Nemzeti Ujság, 1843. július-december (38. évfolyam, 70-172. szám)
1843-12-08 / 161. szám
1 (1. szám. Harmincznyolczadik év. Pest, Karácsony haraskán 1843. NEMZETI UJSA.Gr. HAZAI ÉS KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOKBÓL. Alapító Multsci István táblatotró, kiadja Özvegye- TARTALOM, Hazai napló. Jótékonyság Orszig gy ü lés. 112.ker. ülés : a büntető t.könyv, 113. ker. ülés: a jurg. 114 kér. ülés: egy magánykérelem. 78. orsz. ülés: a kir. leirat. — Kik üzenete a FOR. a m. nyelv tárgyában.) Vidéki lev. Ungiból (közgy . ak.~ leirat) , Sz. Fejérvárból (egy pár vonal a város köréből ) Külföldi napló. Spanyol , Angol, Görögország. Afrika, Brazília, China. Alapvizsga. Világ. Társalgást terem. Ikerv. hírnök. Hív. jel. az ipar-, mű- , hangászegyesületek és kör részéről. Aprótékok. —■ Hirdető. HAZAI MPI«. Jótékonyság. Ö cs . ap. kir. Fölsége a csiksomlyói nagy templom építésére ura. tusnádi Kovács Miklós erdélyi püspök közbenjárása következtében 1000 p. ff. méltóztatott legkegyelmesebben ajándékozni. Országgyűlés, CXII. ker. ülés, november 28. (Elnökök, napló vivő, előbbiek. Jegyzők: Palóczy, Szemere). Palóczy olvassa 5dik izenetét a KK. és RRnek a fORR- hez a magyar nyelv, s nemzetiség tárgyában , melly szerkezetét helyesbítő némelly szócserék , s kihagyások után egyhangúlag elfogadtatván , szőnyegre jött a büntető könyvnek második része; a büntető eljárás, mellynek 7diktát egy megyei követ úgy kívánja módosítani, hogy a vádlottnak, mielőtt a büntető bíróság által elítéltetnék, halála esetében, az örökösöket kárpótlásban polgári bíróság marasztalhassa el; mert — úgymond — ha ugyanezt a büntető bíróság tenné , ennek némelly köréhez nem tartozó tényei is lennének elkövetendők, például olly körülállásban, hol az örökösödés kétes, a büntető bíróságnak az örököst is meg kellvén határozni, körén túl vágna; különben is , ha — mikint a szónok hinni képes ■— a jury létesülend, mellynek lényeges föladata a vádlottra személyesen mondani ki a bűntettet , a büntető bíróság el nem járhat olly személyeket illetőleg, kik a jury ítélete előtt elhaltak. Ez indítványhoz többen látszanak csatlakozni, midőn egy más indítvány tetetek az előbbinek ellenébe, melly szerint az elhalt vádlottak örökösei is büntető bíróság által itélendők; mert mikint az inditványzó megjegyzé, a büntető perbel fogás egyszersmind a kárpótlást is föltételezi, mellyre, mint mind a kettőre az eljáró bíróság már adatokkal bírván , a leendő ítélet-tételre lépéseket tett, miket sikeretlenitni nem leend okszerű. E nyilatkozat szinte elvbarátokat találván a kérdés hova dűlte kétes vala , míg egy harmadik indítvány , melly szerint e kérdés elhalasztatni javasoltatok, hogy mind ez , mind egyéb a jury létesítését föltételező kérdések az alapelv, t. i. a jury eldöntése után annál czélszerűbben határoztathassanak, az e kérdést illető tanácskozást félbeszakasztá; miután a juryt illető magányvélemények fölolvastatván , maga a jury kérdése pedig következő ülésre halasztatván — az ülés eloszlott. CXIII. Ker. ülés, nov. 29. (Elnökök sat. kik előbb). — Miután a jury létesítését javasló választmányi magányvélemény,s az elvezélszerüségét védő tárnokok s ellenvethetések hihetőleges cáfolatai fölolvastattak, szót emelt egy megyei követ, a juryt alkotmányi rendszerünkkel nem ellenkezőnek, s gyakorlatilag kivihetőnek, dús eredményűnek állítva javaslá, hogy egy választmány a jury tervét a separat vélemény értelmében elkészítendő kerületileg neveztessék. — Ellenvéleményben nyilatkozott a következő szónok komolyan fejtegetve, mikint ez egészen új , egészen alkotmány ellenies institutumhoz a nemzetet kell először elkészitni; mert szónok nem képes hinni, hogy azon nemzet, melly kiváltságai szellemével ellenkező segéd befolyásait még a közügyekre nézve is megvonta , magát nemtelen bíróság alá vesse. Meg kell először alapitni — igy szól — a jurynak főkellékét, a népképviseletet, melly nélkül alkotmányos országban a jury nem is képzelhető, szónok legalább nem tudjuryval biró alkotmányos nemzetet népképviselés nélkül. Tegyünk intézkedéseket — folytató — mellyek erejénél fogva a köznép törvény alá rendelve, azok által minden önkény ellen teljesen biztositassék, engedjünk időt, hogy a nemzet megérjen egy illy nagyszerű lépésre , mielőtt azt elhirtelenkedve kártékonnyá tennék, — mindenesetre pedig vitassuk meg e tárgyat, mellyel elhirtelenkedni üdvös semmi esetre nem leend. E szónoknak végszavai azonban elhangzanak , mert a többség szavazatot kiáltott, föleslegesnek hívén e tárgy fölötti hosszas discussiót, miután abban minden képviselők világos utasítással ellátvák. Az elnök a többség hangos „szavazzunk“ fölkiltásának hódolva a kérdést kitűzte: ,,esküttszék-e vagy nem?“ — Egy megyei követ világos utasítása lévén az esküttszékek megalapítását csak olly föltétellel elfogadni, hogy a nemesek nemtelen bírák alá ne rendeltessenek , utasítását fölolvasva világos szavazatot nem adott. A szavazat eredménye legkvésbé sem lett üdvös, 24 megye a jury ellen föltétel nélkül szavazott, 23 mellette, egy föltételesen, egy elhalasztására szavazott, s igy a többséget az elnökség ki nem mondhatván , vitatkozást tűzött ki a többség meghatározása fölött, mindenek előtt pedig fölszólitatott a már említett föltétel mellett szavazott követ, hogy a többséget illy kétes helyzetből kiemelendő világos szavazatot adjon , a mire a fölszólított kijelenté, miszerint a juryt elvileg elfogadja ugyan, a határozat kimondását azonban legalább 14 napig, mialatt világos utasítást nyerend, fölfüggesztetni kéri. Ezután több szónokok rövid nyilatkozattal fejtegették, mikint egy illy az alkotmány gyökeit átrezgő kérdést rögtöni szavazattal , minden vitatkozás nélkül eldönteni szerfölött káros; jelesen egy megyei követ azt jegyzi meg , mikint az idő minden drágasága mellett sem czélszerű egy illy életkérdéssel hamarkodni, mellynek sajnos eredményekép tűnik szónak elébe a jelen szavazat. Egy megyei követ a föltételesen szavazott követet érdeklőleg mondja , mikint az elvet illetőleg lévén a kérdés kitűzve, csak az elvre lehet felelni egyszerűen , mikint a kérdés is irányozva volt igen, vagy nemmel, azután lesz eldöntendő , ha a KK. és Rt. többsége föltételesen kívánja a juryt megalapítni vagy nem? Szónok mindenesetre szavazat-egyenlőséget lát, miután a kérdéses szavazat a juryt elvileg elfogadja, s igy a megyei hatóságok szavazata egyenlőségben lévén, a városok pedig a juryt elfogadják, a többséget a jury mellett látja , melly nyilatkozatra hangos lárma s nem helyeslés mutatkozván , azt indítványozza tovább, hogy e kérdés eldöntése január hó közepéig halasztatván az illető törvényhatóságok meghatározott utasítást adandók fölszólitassanak, s mivel e kérdés eldöntése nélkül a szőnyegen levő büntető eljárás sem tárgyalható, az is a jury eldöntésére halasztassék, a jövő ülésnek tárgyául pedig a megyei kihágások tárgyában működött választmány munkálata tűzessék ki. Ez értelemben pedig a juryt pártoló, s nem pártoló követek közöl is többen nyilatkozván, miután az végzésül kimondatott , — az ülés eloszlott. CXIV. kerül. ülés november 30-dikán. (Elnökök, naplóvivő, előbbiek. Jegyzők: Palóczy, Ghiczy.) — Elnök hivatalosan jelent egy magánypetitiót, mellynek erejénél fogva Pest városa volt tanácsnoka Korber János , kir. biztos által történt hivatalábóli elmozdításáért — az illető kormányszékeknél tett elégtételt czélzó kísérletei sikeretlenek lévén — a törvényhozó testülethez folyamodik. E petitio az igazolási választmányhoz olly meghagyással utaltatott , hogy az minden illy előfordulandó esetekben véleményt adjon. Ezután Palóczy olvassa a folyó évi October 12-ről érkezett k. kir. leirat tárgyában kelt fölirást, mit harsány helyeslés végzett, ugyane tárgyat illetőleg kelt izenete a Kir. és RRnek a fő RRhez is meghitelesitetvén, s az előbbiben némelly szócserék tételvén egyhangúlag elfogadtatott. Továbbá Ghiczy olvassa válaszizenetét a m. fő-RRnek az orsz.gyűlésre meg nem hivott némelly mágnásokat illetőleg a RK. és RR-hez, mellyben jelentetik, miszerint az illető egyének már részint meghivatvák, részint meghivatásuk elrendeltetett,mit a KK. és RR. tudomásul vévén annak további sarkalásától elállottak. Ez alkalommal egy megyei követ legújabb utasítása következtében egy meg nem hivott mágnásnak leendő meghívását sürgeti, mire határoztatott : az illető mágnás honfiusitott lévén a bevétel föltételei megtudandók s azok teljesítése esetében a törvényes meghivatás szokott módon eszközlendő — ez után az ülés eloszlott. J.XXVIIIdik orsz. ülés a KK. és RRnél december 1-jén, melly alkalommal az illető kerületi elnökség általadván elnök ő excjának a kerületi ülések eredményéből a i. e. October 1-ről érkezett k. kir. leirat tárgyában kelt fölirást szenetet, azok fölolvastatván szót emelt királyi személynek ő exja komolyan fejtegetve, miként a szőnyegen forgó tárgy lévén a legnevezetesebb, s minden érdekek fölötti, az iránt saját nézeteit, s honfiúi tanácsát , mint elnök kötelessége tiszta véleménye szerint előadni édes hivatásának vallván a tárgyat két egymással ellenkező nézetből tekinti. Vannak — úgymond — azt hívők, hogy mi nemzetiségünkért buzgók más ajkú honfitársainkat elnyomni akarjuk; mások a jelenleg történtekkel nemzetiségünket vélik lenyomatva — elnök ő exja a két eszmének egyikét sem sajátítva — elismeri, miként érdekében fekszik minden nemzetnek nemzetisége szilárdítása, s azt tekintvén a nemzeti jóllét egyik fő kellékének a nemzetséget közönségesen és különösen, mint a magyar nemzetiséget, s mint ennek fő rugóját a magyar nyelvet kellőleg kiemelni fő törekvésének mondja. Vannak azonban — folytató — túlfeszítő erők, s ő excjának úgy látszik, hogy a nemzetiség eszméje honunkban is túlfeszített. Midőn a franczia hatalmas sasok — igy szól tovább — egész Európát áthatották, minden ajkon a franczia nyelv hangzott, és még is a nemzetek boldogságának gépelve hatályosan működött, most pedig a nemzetiség poesisa a nyelv érdeke túlfeszítetvén az eddigi szent béke, s boldogító barátság rendizetik. Itt történetileg sorolja elő, miként a magyar nemzet nemcsak a jászokat s kunokat , de egész német gyarmatokat, s különbféle népeket befogadván nem hódítással nyerte mindazon hozzánk csatlakozott nemzeteket; de átlátván a barátságos fogadás s jogbiztositás czélszerűségét barátilag ölelt minden bevándorlottakat; s ez oka — úgymond — hogy midőn terjedelmesebb nemzetek még nevökben is elenyésztek , a magyar áll, s Europa szerte tiszteletben állott mindig, tiszteltetik most is. — Később midőn az Europa szerte honoló latán nyelvet a magyar is — hihetőleg a nyelv tarkasága miatt — bevette, nem volt még a nemzetiség veszélyeztetve , s midőn a magyar nyelv terjesztésének eszméje őseink keblét is fölringatá, czélszerűen kimért .