Nemzeti Ujság, 1844. július-december (39. évfolyam, 1-104. szám)
1844-10-30 / 70. szám
tem modalitás nec cautionem, nec solidarlam respecta contributlonis Obligationen! importét, séd accommodam duntaxat pro alleviamine calamitate pressorum contribuentium deservientem exaequationis normám constituat, nullám ponendi contra provocatos hoc puncto ordincs gravaminis causam adesse- — Ad 22um Benigne curaturam Suam Majestatem Sacratissimam, ut in occursuris casibus dispositio art. 5: 1805. observetur. — Ad 23um. In objecto puncto hoc attacto ea duntaxat, quae ad manutenendam Judiciorum authoritatem, procurandamque legitime latarum per legalia Fora Sententiarum effectum rcquirebantur, recte cx mente citati per Dominos Status et 00. art. 12: 179% disposita l'uisse. __^(j 25um. Necessitatem condendae legis hoc puncto propositae, baud subversari. — A d C las sem III. A. Reg norum videlicet Croatiae, Dalmatiae et Slavonia e generaliaetparticularia brav a in i n a ct Postulat a, ac signanter ad 2. 3. 4. 7um, et Cl. Vae p. 28um. Objecta haec benignis Resolutionibus Regiis ad Cl. III. sub A. p. /. 11. ct 17mum anni 18 10., editis superata esse. — Ad 9um. Ut ea, quae ordini adversa sunt, e vestigio suiFerantur, ad punctum 18. Cl. III. sub A. 1840. jam benigne disposito in quantum praeviae disposition! contraria nefors evenissent, eatenus medelam via dicasteriali sollicitandam esse.— Ad lOmum. Per benignam Resolutionem in merito coordinationis Capituli Modrusiensis ad punctum 11. Cl. III. sub A. 1840. editam , postulato huic satisfactum esse. __Ad 12mum et I4tum. Suam Majestatem Sacratissimam ad benignas Resolutiones Regias ad p. 13um Cl. Iae et p. 3. Cl. lllae sub B. item ad p. 17mum Cl. Iae et p. 6tum Cl. III. sub B. anni 1840. editas Semet referre. ■— Ad 1 5tum Suam Majestatem Sacratissimam conclusis, quae in cursu sunt perlractationibus, circa dotationem Capituli hujus congrua benigne disposituram. — Ad Classis IV. particularium q u i p p e liber a r u m Regiarumque Civitatum Gravam i n urn e t Postulato rum punctum 2dum. In ber nignis Resolutionibus Regiis ddo 24ae Augusti 1835. ad punctum 47um anni 182 7, — item ddo 30ae Április 1836. editis, indicata esse gravissima ilia rationum momenta, quibus obstantibus huic Dominorum Statuum et Ordinum Postulato deferri nequivit, quibus nunc etiam in pleno suo vigore persistentibus, altefatam Suam Majestatem ad easdem benignas Resolutiones Semet ullro etiam referre. — Ad 3um. Ex actis objectum hoc respicientibus erga recursus civitatis Kézsmarkiensis allissimo Suae Majestatis Sacratissimae obtutui iterato substratis, altefatam Suam Majestatem comperisse, illám antelatae civitatis expositionem acsi in quaestione vertens conventio perpetuam Census Regii resolutionem importárét, omni fundamento carere, quo disertis etiam articulorum 118: 1647. et 65: 1655. tenoribus confirmato — eidemque civitati reccntius ex aliissima gratia in respectu census Regii nolabili alioquin favore concesso, altefatam Suam Majestatem relate ad meritum praesentis Postulati ad benignam Resolutionem Regiam erga punctum 44tum anni 1825/t ddo 16ae Novembris 1830. editam Semet referre. Ad 7um objectum hoc a revisione Elaborati concernentis regnicolaris Deputationis pendere.— Ad llum Benigne annuere Suam Majestatem Sacratissimam, ut controversum inter nomloalas hoc puncto Jurisdictiones vertens negotium ad mentem art. 80: 1S07. pcrtractetur et decidatur. E Ciasse Va Gravaminibus utpote et Postulatis fiac vice reite rat is. Ad 2um. Benigne accedere Suam Majestatem Sacratissimam, ut in cohaerenlia benignae Resolutionis ddo 27ae Januarii 1840. ad Dominos Status et Ordines dimissae, ] projectum articuli efformetur, Eidemque substernatur. \ — Ad 8um. Similes aliarutn etiam Jurisdictionum praetensiones, quarum finalis liquidatio propter inadaequate pracstitas clarificatorias informationes potissimum adhaeret, — in conlinua pertractatione constitui; — et quemadmodum complures Regni Jurisdictiones, utpote quae praelensiones suas debite legitimarunf, notabiles sane summas ex altiss'mo aerario praevio titulo effective obtinuerunt, ita reliquarum etiam desiderio , mox atque requisitas praevio scopo clarificationes praescripta modalitate praestiterint, pro justo et aequo satisfactum iri. Ad 9um. Suam Majestatem Sacratissimam disertis articuli 14: 1792, tenoribus porro quoque inhaerere.— Ad lOum Suam Majestatem Sacratissimam ad aliissimam Su* am mentem, in benigna Resolutione Regia de 16aDecembris 1835. edita declaratam, Semet referre. Ad 12um. Benigna Resolutione Regia ad punctum Imum Cl. III. A. et Cl. V. p. 21: 1840. elargita, superatum haberi. — Ad 13um Suam Majestatem Sacratissimam benignae Resolutioni ad p. 12. Cl. IV. 1840. editae insistere. Ad 15um. Concessum medio Decreti aulici anno adhuc 1827. ad comitatum IMarmarosiensem dimissi, contribuentibus in causa sua omni prorsus defensa destitutis, justum et legalem deíensae íavorem, materiam Grr.vaminis eo minus importáré posse, quod re ad legalem suum tramitem in reliquo reduefa ipsum causae meritum deciso concernentis Judicis relictum fuerit. — Ad 16tum Suam Ma jestatem Sacratissimam benignae Resolution Regiae ad p. 45. Cl. I. 1836. ad Dominos Status et Ordines Regni dimissae ultro etiam inhaerere. — Ad Cl. . p. 19. et 30mum Objectis his, in quantum in systematicis operatis ex professo assumta et pertractata sunt , aut pertractari adaequale, ii.ei praevia illorum revisione , non possunt, prius , quam haec suscipiatur, ad novas Deputationes relegandis , alteratam Suam Majestatem obstante etiam legum, et (sua systematicae Deputationes illae per has inbutae sunt, auctoritate, annuere nequire. — Ad 23um. Eo, quod ad alterandum legalem in expediendis Decretis usum, nullum supperat argumentum, jam in benigna Resolutione Regia ddo 12ae Aprilis 1836. edita declarato, Suam Majestatem Sacratissimam huic Suae Resolutioni ultro etiam insistere. — Ad 26umcum XVI. oppida Scepusiensia peculiarem Districtum constituant, et potior usus in limitatione primae necessitatis articulorum pro iisdem militet; nullam nedendi per comitatum Gravaminis materiam adesse. — Ad 27.28. et 29um. Objecta haec benignis Resolutionibus Regiis ad Cl. II. p. 27. — item ad Cl. VIae p. 15. 23. et 25tum anni 1840. editis, superata haberi. In reliquo summerata Sua Majestas Caesareo Regia Apostolica Sisdem Dominis Statibus et Ordinibus Regni gratia Sua Caesareo Regia clementissime ac jugiter propensa manet. Per Sacram Caesaream et Regio Apostolicam Majestatem. Viennae die 16. mensis Octobris 1844. Michael Torkos m. p. CCLII. orsz. ülés a KKnál. A kér. ülést követte orsz. ülésben több szenet, fölirási s törvényjavaslat a hatalmas maradjon utján változatlanul mentek keresztül; úgymint: kik üzenet a balparti vasút, szenetek a részek visszakapcsolása, a t.czikkelyeknek a hatóságokhozi megküldése , úrbéri törvények módosítása, Ludoviceum, és az elemi s ipariskolák fölállítása tárgyában költ kir. rendeletek , melly utóbbira nézve a v............mi káptalan követe ekkép nyilatkozók. A kormánynak — úgymond — újabb rendeletén, akár a mestereket képző intézetre akár az elemi tanodára vonatkozólag én sem nyugszom meg, mert a tisztán katolikusoktól származott s kizárólag katolikus czélokra szánt studiorum fundust rendeli közös tanodák fölállítására s föntartására forditatni az 1548: 12. s 1790: 26. 12. §us világos értelme ellenére; mégis nem nyugszom meg kivált az utóbbin, mivel innét a vallás tanítása egészen ki van zárva, mit pedig a csak most fölhívtam 1548: 12. törvény szelleménél fogva tenni nem lehet bármi olly intézetnél, melly egészen katolikus alapítványokból hozatik létre. Legalább annak megemlítését kívántam volna hogy minden tanuló a maga illető helyén tegyen kellő vallási oktatást, de fájdalom a kormányi rendeletben még ez is mellőzve van. Minde mellett azonban a KK. s RR. üzenetéhez sem járulok azon okoknál fogva, mellyeket nem rég a pesti egyetemet tárgyazó fölirási javaslat irányában előadtam. Az ülés közben a KK. elegyesülésre áthivatván, ebben a hitelintézeti fölirás s.javaslat lepecsételtettek ő fölsége elibe juttatandók. O. M. Horvátország követének az oct. 19ki orsz. ülésben a fiumei vasút tárgyában mondott beszéde. (Vége.) Ezen bajnak elkerülésére tehát bátor vagyok a t. KK. és RRnek ajánlani , hogy azon pont gyanánt, mellyen túl semminéműt vasútvonalnak építése Triest felé meg nem fog engedtetni, Zágráb városa tűzessék ki, mi által azon czél is el fog érezni, hogy a zágrábi mellékvonal a lehetőségek sorából nem lesz kizárva, melly úgy a személyek vitelét, mint a termék és más kiviteli vagy beviteli czikkek öszpontosuló mennyiségét tekintve, nem csak a vállalkozókra nézve jutányosnak , de az egész vállalatnak fölvirágzását illetőleg bizonyosan fölötte szükségesnek fog mutatkozni. Azon ellenvetésre, hogy Zágráb a triesti vaspályához sokkal közelebb esik, mind azon vasút, melly Sziszektől Károlyvárig fog vezetni, és igy a triesztel összeköttetés könnyebülne, szabad legyen megjegyeznem, ha a t. KK. és RR. abban elegendő biztosságot találnak , hogy a vukovár-fiumei vonaltól általánosan a triesti vonallal minden vasúti összekapcsoltatás megtiltatik , nem látom által, mikép fogna ezen biztosság azáltal megkisebbittetni , ha Zágráb városát azon pontnak kitűzzük , mellyen túl vasútvonalt Triest felé vezetni tilos lenne; ugyanis ha a törvény szentsége elegendő garantiát ad e részben, akkor azt egy két mértfölddel nagyobb vagy kisebb távolság meg nem változtathatja, és így Zágrábnak a triesti vasútvonalhoz eső közelebbsége annál kevésbé szolgálhat aggodalmul, minél bizonyosabb, hogy onnan az említett vaspálya legalább 8 mértföldnyi távolságra fog esni, tehát a törvény valamelly kijátszásának veszélye egyátaljában főn nem foroghat. Mindezek után még valamit bátor vagyok a t. KK. és RRnek előterjeszteni, és ez abban áll, mikép előre látható, hogy ezen vasútvonalnak ügye jelen országgyűlésen végkép elhatároztatni, vagy legalább szerződésileg befejeztetni nem fog, — idején és helyén látom tehát még a KK. és RRket arra figyelmessé tenni, hogy egy útvonalra szemeiket fordítani méltóztassanak, melly eddigelé az idő-rövidség miatt mind a közfigyelmet mind a vállalkozókét kikerülte, de rövid idő múlva bizonyosan szőnyegen fog forogni, és az egy uj vonal, melly Sziszektől Eszék vagy Vukovár felé lenne vezetendő. Az eddigi tervek szerint ugyanis a Száva folyam partján kellene a vonalt Sziszektől Brodig lapátokon és mocsárokon keresztül és legnagyobb részben a határszélek kebelében, Törökországnak pedig közelében, megkésziteni, holott közelebb hozzánk és mintegy közöttünk van egy másik vonal, melly a Sziszek fölötti lurgviczaná, a Száváiól Lónyai és Bodnyai folyóvizek völgyein keresztül igen könnyen a Dráva fölyóig terjedne, onnan pedig a Dráva partján egészen Eszékig vagy Vukovárig legkényelmesebben volna kivihető. Szabad legyen itt ezen vonal mellett csak a főokokat fölhozni, mellyek ezekben öszpontosulnak. a) Minden kétségen kül fekszik, hogy idővel Pest és a tengermellék közt a vasúti közlekedést az ország szükségesnek fogja találni, és akkor a Drávától a Szávafolyamig most vezetendő vasútvonal annak mintegy kiegészítő részéül szolgáland, igy tehát ezen vonal a kettős czélnak megfelelne, — az alatt is pedig legnagyobb fontossággal bírna, mivel Zala, Veszprém, Somogy és Baranya Dráva közelében fekvő és nyers termékekkel bővelkedő megyéknek legrövidebb és legolcsóbb utat nyújtana a tenger felé, melly körülmény a törvényhozó testnek teljes méltánylását igényli. b) Ezen útvonalon elkerültetnek mind azon lapulok és mocsárok, mellyek a Száva mentében nagy költséggel készítendő töltéseket szükségesekké tennék ; elkerültetnének továbbá azon roppant hegyek, mellyek Pozsega- és Verőczemegyék közt elvonulnak, és mellyeken áttörni kellene, ha Eszéktől Pozsegamegyén keresztül Sziszek felé vasút lenne vezetendő. c) Az említett útvonal legnagyobb részben, sőt ha a szükség úgy kívánná, a Dráva folyamnak másik partjára átmenvén egész kiterjedésében polgári, azaz a megyék területén keresztül fogna vinni, holott a tervezett vasútnak csak nem egész vonalát a Száva mentében, határőri ezredek földén, és a török birodalom szomszédságában tehát elegendő bátorság hiányában építeni, sőt még a katonai hatóságok részéről is, mellyek hazai törvényeink szerint úgy sem kormányoztatak, netalán útba gördítendő legnagyobb akadályokkal kellene küzdeni. d) Mindezekhez járul, hogy a Száva folyamnak jelenleg is már a hajózásra alkalmas állása tökéletes szabályozásra sokkal nagyobb reményt nyújtván, mint a rohanó sebességű Dráva vize, mellynek azonban mindkét partja a természettől bőven megáldatott, hazánk ezen részére tehát nyilhatlanul szükséges közlekedési eszközök egyúttal megkészítetvén, habár valamivel hosszabb találna is lenni a leírt vonal, mégis tekintetbe véve a Vukovártól Bródig,a Szávától Dráváig indítványom szerint nyúlandóval az előbbi terv szerint készítendő parallelvonalt, a különbség e részben sem fogna nagy lenni, más részről pedig a felebbi okoknál fogva e mellett könnyebb kivihetés tekintetéből még talán a költségeket megkímélni, és az országnak több lefontosabb igényeit is kielégíteni lehetne, mellyek a vonalnak netalán egy kissé nagyobbulandó koszaságát bőven pótolhatnák. A fölhozott okoknál fogva tehát bátor vagyok a t. KK. és RR. figyelmébe a körülírt vonalt olly fölszólítással ajánlani, hogy ennek mérnöki előmunkálatok után szakértők meghallgatásával történendő bővebb megvizsgálását is azon országos választmánynak, melly a vukovár-fiumei vasút tárgyában további utasítást nyerend, kötelességül tenni, sőt azon esetre, ha vagy maga a választmány a most indítványozott vonal irányában szerződést kötni jónak látna, vagy pedig jövendőre valamelly vállalkozó társaság alakulna, melly ezen munkát véghez vinni magát eltökélné, a kisajátítási törvény alkalmaztatását ugyanezen vonalra nézve is már előre kijelenteni, ezáltal pedig az egész hazára nézve a legczélirányosabb és véleményem szerint legsikeresebb módon elősegíteni méltóztassanak. 293 Vidéki levelezés, Esyrea'l'OEsajtó. Folyó hó élén m. főispáni helyettesünk elnöklete alatt tartatott népes közgyűlésünket egy szónok gyászbeszéddel kezdé meg. t. Huszár Imre táblabiró fölött, ki f. hóján jobb életre szenderült, és idén számos tisztelői jelenlétében eltemettetett. Szomorúan emelkedik föl a szónok, mélyen érezve az elhunytban a veszteség súlyát, és az élet urának amaz örök mindig változhatlan rendeletét, melly szerint el vagyon végezve, hogy egyszer minden embernek meg kell hallni; keserűen lassudad hangon — a halál csöndben szívig hatón — rebegé el, mikép sem a leghőbb szeretet epedező buzgalma; sem a gyöngédség nyájas- édes könyörgései; sem a legszentebb viszonyok bánat-könyei; sem a boldog megelégedés égő vágyai nem mentheték meg a haláltól megyénk ama jeles tagját, kinek tanácsteremünkben megürült székére búsan tekintünk. Elérzékenyülve mondá el, milly kegyes földes ur, lelkismeretes biró, tántoríthatlan buzgalmu hazafi volt az elhunyt, kiről jobbágyai inkább értették, hogy atyjok, mint uruk, ki a ns megyének mint követ két országgyűlésen, mint