Nemzeti Ujság, 1843. január-június (38. évfolyam, 2-69. szám)

1843-04-08 / 28. szám

XAKTAL091 Hazai napló. Kinev. , megtiszt. , halál. Korunk ügyei (Kialakulási jelenetek. Vége.) Nyílt levél a szerkesztőséghez. Válasz a hasonszenvi orvosok kihivatására. Folyt. Pestmegyei közgy. vége. (az orsz. vál. munk. hátra levő pontjai.) Vidéki lev. Szabolcsból (közgy. folyt.: végviták az adóról, telekés adóssági könyvek , papi javak) , Gömörből (közgy.: az orsz. gyűl. választm. műnk.: ősiség , adó, vegyes házasságok, egyházi javak), Zalából (a honi műiparegyesület gyűlése.) Rövid közi. Fisztergomból (közgy. a káptalanok szavazata), Nógrádból (szerencsétlenség). Külső napi. Ausztria, Szerb-, Franczia- , Angol-, Olaszország. Rövid kézi. Ausztria, Angol - , Spanyol - , Olasz - , Porosz - , Lengyel -, Görög - , Svédország. Egyptom. Sajtó-őr, Üdülelde (Vége.) Alapvizsga. Jelenkor, Világ, Pesti Ilirlap. Társalgási terem. hív. jel. a m. gazd. egyesület, tudós társaság, és nemz. színház részérül. — Hirdető. HAZAI NAPLÓ. Kinevezései*. 0 cs. kir. apóst. Fölsége méltóztatott Zalay Alojz országbírói itélőmestert a debreczeni váltótörvényszék elnökévé legkegyelmesben kinevezni. 0 cs. kir. apóst. Fölsége a fémagy magy. udvari kanczellária tiszt. udv. fogalmazóit, Pálffy Szilárd, Szécsen Antal, Frimont Béla s Cziráky János grófokat , ugyanazon udvari dicasteriumnál tiszteletbeli udvari titoknokokká legkegyelmesben kinevezni méltóztatott. 0 cs. kir. apóst. Fölsége Matkovics Tódor hites ügyvédet kir. ügyigazgatási tiszteletbeli ügyvéddé legkegyelmesben kinevezni méltóztatott. Nmest. székhelyi Majláth György országbíró nagys. Jukafalvi Zárka Jánost eddigi kir. személynöki itélőmestert országbírói hivatala itélőmesterévé méltóztatott kinevezni. A ma. m. kir. udv. kamara az újon rendszerizett eszéki kir. kamarai épitész-segéd-tiszti állomásra Arnold Antal, kir. orsz. főépités-igazgatósági rajzolót alkalmazni méltóztatott. A nm. ra. kir. udv. kamara Csermák Antal halála által az ungvári kincstári uradalomban megürült beszedő-tiszti irnokságra Haraszthy Tamás, eddigi díjtalan gyakornokot alkalmazni kegyeskedett. Stoll Károly oláh-laposbányai zúzómalomi is nők, kapniki zúzómalom - felügyelővé , — Buhl Vilmos oraviczai aknász pedig Moldovára , a kir. bánsági bányaigazgatóság körében bányamérővé neveztettek. A nm. kir. erdélyi főkormányszék tamásfalvi Thúri József nyugalmaztatása által megürült lajstrom - s levéltár-hivatali aligazgatóságra deézsfalvi Pataki József lajstromzót, a tartományi főbiztossági hivatalnál n.-baczoni Incze József s Hirling Leopold Károly előléptetésükkel megürült rirnoki tisztségekre pedig k.borosnyói Tompa Imre s seebergi Vankhely Adolf napi dirnokokat alkalmazni méltóztatott. A főmagy erdélyi kir. udv. kanczellária k.-borosnyói Tompa Simont, az erdélyi kir. tartományi számvevő-hivatal számvevői tanácsosát, meghatározott Kincses János helyébe tartományi alszámvevővé kegyesen kinevezni méltóztatott. Megtiszteltetések- Ő cs. kir. apost. Felsége Knesevich Ferencz Verőczemegyei közbátor-ság-biztost a szalagos kisebb arany - érdempénzzel , Zdesár Mihály közcsendőrcsapati káplárt pedig a szalagos ezüst-érdempénzzel megjutalmazni legkegyelmesben méltóztatott. Nádor főherczeg és kir. fönsége Sámuel Alajos Pest - József külvárosi plébánost Pestmegye táblabirájává méltóztatott kinevezni. Halálozások Böck János vallemári sóhivatali ellenőr f. é. mart. -én, ugyszinte Pauzár József rakamazi kamarai egész f. é. febr. 25-én meghaláloztak. Korunk ügyei. (Átalakulási jelenetek ) Balgaság a nemzetek boldogságát csak kincsek által létre hozni vagy biztosítani akarni. (Világ 1842. 160dik szám.) Már ha csakugyan indítványozni kellene különösen népnevelési szempontból, mivel az indítványozás korszakának világos regje—tagadni nem lehet — itt van már : én hazám s nemzetem iránti tiszteletem, jó akaratom és szeretetemből a haladással mielőbb czélhoz jutni kívánó azon uraknak, kik az indítványok halmazával szeretnék megtölteni tanácsteremeinket, a mélyebb látású és komolyabb figyelmű hazafiak béketűrése, és a megbecsülhetetlen időnek megkímélése tekintetéből mellőzve itt mindazt, mi a népnevelés dolgában az iskolák rendezéséről, tanítók illőbb állapotjáról , tanulmányokról, tanulmányi szerek szerzéséről, iskoláztatás idejéről s at, mint valóban kívánatos jótéteményekről a Századunkban és a Nemzeti Újságban helyesen mondatott, következőket bátorkodnám indítványozás végett ajánlani: A mezei népnél tiltassék meg a szülőknek büntetés alatt ünnepeken és vasárnapokon az iskolából kikerült, vagy talán soha be sem is járt gyerkczéket és hajadonokat a délelőtti és délutáni isteni tisztelettől visszatartani törvény által az egész hazában. — Ne engedtessék meg a házi gazdáknak, nemeseknek úgy mint nem nemeseknek, uraknak úgy mint jobbágyoknak, hogy cselédjeiket a szokott ünnepeken és vasárnapokon Isten iránti tartozásaik teljesítésében gátolják vagy mások által gátoltatni engedjék, avagy más velük viszonyban álló felebarátaikat e pontban hátráltassák. Ki e rendelet ellen cselekednék, a már létező és még ujjal is pótlandó törvény büntető erejét érezze haza szerte mindenütt. *) — S haggassék elegendő idő a nőtelen vagy özvegy cselédnek a lelki készületek megtételére ha házasodni akar, és ha erre gazdája vagy ura neki a szükséges időt megtagadná, találjon az ügyefogyott a törvényben biztosítást. **) — Forditassék különös figyelem arra, hogy a gazdatiszti karba ne csak gazdasági tudományit , hanem példás erkölcsű férfiak juthassanak; és hogy ez elvül megtartassék, szólhassanak föl törvény által hazánkban minden uradalmak. ***) — A pusztákon. *) Méltó, hogy a nem csekély számú cselédségnek sorsa nevelési tekintetben ki ne kerülje a törvényhozás figyelmét, és ama sok visszaélések , mellyek ünnepek alkalmával hánunk több helyein divatoznak, szüntettessenek meg már egyszer, miilyenek p. o. a fuvaroztatások, mellyek által sok cseléd, pórifju öreg — kiket azonban nevelni akarunk — az ünnepi leczkéktől elvonattatik. **) Szánandó a sorsa némelly uradalmaknál a házasságra készülő cselédnek; nekik arra , hogy a társas, a keresztényi és házas élet szabályaira s kötelességeire, úgy szinte az emberi rendeltetésre, illető lelkipásztoraiktól a házassági készületeknél megtartassanak, ha csak maguk helyett napszámost nem állítanak, (tisztelet azoknak hol ez nem igy van) idő nem engedtetik, melly körülmény, ha épen — mi megtörtént s meg is fog történni — munkás nem találtatnék , kellemetlen kobzódást szül az illető tisztviselők és lelkiatyák között; és ha ez igy maradna, a cselédségnél erkölcsi művelődésre várakozni haszontalanság. Ebben tudtomra egy pár uradalom okos és üdvös rendtartása valóban dicséretre méltó. ***) Ki a földi életben néma örömét találja, épen nem fogja irigyelni sok gazdatisztnek sorsát e hazában : gazdasági elvből némelly uradalmaknál csekély mértékben , és néha (tisztelet a rendszeres kormányzásu és morális elvű uraságoknak) konkolyos kenyér adatik ; pénz sem a tiszti állapothoz való. Illyenkor a feleséges és gyermekes tiszt o roszul van ugyan — de mi csoda ha botlik ? — A — mellyeknek népesitését a nemzettest növekedését mielőbb látni szerető honfiak buzgón ajánlók, — a százat megközelítő vagy meghaladó cselédség számára alkalmatos tanítókat az illető megyés pap egyetértésével hozzanak be az uradalmak, kik aztán az anyaiskolának — mig jobb nem érkezendik —* rendszerét kövessék a tanításban. *) Hozzátok drága urak indítványba tovább, hogy a pásztorok, kik életük nagyobb részét pusztákon, mezőkön, erdőkben töltik, és a gyarló természet hajlamánál fogva a társas élet hiedelmeitől eltérnek, kifajzanak, vadulnak erkölcseikben, —• ha többször nem, legalább egyszer minden negyedévben, ahol csak a hely távolsága megengedendő, egymást fölváltva az illető lelki atyák eleibe erkölcsi leczkékre bemenni tartozzanak, és e napok szerződéseikben mint szünnapok jelöltessenek ki. Ne hagyjátok ki indítványaitok közül, hogy a koldulókra hazánkban nagyobb figyelem forditassék , nehogy azoknak serege a munkás néposztálynak terhére naponkint szaporodjék. A helybeli valóságos ügyefogyottak helybeli jótevő kezek által ápoltassanak. Viselje gondját minden helység vagy más népes közönség maga szegényeinek. **) Forditassék már valahára országos gond arra is, hogy a vándorló és helyben lakó czigányok a dologtalanság szemétdombjától és nőtelen — mert az élet súlya itt még nem olly nagyon nyom—jobb jövő reményében próbál, s ha roszul üt ki (és itt vigyázzunk a pórnép, 1) nevelni akarunk, közel áll) könnyű elszámlággal odább menetellel biztatja magát, s többszöri intés következtében is néha javuláshoz semmi remény ; — ha jól üt ki: voltak s lesznek, kik költeni segítsék. Mindenesetre az ur vallja a kárt, kinek gazdasági elvű logicáját meg megnevezte a praxis a tisztes kar érdemes tagjainak méltó boszonkodására. A dolog fontolásra méltó. A példás magaviseletű tisztnek a pórnevelés dolgában nem megvetendő hatása van az erkölcsi és polgári szellemű művelődésre. *) Nem hinné az ember minő tudatlanság van némelly pusztai cselédek növendékeiben hazánkban; mit fájdalom részint a cseléd vándor állapotja , részint a hely távolsága vagy más mostoha körülmények miatt csak akkor tud legjobban ki a pap, mikor a cseléd magát házasságra készíti. — Van itt a lelki atyának balfogásokra és néma babonás képzetekre még ma is találni alkalma, mikből a lehetőségig kiemelni, rendeltetésével megismertetni , a polgári társas élet némelly viszonyai közé bevezetni neki nem egy órai munkába került már s fog még kerülni. — Be háladatlan volna munkája az illy lelkiismeretes hazafinak, ha azoktól kellene várni jutalmát, kik javaktóli fosztást vagy egyházi szakadást sürgetnek. — A tulajdont és lelkismeret szabadságát ne sértse senki. **) A koldusok számát növelik hazánkban a nem magyar ajkú vándorló legények is, kik többnyire rendszerető mestereiknek műhelyeit az alamizsnából amúgy is megélhetés reménye fejében csekély feddésekért fölpattanva oda hagyják , és kivált tavasszal és nyáron át városi vagy falusi csapszékekkel cserélik föl, s bormámor közt izzadják ki a munkás kezek adta alamizsnákat. Illy erkölcsi hatások bátran kimaradhatnak a népnevelésnél. Harmincznyolczműlk. év. 28. szám. Pest, Sz. György haraskán 1843. HAZAI ÉS KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOKBÓL. Alapító Minitser István táblabiró, kiadja .