Nemzeti Ujság, 1844. július-december (39. évfolyam, 1-104. szám)

1844-07-24 / 14. szám

TARTAIMO ifj. Hazai napló. Kinevezések. Korunk ügyei. (Az alsó táblai elnökség.) Vid. lev. Krasznából (közgy. a magyarországi t. kir. ítélőtábla ítélete , választmányok kinevezése.) Külföldi napló. Ausztria. Portugallia. Spanyol-, Franczia-, Angol-, Lengyel-, Török-, Görögország. Bel- és külföldi telegraph. lapvizsga. Budapesti Híradó. Pesti Hírlap. Társ. és intéz. Élet, irodalom és művészet. Magyar színi ügy és dráma-irodalom. (Folyt.) Könyvismertetés. „Képes számkönyv.“ Fekete Jánostól. Ikervárosi hírnök. Hirdető. HAZAI BIRPLÓ. Kinevezés. (Hazai.) O cs. ap. k. Felsége f. é. jul. 2káról kelt határzata szerint Balassa Gábor kőszegi megyés püspökké lett legkegyesebb kinevezése által a veszprémi káptalannál megürült éneklő kanonokságra Szalay Imre Belae fontis apátot és eddigi éneklőt; — az éneklőségre aszkainer Antalt, hánti sz. Mihály főangyali prépostot és székesegyházi fődékánt; — a hánti sz. Mihály főangyali prépostságra és székesegyházi fődékánságra Ruszék József monostori sz. Máriái apátot és zaladi fődékánt;—a zaladi fődékánságra nemeskéri Kéry János lucentiai sz. Máriái apátot és sümegi fődékánt; — a sümegi fődékánságra Bezerédy Miklós sz. Mária-hegyi apátot és a pápai kerület fődékánját; — a pápai fődékánságra Tömör Jánost segisdi fődékánt, s végre a segisdi fődékánságra Szűcs István eddigi mester kanonokot és veszprémi lelkészt mozditá elő lépcsőnkinti haladásban kegyelmesen. stornnk figyel. (Az alsó táblai elnökségi Jelen 6.gyűlés alatt nem egyszer volt már megtámadásoknak kitéve az alsó táblai elnökség; nem egyszer hangzott most, és máskor számos ajkakról azon óhajtás, hogy a KK. és RR. táblájának valahára önválasztotta elnöke legyen ; és mi tagadás benne, sokan , igen sokan ezt olly panaceanak hiszik, melly majdan mind azon rosszat orvosolandja, mellyet nem látni, nem érezni lehetetlen, mellynek oka mégis nem ott fekszik, hol fektünni mondatik. —■ Mi ezen törekvésen — valamint sok másokon — épen nem csodálkozhatunk, mert azt természetes következményének hisszük azon — hogy úgy nevezzük — emancipationális iránynak, melly mindenütt, és minden irányban mutatkozik, s mellynek kitűzött czélja, megszüntetése minden tekintetnek , minden fölsőbb befolyásnak, s ezen megszüntetés után a szabadelmüség absolut uralkodásának megalapítása. Ez előtt csak a protestantismusnak volt kizárólag azon elve: nem ismerni auctoritást vallási kérdésekben , most azonban, midőn az emberiségnek egy része minden korlátokat, minden választó falakat lerontani igyekszik, természetes, hogy legelébb is harczra száll azon auctoritással, mellynek megtámadása bizonyos tendentiájú párt előtt nagyon is népszerű, védelmezése tehát épen olly arányban népszerűtlen ; és minthogy az emberi elme okoskodásaiban határt nem ismer , minthogy nincs olly rész ügy, mellyet védelmezni, támogatni nem lehetne ; ne csodálkozzunk , ha az alsótáblai elnökségnek, úgy, mint az jelenben gyakoroltatik — megtámadói — támadásukat a lehető legplausibilisebb okokkal, és okozatokkal iparkodnak védelmezni , mellyek közöl kitünőbbek ezek , hogy a képviselők táblájának heterogén elemekből állania nem kell, nem szabad; — azokból állana pedig, ha elnöke kormány kinevezéseitől függne akkor, midőn a tanácskozó képviselők mindannyian, — többet — kevesebbet a nép választottjai; — még is; — hogy nincs constitutionals ország, mellynek legalább alsó táblája önválasztotta elnökkel ne birna, — sőt a szabad tanácskozás érdekében azzal bírnia is kell; továbbá, hogy anomál állás, midőn a kormány a törvényhozási hatalom nagy részét úgyis gyakorolja, hogy akkor még a kezdeményjogokkal bíró táblánál is szerezhessen magának orgánja, — az elnökség, — által túlnyomó befolyást, és még több illy okokodások. Mi mindezekre elmondhatnék ugyan, miképen az elnökség , törvényeink és törvényes szokásaink által rendszeresítetett úgy, mint jelenben van; állíthatnék, hogy hazánk constitutioja századokig fönállott illy formában, sőt kifejlődésére illy elnökség alatt vezettetett , s elmondhatnánk még sokat; de könnyen megtörténhetvén, hogy törvényre való hivatkozásunk „avas obscuritásnak. — abból, s a históriából merített okoskodásaink megrögzöttségből eredetieknek bélyegeztethetnének, fölhagyunk mindezekkel, s mennyire csekély tehetségünk engedi, a tapasztalás terére szólva igen röviden iparkodandunk kimutatni , miképen az alsó táblai elnökségnek jelen időben, és körülmények közötti változtatása, és egy önválasztotta elnökség megállapítása, az alsó tábla tanácskozásában rendet épen nem , sőt a legnagyobb rendetlenséget okozhatná, és épen azon rosszakat idézné elő, mellyeket a dolognak mostani állásában sokan keresnek. Mi az elnökséget tanácskozásoknál azért hisszük fölállítottnak , — hogy a netalán szétágazó véleményeket , — mennyire lehet — öszpontosítván , a tanácskozást oda iparkodjék irányozni, hová a többség megállapodása irányozni akarja; mégis, hogy a tanácskozásban rendet, szükséges csendet, és azt eszközölje, hogy valamint mindenki, kinek joga van a szóláshoz , véleményét háborgatás nélkül szabadon kimondhassa , hogy azok, kik a tanácskozási teremben csupán mint hallgatók jelennek meg, e szerepüket soha ne feledjék, és soha ne feledhessék. Illy értelembeni elnökségben kívánjuk mi azt, hogy hivatalában független legyen minden tekintetben, és így ne csak fölülről hanem alulról is , s továbbá hogy elég tekintéllyel bírjon, s olly hatalomnak legyen kifolyása, melly talán csorbittatni szándéklott tekintélyét visszaszerezni , visszaadni birja. Ezen átalános megkivántatóságokat alkalmazva egy jelen körülmények közt önválasztás adta elnökségre, —■ ha csak elfogultak nem vagyunk , őszintén meg kell vallanunk, hogy illy elújonnan szerzett eredeti műveket ezekhez számoljuk, kerek számmal legalább 1000 színművet vehetünk, hogy vannak nyelvünkön. Ezek közt bizonyosan 1oknál több eredeti szerzemény van, miszerint most Magyarhonban eredeti színművek száma a fordítottakéhoz úgy állna mint a lőhet. Fontos és a drámai irodalomra nézve eredménydús korszak volt az ujonan épitett nemzeti színház megnyitása Pesten. E megnyitás sz. István napján az az auguszt 20dikán történt 1837. (Magáról e színházról későbben szólandok.) A részvénytársaság, melly a magyar színház föltartására alakult, tekintettel volt a költőkre is, s kimondd azon igen okszerű elvet, miszerint az eredeti művek szerzői, bizonyos korlátok közt, az előadandó darabok jövedelméből meghatárzott részt húzzanak, s ez idővel annál üdvösebb lesz , ha e jövedelmezés mostan fönálló korlátozása eltöröltetik, s minden már fönálló vagy ezentúl állítandó színházak hasonló kötelességnek vetik alá magukat a drámai költők iránt. A visszahatás színpad, közönség és író közt már most mutatkozik. Több magyar írók foglalatoskodnak a színpad számára, s ezek közt olly nevek, mellyek a magyar költői világban tisztelettel említtetnek. A magyar academia átvizsgálja a drámai műveket nyelv tekintetében, kinyomtatja az erre alkalmasnak látszókat, s az írókat jutalmazza. A drámairók közt leginkább Szigligeti említendő. Tőle már több szomorujáték jelent meg , mellyek tehetséget és színismeretet tanúsítnak; újabb időben azonban színműveket irt, mellyben főleg a magyar népélet mesterileg rajzolt alakja ,szökött katona is ,két pisztolya e részben kitünőleg jelesek. Illy líton jöhet létre egy valódi magyar drámai irodalom. Magyar színész társaságok. A legrégibb magyar komoédiákat, mellyekről említést nökség hivatásának megfelelni képes nem leendne; mert ha más országok példájára azt határoznék, hogy elnökünk a tábla köréből, és igy megyei, városi, vagy más képviselők közöl választassék, meglehet, hogy ollyanra esnek a választás, ki egyéniségénél fogva, mind elegendő tudománnyal, mind elegendő energiával is bírná magas állását illően betölteni; azt azonban elkerülni alig foghatjuk, hogy azon választandó akár egyik , akár másik pártnak embere , ne legyen, és ha kivált felőle föltesszük, hogy meggyőződésében állhatatos, ingadozást ültetendünk az elnök székbe, kinek természetes kötelessége minden módon, — tesztel lélekkel, — úgy is mint követnek, azon elveknek szerezni túlnyomó többséget, s igy a tanácskozást oda irányozni, melly elvek, s hova meggyőződése hrángoztatni kívánja; azt elmondani tehát teljességgel nem lehet, hogy illy elnök részrehajlatlan volna. Igaz ugyan, hogy ezen okoskodás ellenére valaki azt állíthatná, miképen a mostani elnökség sem független , amennyiben kormányi kinevezéstől függ, s annak érdekét előmozdítani köteles ; de ezen ellenvetés akkor nyomhatna csak valamit, ha az alsó táblánál kormánypárt is léteznék, mellynek segedelmével sikerülhetne az elnökségnek a határozatokat talán erőszakolni; de midőn ő maga áll, s ellenében az egész tábla öszvege, kétségtelen, hogy azon nagyon kikiáltott befolyás csupán illuszrius. Mégis mondathatik, hogy sokkal önállóbb egyénre esendhezik a választás mintsem felőle azt föltenni lehetne, miképen ön nézeteinek győzelméért hivatásáról megfeledkezhetnék ; vagyis máskép, hogy a választandó független leend, de megjegyzük , hogy míg követeink utasításokkal ellátvák, míg a táblánál nem ön, hanem képviseltjeik meggyőződését köteles kivívni, addig felőlünk föltenni nem lehet , hogy azért , mert talán elnöknek választottak, utasításuk megszűnt reájuk nézve kötelező erővel bírni, s feledkezniük szabad a választásuk alkalmával talán letett eskü azon szavairól, melylyekben ígérik , hogy a nekik adott utasításokat nem csak híven megtartják , hanem annak minden módon iparkodandnak is többséget szerezni; ha pedig ezen ígéretet teljesítendik, lehet e felőjük állítani, hogy részrehajlatlan, független, elnökséget képezhetnek? Megjegyezheti ugyan valaki, hogy az utasításoknak előbb utóbb meg kell szűnniök, s ezek megszűnvén, elenyészendik nehézségünk is; de feleletünk egyszerű, hogy az utasításokat a nemzet többsége megszüntetni nem akarja, már ezen a gyűlés alatt is kijelenté : — azonban ha megszüntetendő akkor lehet csak szó , hogy a táblának kellő és illő elrendezése után szükséges e az ön választotta elnök? ez a dolognak logicai rende. Áttérünk legfőbb erősségünkre , mellynél fogva nem kívánjuk jelen körülmények közt az elnökség változtatását, és ez a rend, és csend tekintete.— És itt keblünket egy nagy óhajtás szagadtja, azon óhajtás t. i. tevék, nem adattak elő tulajdon társaságok által. Az előadók összeállottak, mint most például a műkedvelők, s az előadás után ismét szétoszlottak. Legrégibb nyoma egy magyar színész társaságnak a 17dik század végére esik. I. Leopold király t. i. 1692 ben egy kolozsvári erdélyi finak szabadalmat adott Erdélyben egy színésztársaság alakítására, mellynek latin és magyar komoediákat költeni s előadni szabad volt. A szabadalom így hangzott: „Költeményeket és rithmusokat latin és magyar nyelven szerezni, elintézni és ugyanazon tragi-comicai játékokat vagy koinoediákat, fölvonásokra s jelenésekre osztva dialogokban, Erdélyországunkban mindenütt, és vele összeköttetésben levő részekben, városokban, mezővárosokban, várakban és falvakban, országgyűlések, vásárok és sokadalmak alkalmával, de becsületes és nem erkölcstelen tréfákkal fölruházva, a vele (t. i. a szabadalom birtokosával) szövetkezett legényekkel előadni s eljátszani; azon feltét alatt mindazáltal: ,,1) hogy a helybeli hatóságnak, ha akarja, joga legyen, a mutatványokat, költeményeket, előre átnézni, változtatni, jobbítani ;44 .,2) hogy az előadások jövedelméből legalább a leed rész, a mint t. i. az egyeség leend, a helybeli elöljáróságot, ha az szabad község, máskülönben a földesurat illesse.44 A vállalkozó egyébiránt minden adótul ment volt, amig ingatlan birtokot szerzene magának.44 A IIdik században, az állandó színházak alapítása előtt, a előadások többnyire a jesuiták convictusaira s növendékpapok lakhelyeire szorultak. Ez utóbbiakban az előadások többnyire a három utolsó farsangi napon történtek. A convictusokban a növendékek játszódtak a három utolsó farsangi napokon, a főpróbatéteken vagy más ünnepélyes alkalmakkor, gyakran színpad nélkül, néha az iskolában, lé- ÉLET, IR0DÄL0¥eS MŰVÉSZET. Magyar színi ügy és dráma-irodalom. (Folytatás.) Kisfaludy Károly szép, csak hogy nagyon is terjesztő tehetség volt. Több mint 20 drámai munkája van nyomtatva, pedig 40 éves korában halt meg. Irt szomorú és vígjátékokat; az elsőbbek anyagát többnyire a magyar történetekből véve ; vígjátékai azonban sokkal jobbak a szomorúknál. A magyar jellemek rajzai jelesek, életből vettek. Különösen két vígjáték érdemli az említést, u. m. ,a pártütők, mellynek tárgya Clauren egyik beszélyéből van szemelve; igen jeles egyszersmind, de véleményem szerint lefordítható másik szinte 3 fölvonásos vígjáték ,a kérők. A költő bátyja,Sándor szint azon időben irt drámákat,mellyek a szerzőnek más nemben szerzett hírnevéért nagy föltünőséget nyertek, előadásra azonban kevesbbé alkalmasak. Nem sokára aztán, 1822 ben, kezdett Döbrentey Gábor egy a magyar dramaturgiára nézve igen üűvös vállalatba, t. i. idegen remekműveket fordított le e czím alatt: ,külföldi játékszín.4 így jelent meg ,a vétek sulya 4. ,Macbeth 4. ,a fösvény4, de a folytatás abban maradt. 1833ban íratott az fő magy. népszínmű, mellynek szerzője Munkácsy Ján., czíme ,a garabonczás diák, s mai napig dicséretesen fönáll a színpadon. A m. t. társaság tustei keletkezése után befolyást szerzett magának a magy. drámairodalomra, évenkint t. i. dijakat tüze ki a legjobb drámai művekre, úgy hogy fölváltva egyik esztendőben a legjobb szomorú , inasban a legjobb vígjáték nyerjen 100 aranyat. Az 1834ről szóló budai ,játékszíni almanach a színművek névsorát abecze szerint hozza föl. Ennek eredménye következő: összes szám 889, ezek közt eredeti darabok 38, köztök 14 Kisfaludy Károlytul. Ha már most az e jegyzékből kifelejtett , az azóta fordított és Harminczlalenczedik Teljes számú példányokkal még szolgálhatunk. 14. sz. Tisztán irott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. Sz. Jakab hó 24én 1844. Előfizetési díj félévre postán és helyben borítékkal 6 forint, boríték nélkül házhoz küldve 5 forint e. pénzben. Megjelenik hetenkint négyszer egy egy ív. NEMZETI ÚJSÁG Alapító BULTSÁY ISTVÁN táblabiró, kiadja Özvegye. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál s helyben a szerkesztőségnél, a Zöldkert utcza 48. szám alatt földszint, TM a hivatalban.