Nemzeti Ujság, 1844. július-december (39. évfolyam, 1-104. szám)

1844-11-26 / 85. szám

200 ember veszett el. A Lerida tartomány Spanyolor­szágban ostromállapotba tétetett. A tanácsban az alkot­mányreform fölötti tanácskozások megkezdettek. Micz­­kievicz Ádám a szláv litteratura tanára a College de Francéban Párisban, kinek előadásai az azokban nyil­vánított vallásos túlzás miatt összekötve Tocianszki pán­szláv misticismusával olly nagy figyelmet gerjesztettek , ezen iskolai évben folyamot nem tartand. Villé main oktatási ministeriell nyert engedelmet. — Parisban nov. 15én estve borzasztó gyilkosság vitetett végbe. Dau­­brée könyvárus fényesen kivilágított boltja a Vivien­ne utczában volt; 10 óra felé észreveszi, hogy egy nő a kirakott könyvek közöl egyet elvesz; ő azonnal utá­na megy, föltartóztatja s a könyvet még kezében talál­ta; ez egy 10 garasos zsebkönyv vola; Daubrée a tol­­­vajnőt a rendőrbiztoshoz vezeti, ő­t följelentendő; midőn a lépcsőkön fölmenének, a nő egy kést húz ki s avval Daubréenek testén olly sebet ejtett, hogy az azonnal összerogyott s többé föl sem kelt. A gyilkosnő elfutott, de a legközelebbi utczában elfogatott és a rendőrbiztos­hoz vitetett, ki azonnal befogató. A nő fiatal­ karján egy gyermek vola. A szerencsétlen könyvárus holtteste 12 órakor vitetett szállására; ez szívszaggató jelenet vola. — Bugeaud marschallnak „az algerieai békeszerző­nek44 közelgő visszatértére pompás ünnepélyek készít­tetnek. Egyike ezeknek Marseilleben fog megtörténni, hol nov.­ljére váratik. A mint beszélik diadala dicsői­­tésére bizonyos számú arab foglyokat hozand magával. Legalább a kormány Cetteben St.Louis és St.Pierre erős­ségeket sietve készítteti azoknak elfogadására. — Hen­­rion b.tól egy nagyszerű ábrákkal ékesített munka a ka­­tholikus küldöttekről fog megjelenni (histoire generale des missions catholiques depuis le 13 èm­e siècle jusqu­e nos jours) füzetekben az egész két kötetet teend. A czél tanuságos s egyszersmind hasznos. — Berlinben panaszkodnak a szemetes utczák fölött, mi a város egy­néhány részét egészen járhatlanná teszi. Tout com­­me chez nous, talán még is nem olly fölötte rész. A hatóságnak ■— igy hangzik egy segélyt hozó javaslat — az utczák tisztán tartását vállalkozókra vagy egy társulatra kellene bizni, melly évenkint fizetendő bizo­nyos öszvegért az utczák tisztán tartására köteleztetnék. Bécsben az utczák takarítása nagyon rendesen város­­negyedenkint elosztott társulatok által kezeltetik, és pe­dig jókor reggel vitetik véghez hogy a városi életre ár­talmas hatású ne legyen. Ez máshol is utánzásra méltó! — A vadászat gazdagságáról Csehországban hogy né­mi fogalmunk legyen, szolgáljon alkalmul azon egy va­dászat, melly István és Károly Ferdinand főher­­czegek jelenlétében vot. 20­26 ig Schwarzenberg hg polsterbergi uradalmában tartatott. Húsz vadász és 2000 vadhajtó volt munkás, 5081 nyúl, 2493 fogoly, 316 fáczán , 178 tengeri nyúl, és 8 darab más vad ej­­tetett el. — Romagnai levelek szerint egy czimboraság fedeztetett föl, melly czélul tüze, a San Leoban lévő statusfoglyok elszökését elősegíteni. — Barret a „Du­blin Pilot“ szerkesztője, Long kocsigyárnok által egy czikk miatt, mellyben a lordkormányzó látogatása Long gyárában vala leírva, törvényesen megidéztetett. Long azon czikket gúny- és rágalomteljesnek nyilvánitá s 2000 ft sterling kárpótlást kíván. Az ügy külön törvény­széken a dublini Common Pleas ítélőszék előtt fog tárgyaltatni. — Midőn múlt héten egy spanyol hajó nagy szélvészben a marseillei kikötőbe érkezek, a gőzkatlan el­pattant, négy személy rettentően megsértetett, kettő kö­zölök azonnal meghalt, kettő pedig kórházba viteték , életükhöz semmi remény. — A düsseldorfi elberfeldi vas­pályán October hónapban 28,229 utas és 76,731 ma­ IULÍ&FOE.IÍI HUMPIJÚ. Aldunai tartományok. Bécsből jött tudó­sítások következtében az Oroszország és Ausztria közt létesítendő kereskedési és hajózási szerződés fölötti al­kudozások ismét buzgalommal folynak. A kereske­dési osztály a legjótékonyabb következésekkel kecseg­teti magát. Utósó években három ezen osztályzatba tar­tozó szerződések köttettek Oroszországgal, tudtunkkal azonban azoknak egyike sem vizetett véghez, t.i. a dunatorkolati, Brody-odessai közlekedési s a galicziai folyamok fölötti szerződések. Spanyolország, Paris, nov. 14. Gonza­lez Brabo spanyol követ a portugalliai udvarnál Mad­ridba megérkezett, helyét a tanácsban mint jaenai követ elfoglalandó. Ő ott csak mint helyettes választatott meg, és ez­úttal a tanácsból egészen kizáratott volna, ha a mi­nisterek Marques Donadio jaenai követet tanács­nokká nem nevezik s ekép Gonzalez Brabo helyét meg nem tartják.­­ A Prim elleni perben tett új utasí­tás meglehetősen halad előre, azonban hiteles levelek­ből merített tudomás szerint ellene semmi elegendő bi­zonyság nem létezik. A bírák egyike Concha tábor­nok, ideiglenesen a bask tartományok kormányzójává neveztetett, a vádló Albericinek pedig jövedelmes állo­más igértetett a gyarmatokban.. Hogy az igazság-ki­szolgáltatás Spanyolországban jelenleg nem legjobb lá­bon áll, azon körülmény is bizonyítja, miszerint Cal­ve y Mateo hajdani követ,­ék­es férfiú, az „Eco del Comercio“ tulajdonosa s szerkesztője állítólagosan Narvaez élete ellen tudtával történt merény miatt már egy év óta fogságban ül, a­nélkül hogy mindeddig ítéletet nyer­hetett volna. Le­ej­as Prado hasonlóan már több idő óta vétkesnek találtatott, de betegeskedése miatt kezes­ség mellett Barneraban szabadon bocsáttatott, csak szö­kés által Portugalliába, menekült meg az új elfogatás­tól. A számos státusfoglyok családaik számára az „Eco Espectador és Clamor Publico“ segélynyújtás végett a­­láírási íveket nyitottak meg. Különösen számosak az el­­fogottak a városban és Albacete tartományban. Luj­an ezredest egykori követet, és Espartero kormányzása alatt Izabella királynő huzamos­ ideig volt tanítóját, egy mér­sékelt férfiút, hasonlóan száműztek Madridból. Nem min­den aggodalom nélkül valónak a San­ Roque táborban lévő seregek fölkelésük miatt, mi hamar Sevillába ter­jedhetett volna, hol a nélkül is gyanús jelenségek mu­tatkoznak. Egy hajdani apácza­ zárdában kiütött tüzet a moderadok készakarva élesztettnek véltek. Az őrsere­gek éjjel nappal az utczákon keresztül vonulnak, min­den rendetlenségi kísérletet azonnal elnyomandók. Francziaország, Pár­is, nov. 13. A „Re­veu de Paris“ szerint három társulat állott össze a 200 millió kölcsönben részt veendő, t. i. Rottschild, Laffitte Károly és Blount, meg Baring összebe­széltek; a Rottschild ház van a javaslatok tételével megbízva. Ez által minden csődnek eleje vétetett és a föltételek az európai bankházak tetszései szerint fog­nak megtörténni. — Bresson gróf az innen küldött utasításokkal nagyon elégedetlen, mivel azok nagyon ritkán következetesek; ma megmásolják, mit tegnap szi­gorúan ajánlanak. Tökéletesen valósul, miszerint Iza­bella királynő s fönséges anyja közt rész hangulat uraló. E kölcsönös baj oka nem annyira Krisztina újabb ös­szekelésén, mint pénzügyi viszonyokon alapszik. Izabel­la udvara rég­óta nagyon korlátolt pénz szűke miatt, azért is Ferdinand özvegyétől segedelmet várának, mi azonban megtagadtatok. — Guizot mindenkép igyek­szik ,­a dotatio kérdését“ a kamra elébe terjeszteni. E végre minden kerületekben a közvélemény kipuhatolása végett intézkedést tön és több nagy befolyású s legügyesb kerületi igazgatókat rendelt ide. A kamra jelen szerke­zeténél fogva a minister a franczia néphez ez ügyben történendő fölszólitásra mintegy 18 — 20 szavazattöbb­séget reményi, sőt még Thiers párthívei közöl is Ne­mours herczeg iránti személyes érdekből némellyek korlátolt dotatiora szavazandnak.— Az Afrikából ér­kezett legujabb tudósítások kedvezők. — A „Consti­­tutionnel“ Francziaország és Portugallia közt létesiten­­dős franczia tengerészeti járművek által történendő gőz­hajózási szerződés aláírását jelenti. A Nantesnél Saint- Nazaireből minden hónapban egy gőzös induland el Lis­­sabona, Madeira, Fayal, San­ Yago, Zöld fok, Gnea, Rio de Janeiro, Montevideo és Buenos-Ayres partjait érintendő. Páris, nov. 13. Midőn a dalmatiai marquis nem­régiben Soultbergről Párison keresztül utazik, Gui­zot és Cunin-Gridaine miniszerekkel több titkos tanácskozást tarta, a francziaország és német vám­­egylet közti kereskedési közeledés talpkövének esz­közlésére. Mihelyt Berlinbe érkezett a marquis, azon­nal siető az ebbeli egyezkedéseket megkezdeni. A­mint hallatszik, nyilatkozatai nagyon hidegen fogadtattak. Kormányunk még mindig régi nádparipáján lovagol, azt hívén, hogy a vámegyletnek érdekében fekszik a németországi vágómarhára eső behozatali vám keves­­bítését eszközölni. A cabinet ezen kereskedelmi en­gedményezés fontosságát a kamrákon a keresztülvihetés nehézségénél fogva ítéli. Mindenki emlékezhetik, hogy egy pár év előtt Bugeaud (az ország legdúsabb mar­hatenyésztője) a szószékről ekkér nyilatkozott: Je pré­­fére laisser entrer en France cent mille bayonettes rus­­ses, plutot qu'un seul boeufallemand *). Máskép vé­lekednek Berlinben , hol a kérdéses beviteli vám alább­­szállítása fog határoztatni. (A nélkül is a vágómarha ára Németországban elég magas!) Nagyobb figyelmet támaszt azon ajánlat, miszerint az eddigi tilalom né­met üveg- és kristály­áruk bevitelére mérsékleti vám mellett megszünendik. Hasonlóan ajánlkozik Francziaor­szág a német vászonáruk és egyéb gyártmányok vám­ját mérsékleni. A főnehézség Francziaország viszon­­követeléseiben fekszik, mi a rajnatáji bortermesztés­­re, úgy az ottani selyem- és gyapotgyártmányokra ár­talmas leend­e. Páris, nov. 15. A „Presse“ szerint határozatta jön, hogy a polytechnikai intézet 17 növendéke, fe­gyelem elleni maguk viselete miatt, az intézetben újra fölvételtől eltiltottak. Az uj folyam nov. 20án kezdő­dik.— Most már bizonyos, miszerint Es­p­ar­te­r a nov. 9én (Regents parki szállásán) még Londonban volt, és átalában Angliát el nem hagyó. Bulwer állítóla­gos nyilatkozata csak mystificatio volt, vagy­is inkább hazugság. — A met 11­er tábornok és segéde Marne- Chalonbai útjokban megszöktek. HGfiSrHitiiitia, London, nov. 12. Három év óta a cath. vallásra áttért oxfordi tagok e következők: *­ Előbb engedek behozatni Francziaországba százezer orosz szuronyt, mint csak egyetlen egy német ökröt valljon kereszt vetésnél a három első ujjat vagy csupán a mutató­s középujjat kell-é fölemelni, valljon a keresztet balról jobbra vagy visszásan kell-é vetni, valljon szent szertartásoknál a menetet a nap valódi vagy látszatos menete szerint kell-é tartani, az alb­eluját a zsoltárok végén kétszer-é vagy háromszor énekelni , az egyházban arczczal kelet vagy nyugat felé-é állani , stb. , és senki többé, miként Márton szerzetes, illyetén eretneksé­gekért meg nem égettetik; ez csupán azért történik, mi­vel mind­ezen pontok iránt átalános nézetet állapítottak meg , vagy valamelly egyes kérdéses pont pártszakadá­sokra adott okot, mint a ros kölni koké és stri­­g­o­l­n­i k­o­k­é. A már egyszer meghat­árzott­ak és megállapítottak iránt fönálló tisztelet fentar­tásához tartozik azon határ­­zat is , miszerint a papoktól kidolgozott szabad be­szédek az egyházakban nem töretnek, mivel Isten igéinek magyarázata által szőrszálhasogatások és ellen­mondások eredhetnek. Nem egyedül azon velük született hajlam és szükségérzet hiánya által, miszerint vallási s szertartási ügyekben saját emberi elmélkedésüket nem használtak , hanem f­ö­l­s­ő­b­b p­a­r­a­n­c­s következtében is gondoskodtatott arról, hogy az egyház hagyományos régi épületén mi se háborgattassék. A nép megszokta, a pa­pot hivatalos cselekvéseiben soha önálló, öncselekvő emberi lényül nem, hanem mindenkor fölsőbb de nem az isteni hatalom szolgájául tekinteni. Nem a személy, hanem a hivatal és öltöny tisztelte­l­k­­elüt a pópában. fia díszruháját letéve a pap, a nép­nek mint ember áll ellenében, s e viszonyban fekszik alapja a papság, különösen a pópák, nagyon közönséges becsfiltelenségének. Mint ember sem erkölcsi, sem értel­mi tekintetben nem messze áll a pópa a parasztnak íté­lete fölött. A pópa tetteit a paraszt magáéi szerint méri, s az olvasást és írást, ha­bár már nem mindig boszor­kányságul, de mégis olly mesterségül tekinti, mellyet ma­gasabb tehetség nélkül megtanulhatni. S értelmi tekintet­ben e két ügyességben feküsznek a leglényegesebb különb­ségek a paraszt és pópa közt. Ita bár a papság mostani nemzedékéhez kevés köve­telés létetik is, mégis mindazáltal nem egyedül a jelen­kor bűne, ha általában a mostani pópákat tudatlan, m­i­n­d­e­n vétekre h­aj­l­ó embereknek t­artják. A papság iránti követelések elejétől fogva olly csekélyek voltak, hogy e köv­etelések szerint nem lehete őket­ a mű­veitek közé számítani, így régi szokás Oroszhonban, hogy az idegen, ki lehető leggyorsabban akarja az orosz nyelvet megtanulni, pápánál fogad szállást, mert akkor biztos benne , hogy csak orosz szót hall. Ha továbbá a papok, cselekvőtlen életmódjuk mellett, a szellemi fog­lalkozás lehetlensége által mindennemű érzéki kicsapon­gásokra és erénytelenségekre vetemü­lnek, ez a viszonyok természetében fekszik. Számos egyházfőnökök jámbor buzgalma minden kor­ban súlyos bűnül rótta meg a papság tudatlanságát és bűn­­avatottságát. De vagy lehet­len, v­agy tán nem is czéloz­­tatott gyökerestül, egyiket úgy mint a másikat kiirtani. A v­ladimiri egyházi zsinatban 1274 ben 11. Cyrill metropol­it­a alatt a követelések egy pópához nagyon ha­tárzott­an és szerényen s nem kielégítő okok nélkül kö­vetkezőleg tétettek. „Ha a püspökök pópát akarnak szen­telni, először azok életét gyermekségüktől fogva vizsgál­ják meg; a felszentelésben csak az részesüljön, ki mér­tékletesen s ártatlanul élt és szüzet ven feleségül, ama gya­lázatos bűnöknek (ezek itt előszámláltatnak) nem rabja, hamis tanúbizonyságot nem vallott, szándékos gyilkossá­got el nem követett, az igazságot el nem árulta, a rab­szolgákat éhséggel és veréssel nem kinozta s boszorkány­ságot nem űzött, nem részeges, nem játékos és csalárd, nem esküszik és káromkodik, s ki végre az irásban és olvasásban eléggé jártas.“ Már I. János metropolita a tizenegyedik század vége felé, szükségesnek tartja, a pa­llóknak és szerzeteseknek a józanságot ajánlani, s a tán­­czokat lakodalmak és lakomák alkalmával a zárdákban asszonyok társaságában eltiltani. Photias metropolita, a ladik század elején, okot talál a papoknak minden ke­reskedést s az apáczákkali együttélést eltiltani. The­odor metropolita (1461—1465) apánságot a legnagyobb erkölcs­telenségben találta: csavargók és tudatlanok tolakodtak lelkészi hivatalra, hogy gondtalan életet találjanak, ezek minden vétkekben fetrengettek, gúnyra, megvetésre adtak alkalmat, erkölcstelenség és tudatlanság által szentségte­­lenitek állásukat és méltóságukat, s közbotrányul és utá­latul szolgáltak. Midőn e bajon segitni kezdett, s azon pápákat, kik ágyasokat tartottak, létéve hivatalukból, pap hiánya miatt az egyházak üresen álltak, úgy hogy a nép zúgolódni s a metropolita szigorúságát kárhoztatni kezdé. A moszkvui egyházi zsinatig 1503 ban a törvényellenes papi­ ágyaskodások úgy elterjedtek, hogy ez után egy saját állás, az úgynevezett fél papnőké, keletkezett. A szer­zeteseknek apáczákkali együttélése ellen megújított tila­lom is a rokkant zárdái fegyelemre mutat, mit épen nem lehet, olly hamar kiirtani, mint ezt a későbbi gyakran ismételt tilalmak, p. o. Ma­kár érsektől, tanúsítják. (Folyt. köv.) ,Hívvellek. Irta K­u­t­n­y L­aj­os. Ötödik kötet. Buda­pest, F. mich Gusztáv költségén, ,1844. Trat­t­ne­r­ Károlyi betűivel. 12 drót, 228 lap. Ara 1 sor. 20 kr pp. zsa áruk szállíttattak. Az összes bevétel 15,037 tal­lér, 6 garas s 5 fillérre ment.­­

Next