Nemzeti Ujság, 1844. július-december (39. évfolyam, 1-104. szám)
1844-10-30 / 70. szám
benignarum Suarum sub 5a Julii 1843. et 25a Mártii a. c. ad DominosStatus et Ordines demissarum Rcsolutionum generalibus obtutibus Suis hie quoque firmiter inhaerendo, intuitu etiam subversantis meríti talem benigne cupere legalem iniri provisionem, quae parte ab ima libertatém conscientiarum intactam relinquat, parte verő ab alia, principiis catholicae , aliai umqne lege receptarum Religionum aut consentanea sit, aut saltern non praejudicet. Cum itaque Articulus 26us 1791. dum §o 13o transitum a catholica Religione ad alterutramex evangelicis, catholicae Religionis principiis adversari reco,Tnoscit, una ad tuendain conscientiae libertatém id duntaxat, ne is temere fiat, per idonca media praecaveri velit; Suam Majestatem Sacratissimam, hoc praecise scopo , ac in spiritu praecitati §i quoad transitum a religione romano-catholica ad alterulram ex evangelicis, id per condendam novam Legem disponi benigne desiderare, ut transire cupiens banc suam intentionein coram Curato, ad cujus Parochiam huedum pertinuit, ac in praesentia duorum per se delingendorum Testium declaret, ac ad casum , si post evolutas quatuor hebdomadas, coram eodem Curato ac iisdem, aut aliis duobus suis Testibus se proposito suo ultro etiam insistere mariifestaverit, receptis ab eodem Curato, aut si ishocse quacumque de causa difficilem praeberet, a praedictis suis Testibus, super bina distincta hac insinuatione ac declaratione testimonialibus literis, cum his se apud Ministrum, cujus sacra amplecti, cujusve Parochianis adscribi desiderat, ad effectuandum suum propositum praesentet, neque absque illis ad Religionis evangelicae professionem ac exercitium admitti possit — occursuris transituum casibus per concernentes Ordinariatus via Consilii Locumtenentialis Regii Hungarici semestraliter ad altimissimam notitiam Regiam perferendis. Quapropter Sua Majestas Sacratissima ultro benigne provocatos habere cupit DominosStatus et Ordines, ut condendae hoc in objecto Legis projectum praemissis adpromtare, altissimaeque Sanctioni Suae Regiae quoprius substernere velint. In reliquo summefata Sua Majestas Caesareo Regio-Apostolica lisdein Dominibus Statibus et Ordinibus Regni, gratia sua Caesareo-Regia clernentissime ac jugiter propensa manet. Per Sacram Caes. Regiam Apostolicam Majestatem. Viennae, die 25a Octobris 1844. Ladislaus Szó'gyenyi m. p. Kegy. kir. válasz a serelmek és kivánatok tárgyában. Sacrae Caesareae et Regio- Ap ostolicae Majestatis, Domini Domini clementissimi nomine , Serenissimo Archiduci, Reverendissimis, Reverendis, Honorabilibus, Spectabilibus ac Magnificis, Magnificis item, Egregiis et Nobilibus, nec non Prudentibus ac Circumspcctis Inclyti Regni Hungáriáé, et Partium eidem adnexarum Dominis Statibus et Ordinibus, qui vel in persona, vel etiam ablegationis munere fugentes, nomine Principaliam suorum pro praesenti generali Diaeta Regni per altefatam Suam Majestatem Caesareo-Regiam clernentissime indicia, congregati sunt, benigne intimandum: Ad demissam Dominorum Statuum et Ordinum in inerito Gravaminum et Postulatorum ddo 2-ae Septembris a. c. substratam Repraesentationem, Suam Majestatem Sacratissimam benigne rescribi jussisse: insfituta matúra eorundem combinatione, altefatam Suam Majestatem hac etiam vice comperisse magnam illorum partem ex indole sua, et de recto tractandorum negotiorum systemate ad dicasterialem pertractationem pertinere; alia vero cum Elaboralis regnicolarium Depufationum articulo 67: 1790/1 exmissarum in nexu constitui; complura denique talia etiam objecta hoc loco reiterari, quae per * I editas jam benignas Resolutiones Regias superata sünt. Iis igitur, quae ex indole sua dicasterialem pertractationem, aut informationes per Dicasteria vei Regni Jurisdictiones suppeditandas praerequirunt, ad suam competentiam relegatis, altissimas Resolutiones Regias conclusis pertractationibus eatenus secuturas esse; — quoad illa autem, quae editis ad anteriora Regni Comitia benignis Resolutionibus Regiis jam superata habentur, Dl). SS. et 00. in iisdem benignis Resolutionibus plene conquieturos esse , altefatam Suam Majestatem eo firmius sperare potuisse, quod in ordine ad illa, Kadern alioquin id, quod legibus Regni, Justitiae et Aequitati, atque publicae administrationis systemati congruum est, — pro teneritudine conscientiae suae constantique servandarum Legum , atque adeo suiferendorum etiam ex mente articuli 13: 1 790/4 justorum Regni Gravaminum, placidandorumque Postulatorum ultro ac libenter largiri dignata sit. Quibus quoad Gravamina et Postulata haec in genere praemissis , editas ad singillativa illorum puncta altissimas Resolutiones Regias in sequentibus subsistere : AdClassem 1. generali um Gravaminum et Postulatorum, ac sign an terád Im amictualia militiae requisila cum notabili rei aerariae parsimonia via publicarum subhastationum administrari, et ad has intraregnanarum etiam fabricarum proprietariis concurrere alioquin liberum esse. -— Ad 2m et 9m, item Cl. III. sub ß. punct. Im Suam Majestatem Sacratissimam in quavis augusti Regiminis sui parte id, quod Regiae providentiae ratio exigit, deinceps etiam dementer curaturam. — Ad 3ium Postulato ad hoc punctum proposito Suam Majestatem Sacratissimam benigne annuere, et projectum articuli praestolari. Ad 4m Suam Majestatem Sacratissimam pro altissimo munere Regio implemento articuli 79: 1635. alioquin inlentam esse. Ad 5m per successivam in circulatione existentis hoc puncto attactae cupreae monetae amnistiationem postulato huic satisfactum iri. Ad 6tum et 7mum Suam Majestatem Sacratissimam ad procurandum provocatarum legum implemenfum necessaria benigne disposuisse.— Ad Sum et Cl. V. 14um. In conferendis Donatione mediante Bonis meritorum de Rege, et Patria praestitorum praecipuam semper reflexionem h beri, Bonaque talia in minoribus etiam ratis conferri, exemplis recentiorum quoque benignarnm collationum comprobatum esse. Ad lüum et Cl. IV7. p. 5um. Normám compensationis falsarum aut defectuosarum Schedarum reluitionalium et Apocharum bancalium in benigna Resolutione Regia ddo 24ae August! 1S30. edita, indicatam esse, — Suamque Majestatem benigne disposuisse, ut occurrentes casus de hinc quoque eidem normae cohaerentur pro justo et aequo decidantur. Ad 13um Suam Majestatem Sacratissimam ad benignas Resolutiones Regias erga Classis II. p. 6. et 4L, item ad p. I um Gravaminum et Postulatorum ddo 2ae Maii 1840. suppletorie substratoruin editas et in bis benigne declaratam mentem Suam Semet referre. In ordine autem ad illud Dominorum Statuum et Ordinum Postulatum , ut Fodinarum et Minerarum, Tricesi males , cuneti item alii cameralcs et Postae officiales , ncc non postae Magistri in rebus et negotiis adininistrationem ofticii tangentibus, Jurisdictionibus et ordinariis Regni Foris subjiciantur, altefatam Suam Majestatem praeexistenlibus Legibus inhaererc. — Ad 14um Suam iMajestatem Sacratissimam benigne disposuisse, ut in objecto stabiliendae quoad expediendas de hinc Passuales ipsi etiam Politiae ordini manutenendo maximé convenientis modalitatis uberiores inter concernentia Dicasteria ineantur pertractationes, norma huedum praescripta, interea eliam observanda. — Quantum vero specialem hoc puncto propositum casum attinet: cum ex acfis via dicasterialí altissirno obfului substratis compertum sit, libellum peregrinatorium in quaestione verteiltem, praeseriptae normae haud conformiter fuisse expeditum, __ nullám ex incidente casus hujus matériám gravaminis subversari. — E Classe II. p a r t ic u 1 a r i b u s quippc Comitatuum Gravarainibus et Postulatis. Ad lmum Suam Majestatem Sacratissimam benigne disposituram, ut cuncta meritum hoc ferientia Acta sibi substernantur, praeviaque illorum combinatione ulteriorem benignam Resolutionem edituram esse. Ad 3um Majestatem Suam Sacratissimam, acta pertractationem objecti hujus concernentia altissimo obtutui Suo substernenda jussisse, et cum ex iisdem id, quod caducitas dubia, bonaque ipsa litigiosa fuerint, et inter Fiscum Congenerationalesque deficientis, dubiae successionales quaestiones sub ictum §. 1. art. 25: 1715Í recidentes, intercesserint, neutiquam evenerit, quinimo per ipsos quoque Collaterals Andreae Bartólfy jus successionis Fisci Regii in hoc manifesti defectus casu, ultro recognitum sit: (gravamen hoc legali fundamento carere, — caeterum curae Suae Majestati Sacratissimae futurum esse, ut Legibus et in specie dispositioni quoque articuli 25: 1715. debite saiisfiat. Ad 4. Reditu postali ad proventus regales spectante, propositam hoc puncto querelam fundamento destitui. — Ad 5. 6. 7. et 8. Casibus hic adductis minus liquidas computibus obnoxias, diversisque quaestionibus implicitas, activitatem Judicii verbális manifeste excedentes, adeoque ex indole sua ordinary solum juris via decidendas praetensiones pro objecto habentibus, eo autem intendere, ne legális juris ordo convellatur, atque ad viam art. 20: 1836. et 1 1 : 1840. designafam baud speefanf, cum gravi ipsarum etiam Partium praejndicio illuc pertrahantur, ad partes muneris Regii relato, nullám ponendi gravaminis materiem adesse. — Ad lOuin Ad procurandum omni in parte legis hoc puncto provocalae iinplementum, congrua suis locis disposita haberi. — Ad 11. et 12. Suam Majestatem Sacratissimam Semet ad tenores art. 8: 1715. et benigni Regulamenti militaris reterre. Ad 13. Josepho Borongics, Praetensionem suam opportuno juris remedio novitus prosequendi, in salvo relicto, querelae fundamentum cessare. — Ad 15. et Cl. III. sub A. p. 1 lum. Quaestione relate ad 25,000 fl. e fundo Instituti huj us praetensive in aliosfines conversos, a praestandisulterioribus clarificationibus pendente; in reliquo Suam Majestatem Sacratissimam dispositioni art. 36: 1827. et benignis ddo 27ae Juhi 1827. et 24ae Augusti 1835. editis Resolutionibus inhaerere. — Ad 17. Suam Majestatem Sacratissimam Semet ad benignam Resolu ionem Regiam ddo 30ae Április 1840. ad p. 20. CI. II, anni 1836. editam referre. — Ad 19um a dispositione art. 13: 1715. recedi nequire. — Ad 20mum Norma generali hac in parte statui nequeunte, in reliquo benigne disposuisse Suam Majestatem Sacratissimam, ut sua via formandi in occursuris casibus recursus pro justo et aequo decidantur. — Ad 2lmum. Cum juxta b. Id earn et lnstructionem qualiter manipulandae contributionis annis 17 43. et 1770. elaboratam et cunctis Regni Jurisdictionibus intimatam , huieque cohaerenter in compluribus per ipsas Regni Jurisdictiones repraesentatis specificis casibus editas benignas Resolutioues, contribuentibus igne, aut aliis fatalitatibus graviter damnificatis, ex quanto ad utramque Cassam pendendo proportionata contributionis pars ea semper lege relaxanda admittatur, ut talis relaxata inter reliquos ejusdem Jurisdictionis contribuentes in justa proportione ejectetur, — haec au marty Mi h ály „Czilley és Hunyadiak45 czi'inü drámájából egy érdekes episod kö/.öltetik , melly müvét nagy költőnknek a közönség színpadról dicséretesen ismeri. Az említett arczképen kívül még három képmelléklet, kiséri a könyvet: ,,A vándor élet44 Barabástól, metszve Ried eltol, mellyel Petőfi hasonczi'mü szeszélyes versezefe kisér ; ,,Éjjeli temetés44 rajzolva gr. Andrássy Manótól, aczélba metszve Perlaszkától Garay ugyanilly czímíi jeles románczája kíséretében; a képet azonban különben nagyon ügyes metszőnk kissé nagyon sötéten tartó; „Az alkuszok44 Császár e czi'míi Hetkepéhöz rajzolvas nyomtatva Grimm Vine zenél. I ovábbi miimellékletül még két zenemű van a könyvhöz adva: „A rózsa44 T hern Karol ytól , Császár hasonezunü szép románczához, és „Érzés hangjai44 magyar zongorára S vas tits Jánostól. — Az album kiállítása a legpompásabb. Végül meg kell még említenünk , hogy e ritka diszii s csínu könyvön minden hazai, papír, nyomtátás, mumellékletek , egész a díszkötésig. (p—«. Blícriwi*«hi liirnöu, Tekintsünk körül kissé a művészetek közt Budapesten. Fővárosunkban egy zeneegyiet yin, melly folyvást nagy mértékben számolt a közönség barátságain s a magyarnak ének és zene iránti vonzalmain, lelkesülesorc, a mikért évenkint négyszer hang\ < i senyéket adott a nagy redoutterernben , valóban nagyobbszerüeket és többnyire igen érdekes részletekből nüohat; ugyanezen zeneegylet énekiskolát is alapított Budapesten, mellynek meglehetős számmal vannak növendékei. Az egyletnek tehát törekvése, kitűzött ezélja igen szép volt, s a várt és igényelt részvét a közönség részéről még gern vala nlly sűrű s forró mint az egylet kívánta volna... S mi ennek oka? Egyet, a legfőbbet felejteni látszott, a jóra törekvő s szép ezélzalu egylet: azt, hogy Magyarországon van ! Könyvei, beligazgatási nyelve idegen volt, hangversenyein többnyire minden más nyelvet lehete hallani, csak a magyart nem, vagy igen ritkán, — mi tehát természetes!), mint hogy a közönség nem igen buzgó részvéttel volt azon intézet iránt, melly a maga részéről elmulasztó, kötelességes figyelmét e közönség ellenében kitüntetni. Legújabban e részben nevezet es fordulat történt : egy pár hét előtt ugyanis az egyesület gyűlésében elhatároztatott: czentulra magyarrá lenni, jegyzőkönyvet és beligazgatási; magyarul vinni..........Ne várja ezért az egyesület dicséretünket: csak kötelességét teljesít é, s hogy ezt tévé, maga veendi hasznát, főleg, ha a hozott rendszabályt hangversenyeiben sem fogj *. feledni szem elől.—Nézzük azonban , míg a zeneegylet iilykép fordult jobbra, mit művel fővárosunk kellő kebelében egy másik egylet, melly szinte magyarnak akar tartatni, szinte számol a magyar közönség részvétére: a műegyesületet értjük. Ennek legközelbi vasárnapon (f. hó 27kén) tartott közgyűlésében egy helybeli művész, minden esetre a magyarhoni rézmetszők Jegjelesbike, l’er- I a s z ka I) o m o kos, szintolly illő mint hazaliságos ajánlattal lép föl, melly röviden abból áll: legyen a műegylet olly hazaliságos érzelmű , s bízza a legközelbi évi műlap kivitelét rá, mint hazai művészre, s a helyett, hogy az illy imílapért: pénzt külföldre küld, mi által ránk nézve csak azon nyereség éretik el, hogy legjobb esetben egy jó rézmetszet több száz vagy ezernyi példányban elterjed hazánkban , kezdjen meg inkább már egyszer hazai mesterrel dolgoztatni , mi által amaz az előbbinél sokkalta nagyobb és nemesebb czél éretnék el, miszerint alkalom és ösztön nyújtatik . hogy lassankint a művészet ez ága is szebb fejlődésnek induljon hazánkban. Megkell egyszersmind az ajánlattevő űr azon nemes kikötését, is említenünk, miszerint a műegylet, ha a bevégzett műlapot helyesnek nem találandó, annak a nevezett művésztőli megvásárlalára nem köteleztetett volna... S véli az olvasó, hogy a czélszerű ajánlat elfogadva lön ? hogy csak számosabban is keltek pártolására, s legalább a jó ügy fényesen bukott meg ? Legkisebbé sem! Egv chinai ecset kezelője hidegebb pártoltatásra nem számolhatott volna , mint a derék rézmetsző ez alkalommal, s a haza és magyar művészet érdekében a magyar műegylet által, a 1841dik esztendőben, elhatároztatott, hogy a jövő évrei műlapot Münchenben fogják kőre nyomatni... kőre nyomatni idegen földön, midőn hon pártolásért esd a művészet, melly ha nem versenyezhet is most a külföldivel, de... a magyar műegylet legalább mindent megtesz, hogy soha se is versenyezhessen. 8 ez most történik, különösen most, midőn más részről a külföldiek kezdik meg hozzánk venni az épen itt: fölhozott ügygyei rokonságban álló dologban utjokat, midőn jeles Barabásunk külföldi almanachok mellé festvényeket.adni fölszolíttatott. .. Tiszteljük a műegylet hazaíiságát, — és megemlékezünk róla, valahányszor arról lesz szó, hogy a magyar, a hazafias czélu egyleteket és intézeteket pártolni kell! — Aggálylyal és nehezteléssel emelnek szót helybeli lapjaink a magyar középponti vasúttársaság azon rendszabálya ellen, melly szerint fővárosunkat egész tisztességgel puszta transito-helyül akarja tekin.eni, s Budapesten csak egy pályaudvart (Bahnhof) építtetni, hogy igy az űtsugár, melly Debreczcnből jő, csak mathematical érintőül haladjon el mellettünk.... Valóban inog kell vallani, hogy a középponti vasúttársaság nem nagy barátja, legalább hazánk óvárosára nézve , a k ö z p o n t o s i t á s nak. — 292