Nemzeti Ujság, 1845. január-június (40 évfolyam, 1-101. szám)
1845-02-14 / 26. szám
méltó tettei, és mivel emberek, de ellenben mindnyájan bírnak jelességekkel, nemes, jó s becsületességgel. Ez elemek különilnek, a kincset a mélységből kiemelik , azt közboldogságra fordítják, ez kormányzási képesség s hazafiság, ez a miveltség talentoma magában s másokban a legszorosb értelemben, minden ettől függ, s ki ezt tudja, phoenix lehet s ritkán található. Lennének csak a conservativek hivatalnoki párt, régen megdöntöttek s halálra zúzattak volna az ellenzék és az épen most említett osztály férfiai között ; de igy mihelyt az ügyvédek tekintélye csökken az ellenzéknél és a tudósoké emelkedik, akkor csökken a hivatalnokok tekintélye is a conservativek között, és a birtokos s gazdagabb rend tekintélye emelkedik; nemsokára az ügyvédek s hivatalnokok közt semmi súrlódás nem létezendik, mint előbb, de igen a gazdag s tudósok közt. Ez azonbanmég az idő méhében szendereg. Nagyon is illetlen vola a conservativeket felhívni. Thiers azt vélé, hogy őket mint gyáva pártot megdöntheti, kik Anglia fegyelmi vesszője alatt csúsztak félelmükben a háborútól; ő minden hírlapokban Pritchard parti név alatt kigúnyoltatá őket. B 11 a u 11 annyira ment,hogy nem átallotta őket magában a kamrában e nével megbélyegezni akarni. Ezen otromba botlást Odilon Barrot átlátó, ő e szert visszavető és részéről joggal követelé, hogy a conservativ párt s organjai, a ,,J. des Debats 44 s különösen a ,,Globe44, részükről az ellenzéket békezavarók rész hirébe ne hozzák, s ha a conservativ párt csak hivatalnokokból alkotott miniszteri párt lenne, Pritchard szavazata alatt bizonyosan megbuktak volna; mivel azonban e párt iparűzős földbirtokos férfiakból áll, kik a tevékeny nemzet élőerejéhez tartoznak, úgy a legotrombább hiba vala Thierstől a gyalázat köpenyét vállukra aggatni. Mert mi történhetik, vagy fölélesztik az anarchia szellemét, mit Thiers maga sem képes zabolázni, mert ő lesz első ki általa felfalatik. Vagy pedig tetemes pénzösszeggel biró férfiak rovására egy kis párt alakul; ez azonban csak olly elem lesz, melly előbb utóbb a tömegnek utat nyit, és Thierst inasát is megrohanja. Ő kényszerité a conservativeket összetartani, nem annyira Guizot minisztériumának fentartása végett, mint saját fentartásukért. Azok pénz öszvegük, hitelük s befolyásuk által a ministerekre, a választó tanács nagy része felett uralnak; képes-e Thiers őket ez erős állásból kimozdítani! képes-e egy tiszta democrata pártot alkotni, ki őt előbb utóbb kiküszöbölné ? Egy igazi okos férfiúnak soha sem szabad egy egész pártot olly állásba helyezni, hogy kényszerítve legyen vele életre halálra vívni. Ha a conservativek a legközelbi választásoknál megbuknak , akkor Thiers természetesen győzni fog, igen de a magasb ipari üzletek öszves ellenállását maga ellen idézi, s igy semmi pártot sem vív ki magának, melly alapul szolgálhatna a mindinkább elterjedő demagógia árját meggátolni. Bizonyos hogy a választótörvény nagyon is hiányos, de az mellyel a mait pártolni akarják még hiányosabb. Itt a főhiány a nemzet politikai műveltsége, mint az Angliában van. Francziaországban csak két politika van: a békéé és a forradalmi propagandáé ez utóbbnak organja a „National44 mit sem az ellenzék sem Thiers vezetni nem képesek. Lassan s fokonkénti gyakorlat által vihat ki a nemzet nagy politikai éltet; oda törekedjenek vezérei. Fiat applicatio. ^•Britannia, London, jan. 30. Több nagy fontosságú változások fognak legközelebb Peel kormányzatában előjönni, a ministérium erősségét, főleg pedig a legközelbi parliamenti ülésekben követendő politikát illetőleg. Gladstone William, a Board of Trade egykori elnöke, azaz kereskedési minister hivatalát leteszi s a cabinetből kilép. Mint mondják , e lépés Gladstone nyakassága által okoztatott, nem akarván társai békepolitikáját a római egyház ellenében elfogadni, minek tanujeleit már eddig is kimutatók, de azt ezután tanúsítani még inkább iparkodnak. Gladstone szerencsétlenségére hivatali pályájának kezdetekor egy hit- és statustani munkával figyelmet gerjeszte, mellyben egy protestáns status lelkismeret, maximati véd és minden közbenjárást a kormány s a versenyző egyház közt visszautasba. E szerencsétlen lépés szorítja ki most őt a hivatalból, s nem lehetlen, hogy az ország legjobb férfiainak egyikét, a gyakorlatlanabb párt vezérévé — egy új kath.kérdésben — No Popery-vezérré változtathatja. Sir T. Fremantle, most hadi titoknok, Eliot lord—most St. Germans gróf—helyébe, mint izlandi főtitkár fog következni. Sydney Herbert Pembroke gróf testvére s valószinűlegi örököse s egykor első tengerészeti titkár , Sir T. Iremantje helyébe hadminister leendő üléssel birand a cabinetben. Lincoln gróf, most az erdők s vadászatok első biztosa ülés nélkül lépene a cabinetbe. Dahouse gróf, most a kereskedési osztály alelnöke, mostani főnökét Gladstone, mint ez osztály elnöke fogja követni, szinte mint cabinetminiszter. Cardwell Edwárd az alsóházbani conservatív párt legszorgalmasabb férfiainak egyike a titkos tanács tagjává s a kereskedési osztály alelnökévé leend, és Corry valószínűleg mint tengerészeti titkár Sydney Herbert helyébe lépend. E változások eredménye igen is fontos lészen. Ezáltal a párt fiatal tagjai a közönség elébe hozatnak. Semmi kétség nem létezik a felett, hogy Gadstone visszalépte által a főakadályok egyike elmellőztetett, mellyek eddig Peel Robert politikáját a kath. azföld ellenében akadályozók, s azon tény, hogy egy illy tag a cabinetből kilépetni, feltűnő jelensége azon számos javaslatoknak, mellyek már a legközelbi napokban a világgal tudatni fognak. Illy körülmé 1yé nyek közt az ülések rendkívüli fénynyel fognak kezdetni s az orhonra vonatkozó rendszabályok, bizonyára a trónbeszédben értelmes szavakban fognak nyilváníttatni. A parliamentet, a királyné személyesen nyitandja meg, s ha szabad volna Angliának kevéssel nagyobb bizalmat helyezni Francziaországba a világbéke állandósága végett, úgy a brit törvényhozó testületnek, az ország háborgatlan jólétéhez biztosan szerencsét kívonhatnánk. A szokásos körlevelek a kormány párthiveihez, mellyekben felszólittatnak, az ülés megnyitásakor helyükön megjelenni, már kibocsáttattak. Peer Robert hetenkint tartani szokott parliamentary ebédjeit, arra a lábra állítja mint tavasyt: minden alkalommal mintegy 40 alsóházi tagot fog meghívni. London, febr. 1. Romába a sz. székhez szándoklott ír követség— irja a 4.Globe44—O’ C on ne 11 Dániel indítványa szerint Ffrench lord és()’ Connel I Johnból állandó kisérőkül következő rom. kath. főpapok neveztetnek: M’Hale tr. tuami érsek, Keating tr. fernsi püspök és Higgins tr. ardaghi püspök — mindnyájan nyílt ellenei az adományzási biknek. Azonban ez ügynek határozott rendezése, az ir katholikusok nagygyűlésének határzatától függ, melly nem sokára tartatandik. Továbbá azt beszélik, miszerint két romai kath. főpap a Crolly érsek által nyilvánított propaganda iratára közleményeiket már Rómába küldötték.44 Egy épen most megjelent hivatalos tudósításból, az új parliamenti házak építéséről kiviláglik, hogy a felsőház áprilisban annyira készen leend, hogy a pairek ülésüket benne tarthatják; az alsóházról s annak bevégzésérül azonban még szó sem lehet. TÁRSULATOK és INTÉZETEK. A Kisfaludy társaság febr. 6án, tartott közül. (vége.) B. Jósika Miklós ismét a novella mezején dolgozott. „Az Ismérek44 czimű műve e mai ülésünkben fog felolvastatni. Székács Józs. azon nemben tőn próbát, mellyről kevés év előtt körünkben értekezett, ezen themát: „Hogy lehet, könnyen meggazdagodni44 satyrai alakban dolgozván fel, mellyet szerencséje lesz még ez órában tisztelt hallgatóink elibe terjeszteni. Kis János ismét egy pár virágát ültete át hozzánk a régi literaturából: Pythagoras aranymondatait görögből, és Cato erkölcsi distichonjait IV. könyben latinból. Nestora költészetünk és intézetünknek, félszázadon túl terjedt költői pályáról egy elégiával lép le, mellyben búcsút veszén irótársaitól; egymás nagyérdemű férfi, intézetünk szeretett alelnöke, fogja azt a szerző képében ma elmondani; de mi, a két férfi társai, óhajtjuk, sőt hiszszük, hogy az hattyúdala egyiknek sem leszen. Garay János a magyar színköltészet történetét előjátékban kísértette meg költőileg felöltöztetni, s az ma a nemzeti színházban lesz a tisztelt közönség elébe vezetve. Vörösmarty Mihály a társaság felszólítására egy Hymnust készített, mellyet, reméljük, minden hű magyar velünk együtt naponkinti imádságává teend.*)Köszönettel vett a társaság nemtagjától de szives barátja a tisztelt aggastyán Sárvári Páltól: „Adatokat Csokonai Mihály életéhez 44, mik, a többi elősorolt művekkel együtt Évlapjaink Alik kötetében látandnak világot. — Egy, nem szorosan tudományos, nem is kizárólag a szépirodalmat érdeklő tárgy is foglalta el e társasági évben az intézet munkásságát, de melly korszerűsége, sőt szükségénél fogva vonta magára gondoskodását: t. i. az írói tulajdon ügye hazánkban. Már e kisded, s művelőit olly roszul jutalmazó irodalomban is vannak esetei a legszentebb tulajdon, az ember legnemesb erői által szerzett tulajdon sérelmének , addig halasztassék-e a dolog törvényes ellátása, míg egyes érdemesek az írói jószág bitangsága által orvosolhatlan kárt vallanak A Kisfaludy-társaság, úgy hitte, hasznos szolgálatot teend a hazai irodalomnak, ha ez ügyre a törvényhozás védelmét kéri, s az országosan együtt volt karok és rendekhez folyamodott, törvényjavaslatot mellékelvén folyamodásához, mellyel minden Isten segíts! népeknek istene! Tedd jóra munkássá e nemzetet, Hogy a mihez fog óriás keze, Végére hajtson minden kezdetet. Add, hogy mit emberész vagy kéz kivíhar, Ne várja mástól mint szerencsedíjat. Isten segíts! országok istene! Huházd fel áldásddal e hazát, Hogy, mint az őskor boldog édene, Dusán virítson bérczen , síkon át, És míg keblén a hisk örömben élnek, Hallást mutasson fondor ellenének. Isten segíts! szabadság istene! Add , hogy megértsük e nagy szózatot, Adj csüggedetlen szivet is vele, Hogy tűrni tudjuk , mint szent közjogot. Tiszteljük azt a törvény érerszavában , S ha víni kell, a vérnek bíborában. Mindenható egyesség istene ! Ki összetartod a világokat! Engedd, hogy bármi sorsnak ellene. Vezessen egy nemes s nagy gondolat! Hogy nemzetünknek mindenik nyomára hagyogjon ember méltóság sugara, nemzetek ebeli törvényhozásai s főleg saját viszonyaink tekintetbe-vételével, az eljárási részben pedig több jeles gyakorlati törvénytudó tanácsával, készített. Annyiban szerencse koronázta ebeli lépését, hogy az országos rendek, figyelmükre méltatván a fontos ügyet, a tudósitástételt egy jeles tagjukra, Szemere Bertalan követ arra biztak, ki azt lelkesen ajánlván, s az általa újra dolgozott, s a művészi tulajdont is néző pontokkal bővített törvényjavaslatot beadván, az mind a két országos tábla által kevés módosítással elfogadtatott, s ő felsége elibe is terjesztetett. Szóló napjaiban történhetvén csak e felterjesztés az országgyűlésnek, kb. válasz többé nem érkezhetett, de van reményünk, a legjobb király hozzájárultával kevés évek múlva olly irodalmi törvény leírásához, melly a szellemi tulajdont minden anyagi sérelemtől megóvandja; sőt a két tábla határozata is vissza fog, bízunk benne, mindenkit riasztana, kinek különben netalán hajlama leendett illy jogsérelmeken erkölcsietlen hasznot vadászni. Sajtó utján megjelentek ez idén részint a társaság eszközléséből, részint hozzájárultával: 1) Kisfaludy Károly munkái, 4dik kiadása, VII. kötet; 2) Nemzeti könyvtár, második folyam, IV.Alid. füzet, Csokonai munkáival; 3) Külföldi Regénytár, XXII—XXIV. kötet; 4) Új Külföldi Regénytár, I—IV. kötet. Az évlapok V. és VII. kötetei sajtó alatt vannak. Tagjai sorában több változást látott a társaság. Elveszte halál által egy első rendű csillagát, az irodalom föléledése korszakának egyik főbajnokát, Kisfaludy Sándort. Az ő neve, testvérével együtt mint Castor és Polluxé, örökké ragyogand költészetünk egén. A tisztviselőség, elmúlván rendszeres három éve, a titoknokot kivéve, ki időközben len választva, lemondván: elnök, helytartó elnök és igazgató, ellenőr, s a gazdasági választmány újra el lőnek választva; segéd titoknokká, miután Nagy Ignácz magát felmentetni kérte, Garay János létételt. Uj tagokká Császár Ferenc., Kuthy Lajos és Szigligeti Edvárd lettek, kik, miután az intézet ő felsége által e joggal kegyelmesen felruháztatott, a társaság által okleretekkel tiszteltetének meg. II. A pénztárt illetőleg köszönettel említünk három újabb alapítványt, t. i. Fáy Andrásét 50 írtban, herczeg Batthyány Fülöpét 100 ftban, és a múlt évi nemzeti színházban a társaság részére adott előadás féljövedelmét 80 ft 22 krban, mikkel intézetünk alapítványai, már most 3500 forintra 22 kra mennek. Bevétel ez évben 1 arany és 1547 ft 171 5 kr, melly a következő tételekből áll össze: pénztármaradék 1 arany és 287 ft 245 kr, kamatokból 210 ft 12 kr , segédpénzek és adományokból 60, lefizetett alapítványokból 230 ft 22 kr, felmondott tőkékből 600 ft, könyvekből 135 frt, elegy 15 ft. 19 kr, kiadás: jutalmazásokra s tiszteletdijakra 301 ft 24 kr, kölcsönökre 798 ft 52 kr, nyomtatásokra 40 ft 57 kr, elegyre 28 ft 40 kr. — Pénztármaradék a 46 ft tartozékkal együtt 1 arany és 415 ft 241/5 kr. A társaság maga pénztárát ez alkalommal is a tisztelt közönség pártolásába ajánlja. A Pest megye pártfogása alatt álló hazai első takarékpénztár részvényeseinek folyó évi január 19- kén tartott közgyűlése által az eddigi aláírt részvények berekesztetteknek nyilvánítatván , a további részvényaláírások végkép megszüntettek, ennek következésében felszólíttatnak az intézetnek minden a fentit napig aláírt részvényesei, hogy a náluk tartozásban levő részvény kamatokat folyó évi június utosó napjáig Pesten az intézeti pénztárba befizetni, a hátralevő évekre pedig ebeli tartozásukat szinte ott időrül időre jókor leróni, alkalomhiány vagy egyéb akadályok esetében pedig a kitett napig az intézet igazgatóját táblabíró Simoncsics János urat bérmentesen tudósítani ne terheltessenek, különben visszalépőknek fognak tekintetni. — A közgyűlés meghagyásából. Pesten február lökén 1845. Szalay József m. k. intézet jegy. Nemzeti színház. Szombaton, február lökén, Szentpétery Zsigmond javára bérletszírnéssel. Don Caesar de Bazan. Dráma 5 felvonásban. Gőzhajózási társulat. Azon körülménynél fogva, hogy az erős szél miatt a közönséges ladikokon a Pest s Buda közti átjárás akadályozva vala, folyó hó ölvén ,Buda- gőzösön, mellyel a gőzhajózási társulat a közönség kívánaténak eleget teendő, hasonlóan az átjárásra használt, a tolongás olly nagy vola, hogy több siikertelen kisérlet után a helybeli hatóság segedelmével a rend helyreállítását eszközölni nem lehetvén, nehogy olly számtalan emberek élte, szemlátomásveszélynek kitétessék, kénytelenek valánk az átjárást, megszüntetni. A közönség e rendszabály feletti elégületlenségét olly erőszakos modorban nyilvánitá, miszerint a hajónak javítás végett Ó-Budára kelle vitetnie. A társaság, melly átviteli körül olly csekély árt határzott, hogy még a költségek sem fedeztethettek általa, s igy egyedül a közönség kényelmét tekinté, ezúttal az ebbeli átjárást megszünteti, nehogy a hajók hasonló ismételt jelenetek esetében haszomehetlenné tétessenek, s annak idejében czélszerű szolgálatukat meg ne tehessék. A Pest és Ó-Buda közti rendes hajókázás ez által semmi hátramaradást nem szenved. Pest, febr. 10. 1845. A gőzhajózás hivatala. *) A gyönyörű Hymnus következő, mellyet, miután már több lapok is küzlüttek , úgy hisszük, hogy az irói tulajdon megsértése nélkül mi is közölhetjük. Szerk. Isten segíts ! királyok istene. Emeld hozzád fel a király szivét, Értelme légyen mint napod szeme Hogy végig lássa roppant helyzetét, Hogy a ki fényben milliók felett van , Legyen dicsőbb erényben, hatalomban. Nyomatik T r a 11 ner-Ká roly i betűivel, un-utcza 453. szám. Ulithny Sándor vezetése mellett szerkeszti Illucz Oláh *lánc*