jövedelem. E’ czélból minden évnek végével felszámittatván az intézet bevételei és kiadásai, mérleg készíttetik; —a’kiszámított tiszta nyereségből, Ю00 pftnyi öszveg, akár készpénzben, akár az intézet körülményeinek tanácslata szerint árukban , azon alapítvány tulajdonául adatik ki, melly a’ törlesztendők között utólsó huzatik ki; a’ nyereség többi része pedig annyi alapítvány törlesztésére fordittatik, mennyinek kamatlan kifizetése annak öszvegéből kitelik. A’törlesztés legfölebb 16 esztendő lefolyása alatt menend végbe, azonban, ha az intézet élénk üzletének szerencsésebb forgalma a’ nyereséget magasbra emelné, ’s igy évenkint számosabb alapítvány beváltását tenné lehetségessé, a’törlesztés 16 évnél hamarább is befejeztethetik. A’ törlesztés egyébiránt kivévén az intézet fenállásának utólsó évét,minden esztendőben csak a’ felebbi módon kiszámított ’s fenmaradt tiszta nyereségből történik; azon esetre azonban, ha a’törlesztés egész a’sok esztendőig húzódnék, ’s ekkor sem telnének ki a’ nyereségből a’ még fizettetlen alapítványok, magából az alaptőkéből fognak viszszaváltatni.— A’ törlesztési húzás után egy év alatt el nem vitt alapítványok és jövedelmek az iparegyesület pénztárának javára maradnak. c) Az intézet alaptőkéje, úgy mint az az alapítványok teljes eltörlesztése után még fen leend, ’s melly valószínűleg az intézet egész alapját a’ 200,000 posrtot foglalandja magában, tulajdonul azon alapítónak biztosittatik,kinek jegye a’törlesztési húzásban utólsóul maradt. d) Az iparegyesületnek azon közgyűlésein, mikben ez intézet ügyei fognak tárgyaltatni, az alapítók fejenkint egy szavazattal bírnak minden tekintet nélkül arra, hogy talán egy egy személy több alapitványjegy birtokában van. Addig azonban, mig illyennek birtokában lenni magát bebizonyitandja, az alapítók sorában marad, bár egyik, vagy másik alapitványjegye a’ törlesztésnél ki is huzatott. Ellenben a’ már eltörlesztett alapítvány jegy nem ad többé alapitói jogokat. 4. §. Az alapitványjegyeken csak folyószám, ’s e’ felírás leszen: Iparegyesületi iparmatári alapitványjegy. — Aláíratni pedig a’jegyek az iparegyesületi igazgató, jegyző ’s ez intézet legelső indítványozója, ifj. Szabó Pál ur által fognak. 5. §. Az intézet foglalkodandik: a) készpénzen vásárlással, b) bizomány-vétellel ’s előlegezéssel. Készpénzen pi.a’ kelendőbb czikkelyeket fizetendi; egyebeket pedig csak bizományban fogad el. c) Eladással, hitelben és készpénzért,mindig nagyban és darabszámra; a’ részletes kereskedést egészen a’kereskedők, kalmárok,’s egyéb árusoknak hagyván, mint a’ kiknek üzletét kívánja különben is előmozdítani az intézet.— d) Ha az intézetnek az áruvételbe, és előlegezésekbe ruházott tőkéjén felül rendelkezés alá eső pénze lesz, ezt rövid lejáratú váltóleveleknek leszámítás melletti forgatásával gyümölcsöztetk 6. §. Az intézet jövedelmeiből fedezendi minden ügyviteli kiadásait, valamint a’ tölebbiek szerint, a törlesztési öszveget ’s a’jövedelmi 1000 portot is azokból veendi. — E’jövedelem álland pedig a kamatokból és dijakból, miket üzleti foglalkozásai hajtandanak; szedend t. i. az intézet: a) a’ bizományban elfogadott árukra adott készpénzbeli előlegezésektől 4% kamatot, b) Készpénzérti eladásoknál 2—4 száztéli fárdijat (provisión) c) Hiteladásoknál 3—6% fárdijat, a körülményekhez, az áruk minőségéhez ’s a’tett ajánlatokhoz mérve mindig saját követeléseit, d) Váltó leszámitási dijat 6%. 7. §. A’közönség nagyobb bizodalmának megnyeréséül, minden gyárműre bélyeg fog ragasztatni, mellyen a gyári ár külön, és az eladási dijak szinte külön fognak felíratni. E’ díjat pedig, valamint a bizományi átvételeknél az előlegezhető öszvegeket is, meghatározni az intézet felügyelő bizottsága és igazgatója fogják. 8. §: Az intézet Pesten fogja megnyitni tárát, ha azonban e részben nem reméllett nehézségeket tapasztalnia kellene, nem áll semmi ellent, hogy azt Budán, vagy valamellyik más, a fővároshoz közel eső helyen nyissa meg. Igyekezendik egyébiránt a’ mutatkozandó szükségekhez képest a’ haza különböző vidékein is nyitni fiók-tárakat 9. §. Megnyittatik az intézet a folyó 1846-i pesti medárdvásári előhetének hétfőjén. 10. §. Az iparegyesület pedig a megnyitásov napja előtt egy hónappal közülést fog Pesten tartani, mellyre az intézeti alapitókat hívandja meg. 9. §. Hasonló,az intézet ügyeit tárgyalandó közgyűléseket az iparegyesület évenkint egyszer, de ha a szükség úgy kívánná, többször is tartand. A’rendes közgyűlés mindig az év végével tartatik. 12. §. E’közgyűléseken alakittatik meg az intézetre felügyelő bizottság. Ennek hét tagja van. Mindnyája az alapítók összes számából választatik. Minden évben három tagja sorshúzás általi meghatározás szerint kilép, azonban választathatik újra. Bizottsági végzés hozatalára pedig elegendő 3 tagnak jelenléte. — 13. §. A’ bizottság teendőji: a) Az intézet hivatalnokait, u. m. fizetéses és az egész üzletet viselő igazgatót,könyvvezetőt’s egyéb segédszemélyzetet megválasztja, a’ cselédséget megfogadja; ezeknek fizetését meghatározza; a’ tár számára alkalmas helyet választ és bérel. A’ fölszerelésről ’s az intézet gazdasági szükségeiről határoz. b) A’ készpénzért meg-’s előlegezés mellett bizományba átveendő árukat az igazgató közbejöttével megvizsgálja, azoknak el-vagy nem fogadása iránt határoz; az eladási díjakat megszabja, az ár- és dijjegyeket feltüzeli. Ezen eljárásoknál két tag jelenléte elég. c) Az igazgató felett szigorú ellenőrséget gyakorol.’ d) Az évenkinti törlesztést ’s jövedelmi kiadást eszközli. e) A’ közgyűlésnek számot ad. f) Minden ülésben ön kebléből elnököt választ magának. 14. §. A’közgyűlés további teendőji: A’ bemutatott számadásokat és leltárakat megvizsgálja; a bizottsági jelentés és egyéb szabadon teendő indítványok felett határoz; az intézet munkakörének tágítása eszközeinek és alapjainak szaporítása iránt, ha szükségesnek vagy tanácsosnak látszandik, intézkedik; a’ következő évi költségvetést megalapítja, melly első évre csak provisorie fog meghatároztad, későbben azonban mindig előlegesen számíttatik ki.