Nemzeti Ujság, 1840. január-június (35. évfolyam, 1-50. szám)

1840-04-08 / 29. szám

Minden szerdán és szombaton egy egy ív nemzeti megtisztel­tetések , kinevezések, hazai és külföldi poli­tikai tudósítások gyor­su­n közöltetnek lap­jainkban. Félévi úrs­pontán borítékkal 4 pengő forint. PEST (Harm­incstízödize év.J 21). szám. 0 Hasznos mulatságokban felvételnek mindennémü tudós értekezések, a’ nép­nevelési, alapítványi, mű­vészeti, mesterségi, lite­ratúrai , és más mulatva oktatói körből. A’ nemhivatalos levelek­nek //ém­entes küldetése kéretik. Április 8-kán, 1840. Első félév. NEMZETI ÚJSÁG HAZAI ’S KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOKBÓL. Alapitó Kultsár István, táblabiró, feiadja özvegye. Szerkeszti Dr­ Hagy Pál, táblabiró. TARTALOM. Magyarországi megtiszteltetések és határozatok, a’ magyarok eredetéről kiadott értekezése Fejér György prépostnak, lombardvelenczei tartományok gyámo­­litására adandó hangászati académia tartása april 12kén a’ pesti színházban , kéri iskolában a’ nemzeti nyelv virágzása, tabajdi különös rablás, országgyűlési üzenet a’ zsidók polgárosodása tárgyáben, váltótörvénykönyvi javaslat folytatása, egyp­­tomi alkirály pápához küldött ajándéka , spanyolkormányi szilárdság a zendülök elnyomására, britt királyné üdvözöltetése , és széptettei, kiralóoltási bili megpendi­­tése , francziakormányt érdeklő orosz angol vita alatt lévő keleti kérdés , német­­országi hírek ’s hirdetés. M­agy­arország. Ő cs. ’s ap. kir. Felsége Hosszú János urat, m. kir. kamrai dijazót, több mint 50 évi bú szolgálata tekintetéből, évi dijjának teljes meghagyása mellett, kegyelmesen nyugalmazni méltóztatott. A’ tárkányi kir. sóbeszedő Ilibary Bertalan f. e. mart. 18-án bevégzé földi pályáját. A’ verebélyi kir. sómázsamester Schmidt Ferencz f. e. mart. 13-án jobb életre költözött. Egy különös érdekű tudós munkával nevelte a’ magyar nem­zet régi történeteinek valódi felvilágosítását ama hazánkfiai között legmunkásabb történeti búvár főtiszt. Fejér György kir. tanácsos, prépost, nagyváradi kanonok, és kir. egyetemi könyvtárnok e’ czim alatt. Aborigines et incunabula Magyaromul, ac gentium co­­gnatarum populi pontiei pontus, disquisivit Georgius Fejér Biblio­­thecarius Regius. Budáé, typis regiae Universitatis hungaricae 1840 in uto ajánlva főméltóságú székhelyi gr. Majláth Antal urnak ’s a’ t. Magyarország főkanczellárjának, a’ tudományok és tudósok kegyes pártolójának. Ezen vas szorgalommal és nagy olvasottság­gal készült munka, két föld abrosszal ellátva előtünteti Xenophon Ciprusról irt nevezetes munkáját, hol a’régi magyarok lakhelye raj­zoltaik. A’ másodikon pedig Oroszország, ’s környéki tartományok földabrossza, honnét dicső nemzetünk M­agyar név alatt kiköl­tözvén, Pannóniát elfoglalta, ’s uralkodó nemzeté alakult. Ezen mély belátással készült, ’s világosan kifejlett munka, csak illy nagy ol­vasottságú férfitől vala reménylendő, ki a’ várakozásnak és írói nevének méltán megfelel. Ara­­ fz. 30 kr. pengőben. Minden igaz magyarnak kivált tudósnak ajánlható. Hálás elismeréséül azon gazdag segedelmezéseknek mel­­lyeket a’ Lombard-velenczei királyság lakosai Buda és Pest iker városoknak az 1838diki vészteljes böjtmáshavában szenvedett ká­rok után példátlan buzgalommal ’s nemes nagylelkűséggel nyújtot­tak, — a’ múlt év végén dühöngött vizaradályok által hasonló ín­séget szenvedő­­ugyanazon Lombard-velenczei tartományok gyámo­­litása végett felsőbb engedelemből vasárnap, folyó ápr. 12-én a’ pesti városi színházban, teljes kivilágítás és itt még nem tapasz­talt hangművészi erők hozzájárulta mellett I­ a y d a „TEREMTÉS“ czimü halhatatlan művének előadásával nagy hangászati académia fog tartatni. Az itteni hangászegyesületnek, a’ magyar nemzeti és mind a’ két városi német színházak éneklő és hangász tagjainak, úgy az itt szállásoló nemes gyalog ezredek hangászkarainak szí­veskedő közremunkálása, és több jeles zenekedvelők bő érzelmű részvéte ritka miséldeletet igér ; mellyet azonban a’ szükség ide­jén vett jótéteményeknek hasonló ínségben telhetőleg viszonzásra czélzó magas törekvés a’testvérvárosok nemes gondolkodású lakói részéről nem csak emelhet, hanem azon szép öntudat által, hogy a’ kegyes szándék létesítésére segédkezeket nyújtottunk, sokkal felül is haladhat. Földszint és 1-ső emeleti páholyra 10., 2-dik emeleti páholyra 6., 3-dik emeleti páholyokra 4., zártszékekre földszint , úgy a’ hangászkarban és 2-dik emeletben 2 forint­jával mind ezüst pénzben értve , m­ától folyó hónap 9-dikeig a’ Pest városi német színháznál estve előlegesen rendel­kezhetni; a’fizetés azonban csak vasárnap délelőtti 10 órától kezd­ve estig fogadtatik el. Tetemesebb segedelmezésekről, ha kiván­­tatnék nyugtatvány adatik. Egyébiránt a’ színi czédulák, idejében bővebb ismertetést közlendenek. Kéer, (Tolnamegyében) mart. 25-én. Bár lakosaink német származásúak legyenek, de a’ magyarföld’s iparszülte lelkes nem­­zetisedésben nem csak ön lelki örömökre, de másoknak példás kö­vetésére, magyar deli öltönnyel kiesőitől nagyig ellát­va, bonni n­ye­l­v­ü­n­k­b­e­n is óhajtott elő haladást tün­tetnek , mint azt a’ közelébb történt félévi iskolai próbatételen nyilván tanussták, midőn fő tiszt. Egyed Antal czimzetes apát s ke­rületi iskola inspector elnöksége alatt számos egyházi ’s világi ven­­dégek jelenlétében , a’ német alaku tanulók örömlepte attyák, ’s annyak színe előtt jelesen készült magyar beszéddel kezdék és zá­rak be, a’ különbféle tárgyakból adott nyilvános visgáltatásokat, hol örömtelve kiki elismerte a’ szorgalmas tanító méltánylását, és a’ helybeli plébános n. t. Bognár István ’s tolnamegyei táblabiró ur fáradhatatlan munkásságát, ki szeretettel párosult lelkes igazgatása­­ által az erkölcsi, és nyelvészeti leczkéken megjelenve hívei cseme­­téjit buzdítva szoktatja az erényes mivelődésre. A’ szép előadás­sal tett próbatételt dicsirettel tetőzte főtiszt. Daróczy Zsigmond czim­zetes kanonok ur ; a’ földvári uradalmi tisztartó Szén Alajos úr pedig valamint a’két gyerkőcze szónokot, úgy mind azokat, kik a’ magyar nyelv tanulásában magokat kitüntették, egy egy ezüst hú­szassal megajándékozni szíveskedett, továbbra is ígérvén az eré­nyes tanulók iránti figyelmét. Példa a’ lelkészekre! példa a’ föl­des urakra, és uradalmi tisztekre! Tabasd, (Fehér vármegyében) helységünkben mart. 28 án éjjel a’rablásnak egy olly neme történt, melly gyanittatja velünk, hogy nem tapasztalatlanok és az illyes­miben járatlanok követték el; hogy ezt higyü­k erre följogosít bennünket a’ rablás tervének nem mindennapisága, mondhatni, különös csínnal kivitele. Az egé­szet környülményesen leírni nem lészen érdektelen: egy kegyes adakozásairól ismeretes, falunkban közszeretettel dicsekhető asz­­szonyságot első álmából parancsoló durva hangok ébresztők föl őtet a’ gyertya gyújtásra késztetők, mire a’ fölébredt asszonyság egy leánykának parancsolá hogy menne ki gyertyát gyújtani; de a’ parancsoló durva hangok azt kivánák, hogy bent a’szobában kell gyújtani, kimenni senkit sem engednek.­­ A’benlevő rablók ketten (más kettő kivülőrködék) kicsiholván, szalmát kértek az asszonyságtól, mit máskép nem kaphattak, hanem csak a’ szalma zsák felbontása után, ez meglévén gyertya gyujtaték, ekkor nagy rémülésére két borzasztó alakot láta maga előtt, kik korom feketére voltak befestve, és vendég hajakkal ellátva. Ezek pénzét kérték tőle; legelőször is a’ hálószobájában lévő ládából vették ki mint­egy 10 v.frtnyi költő pénzét, — ezután más szobába hivált, hogy ott rejtekben levő pénzét kiadja; azonban a’rémült asszonyságot, hogy semmitől ne féljen, életben marad, csak pénzét adja által; bá­torították mind a’ mellett is hogy mindeniknél puska és fejsze volt. Segítség után nem kiáltozhatott a’ szerencsétlen, mert a’rablók először az istállóban fekvő cselédekre rázárák az ajtót, a’ szobák ablakait párnával becsinálták, hogy a’ gyertya világot a’tán utczán járók se láthassák. A’vett somma összesen 1300 pengőt tesz ara­nyokban és koronás tallérokban. — A’ szerencsétlen asszonyság látván hogy a’ könyörtelen rablók mit sem hagynak, kérte őket, ne vigyék el mind, miből nevelem úgymond fogadott gyermekei­met. Ezen kérelem után 3 tallért adtak vissza, miután a’ rablók eltűntek fenyegetvén az asszonyságot, hogy ha utánnok megyen, és segítségért kiáltoz tüstént agyonlövik; mi természetesbb annál, hogy a’ szerencsétlen nem bátorkodék segítségért kiáltozni. Kívá­natos hogy e’ borzasztó rablásnak nyomába lehessen jutni, mit tán a’pénz nevezett nemeinek egy vagy más helyen fölváltása esz­­közlendhet. Adja is az ég, hogy azon pénz mellyet a’kegyes asz­­szonyság jótékony czélokra szánt és tett félre, kikerüljön. — A’ felfedezőnek illő jutalom igértetik. Pozsony, mart. 27. A’ Rendek folyó hónap 24 kerülésében felvétetett a’ többek közt: I. Üzenete a’ KK. és RR-nek a’m. Fő RRhez a’ zsidók polgárosítása tárgyában, mellyben következőleg nyilatkoznak: ,,A’ népnek egy osztálya, melly századokon keresz­tül a’ törvényhozásban és közigazgatásban a’ nyomásnak polgári társaséletben a’lealacsonyításnak zsibbasztó jármát ismeri, és mind­addig könnyebbitésért a’ józan ész és emberiség előtt egyaránt hasztalan esdeklett, méltán megkívánhatja, hogy a’ törvényhozás azon közállományban, mellynek eddig csak súlyát érezé, őtet jóté­konyságaiból is illő igazságos mértékben részesítse, az 179011 - 34 törvénynek a’ következő idők viharai között eltompult szóza­ta a’ bel- és külcsend haladásra felhívó szakában komolyan emel­kedik és emlékezteti a’ nemzetet, hogy azon közigéretnek, mel­lyet félszázad előtt hirdete, tegyen eleget, és gyakoroljon igazsá­got azok iránt, kiknek ezt megkívánni sem szavuk sem polgári joguk nincsen. A’ zsidóság a’ föld mi­veléstől, a’ kézművek szabad gyakorlá­sától, ingatlan birtok-szerzéstől elzárva, rendes adózáson túl ter­helve, a’ kereskedésnek előtte egyedül nyitva álló útján ezen le­mondások között küzd az élet fentartásáért’s az élet gyönyöreinek élvezhetéséért, és száműzve a’többi lakosok sorából, kik által na­ponkint lealáztatik, kiragadni igyekszik azon földi javakat polgár­társai kezéből, mellyeknek gyűjtését polgári állásánál fogva földi létében egyedüli feladatkint tekinteni kénytelen.— Idegen, a’pol­gári jogokból kizárva eredeti üldözések ezredes emlékével terhel­ve, nem csoda, hogy az ipar és szorgalom útján visszatartani igyek­szik mindazt, mit rajta az erőszak elkövetett, és szorgalma és szo­ros összetartása által nem csak fentartotta lételét, hanem minden akadályokon és megszorításokon diadalmaskodva túlnyomóságot is tudott magának szerezni a’ többi osztályok között. — Hasznos-e

Next