Nemzeti Ujság, 1844. január-június (39. évfolyam, 1-52. szám)
1844-02-17 / 14. szám
■ HAZA! ÉS KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOKBÓL. Alapitó Aluli serrAstrein lelleiadja llariniticzkllenczedlk év. ^ 14. szám. Pest, Bojtel ó hava 17 kén, 1844* TARTAL«^. Hazai napló* Megtiszteltetések. Előléptetések. Halálozások. Országgyülés. (Egy nmlgu püspök beszéde.) 98 orsz. ülés a KKr. és RRnél, (zsidók emancipatiója.) 99. országos ülés a fő - RRnél (üzenet, felirás a magyar nyelv tárgyában, a katonai szállásolás és élelmezés tárgyában.) 99. orsz. ülés a KK. és RRnél (a városok ügyében) Vzidéki lev. Hársból (közgy. követjelent. Zsidók emancipatiója. Magyar nyelv iránti leirat.) Esztergomból (közgyűlés, leirat a magyar nyelv tárgy, súrlódások.)Nógrádból (közgy. k.k. leirat a magyar nyelv iránt.) — Bélés külföldi telegraph. Külföldi napló. Spanyol- , Angol- és Olaszország. Sajtó-ötv. Parlagi eszmék. Kérdezősködve vezető. lapvizsga. Jelenkor. Világ. Nemzeti társalkodó. Regélő. Honderű. Targalgiai terem. Ikervárosi hírnök. Kisfaludy társaság. — Hirdető. HAZAI NAPLÓ. ]?reg.*lis*temetés. Ő'c*. s ap. kir. felsége f. é jan. 27kei legf. kéziratában Skarbek Szaniszló grófot, érdemei kegyelmes megismeréséül, a magy. kir. sz. Istvánrend középkeresztjével dijmenten legk. méltóztatott fölruházni. A pesti kir. harminczadhivatal személyzete két raktári segéddel és négy tisztirnokkal ideiglenesen megszaporíttatott. Előléptetések A n. vilsgu m. kir. udv. kamra a Nagybányán megürült k. bányakamrai sebész-állomásra Zeller József kapniki k. bánya-intézeti orvost, az ekép ürességbe jött, kapniki sebész-állomásra pedig Ledvig Sándor aranyidkai bányászkamrai orvost alkalmazta. Halálozások. Özvegy gróf Ráday Palne asszony szül. b. Prónay Ágnes f. febr. 6án életének 72ik évében ideglázban jobblétre szenderült. A kir. szabaditékos révkomáromi biztosító-társaság igazgatója bucsi Szabó Lajos több n* megye tb f. febr. 3án meghalálozott Országgyűlés. Egy nmlgy püspök beszéde. — Sajnálom, hogy minekutána elég hosszú beszéddel alkalmatlankodtam már e tárgyban cs. kir. fenségednek, és nm. fölBnek, ismét fölszólalni kénytelenittetem; de némellyeket, mik a tanácskozás lefolyta alatt előadattak , részemről nem hagyhatok minden felelet, vagyis inkább fölvilágositás nélkül. Sokat emlegettetett az illyrismus, és avval leginkább a horvátországi papság vádoltatott. — Vélekedésem szerint, minden szóvitában első, magát az eszmét, mellyről a vita támadt, jól elhatározni ; mert csak az illy elhatározása a dolognak , vagyis a jó definitio egyeztetheti meg a különböző véleményeket , mit én ugyan e tárgyban, és a jelen szempillanatban nem reméllek, de szükség mégis tisztán látni a dologba. Némellyek illyrismus alatt egy vétkes, sőt kárhozatos törekvést értenek a magyar koronától a felszakadásra egy nagy független birodalom alakítására, és külső nemzetekkel való szövetkezésre. Illy értelemben veszi azt a T...........gróf és az ő pártja , mi az országgyűlés naplójából is világosan kitetszik. Illy értelemben vévén az illyrismust, merném állítani, hogy egész Horvátország papságában egyetlen egy sincs, kit illyrnek lehessen mondani. Én legalább, noha már álásomnál fogva is, száz meg száz érintkezésekbe jövök a papsággal, ennek soha legkisebb nyomára sem akadtam; majd csak nem lehetetlennek tartom pedig, hogy arra ne akadjak, ha ollyas létezik; ha pedig reá akadok, kötelességemben áll, úgy is mint elöljárónak, úgyis mint ő Felsége hív szolgájának, aziránt tüstént a legszigorúbb lépéseket megtenni. Tovább megyek, s azt mondom, hogy nem gondolnám, miszerint még a papságon kívül is , egész Horvát - és Slavoniaországokban, találkozzék egy ember, kit illy értelemben illyrnek lehessen mondani. Nem mondom, hogy nem létezhetik illy forma szerencsétlen egyén , mert hiszen kiállhatna jót minden egyes emberekért; csak véleményemet mondom ki, miszerint nem gondolnám hogy létezzék illyféle ember. Ezt pedig nemcsak azért gondolom, minthogy mindeddig ennek semmi nyoma be nem bizonyíttatott ; noha nem hiányzottak, kik azt mindenkép kuttaták, hanem azért is, mivel valóban bódult embernek kellene annak lenni , ki egy szabad, alkotmányos, állásból egymás nem szabad, nem alkotmányos állásba, egy igazságos szelíd kormány szárnyai alól, egy kényuradalmi kormány alá akarná magát vetni. Annál kevésbé lehet pedig ezt föltenni katholikusokrul, kik épen azért, mert katholikusok, nem egy hamar szíthatnak olly nemzetekhez, mellyek nem katholikusok, és mellyek, mint már legközelebb mondám, egy olly hatalmasság befolyása alatt állanak, melly hatalmasság birodalmaiban legszomorúbb, és legnyomasztóbb a katholikusok sorsa. Illy értelemben vévén tehát az illyrismust, avval igazságtalanság nélkül, a társországi papságot vádolni nem lehet. Mások illyrismus alatt túlságos buzgólkodást értenek a Horvát nemzetiség, és nyelv mellett , nagyobb, kisebb mértékben indulatoskodással a magyar nemzetiség, és nyelv ellen. Illy értelemben vévén az illyrismust, már minapában mondom, hogy igenis akadtam megyebeli papságom egyes személyeire, kik ezen indulatoskodásnak jeleit adák ; de mondom egyszersmind , hogy én ezt soha jóvá nem hagytam, soha sem pártoltam, sőt azt mindig kárhoztattam, és minden módon kiirtani igyekeztem. Más részről el nem hallgathatom ez alkalommal említeni ,hogy olly egyénekre is akadtam papságomban, kik az ellenkező tulságba esvén,........i grófféle elvek szerint intézek cselekedetket. Ezen értelemben tehát egyes személyeket, Horvátország papságában az igazság sértése nélkül, illyreknek igenis lehet mondani. Még mások mindazokat, kik noha egy részről a magyar nemzetiség, és nyelv ellen semmi ellenséges indulattal nem viseltetnek, sőt azt mindenkép tisztelik, becsülik, de más részről saját nemzetiségüket, és nyelvüket is szeretik , és Horvátország törvényes állását föntartatni kívánják; mindezeket , mondom illyreknek nevezik. Már illy értelemben vévén az illyrismust, ki Horvát - és Slavoniaországokat ismeri, nem tagadhatja, hogy azok lakosainak legnagyobb része kétségtelenül illyr; és illy értelemben igenis a papság legnagyobb részét is illyrnek kell vallanom. Noha mondhatom , hogy mint püspöki látogatásimban, mint más alkalmakkor is örömmel tapasztaltam, hogy vannak megyémben , pedig nem kis számmal vannak plebánusok, s egyéb egyházi személyek, kik még illy értelemben sem vesznek részt ezen politikus felekezetekben , hanem részint papi hivatásuk sugallataira, részint talán az én intéseimre is figyelvén i s csupán a vallásosság és erkölcsiség szent czéljait tartván szemügyül, egyedül Megváltónk zászlója alatt harczolnak a bűn és erkölcstelenség ellen. Eddig csak az idősb, és már hivatalban, lévő papságról szólok. Mi a papi nevendékházat, vagyis a seminariumot illeti, erről cs. kir. fönséged, harmadnapi kegyes nyilatkozata cs. kir. főhgségednek, életem utósó perczeig viszhangzani foghála teljes keblemben, egypár szóval többet mondott, mint én a leghosszabb beszéd által mondani képes volnék; de mivel jelenleg olly nagy ügye- sem gerjesztetett e dologra nézve , és mivel a minapi számom eset egyenesen nekem, és a seminarian elöljáróságának tulajdonitatik, bátor leszek eziránt némelly körülállásokat említeni. Megvallom már ezelőtt, hogy amaz illyrfele túlbuzgó szellem több ízben mutatkozott a seminarium növendékei nagy részében , de mondom egyszersmind, hogy én eziránt szigorú rendeléseket tevek, és hogy mindazon ifjak, kik e részben vétkeseknek találtattak , részint elbocsátással a seminariumból , részint más szigorú büntetésekkel illettettek. Mind e mellett nem kis szomorúságomra értesítettem, hogy a minapi zágrábi szomorú esetben részesülvén egy része a növendék papságnak, azon szellemnek ismét uj jeleit adá. Ezt megtudván, tüstént vizsgálatot rendelek, melly meg is tétetett részrehajlóban hiteles férfiak által; sőt a vizsgálat irományai, és eredményei nekem megküldetvén, a vétkesek érzékeny, és sanyarú büntetés alá vettettek, melly büntetés alatt, ezen szempillantásban is süllődnek. Én a dolgot menteni nem akarom ; nem is menthető, az én nézeteim szerint; de mivel látom, milly különfélekép nagyittatik az, és elferdíttetik, kötelességemnek tartom az iránt még egykét észrevétellel alkalmatlankodni cs. kir. fenségednek, a ninek. ‘Főimnek. Kiki gondolhatja, hogy valamint a magyar ifjúság a magyar nemzetiség, és a magyar nyelv mellett buzog, úgy buzog bizonyosan a horvát ifjúság is, a horvát nyelv, és nemzetiség mellett; kivált most az ottani ingerültség idejében , és midőn jelenleg majd csaknem minden nemzeteknél ezen buzgolkodás fölébredt, és nagy mértékben mutatkozik. Ez már a serdülő gyermek szívébe mintegy beöntetik. Ezen ifjakból kell választani a seminarium növendékeit, és mindenki gondolhatja, miszerint azok, mivel fekete ruhát vesznek magukra, eme ingerültségből rögtön ki nem vetkőznek, azt csak idővel, s több esztendők lefolyta alatt lehet eszközleni; mi sikerül is huzamosabb jegy és oktatás által; valamint a kérdéses kicsapongásban is az idősebb theológusokból csak kevesen vettek részt, hanem a fiatalabbak, leginkább pedig azok, kik még az akadémiát járják a világi ifjúsággal, tudniillik a philosophusok , mivel hogy a zágrábi seminariumnak saját philosophicus intézete mindeddig nincsen. Más, mit említeni akarok az , hogy hiteles tudósítások szerint, fenyegetőzések történtének, a túrmezei köznemesek által, miszerint a seminariumra fognának ütni , s a clerikusokat összeverendik mint a hidakat. Épen vásár lévén Zágrábban, midőn eme szerencsétlen verekedés történt, és az emberek ide s tova szaladozván, részint rémülésből, részint látnivaló, kíváncsiságból, azonkívül pedig épen akkor érkezvén meg hat szekér fa a seminariumba, híre futamodott, hogy a túrmezei tömeg már útban van a seminarium felé, mi is olly rémülést okozott a házban , hogy annak szolgái létrákon másztak le a ház hátulsó részén, a szomszéd püspöki kertbe, néhányan a kispapok közöl is, kiknek egyike , egy magas falon ereszkedvén le, magát tetemesen meg is sértette; mások kályhákba, egyéb rejtekekbe bújdostak, még mások kiillantván a seminariumból, szomszéd privát házakban kerestek menedéket; egy része pedig, s ezek a vétkesek, szokott sétapálczáikat, néhányan karókat, vagy botokat kapván föl kitörtek a seminariumból, mintegy a fenyegető veszedelmet megelőzendők, mi néhány szempillantás alatt történt, és annál könnyebben megtörténhetett, minthogy, mint mondom, fa hozatván a házhoz, a kapuk nyitva állottak, így kitörvén fölfelé siettek a városba, de észrevét