Nemzeti Ujság, 1843. július-december (38. évfolyam, 70-172. szám)

1843-12-08 / 161. szám

1 (­­1. szám. Harmincznyolczadik év. Pest, Karácsony hara­skán 1843. NEMZETI U­JSA.Gr. HAZAI ÉS KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOKBÓL. Alapító Multsci István táblatotró, kiadja Özvegye- TARTALOM, Hazai napló. Jótékonyság O­r­s­z­­i­g g­y ü­ l­é­s. 112.ker. ülés : a büntető t.könyv, 113. ker­. ülés: a jurg. 114­ kér. ülés: egy magánykérelem. 78. orsz. ülés: a kir. leirat. — Kik üzenete a FOR. a m­. nyelv tárgyában.) V­i­d­é­k­i le­v. Ungi­ból (közgy . a­k.~ lei­rat) , Sz. Fejérvárból (egy pár vonal a város köréből ) Külföldi napló. Spanyol , Angol­, Gö­rögország. Afrika, Brazília, China. Alapvizsga. Világ. Társalgást terem. Ikerv. hírnök. Hív. jel. az ipar-, mű- , hangászegyesületek és kör részéről. Apró­­té­kok. —■ Hirdető. HAZAI MPI«. Jótékonyság. Ö cs . ap. kir. Fölsége a csiksomlyói nagy templom építésére ura. tusnádi Ko­vács Miklós erdélyi püspök közbenjárása következté­ben 1000 p. ff. méltóztatott legkegyelmesebben aján­dékozni. Országgyűlés, CXII. ker. ülés, november 28. (Elnökök, napló vivő, előb­biek. Jegyzők: Palóczy, Szemere). Palóczy olvassa 5dik izenetét a KK. és RRnek a fO­RR- hez a magyar nyelv, s nemzetiség tárgyában , melly szerkezetét helyesbítő némelly szócserék , s kihagyások után egyhangúlag elfogadtatván ,­­ szőnyegre jött a büntető könyvnek második része; a büntető eljárás, mellynek 7dik­tát egy megyei követ úgy kívánja módosítani, hogy a vádlottnak, mielőtt a büntető bíróság által elítéltetnék, ha­lála esetében, az örökösöket kárpótlásban pol­gári bíróság marasztalhassa el; mert — úgymond — ha ugyanezt a büntető bíróság tenné , ennek némelly köréhez nem tartozó tényei is lennének elkövetendők, például olly körülállásban, hol az örökösödés kétes, a büntető bíróságnak az örököst is meg kellvén határozni, körén túl vágna; különben is , ha — mikint a szónok hinni képes ■— a jury létesülend, mellynek lényeges föladata a vádlottra személyesen mondani ki a bűntettet , a büntető bíróság el nem járhat olly személye­ket illetőleg, kik a jury ítélete előtt elhaltak. Ez indítványhoz többen látszanak csatlakoz­ni, midőn egy más indítvány tetetek az előbbi­nek ellenébe, melly szerint az elhalt vádlottak örö­kösei is büntető bíróság által itélendők; mert mi­kint az inditványzó megjegyzé, a büntető per­bel fogás egyszersmind a kárpótlást is föltételezi, mellyre, mint mind a kettőre az eljáró bíróság már adatokkal bírván , a leendő ítélet-tételre lépése­ket tett, miket sikeretlenitni nem leend okszerű. E nyilatkozat szinte elvbarátokat találván a kér­dés hova dűlte kétes vala , míg egy harmadik in­dítvány , melly szerint e kérdés elhalasztatni ja­vasoltatok, hogy mind ez , mind egyéb a jury lé­tesítését föltételező kérdések az alapelv, t. i. a jury eldöntése után annál czélszerűbben határoz­­tathassanak, az e kérdést illető tanácskozást fél­­beszakasztá; mi­után a juryt illető magányvéle­­mények fölolvastatván , maga a jury kérdése pe­dig következő ülésre halasztatván — az ülés el­oszlott. CXIII. Ker. ülés, nov. 29. (Elnökök sat. kik előbb). — Miután a jury létesítését ja­vasló választmányi magányvélemény,s az elvezél­­szerüségét védő tárnokok s ellenvethetések hihe­tőleges c­áfolatai fölolvastattak, szót emelt egy megyei követ, a juryt alkotmányi rendszerünk­kel nem ellenkezőnek, s gyakorlatilag kivihetőnek, dús eredményűnek állítva javaslá, hogy egy vá­lasztmány a jury tervét a separat vélemény értel­mében elkészítendő kerületileg neveztessék. — Ellenvéleményben nyilatkozott a következő szó­nok komolyan fejtegetve, mikint ez egészen új , egészen alkotmány ellenies institutumhoz a nem­zetet kell először elkészitni; mert szónok nem képes hinni, hogy azon nemzet, melly kivált­­ságai szellemével ellenkező segéd befolyásait még a közügyekre nézve is megvonta , magát nem­telen bíróság alá vesse. Meg kell először ala­­pitni — igy szól — a jurynak főkellékét, a nép­képviseletet, melly nélkül alkotmányos ország­ban a jury nem is képzelhető, szónok legalább nem tudjuryval biró alkotmányos nemzetet nép­­képviselés nélkül. Tegyünk intézkedéseket — foly­tató — mellyek erejénél fogva a köznép törvény alá rendelve, azok által minden önkény ellen teljesen biztositassék, engedjünk időt, hogy a nemzet megérjen egy illy nagyszerű lépésre , mi­előtt azt elhirtelenkedve kártékonnyá tennék, — mindenesetre pedig vitassuk meg e tárgyat, mel­­lyel elhirtelenkedni üdvös semmi esetre nem leend. E szónoknak végszavai azonban elhangza­nak , mert a többség szavazatot kiáltott, föles­­legesnek hívén e tárgy fölötti hosszas discussiót, miután abban minden képviselők világos utasítás­sal ellátvák. Az elnök a többség hangos „sza­vazzunk“ fölkiltásának hódolva a kérdést kitűzte: ,,esküttszék-e vagy nem?“ — Egy megyei követ világos utasítása lévén az esküttszékek megala­pítását csak olly föltétellel elfogadni, hogy a nemesek nemtelen bírák alá ne rendeltessenek , utasítását fölolvasva világos szavazatot nem adott. A szavazat eredménye legkvésbé sem lett üdvös, 24 megye a jury ellen föltétel nélkül szavazott, 23 mellette, egy föltételesen, egy elhalasztására szavazott, s igy a többséget az elnökség ki nem mondhatván , vitatkozást tűzött ki a többség meg­határozása fölött, mindenek előtt pedig fölszóli­­tatott a már említett föltétel mellett szavazott kö­vet, hogy a többséget illy kétes helyzetből ki­emelendő világos szavazatot adjon , a mire a föl­szólított kijelenté, miszerint a juryt elvileg el­fogadja ugyan, a határozat kimondását azonban legalább 14 napig, mialatt világos utasítást nye­­rend, fölfüggesztetni kéri. Ezután több szónokok rövid nyilatkozat­tal fejtegették, mikint egy illy az alkotmány gyökeit átrezgő kérdést rögtöni szavazattal , min­den vitatkozás nélkül eldönteni szerfölött káros; jelesen egy megyei követ azt jegyzi meg , mikint az idő minden drágasága mellett sem czélszerű egy illy életkérdéssel hamarkodni, mellynek saj­nos eredményekép tűnik szónak elébe a jelen szavazat. Egy megyei követ a föltételesen szavazott követet érdeklőleg mondja , mikint az elvet ille­tőleg lévén a kérdés kitűzve, csak az elvre lehet­ felelni egyszerűen , mikint a kérdés is irányozva volt igen, vagy nem­mel, azután lesz eldön­tendő , ha a KK. és Rt. többsége föltételesen kívánja­­ a juryt megalapítni vagy nem? Szó­nok mindenesetre szavazat-egyenlőséget lát, mi­után a kérdéses szavazat a juryt elvileg elfogadja, s igy a megyei hatóságok szavazata egyenlőség­ben lévén, a városok pedig a juryt elfogadják, a többséget a jury mellett látja , melly nyilat­kozatra hangos lárma s nem helyeslés mutat­kozván , azt indítványozza tovább, hogy e kér­dés eldöntése január hó közepéig halasztatván az illető törvényhatóságok meghatározott utasí­tást adandók fölszólitassanak, s mivel e kérdés eldöntése nélkül a szőnyegen levő büntető eljárás sem tárgyalható, az is a jury eldöntésére ha­­lasztassék, a jövő ülésnek tárgyául pedig a me­gyei kihágások tárgyában működött választmány munkálata tűzessék ki. Ez értelemben pedig a juryt pártoló, s nem pártoló követek közöl is többen nyilatkozván, miután az végzésül kimon­datott , — az ülés eloszlott. CXIV. kerül. ülés november 30-dikán. (Elnökök, naplóvivő, előbbiek. Jegy­zők: Palóczy, Ghiczy.) — Elnök hivatalosan jelent egy magánypetitiót, mellynek erejénél fog­va Pest városa volt tanácsnoka Korber János , kir. biztos által történt hivatalábóli elmozdítá­sáért — az illető kormányszékeknél tett elégtételt czélzó kísérletei sikeretlenek lévén — a törvény­hozó testülethez folyamodik. E petitio az iga­zolási választmányhoz olly meghagyással utalta­tott , hogy az minden illy előfordulandó esetek­ben véleményt adjon. Ezután Palóczy olvassa a folyó évi October 12-ről érkezett k. kir. leirat tárgyában kelt fölirást, mit harsány helyeslés végzett, ugyane tárgyat illetőleg kelt izenete a Kir. és RRnek a fő RRhez is meghitelesitetvén, s az előbbiben némelly szócserék tételvén egy­hangúlag elfogadtatott. Továbbá Ghiczy olvassa válaszizenetét a m. fő-RRnek az orsz.gyűlésre meg nem hivott némelly mágnásokat illetőleg a RK. és RR-hez, mellyben jelentetik, miszerint az illető egyének már részint meghivatvák, részint meghivatásuk elrendeltetett,mit a KK. és RR. tudomásul vévén annak további sar­­kalásától elállottak.­­ Ez alkalommal egy megyei követ legújabb utasítása következtében egy meg nem hivott mágnásnak leendő meghívását sürgeti, mire határoztatott : az illető­ mágnás honfiusitott lévén a bevétel föltételei megtudandók s azok teljesí­tése esetében a törvényes meghivatás szokott módon eszközlendő — ez után az ülés eloszlott. J.XXVIIIdik orsz. ülés a KK. és RRnél december 1-jén, melly alkalommal az illető ke­rületi elnökség általadván elnök ő excjának a ke­rületi ülések eredményéből a i. e. October 1-ről érkezett k. kir. leirat tárgyában kelt fölirást s­­zenetet, azok fölolvastatván szót emelt királyi személynek ő exja komolyan fejtegetve, miként a szőnyegen forgó tárgy lévén a legnevezetesebb, s minden érdekek fölötti, az iránt saját nézeteit, s honfiúi tanácsát , mint elnök kötelessége tiszta véleménye szerint előadni édes hivatásának vall­­ván a tárgyat két egymással ellenkező nézetből tekinti. Vannak — úgymond — azt hívők, hogy mi nemzetiségünkért buzgók más ajkú honfitársa­inkat elnyomni akarjuk; mások a jelenleg tör­téntekkel nemzetiségünket vélik lenyomatva — elnök ő exja a két eszmének egyikét sem sajá­títva — elismeri, miként érdekében fekszik min­den nemzetnek nemzetisége szilárdítása, s azt te­kintvén a nemzeti jóllét egyik fő kellékének a nemzetséget közönségesen és különösen, mint a magyar nemzetiséget, s mint ennek fő rugóját a magyar nyelvet kellőleg kiemelni fő törekvésé­nek mondja. Vannak azonban — folytató — túlfeszítő erők, s ő excjának úgy látszik, hogy a nemzetiség eszméje honunkban is túlfeszített. Mi­dőn a franczia hatalmas sasok —­ igy szól to­vább — egész Európát áthatották, minden ajkon a franczia nyelv hangzott, és még is a nemzetek boldogságának gépelve hatályosan működött, most pedig a nemzetiség poesisa a nyelv érdeke túl­­feszítetvén az eddigi szent béke, s boldogító ba­rátság rendizetik. Itt történetileg sorolja elő, mi­ként a magyar nemzet nemcsak a jászokat s kuno­kat , de egész német gyarmatokat, s különb­féle népeket befogadván nem hódítással nyerte mindazon hozzánk csatlakozott nemzeteket; de át­látván a barátságos fogadás s jogbiztositás czél­­szerűségét barátilag ölelt minden bevándorlotta­­kat; s ez oka — úgymond — hogy midőn terjedel­mesebb nemzetek még nevökben is elenyésztek , a magyar áll, s Europa szerte tiszteletben ál­lott mindig, tiszteltetik most is. — Később midőn az Europa szerte honoló latán nyelvet a magyar is — hihetőleg a nyelv tarkasága miatt — bevet­te, nem volt még a nemzetiség veszélyeztetve , s­ midőn a magyar nyelv terjesztésének eszméje őseink keblét is fölringatá, czélszerűen kimért .

Next