Nemzeti Ujság, 1840. január-június (35. évfolyam, 1-50. szám)

1840-05-02 / 36. szám

142 urc zsenijétől forrón kedvel, javát, boldogságát fáradhatatlanul eszközlő f­zgalom , tündöklő koronáinak legdrágább gyöngyei, és fenséges élte minden pillanatának legszebb ékei: a­ dicső tettek és jótétemények. Nem ereszkedem én azoknak tengerére, nem nyo­mozom mennyi arany gyümölcsöket javunkra, boldogságunkra ér­lelt felséges urunk bölcs kormánya, csak hű és hálaadó keblem ösztöneit és ar­rultságú, asagos, fő tisztelendő, tettes, v­itézlő, irten tisztelt úri vendégeimnek hódoló érzelmeit követve szeplőte­len hűségünk és hódoló tiszteletünk poharát azon buzgó óhajtással emelem: a’ királyok királya a’ minden jónak hatalmas kútfeje, minden malasztok és áldások folyamán vezesse ő cs. kir. felségének, legkegyesebb koronás fejedelmünknek drága napjait, és azoknak fonalát, valamint bölcs, boldogító kormányát öröm hűséggel nekie hódoló népeinek javakért, boldogságokért véghetetlen időkre nyúj­tsa és terjessze, adja a’magyarok istene, hogy e’ dicső nap, melly minden érzelmeinket örömre olvasztja, számtalanszor, derüljön fel, és a’ mennyi harmat gyöngyöket hint a’ tiszta ég, annyi ál­dás környezze felséges ap. királyunk felséges élete párját nagy Therezia magas erényeinek eredeti képét, legkegyelmesebb király­nénkat, legjobb anyánkat, áldja, áldja meg a’ menynek és föld­nek ura a' dicsően országló fenséges háznak minden tagjait és en­gedje, hogy valamint a’ népek javára a’ menyei gondviselés a' dicsően országló házát fejedelmi székekre emelte, úgy annak ha­talma, dicsősége terjedjen mindenütt merre az éltető napnak kel­­lemetes sugárai kihatnak, és még a’ legkésőbb ivadék is a’fensé­ges uralkodó ház kormánya által boldogittassék, szerencséltessék. Éljen, éljenek!!!“ — 30kán a’ városi tánczteremben az olaszor­szági vizkárvallottak számára tánczmulatság adatik, úgy szintén jövő hónap 30dikán mint dicsően országló kegyes jó fejedelmünk névnapján a’kassai jogászok fényes tánczvigalmat adni készülnek, melly végből már a’ meghivási jegyek is osztogattatnak. — Időnk folyvást száraz állandó híres nagy széllel. —y.—6. A’ t. Kir és Iliinek f. h. 23kai országos ülésében többek közt következő tárgyak vétettek tanácskozásba : I. Második üzenet a’ k.kir. előadások 3ik pontja, vagyis a’Duna’s egyéb folyamok szabályozása iránt.Ebben a’t. KK és Ilis imigy nyilat­koznak : „Mindazért, hogy a’szerint, a’mint magok a’mélt. Fő-Ilit is válaszukban megjegyzék, a’jelen országgyűlésnek berekesztésére ő Felsége által kitűzött határnap mármár bekövetkezik, és még számos nagy fontosságú tárgyak várják az irántok folyamatban lévő országos értekezéseknek befejezését; mint pedig azért, hogy Buda és Pest városoknak ’s a’ szomszéd vidékeknek az elemi vi­szontagságok ellen, melly móddali biztosítása, a’ Duna szabályo­zásával természetes és vallhatatlan kapcsolatban áll, a’ körülmé­nyek illy helyzetében arra, hogy az ország tlendei az említett két sz. kir. városnak és a’ szomszéd vidéknek czélzott biztosítását tárgyazó adatok és tervek különösen leendő közlésének ő felségé­­től­ kikérésével a’ részben még a’ jelen országgyűlés alatt határo­zottan és kimeritőleg rendelkezzenek,jelenleg már sem szükségeskép megkivántató elég idő, sem pedig mód nincs. —Ugyanazért hoz­zájárulván egyébiránt a’ KK és UH, hogy a’ Duna és egyéb folya­mok szabályozása előlegesen országos választmányi úton tárgyaltas­­sék, felirási javaslatuknak utolsó szakaszát, melly igy kezdődik: „Ugyanazért a’ hazai kereskedésnek előmozdítását“, egészen vé­gig értve változtatni ekkép kívánják: „Ugyanazért a’ hazai kereske­désnek előmozdítását, annyi ezer polgártársaink vagyonainak, sőt életének biztosítását minél előbb eszközleni forrón óhajtván, szük­ségesnek látjuk Felségedet alázatosan megkérni, hogy miután a’ jelen országgyűlésnek berekesztésére Felséged által kitűzött határ­nap is mármár bekövetkezik, méltóztassék Felséged k. kir. meg­erősítése kérésével ide rekesztett törvényjavaslatunk szerint, egy országos választmánynak olly formán való kiküldésében megegyez­ni, hogy ez a’Duna és egyéb folyamok szabályozása, valamint Buda es­­­est sz. kir. városoknak s ezek szomszéd vidékének az elemi viszontagságok ellen biztosítása tárgyát érdeklő adatoknak, rajzoknak és terveknek egész kiterjedésükben vele leendő közlé­sük után, azoknak segedelmével azon elvekre és irányra nézve, mellyekhez volnának czélszerűleg alkalmaztatandók az e’ részbeni országos munkálódások, jelesen továbbá arra nézve is, hogy micsoda módokkal ’s minő felü­gyelés alatt lehetne maga a’szabályozás gyakor­latilag eszközlendő­­.­• Végre az illy nagyszerű vállalatoknak létre­hozásukra szükséges kép megnyitandó azon források iránt is, mel­­lyek a’ czélra használtathatnának, a’ jövő országgyűlésig, mellyen a’ tárgy múlhatatlanul fel fog vétetni, kimerítő véleményes jelen­tést készítsen.“ II. Törvényczikkely a’ Duna és egyéb folyamok sza­bályozásáról. 1. §. A’ Duna ’s egyéb folyamok szabályzásá­nak , valamint ezzel kapcsolatban állókig Buda és Pest, városok­nak , ’s ezek szomszéd vidékének, az elemi viszontagságok el­leni biztosításuk előleges tárgyalása végett országos válaszmány ren­deltetik. —• 2. §. Azon országos választmánynak feladása az leend, hogy az isz­kban kijelölt tárgyakat érdeklő adatoknak, rajzok­nak és terveknek egész kiterjedésükben vele leendő közlésük illán ’s azoknak segedelmével azon elvekre és irányra nézve, mellyek­­hez volnának czélszerűleg alkalmaztatandók az a’ részbeni orszá­­szágos további munkálkodások; továbbá arra nézve is, hogy mi­csoda módokkal ’s minő felügyelés alatt lehetne maga a’ szabályos­­­zás gyakorlatilag eszközlendő,’s hogy lehessen jelesen a’ magányos érdekeknek a’ közczéllal előállh­ató összeütközését törvénnyel el­intézve megszüntetni;— végre az illy nagyszerű vállalatoknak lét­rehozásukra szükséges kép megnyitandó azon források iránt is, mel­­lyek a’ czélra használtathatnának, a’ közelebbi országgyűlésig, mel­lyen a’ tárgy múlhatatlanul felvétetni és elhatároztatni fog, kime­rítő véleményes jelentést készítsen. — 3. §. Ő cs. kir. Főherczeg­­sége az ország Nádora, az országos választmányi megkészülendő munkát kinyomtatva, még a’ jövő országgyűlés egybehivása előtt az ország és ehhez kapcsolt részekbeli minden köz törvényhatósá­gokkal közleni fogja. — 4. §. Az országos választmánynak tagjai következők lesznek: —­­—“ III. Törvényjavaslat a’Dunát a’ Tiszával összekötő csatorná­ról. Azon részvénytársaságnak vállalata, melly báró Vécsey Miklós szathmári főispány és báró Sina György elnöklete alatt a’ Dunát a' Tiszával Pestről és Bölcskéről, vagy ezen pontok vidékeiről Szegeddel, Csongrád és Szolnokkal vagy vidékeivel csatorna által összekötni szándékozik — ezennel a’ törvények oltalma alá véte­tik, és ezen nagyszerű, a’ haza érdekeire nagy hasznú vállalatra a’ következő kedvezések ruháztatnak: 1. §.Felhatalmaztatik a’ ne­vezett társaság, hogy a’ Dunát a’ Tiszával fent kijelölt helyeknél, vagy ezen pontok vidékeinél, a’ mint azt a’ technicai tekintetek, vagy egyéb körülmények megengedik, egy hajózásra alkalmas csa­torna által összeköthesse, olly formán, hogy sem azon téren, melly a’ Tiszánál és Dunánál kijelelt fenebbi végpontok között létez, sem ezektől mind fel, mind lefelé számítandó öt mérföldnyire ötven év leforgása előtt más által a’ Dunától a’ Tiszához csatorna ne vonathassák. —1­2. §. íla azonban a’ társaság a’ fent kijelölt pon­tok közül egyiket vagy másikat 25 év leforgása alatt csatorna által össze nem kötné, akkor szabadságában álland akárkinek azon fent­­említett helyeket, mellyekre nézve a’ jelen társaság vállalatát nem teljesítette,v. külön az elkészítettel érintkezésbe nem jövő csatorna ál­tal összekötni,v.a’jelen vállalkozóktól épített csatornával érintkezésbe jövő hasonlóul hajókázható szárny-csatorna által kapcsolatba hozni.Ez utóbbi esetben azonban az illy szárny-csatornát építeni szándékozó a­ jelen vállalkozóknak vagy azok engedményeseinek,az elkészített csa­tornára fordított, és neki is hasznára való költségek illő részét kifizetni tartozik. Melly iránt, ha a’ két társaság egymással barát­ságos uton megegyezni nem tudna, akkor a’ jelen társaságnak meg­térítendő somma mennyiségét a’ fő­ itélőszékek fogják, mind a’ je­len vállalkozók, mind a’ szárnyvonalt készíteni akarók sommás költségeiknek, és az illető csatornák terjedelmességének összes tekintetbe vételével igazságosan elhatározni. — 3. §. Ha pedig a’ társaság a’ jelen vállalat tervének, a’Helytartó-Tanács által törté­nendő helybenhagyásától számítandó 3 év alatt a’csatornát meg nem kezdené, v. a’ jelen törvény kihirdetése napjától számítandó 15 év le­forgása alatt a’fenemlitett pontok közti vonalok egyikét sem készítené diákkor jelen törvény kedvezései iránta megszűnnek,’s azokra ruház­­tatnak,kik a jelen törvényben ki­jelelt pontok csatorna általi összeköté­sének eszközlését magokra vállalják. —14. §. Az 183216. 251.cz. 31k §ban elrendelt kisajátítás ezen vállalatra is kiterjesztetik, éspe­dig úgy, hogy ennek rendelése nem csak magára a’ csatornára ’s annak pontjaira, de az illető vontató utakra, a’ csatorna kitisztit­­hatására szükséges térre, ’s a’ felügyelők lakjainak helyére, végre minthogy a’ közállomány érdekében fekszik, hogy azon vizerő, melly a csatornában létez, használatlan ne maradjon , a’ társaság által a’csatorna mentében netalán építendő malmoknak és vizei­ével munkáló gyáraknak felállítására szükséges térre is értessék, az ugyan azon­­ban körülirt kármentesítés mellett ’s minthogy a’ csatorná­ban a’ halászat is egyedül a’ társaságot fogja illetni, ezen kármen­tesítés az említett törvényben meghatározott mód szerinti bírósá­gok által akkép fog eszközöltetni, hogy azok, kiknek birtokukból a’ csatorna téré kis­aj­átitatott, a’ mennyiben a’ társaság vállalata által malomben, halászati jogaikban rövidséget szenvednének, e’ te­kintetben is tökéletes kárpótlást ny­erjenek. — 5. §. A’ csatorna, an­nak vize, partjai, szóval a’ kisajátított egész tér, a’ társaságnak örökös tulajdona.—6. §. A’ vállalkozók azonban a’ csatornán vagy az ahhoz tartozó kisajátított téren, az őrlésen és halászaton kivil, egyéb kbr. haszonvételeket és földesúri jogokat nem gyakorolhatnak. — 7. §. §. Az ezen csatornának használatától a’ hajók és szállítók által minden különbség nélkül fizetendő bérnek mennyiségét a’Hely­tartó­ Tanács a’ vállalkozókkal kötendő alku által úgy határozand­­ja meg, hogy ezen bérjegyzék a’ vállalat használatától számítandó 50 évek lefolyásáig sem a’ társaság által fel nem emeltethetik, sem a’ Sattó-Tanács által lejebb nem szállíttathatik; ezen idő lefolyta után pedig a’ társaság köteles a’ csatorna jövedelmi állapotját a’ főkormányszéknek kimutatni, melly a’ bér­jegyzéket úgy fogja mér­sékelni, hogy a’ csatorna jőnél többet soótól ne jövedelmezzen. — 8. §. A’ mennyiben a’csatorna által megszakadott közlekedések iránt kérdések támadnának,azt hol tartozzék a’társaság maga költ­ségein, ’s minden* vámszedés nélkül hidakat és padlókat építe­ni , vagy réveket és csolnakokat tartani ! — a’ társaság és illető felek meghallgatása után tekintettel a közlekedés csekély vagy na­gyobb voltára és szükségeire, a’ líttó­ Tanács fogja megállapítani. — 9­ §. Minden kérdéseket és körülményeket, melly­ek a’ fentebb érdeklőiteken kivid magokat a vállalatra nézve előadhatják, és bírói itéletteli elhatározást kívánnak, az 1832.6. 25. t. ez. 3dik

Next