Nemzeti Ujság, 1844. július-december (39. évfolyam, 1-104. szám)

1844-07-24 / 14. szám

TARTAIMO ifj. Hazai napló. Kinevezések. Korunk ügyei. (Az alsó táblai elnökség.) Vid. lev. Krasznából (közgy. a magyarországi t. kir. ítélőtábla ítélete , választmányok kinevezése.) Külföldi napló. Ausztria. Portugallia. Spanyol-, Franczia-, Angol-, Lengyel-, Török-, Görögország. Bel- és külföldi telegraph. l­apvizsga. Budapesti Híradó. Pesti Hírlap. Társ. és intéz. Élet, irodalom és művészet. Magyar színi ügy és dráma-irodalom. (Folyt.) Könyvismertetés. „Képes számkönyv.“ Fekete Jánostól. Ikervárosi hírnök. Hirdető. HAZAI BIRPLÓ. Kinevezés. (Hazai.) O cs. ap. k. Felsége f. é. jul. 2káról kelt határzata szerint Balassa Gábor kőszegi megyés püspökké lett legkegyesebb kinevezése által a veszprémi káptalannál megürült éneklő kanonokságra S­z­a­­lay Imre Belae fontis­ apátot és eddigi éneklőt; — az éneklőségre asz­kain­er Antalt, hánti sz. Mihály fő­angyali prépostot és székesegyházi fődékánt; — a hánti sz. Mihály főangyali prépostságra és székesegyházi fődékán­­ságra Ruszék József monostori sz. Máriái apá­tot és zaladi fődékánt;—­a zaladi fődékánságra nemes­kéri Kéry János lucentiai sz. Máriái apátot és sümegi fődékánt; — a sümegi fődékánságra Bezerédy Miklós sz. Mária-hegyi apátot és a pápai kerület fődékánját; — a pápai fődékánságra Tömör Jánost segi­sdi fődékánt, s végre a segi­sdi fődékánságra Szűcs István eddigi mester kanonokot és veszprémi lelkészt m­ozditá elő lép­­csőnkinti haladásban kegyelmesen. stornn­k figyel. (Az alsó táblai elnökségi Jelen 6.gyűlés alatt nem egyszer volt már megtáma­dásoknak kitéve az alsó táblai elnökség; nem egyszer hangzott most, és máskor számos ajkakról azon óhaj­tás, hogy a KK. és RR. táblájának valahára önválasztotta elnöke legyen ; és mi tagadás benne, sokan , igen so­kan ezt olly panaceanak hiszik, melly majdan mind azon rosszat orvosolandja, mellyet nem látni, nem érez­ni lehetetlen, mellynek oka mégis nem ott fekszik, hol fektünni mondatik. —■ Mi ezen törekvésen — va­lamint sok másokon — épen nem csodálkozhatunk, mert azt természetes következményének hisszük azon — hogy úgy nevezzük — emancipationális iránynak, melly mindenütt, és minden irányban mutatkozik, s mellynek kitűzött czélja, megszüntetése minden tekin­tetnek , minden fölsőbb befolyásnak, s ezen megszün­tetés után a szabadelmüség absolut uralkodásának meg­alapítása.­­ Ez előtt csak a protestantismusnak volt kizárólag azon elve: nem ismerni auctoritást vallási kérdésekben , most azonban, midőn az emberiségnek egy része minden korlátokat, minden választó falakat lerontani igyekszik, természetes, hogy legelébb is harczra száll azon auctoritással, mellynek megtáma­dása bizonyos tendentiájú párt előtt nagyon is népszerű, védelmezése tehát épen olly arányban népszerűtlen ; és minthogy az emberi elme okoskodásaiban határt nem is­mer , minthogy nincs olly rész ügy, mellyet védel­mezni, támogatni nem lehetne ; ne csodálkozzunk , ha az alsótáblai elnökségnek, úgy, mint az jelenben gya­­koroltatik — megtámadói — támadásukat a lehető leg­­plausibilisebb okokkal, és okozatokkal iparkodnak vé­delmezni , mellyek közöl kitünőbbek ezek , hogy a kép­viselők táblájának heterogén elemekből állania nem kell, nem szabad; — azokból állana pedig, ha el­nöke kormány kinevezéseitől függne akkor, midőn a tanácskozó képviselők mindannyian, — többet — kevesebbet a nép választottjai; — még is; — hogy nincs constitutionals ország, mellynek legalább alsó táblája önválasztotta elnökkel ne birna, — sőt a sza­bad tanácskozás érdekében azzal bírnia is kell; továb­bá, hogy anomál állás, midőn a kormány a törvényho­zási hatalom nagy részét úgyis gyakorolja, hogy ak­kor még a kezdemény­­jogokkal bíró táblánál is sze­rezhessen magának orgánja, — az elnökség, — által túlnyomó befolyást, és még több illy okokodások. Mi mindezekre elmondhatnék ugyan, miképen az el­nökség , törvényeink és törvényes szokásaink által rend­szeresítetett úgy, mint jelenben van; állíthatnék, hogy hazánk constitutioja századokig fönállott illy formában, sőt kifejlődésére illy elnökség alatt vezettetett , s el­mondhatnánk még sokat; de könnyen megtörténhetvén, hogy törvényre való hivatkozásunk „avas obscuritás­­nak. — abból, s a históriából merített okoskodásaink megrögzöttségből eredetieknek bélyegeztethetnének, föl­hagyunk mindezekkel, s mennyire csekély tehetségünk engedi, a tapasztalás terére szólva igen röviden ipar­­kodandunk kimutatni , miképen az alsó táblai el­nökségnek jelen időben, és körülmények közötti változtatása, és egy önválasztotta elnökség meg­állapítása, az alsó tábla tanácskozásában rendet épen nem , sőt a legnagyobb rendetlenséget okozhatná, és épen azon rosszakat idézné elő, mellyeket a dolognak mostani állásában sokan keresnek. Mi az elnökséget tanácskozásoknál azért hisszük fölállítottnak , — hogy a netalán szétágazó véleménye­ket , — mennyire lehet — öszpontosítván , a tanács­kozást oda iparkodjék irányozni, hová a többség meg­állapodása irányozni akarja; mégis, hogy a tanácsko­zásban rendet, szükséges csendet, és azt eszközölje, hogy valamint mindenki, kinek joga van a szóláshoz , véleményét háborgatás nélkül szabadon kimondhassa , h­ogy azok, kik a tanácskozási teremben csupán mint hallgatók jelennek meg, e szerepüket soha ne feled­jék, és soha ne feledhessék. Illy értelembeni el­nökségben kívánjuk mi azt, hogy hivatalában füg­getlen legyen minden tekintetben, és így ne csak fölülről hanem alulról is , s továbbá hogy elég tekintéllyel bírjon, s olly hatalomnak legyen kifolyása, melly talán csorbittatni szándéklott tekintélyét vissza­szerezni , visszaadni birja. Ezen átalános megkivánta­­tóságokat alkalmazva egy jelen körülmények közt ön­választás adta elnökségre, —■ ha csak elfogultak nem vagyunk , őszintén meg kell vallanunk, hogy illy el­újonnan szerzett eredeti műveket ezekhez számoljuk, kerek számmal legalább 1000 színművet vehetünk, hogy vannak nyelvünkön. Ezek közt bizonyosan 1oknál több eredeti szer­zemény van, miszerint most Magyarhonban eredeti színmű­vek száma a fordítottakéhoz úgy állna mint­­ a lőhet. Fontos és a drámai irodalomra nézve eredm­énydús korszak volt az ujonan épitett nemzeti színház megnyitá­sa Pesten. E megnyitás sz. István napján az az auguszt 20dikán történt 1837. (Magáról e színházról későbben szó­­landok.) A részvénytársaság, melly a magyar színház föltartására alakult, tekintettel volt a költőkre is, s ki­mondd azon igen okszerű elvet, miszerint az eredeti mű­vek szerzői, bizonyos korlátok közt, az előadandó da­rabok jövedelméből meghatárzott részt húzzanak, s ez idő­vel annál üdvösebb lesz , ha e jövedelmezés mostan fön­­álló korlátozása eltöröltetik, s minden már fönálló vagy ezentúl állítandó színházak hasonló kötelességnek vetik alá magukat a drámai költők iránt. A visszahatás színpad, közönség és író közt már most mutatkozik. Több magyar írók foglalatoskodnak a szín­pad számára, s ezek közt olly nevek, mellyek a magyar költői világban tisztelettel említtetnek. A magyar acade­mia átvizsgálja a drámai műveket nyelv tekintetében, ki­nyomtatja az erre alkalmasnak látszókat, s az írókat ju­talmazza. A drámairók közt leginkább Szigligeti em­lítendő. Tőle már több szomorujáték jelent meg , mellyek tehetséget és színismeretet tanúsítnak; újabb időben azon­ban színműveket irt, mellyben főleg a magyar népélet mesterileg rajzolt alakj­a ,szökött katona i­s ,két pisztolya e részben kitünőleg jelesek. Illy líton jöhet létre egy valódi magyar drámai irodalom. Magyar színész társaságok. A legrégibb magyar kom­oédiákat, mellyekről említést nökség hivatásának megfelelni képes nem leendne; mert ha más országok példájára azt határoznék, hogy elnökünk a tábla köréből, és igy megyei, városi, vagy más képviselők közöl választassék, meglehet, hogy ollyanra esnek a választás, ki egyéniségénél fogva, mind elegendő tudománnyal, mind elegendő energiával is bírná magas állását illően betölteni; azt azonban el­kerülni alig foghatjuk, hogy azon választandó akár egyik , akár másik pártnak embere , ne legyen, és ha kivált felőle föltesszük, hogy meggyőződésében állha­tatos, ingadozást ültetendünk az elnök székbe, kinek természetes kötelessége minden módon, — tesztel lélek­kel, — úgy is mint követnek, azon elveknek szerezni túlnyomó többséget, s igy a tanácskozást oda irányoz­ni, melly elvek, s hova meggyőződése hrángoztatni kí­vánja; azt elmondani tehát teljességgel nem lehet, hogy illy elnök részrehajlatlan volna.­­ Igaz ugyan, hogy ezen okoskodás ellenére valaki azt állíthatná, miképen a mostani elnökség sem független , a­mennyiben kor­mányi kinevezéstől függ, s annak érdekét előmozdíta­­ni köteles ; de ezen ellenvetés akkor nyomhatna csak valamit, ha az alsó táblánál kormánypárt is léteznék, mellynek segedelmével sikerülhetne az elnökségnek a határozatokat talán erőszakolni; de midőn ő maga áll, s ellenében az egész tábla öszvege, kétségtelen, hogy azon nagyon kikiáltott befolyás csupán illuszrius. Még­is mondathatik, hogy sokkal önállóbb egyénre esend­­hezik a választás mintsem felőle azt föltenni lehetne, miképen ön nézeteinek győzelméért hivatásáról megfe­ledkezhetnék ; vagyis máskép, hogy a választandó füg­getlen leend, de megjegyzük , hogy míg követeink u­­tasításokkal ellátvák, míg a táblánál nem ön, hanem képviseltjeik meggyőződését köteles kivívni, addig felőlünk föltenni nem lehet , hogy azért , mert talán elnöknek választottak, utasításuk megszűnt reájuk néz­ve kötelező erővel bírni, s feledkezniük szabad a válasz­tásuk alkalmával talán letett eskü azon szavairól, mely­­lyekben ígérik , hogy a nekik adott utasításokat nem csak híven megtartják , hanem annak minden módon iparkodandnak is többséget szerezni; ha pedig ezen ígéretet teljesítendik, lehet e felőjük állítani, hogy rész­rehajlatlan, független, elnökséget képezhetnek? Meg­jegyezheti ugyan valaki, hogy az utasításoknak előbb utóbb meg kell szűnniök, s ezek megszűnvén, elenyé­­szendik nehézségünk is; de feleletünk egyszerű, hogy az utasításokat a nemzet többsége megszüntetni nem­ akarja, már ezen a­ gyűlés alatt is kijelenté : — azon­ban ha megszüntetendő akkor lehet csak szó , hogy a táblának kellő és illő elrendezése után szükséges e az ön választotta elnök? ez a dolognak logicai rende. Áttérünk legfőbb erősségünkre , mellynél fogva nem kívánjuk jelen körülmények közt az elnökség vál­toztatását, és ez­ a rend, és csend tekintete.— És itt keblünket egy nagy óhajtás szagadtja, azon óhajtás t. i. tevék, nem adattak elő tulajdon társaságok által. Az elő­adók összeállottak, mint most például a műkedvelők, s az előadás után ismét szétoszlottak. Legrégibb nyoma egy ma­gyar színész társaságnak a 17dik század végére esik. I. Leopold király t. i. 1692 ben egy kolozsvári erdélyi finak szabadalmat adott Erdélyben egy színésztársaság alakítá­sára, mellynek latin és magyar kom­oediákat költeni s elő­adni szabad volt. A szabadalom így hangzott: „Költeményeket és rithmusokat latin és magyar nyel­ven szerezni, elintézni és ugyanazon tragi-comicai játéko­kat vagy koinoediákat, föl­vonásokra s jelenésekre osztva dialogokban, Erdélyországunkban mindenütt, és vele össze­köttetésben levő részekben, városokban, mezővárosokban, várakban és falvakban, országgyűlések, vásárok és soka­­dalmak alkalmával, de becsületes és nem erkölcstelen tré­fákkal fölruházva, a vele (t. i. a szabadalom birtokosával) szövetkezett legényekkel előadni s eljátszani; azon feltét alatt mindazáltal: ,,1) hogy a helybeli hatóságnak, ha akarja, joga le­gyen, a mutatványokat, költeményeket, előre átnézni, vál­toztatni, jobbítani ;44 .,2) hogy az előadások jövedelméből legalább a leed rész, a mint t. i. az egyeség leend, a helybeli elöljáróságot, ha az szabad község, más­különben a földesurat illesse.44 A vállalkozó egyébiránt minden adót­ul ment volt, amig ingatlan birtokot szerzene magának.44 A IIdik században, az állandó színházak alapítása előtt, a előadások többnyire a jesuiták convictusaira s növendék­­papok lakhelyeire szorultak. Ez utóbbiakban az előadások többnyire a három utolsó farsangi napon történtek. A con­­victusokban a növendékek játszódtak a három utolsó far­sangi napokon, a főpróbatéteken vagy más ünnepélyes al­kalmakkor, gyakran színpad nélkül, néha az iskolában, lé- ÉLET, IR0DÄL0¥eS MŰVÉSZET. Magyar színi ügy és dráma-irodalom. (Folytatás.) Kisfaludy Károly szép, csak hogy nagyon is ter­jesztő tehetség volt. Több mint 20 drámai munkája van nyom­tatva, pedig 40 éves korában halt meg. Irt szomorú és vígjá­tékokat; az elsőbbek anyagát többnyire a magyar történe­tekből véve ; vígjátékai azonban sokkal jobbak a szomorúk­nál. A magyar jellem­ek rajzai jelesek, életből vettek. Kü­lönösen két vígjáték érdemli az említést, u. m. ,a pártütők­, mellynek tárgya Clauren egyik beszélyéből van szemel­ve; igen jeles egyszersmind, de véleményem szerint lefor­dítható másik szinte 3 fölvonásos vígjáték­ ,a kérők.­ A költő bátyja,Sándor szint azon időben irt drámákat,mel­­lyek a szerzőnek más nemben szerzett hírnevéért nagy föl­­tünőséget nyertek, előadásra azonban kevesbbé alkalm­asak. Nem sokára aztán, 1822 ben, kezdett Döbrentey G­ábor egy a magyar dramaturgiára nézve igen üű­vös vállalatba, t. i. idegen remekműveket fordított le e czím alatt: ,külföldi játékszín.4 így jelent meg ,a vétek sulya 4. ,Macbeth 4. ,a fösvény4, de a folytatás abban maradt. 1833ban íratott az fő m­agy. népszínmű, mellynek szer­zője Munkácsy J­án., czíme ,a garabonczás diák, s mai napig dicséret­esen fönáll a színpadon. A m. t. társaság tust­ei keletkezése után befolyást szerzett magának a magy. drá­mairodalomra, évenkint t. i. dijakat tüze ki a legjobb drámai művekre, úgy hogy fölváltva egyik esztendőben a legjobb szomorú , inasban a legjobb vígjáték nyerjen 100 aranyat. Az 1834ről szóló budai ,játékszíni almanach­ a szín­művek névsorát abecze szerint hozza föl. Ennek eredmé­nye következő: összes szám 889, ezek közt eredeti da­rabok 38, köztök 14 Kisfaludy Károlytul. Ha már most az e jegyzékből kifelejtett , az azóta fordított és Harminczlalenczedik Teljes számú példányokkal még szolgálhatunk. 14. sz. Tisztán irott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. Sz. Jakab hó 24én 1844. Előfizetési díj félévre postán és hely­ben borítékkal 6 forint, boríték nél­kül házhoz küldve 5 forint e. pénzben. Megjelenik hetenkint négyszer egy egy ív. NEMZETI ÚJSÁG Alapító BULTSÁY ISTVÁN táblabiró, kiadja Özvegye. Előfizethetni minden cs. kir. postahiva­talnál s helyben a szerkesztőségnél, a Zöldkert utcza 48. szám alatt földszint, TM a hivatalban.

Next