Nemzeti Ujság, 1844. január-június (39. évfolyam, 1-52. szám)
1844-06-08 / 46. szám
NEMZETI ÚJSÁG. [HAZAI és KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOKBÓL Alápitik Kulistir István táblabiró, feiadja Üsvegye.llamiinezl ellenezedik év. 46. szám. Pest, Szent-Iván havasán, 1844. tartalom. Hazai napló. Kinevezések. Előléptetések. Ors.ággy. (205. ker. ülés: a sérelmek és kivánatok összeszedésében működött orsz. vál. műnk. 206. kér. ülés : a főRR. 21k válasz.izenete a kir. városok iránt. 207. kér. ülés a kir. városik iránti 2ik válaszizenet.) Korunk ügyei. (A kir. városok országgyűlési szavazatjog. III. Folyt.) Pestmegyei közgy. országgyűl köv. jelentései, a ezekre tett választat, vélemények olvasása. Pesti Medárd vásár. Vd. lev. Biharból (közgy. a követválasztási szomorú események sorozata tárgyaltatott.) Bel- és kü If. tele g r a ph. Külföldi napló. Franczia-, Oroz-, Németország. Schweicz. Egyptom. Sajtó-őr. Her Jungfrau Barbara Kurimszky Ubertritt von der röm. katholischen zur evangelischchristlichen und protestantischen Kirche zu Késmárk in Ungarn. M. F. Humann evang. Pfarrer in Késmárk. Lapvizsga. Világ. Pesti Hirlap. Tór Balgáal terem. Politicai jellemrajzok. (Cobden Rikhard.) Társ. és intéz. Jótékonyság. Iparegyesületi keczkék , adakozások a pesti mester-inas-iskolákra, és physicum atusaeumra. Meghívás a testgyakorló intézet növendékeinek közgyakorlatára. Hirdető. HAZAI VAS’JO. Kinevezések. O cs. ap. kir. föls. Marcher József fogalmazó-gyakornokot a közös. udv. kamránál ugyanott tisztb. fogalmazóvá legkegyelm. kinevezni méltóztatott. Császár- s királyné ő föls. Thurn-Taxis Aurora herczegnőt, született Batthyányi grófnőt, udvari palota dámájának kinevezni méltóztatott. A m. m. k. udv. kincstár a cstervenkai másodrendű kincstári ispánságot Andre Emilre, a hg Odescalchi uradalma eddigi juhászat intézőjére, ruházta. A nm. m. k. udv. kincstár a megürült aradi k. kincstári igazgató-mérnökségre Ságody Józsefet, az orsz. m. k. építészi főigazgatóságnál rajzolót nevezte ki. Előléptetések. A nm. m. k. udv. kincstár a rézbányai k. bányászhivatalnál és bányász-törvényszéki helyettességrél megürült igtatói tisztséget az erdélyi királyi kincstárnál szolgált bányászati igtatóra , Waechter Gyulára ruházta. A nm. m. kir. udv. kincstár Majtényi Ferencz eddigi első sómázsamestert helybeli tiszti ellenőrré, s Fest Lajos ottani sóhivatali írnokot szerszámvevővé mozditá elő Országgyűlés. CCV. ker. ülés, jun. 1rén. Elnökök kik előbb. Palóczy olvasó a sérelmek, és kivonatok összeszedésében működött országos választmány munkálatát. A tudósítás, és magány vélemény olvasása alatt, némelly megyei követek szót emeltek nem helyeslők a választmánynak azon tettét, mellynél fogva Pozsega, Verőcze és Szerém megyék sérelmeit és kivonatait Horvátországéval együtt sorozák elő, e tekintetben tiltakozó , és óvást tárgyazó nyilatkozat is hangzott, miglen a többség egyhangú felszólamlása következtében elnökileg kijelenteték , mikint az említett három megyét a KK. és KK. magyarország kiegészítő részének ismerik. A postákat illető választmányi javaslat, hogy t. i. a postadíjak országgyűlésen kívül föl ne emeltethessenek sat. elfogadtatott, s az ezt kérő törv.hatóságok közé Kassa városa is kéré magát számíttatni. A Drevenyák féle ásványgyüjtemény megszerzését illető választmányi javaslat félretétetett azon egyszerű ok miatt, mert e tekintetben még a múlt országgyűlés megkéré nádor ő fenségét a szükséges adatok kipuhatolására, s csak annyit óhajtanak a KK. és RR. e tekintetben tenni mennyit a törvényhozás a múlt alkalomkor tett, tudniillik nádor ő fenségét újólag felkérni a szükséges körülmények tudatására. A törvényben történt sajtóhibák kijavítására ő felségét megkérni javaslá a választmány. E tekintetben egy megyei követnek azon indítványa fogadtatott el, hogy egy törv.javaslat készíttessék, mellyben kijelentendő, miszerint a törvénybe történt s történendő minden becsuszásokat — mellyek a köztörvényhozás tudta és megegyezésén kívül állnak — a KK. és RR. saját fényeiknek és igy törvényes erejűeknek soha el nem ismerendik. Az utilevelek minyelven leendő készítését illetőleg egy megyei követ indítványa, miszerint keressék meg ő felsége az örökös tartományokban leendő olly intézkedésre, hogy a pusztán magyar nyelven költ utilevél hitelessége kétségbe ne vonassék , sőt hogy a külföldiekkel is tractatus útján ugyan ezt kieszközölni kegyeskedjék, elfogadtatott; egyszersmind a választmány javaslatának ellenére határoztatok , miként Bereg megyének felterjesztett s a választmány által méltánylandónak nem vélt azon sérelme , melly szerint a laibachi rendőrség Schreiner Antal mesterlegényt magyar utilevele mellett visszakisértetés hasonló események elhárítását tágyazó kivonatkint ő fels. ebbe fölterjesztendő. Bereg és Marmaros megyének azon sérelmei , hogy a vegyes házasságok tárgyában költ fölirásuk kinyomatása megakadályoztaték orvoslás végett felterjesztendőnek javasoltatik a választmány által, melly egyhangúlag elfogadtaték. Komárommegyének — a futóhomok által okozott károkból keletkező sérelme — az indítványok sorába tartozónak határozhatván , ez után fel nem terjesztetik. Azon kívánatnak — hogy a honi ezredek számára szükséges minden kelmék honi gyárakból vásároltassanak— a választmány által — az 1765. 24-ei hivatkozás mellett ajánlott fölterjesztése elfogadtatott. A k. kir. meghivó leveleknek jó idején leendő közöltetése a régi rézpénzek illő beváltása. — A magyar végvidéken a magyar nyelvnek leendő tanítása. — A papiros pénzek által okozott károk kiegyenlítésére javaslatfölirás, s illetőleg fölterjesztés elfogadtatván — az ülés eloszlott. CCVI. ker. ülés, jun. 3-án. (Elnökök: Sopron (Rohonczy) Bihar (Beöthy) Jegyzők : Szemere, Szentkirályi. Naplóvivő: Zsoldos. Tárgy: a főRR. 2dik válaszüzenete a kir. városok iránt. Előbb Szemere fölolvasá az írói tulajdon biztositása iránt benyújtott folyamodást, melly tárgyban törvényjavaslat készítéssel csakugyan Szemere bizaték meg. A napirendre térvén a tanácskozás, a Kir. a főRt. abbeli kivonatára, hogy a szabályokra nézve akik részeik czimének Tiltása idéztessék , reá nem állanak tovább is. Azt, hogy minden szabályok kivétel nélkül végrehajtás előtt a helytartótanácshoz fölterjesztessenek, a KK. elfogadják az olly esetekre nézve, mellyek rögtöni intézkedést kívánnak, rendőri egyes határozatok által lévén elintézendők , mellyek fölterjesztés előtt is végrehajthatók. Erre egy követ a Kirat gyengeséggel vádoló , hogy előbb az elvtől hagyják magukat elüttetni, de még kivételeket conditiokat tartanak fön, később pedig még a kivételektől is elállnak , holott a nemzet jogait nem kellene illy könnyedén föláldozni. —Erre feleletül kapa , hogy minden attól függ, kinek van tiszta fogalma a szabályokról és határozatról, és hogy nem kívánják kétségbe vonni, miszerint az egész országgyűlés gyenge, egyedül T . . .. megye követe erős. A főRB. el nem fogadván azt , hogy a szabályok a helyi, tanács által legyenek jóváhagyandók, ezen kitétel helyett a helytartó tanács útján kitételt javasolnak . Erre nézve egy követ megjegyzi , miszerint azért kívánták a KK. a helytartótanács által helybenhagyatni a szabályokat, hogy ezt felelőssé tegyék, ha mint eddig , úgy ezután is a kormány érdekét védné a haza érdekének ellenében , és ettől elállani most sem lehet. S csakugyan a KR. előbbi nézeteik mellett maradtak. A hat hónapi határidőt, mellyet a főRR. a 3. hónap helyett kívánnak elfogadtatni, melly alatt t. i. a helytartótanács a fölterjesztett szabályokra nézve jóváhagyó v. megtagadó válaszát kiadja a KK. elfogadák, azonban a fölött , hogy mi történjék akkor, ha a hat hónap alatt válasz nem adatik , vita keletkezett. A főKR. ugyanis azt mondják, miszerint sem az igazsággal sem méltányossággal meg nem egyezhető, hogy ha a tisztviselők hanyagsága, vagy bármi ok miatt is hat hónap alatt válasz nem érkezik,legyenek bár azon szabályok törvénybe ütközők , vagy jogokat sértők még is végrehajtassanak s jóváhagyottaknak tekintessenek. — Egy követ szinte azt kívánja, hogy az illy törvény elleni szabályok soha ne törvényesítessenek; mert hiszen az illy törvény által a Kb. nem a kormányt vagy consiliumot, hanem egyenesen az országot és alkotmányt traczolják meg , mert a törvény elleni szabályoknak jóváhagyása által az alkotmány sértetik meg. Tehát hat hónap alatt válasz nem érkezvén végrehajtathassanak ugyan a szabályok, de ne törvényesítessenek, hanem azután is lehessen megváltoztatni, ha törvénybe ütközők volnának. Egy más követ szinte elismeri azt, hogy az illy esetre , ha t. i. a szabályok törvénybe ütközők, vagy a város belviszonyain túlhágók volnának, és válasz nem érkezett, kell rendelkezni a törvényhozásnak, és erre nézve azt javasolja, hogy kitűnvén a törvényelleniség, azon szabályokra nézve hat hónap után is lehessen intézkedni a helytartótanácsnak, azonban mindenesetre a hat hónap eltelte után végrehajtassanak és a szabálykönyvbe igtassanak. Az elébb szólott követ azt kívánja, hogy az illy válasz nélkül maradt szabályok országszerte a város által köröztessenek, (circuláltassanak). Váltattak szavak a consilium ellen , váltattak mellette, a szónokok sokszor panaszkodtak , hogy a zaj miatt nem képesek beszélni, érteni és értetni; az elnökség többször csendet kért, s nyiltan megvallá, mikép a hallgatóság hallgat, de a követek lármáznak. Az elnökség egy két követet figyelmeztetett is csendre, de a kér.jegyző azt mondá, hogy őt épen az elnöknek intései mikor ő (a szónok) beszél, konfundálják. — Végre szavazásra bocsáttaték azon kérdés , ha a KK. szerkezete , melly szerint hat hónap alatt válasz nem érkezvén , a szabály jóváhagyódnak tekintetik , végrehajtatik és a szabálykönyvbe beiratik , — maradjon-e vagy módositassék ? s a többség a módositásra szavazott. — Ekkor az, hogy a szabály illy esetben mindenesetre végrehajtathassák , a könyvbe irassék és országszerte köröztessék, elfogadtatván, sik szavazás azon kérdés fölött volt, ha valljon jóváhagyódnak tekintessék e illy esetben a szabály vagy nem? és a többség ,ne mmel felelt. Régre P... megye követének abbeli javaslata, ha az illy szabály, mint sérelmes ellen a hatóságok felszóllalván, annak sérelmes volta kitűnik, akkor a helytartótanács azon szabályra nézve a hat hónap után is intézkedhessék, szavazás útján elfogadtatott. A város hatóságát illető §§okra nézve a főRt. azon javaslata, hogy a megyeháza is a városi hatóság alá tartozzék külrendőri tekintetben, mind a mellett sem fogadtatott el, hogy az elnökök egyike figyelmeztető alirat, miszerint a fORB. szabadd-