Nemzeti Ujság, 1844. január-június (39. évfolyam, 1-52. szám)

1844-02-14 / 13. szám

len könyvtár­aik kötetében. A második kötet számára a görög anth­ologia lefordítására is tetet­tek lépések._ Szabó István székfoglaló értekezé­se a hellen és magyar prózát állitá egymás elle­nébe­n éles észrevevő tehetséget tanúsítván, igyek­szik párhuzamot vonni néhány hellen és magyar prózairó között. — S eh­ed e 1 F. a m­ű fordítás elveiről tarta vizsgáló értekezést, s azt hogy annál hozzáférhetőbb legyen a társaság tagjain kí­vül a nagy közönségnek is, nyomtatásban adá, olly czéllal, hogy minden adaz értőtől szívesen fogad helyeslést, vagy gáncsot, fölvilágosítást vagy pót­lékot, az ismeretek és ízlés terjesztésének ime nagy csatornája a műfordítások felöl akarván tisz­tába hozatni fogalmunkat. Majd Erdélyi János tarta fölolvasást a magyar népdal költészet­­rő­l, s figyelmet gerjesztvén azoknak szándéklott gyűjtése által, a társaság szívesen vallá magáé­nak ez ügyet, mint az ajakról ajakra menő poe­­zisnek, az énekben élő költészetnek megismerésé­re legczélirányosbat, e részben teendő lépéseit az egyetemes magyar népköltészetre kiváná kiterjesz­teni ; s felszólításokat határra különösen is egye­sekhez, de általánosan is újságok által minden ahoz értőhöz. Egyesek közöl Józsika I Miklós b. és Döbrentei G. k. tanácsos és akadémiai r. tag ígér­tek hathatós segédkezeket. Garay János ,,a magyar irók és irodalom Pesten, ötven év előtt és most 44 czim alatt, irodalom­­­történeti hit jellemző festést , és vázlatokat ira, melly a jelen órában föl fog olvastatni. Szontagh G. „A művészet kutforrásai, elemei, kellékei és viszonyairól az élethez, mintegy gyakorlati szempontból ira, vilá­gos , derült színben tüntetvén elő a költészet vég­­ezélját, melly szinte a mai ünnepélyen fog olvas­tatni. — Józsika Miklós b. költői munkássá­gát fejte ki Tündérvár czimü novellájával, ké­peket állítván elő a múltból; e dolgozat is a jelen óra figyelmét igényli. Sebed­el F. eszméket kö­zöl a magyar verstan átalakításához, vizsgálódásai után új adatokat s tanulságokat emelvén ki, szin­te még a folyó ünnepély alatt; — ugyancsak e pótlék-adatokat gyűjte a római mértéken irt régibb magyar költők ismeretéhez , ez által is bővité iro­dalmunk történetét. — Kellő figyelmet fordított a társaság a színészetre is, s e végett Goethe Schauspielkunst czimü munkája kiszemelve, melly már csak a szükséges alkalmazást várja, egyébiránt kész Bajza József tagtárs fordítá­sa szerint. — A társaságnak múlt évi nyomtatvá­nyai következendők. A Külföldi Regény­tárt V—XXlig folyó füzetekben folytatta s folytatja.Eszközlé Kisfalu­dy K. munkáinak negyedik kiadását, ezeket ifj. Kilián, amazokat Hartleben könyvárus által. A ,Nemzeti Könyvtár 4 második folyamát is megindította, melly­Hirdetmény* A pesti gyapjuraktárban e­­legendő mennyiségű szemercre találtatik. K­ieel­in­ Hnn­ Fridrich. I R D E T tóeág elnöki hivatalának az árverés előtti nap est­é­­jéig benyújtandók lesznek. 2—3. Hirdetmény: A nagymélt. magyar királyi udvari kincstár ren­delése következtében közhírré tétetik, hogy e folyó esztendő februárius 23-án Szigeten Mármaros várme­gyében , a szlatinai és király-völgyi sóbányákra meg­­kiván­tató gépely (kűppelittetett) nyilvános árverés út­ján ki fog adatni. A bérleni szándékozók tehát a főn érdeklekt helyen és időben, a k­ir.kari igazgatóság é­­pületében, a­hol is a bérleti föltételeket mindenkor tudhatni, a megkivántató bánatpénzzel ellátva, megje­lenni hivatalosak. Egyébiránt az írásbeli ajánlatok a megkivántató bánatpénzzel ellátva a mai mai ősi kamarás igazgat­ ó­ ból már három füzet, Kármán Józsefnek, a korán elhunyt jelesnek írásival, Fanny hagyományaival és Csokonai munkáinak egy részével, világ előtt van. Kiadá végre a társaság Eggenberger J. könyv­árus által Évlapjai IV. kötetét, s arra mint törté­netei s a keblebéli mozgalmak élő tanúság-levelé­re egész szerénységgel, de nemi önérzettel is bá­torkodik hivatkozni. — Költ Pesten , febr. 2. 1844. Erdélyi János titoknok. Gabonaár v­ál­t­ó g­a­r­a­s­o­kit au. l­un­aviz.állás. febr. 1­án. 8' N­­­0­5’ Tisztabu­za. Kétszeres* Rozs. Árpa Zab Kuk­orícza Pesten , feb­. 13. (pestm.) 105-125 72 — 70 125 - 72 48 — 50 44 —50 52 — 62 Pozsonyban .ján. 30 (pazaMl. ) 80 -94—-------511 — 60 52 — 44 36 —46 — 50 — Nagyszombat, „ 30. 80-88 — — _ 55 — 58 40 — 42 30 —32 — — — Mosonyban, feb­r. 1. ■ 80-108 52 —­­50 55 — 67 36 — 44 35 —38 38 — 60 Miskolc­, , jan. 31. 53-60 38 — 42 32 — 35 23 — 25 18 —20 2­5 — 26 Győrött, „ 13. 70 —86 — —. — 46 — 58 35 — 37 32 —31 43 — 46 Baján, „ 31. 42 —57 34 — 40 34 — 35 25 — 25 25 —25 --------30 Regzterezek. „ 22. 78—85 --- --- ---49 —54 44 — 5() 25 —30 47 — 00 Köles PollKkcsd­. Bécs, febr. l0én 1844. fr. pg. p. - - - - 111 5 pries stat. kötelez 4 petes stat. kötelez. _ - - -3 petes stat. kötelez. - - - -1834-ki stat köles. ----- 183­ 9-ki stat. köles. - - - - -2­1., petes bécsvárosi bankokat. - -Bankrészvény. -----­71.3 307 65 Vs » VI 6 » % «) 106 — Figyelmeztetés. Mést­­orczi báró Orczy György ur részéről a nyil­vánosság utján ezennel közhírül létetik: miként Róth Ignác­, kinek jelenlegi tartózkodási helye nem tuda­ti­k, hiteles értesítés szerint több rendbeli váltókat ő méltóságának a tisztelt báró urnák aláírása hamis u­­tánzásával ellátva kibocsátni , s azokra többektől ne­vezetes pénzbeli sommákat fortélylyal vakmerőn ki­csalni merészelt légyen, azon váltók tehát, mint álta­lánosan hamisítottak, mindenkinek avatkozása tekin­tetéből ezennel minden erő­s érvény nélkülieknek nyilváníttatnak; valamint azok is, mellyeket azon meg­rótt Róth Ignácz uradalmi igazgató­­. Magyar Imre úr aláírásának hasonló b­unis utánzása mellett akár­kinek is kiáltott, s azokra pénzeket vett volna fel, és Ő­­ pedig annyival is inkább, a mennyivel bizonyosabb, hogy sem tisztelt, báró ő méltósága, sem imént czím­­zett uradalmi igazgató ur, ama hamisító Róth Ignácz­­czal soha semmi különös pénz-kölcsönözési viszony­ban nem­ állottak. Költ Pesten, január 2-án 1844. pu­stai­­Velfi­eldi Sámuel, mint a tisztelt báró ur ő méltóságának rendszerinti ügyvéde.(I) I­­­­r­ti élmény. Szabad királyi Székesfejérvár városa részéről az 1843ik évi sept.­cén kebelében pusztított tűzvész ál­tal károsodottak fölsegéllésére 100,003 ezüst forint magánosoktól részletenként kölcsön fölvétetni határoz­­tatt­án,—pénzeiket ötös évi kamatra, s mindkét fe­lől előre bocsátandó félév­i fölmondás utáni visszafize­tés biztositása mellett, elhelyhezni kívánók ebbéli szán­dékukul a mondott város tanácsánál bejelenteni föl— szóllitatnak. Kell Székesfejérvárott, január l­án 1844 tartatott közülésből a jegyző hivatal álta­l. (1-3) zamosb fontolgatásnak lőnek tárgyai, a Vili. szá­mit . Az életből44 ajánlás különösen költői ere­­je, mig a másikat, a XYI-kat „F élt és 44 czím alatt feladatához hűsége, tárgyához mintegy tapa­dása , végre a tankölteményi forma határozottsá­ga, oda emelek, hogy ennek ítéltetnék a jutalom, a­­ III-dik számú pedig „az életből 44 dicséretre tartatott érdemesnek; Kisfaludy K. munkáiból egy emlék-példánynyal megtiszteltetni, s a közülésen fölolvastatni rendeltetett. — Felbontatván az ekép eldöntött sorsú pályamunkákra hivatkozó jeligés levélkék, kitűnt, hogy az aestheticai pályairat szerzője „Müller Qudd­red köz és váltó ügy­véd s törv. dra. Pesten.44—Föltöretvén a XVI szá­mú költemény jeligés levélkéje , abból e név va­­la olvasható : „Ney Ferencz.44 — A VIII számú pályairat szerzőjéül pedig e név tű­nt elő: „Tár­­kányi Béla , Egerben.44 — A többi jeligés levél­kék felbontatlanul elégettettek, a kéziratok a tár­saság levéltárába tétettek, kivévén a későn ér­­kezteket, mellyek szerzőik által a társaság titok­­nokától minden órán visszakaphatók. III. Jelentés újonnan kitűzendő jutalom kérdésekről S­z­é­p mű­t­ani kérdés: „Adas­sák elő, millyennek kellene a korszerű eposnak lennie ? A g­é­p­e­k (úgynevezett m­a­c­h­i­n­á­k) használhatók-e vagy milly módosítással? s ha épen nem, mi lehetne azok pótléka, hogy nagyszerű­ségét, mellyel a regényen fölül áll az epos kor­szerűsége mellett is föntarthassa?44 — Jutalma 15 darab arany. — S­z­é­p m­ű­i föladás. „Kívánta­tik a magyar történetekből vett valamelly szakasz vagy jelenet p­r­ó­z­a­i leírása, mellyben a té­nyek hitelessége mellett a művészi előadás­ra legyen fő figyelem.44 jutalma 15 darab arany.— Mind a két rendbeli pályamunkák beküldésének változhatlan határideje f. évi nov. 20-ka, mikor azokat névrejtő jeligés levélkék kíséretében a tár­saság titoknoka veszi át. — Költ Pesten febr. 2. 1844. Erdélyi János titoknok: »Jótékozsyság’. Alólirt saját s hívei részé­ről amígy vajai gróf Vay Ábrahám ur ő excjá­­nak azon ritka kegyességéért, miszerint a felső-va­dászi r. katholikus szentegyházbani védlői jogánál fogva , a nevezett egyházat legújabban mindenne­mű gyászmise drága öltözetekkel ellátni kegyeske­dett, ezennel őszinte hálaköszönetet szavazván, ezt egyszersmind a t. közönség tudomására jutatni leg­kedvesebb kötelességének ismeri. Felső-Vadászon 1944 i. évi febr. 2án. Szendrői Gőcze Imre msk. felső-vadászi lelkész. mesiszki színház. Szombaton, február 1 -én, bérletszünéssel, először: Farsangi iskola. Eredeti vigj. 4 szak. Vachot Imrétől. Szerkeszti Kovacsóczy Mihály. — Nyomatik T­r­attn­er­ Kár­oly­­ betűivel, uri-utcza 453. szám. I ♦Jelentés. II. Az 1848 ki jutalmakról. A társaság által kihirdetett ezen jutalomkérdésre : „Előre bo­­csátván, mik legyenek az úgynevezett uj franczia (komoly) dráma jellemző tulajdonai; mutattassék ki, milly viszonyban áll a drámai világirodalom egyéb kitünőbb irányaihoz; mik annak egy felöl köve­tésre, másfelől kerülésre intő oldalai, melly irány az, mellyet mind a belső becset, mint a színi ha­tást tekintve színköltőinknek követni kell.44 A ki­tűzött határnapig egyetlen pályamű érkezett. Nem lehetvén többé szó a felöl, valljon a jutalom ki­­adassék-e vagy nem, minthogy a társaság alap­szabályai azt mindenkor kiadatni rendelik, bírálók véleménye egyedül arról ten tudósítást, kinyomas­­sék-e vagy nem, a kézirat; miért azt kell e tekin­tetbe venniük : dramaturgiánk , mint jelenleg áll, fog-e nyerni általa, s fognak-e nyerni drámaköl­tőink ? Előszámlálván pontról pontra észrevételei­ket, a bírálók igyekeztek a pályairat fény- és árny­oldalait egyarányt kitüntetni, s bár örömmel vet­ték észre éleselmü megjegyzéseket, de találtak igen is aféle gyöngékre, mellyek az irót elárulják, hogy a szemlélődést mód nélkül szereti, s azonnal si­­kamlik pedig mihelyt a tapintat által biztosítható gya­korlat mezejére lép, melly hiány mellett az éles szem­lélődés csak egyoldalúság, minek az élet hasznát nem veheti; mind e mellett az ülés tanácsosának látván ha ez kinyomatik, mintha semmisem, a kézirat ki­­nyomatását elhatárzá ugyan, de olly föltétel alatt, hogy az szerzőjének kijavítás végett visszaadas­­sék, mi nem lévén több pály­ázó, senki másnak ellenére nem lehet, s még egyszer vétessék bírá­lat, s csak ekkor bocsáttassék sajtó alá. — Ezen költői föladatra: „kívántatik egy valamelly embe­ri szenvedélyt előállító s az életre nézve fontos igazságokkal átszőtt tanköltemény, mellyben a tárgy ne csak a külső (kötött) hanem a belső (költői) alak szépségivel is képzelemben és ke­délyhez szólólag adatik elő,44­19 pályamű érke­zett. A bírálók az idei versenyt általán véve ke­vés sikerűnek találák; mindazáltal egyező véle­ményük szerint a IV. VI. VII. X. számnak és igy mindössze négy látszott figyelemre érdemesnek , kettő pedig u. m. a Vili. és XVI. számú egymás­nak méltó versenytársai s épen ez által némi hu

Next