Nemzeti Ujság, 1848. január-április (42. évfolyam, 618-687. szám), Nemzeti, 1848. május-június (42. évfolyam, 1-43. szám)

1848-06-28 / 41. szám

az 1848-ki pozsonyi országgyűlés 23- és 24-ik t.czikkeit Magyardon Erdély részében is haladék nélkül olly móddal léptesse életbe és hajtassa végre, hogy a sz. városokról­ tervczikk rendeletét orsz.gyülésre követküldési joggal fel­­ruházott, valamint más rendezett tanácscsal ellátott minden városokra, községekre is kiterjesztessenek, a szász t.hatósá­­gfok kebelében fekvő királyi s egyéb városokra, azoknak az illető kerületekhezi sajátságos viszonyaik tekintetéből, az idézett czikkek rendeletei alkalmazandók nem lévén “ A rr.dek egyes akarata e javaslatot is határozattá e­ml Szász Károly. A rt. előleges tanácskozásaiban­ meg­állapodás következtében fölkérem elnök ö­nmagát a végett, méltóztassék a kir. kormányszék által olly értelmű körren­delet kibocsátását eszközölni, miszerint az unió törvényczik­­kelynek kir. megerősítése által az udvari kanczellária már nem létezőnek lévén tekintendő, a peres felek ügyeik fel­lebbezését s folyamodványaikat az igazságügy-ministerium-Elnök. Ezen fölszólitásnak talán csak akkor lenne he­lye, miután az unio-törvényczikkely szentesítve is leend. E kérdés egyébiránt nem is tartozik a törvényhozó, hanem a végrehajtó hatalom körébe, s a kir. kormányszék sem te­hetne lépést benne, mielőtt ő ilyét tudósítná. Méltóztassa­­nak e kívánattól elállani. Szász Károly. Igen de jelesen a folyamodványok fölterjesztésére nézve, vannak, úgynevezett fatális terminu­sok, s ha valamikép nem intézkedünk, a peres feleket leg­nagyobb bonyodalmaknak tesszük ki. Elnök. Hasonló körülmények közt a fatális terminu­sok nem szoktak megtartatni. A tárgyhoz többé senki sem szólván, úgy látszott, a­rr. elfogadták az­ elnök kívonatát. Szász Károly: Előleges tanácskozásainkban azt ha­tároztuk, miszerint az országgyűlésen többé semmi tárgy iránt sem t.c­ikkileg, sem határozatiig ne intézkedjünk. Mihez képest kérem elnök ö­rmagát, méltóztassék több or­szágos ülést mindaddig nem tartani, míg valamelly rend­kívüli tárgy, például a felterjesztett t.czikkek leérkezése, nem kívánandja. Elnök. Az indítvány azon ágát, miszerint az unió végképeni megállítása után ez országgyűlésnek valóban semmi egyéb teendője nem lehet, részemről is helyeslem. Azt azonban szükségesnek tartom kijelenteni, miszerint ha vagy ő felségétől érkezendő rendelet parancsolna, vagy a nm. kir. biztos úr valamelly rendkívüli tárgy felmerülése esetére rendelni fogják, kötelességemnek ismerendőm ülést tartani. Ezután elnök felolvastatja a miniszerelnökhöz intézendő köszönő levelet, mellynek tartalma imez: Tisztelt ministerelnök úr! Felséges királyunknál Insbruckban járt követeinktől megértvén azon becses fáradozást, mellyet ön a két Ma­gyarhon egygyé­ alakításáról alkotott törvényczikk mege­rősítésének kieszközlése körül, a haza­i királyi trón érde­kében , magas polgári állásához illő hazafias buzgalommal tett, felhiva érezzük magunkat, annak teljes mértékbeni méltánylása tanujeléül, önnek ezennel köszönetünket nyil­­vánitni. Rokonérzettel lévén tisztelt miniszerelnök úrnak polgártársai. Gál János a követek napidíjainak, még­pedig az or­szággyűlés megtartása bizonytalan lévén, egy egész hat heti időszakra leendő kiadatását indítványozta. Elnök: Örömmel járulnék az indítványhoz, de mivel nem tudhatjuk, hogy az országgyűlés meddig fog még tar­tani, a napidíjaknak legfeljebb csak a lefolyt időre leendő kiadatása iránt tehetek lépést. Végül a bíráló bizottságnak több magán­kérelmekre tett véleményezései lőnek felolvasva. A kérelmek tartalmuk­hoz képest vagy a közös törvényhozásra, vagy a kormány­hoz, vagy rendes törvény útjára utasítvák, vagy végre a már megalakult törvények által elenyésztetteknek nyilvá­­nitvák. (K. H.) Ezzel az ülés eloszlott. KÜLFÖLD. AUSZTRIA. Vordernbergből Írják, hogy János főher­­czeg oda jun. 22-én érkezett, útját Bécs felé folytatandó. Mondják, hogy a főherczeg a reactionális fondorkodások ellen igen keserűen kikelt, s azt nyilvánitá, hogy egészen a néppel és a népért fog működni. Botteni levelek junius 19től véres összeütközésről tudósitnak a welsch-tirol munkások és német tirol vadász­katonák között, melly alkalommal 7 egyén elesett, töb­ben sebet kaptak. Az esemény indoka nem politikai volt, azonban a politikai gyűlölséget hihetőleg ismét feléleszte­ni fogja. Bécs, jun. 25. (A cs. kir. főherczegsége, fenséges János főherczeg tegnap este kívánt egészségben érkezett meg ide Innsbruckból, és a cs. kir. lakban megszállt, a legközelebbről megnyitandó országgyűlésen ő felsége sze­mélyét képviselendő, és a kapott teljes meghatalmazás erejénél fogva a kormányügyeket ő felsége visszaérkeztéig ugyancsak ő felsége nevében vezetendő. Innsbruck, jun. 20. A horvát- szerb küldöttségek tag­­j­ai ,V.ak audienczián ő felségénél és a császári csa­lád többi tagjainál. A horvátok díszöltözete tömérdek né­­pet gyűjtött össze a császári­­ak körül. Az eredmény nem volt egészen megfelelő kivonataiknak, miután petitiójikkal a magyar ministerium általi útra utasitattak. Herczeg Esz­­terházy jelen volt. Ezen audiencziáknál olly lelkes szavak­ul történtek a nyilatkozatok, hogy valamennyi részesek könyekre indíttattak. — Morichini, a pápai követ, és a horvát bán ma utazandnak el. Innsbruck, junius 20. Ő felsége a császár tegnap egy proclamatiot bocsátott ki a tiroliakhoz, mellyben a többi közt kijelenti, hogy mindaddig, mig főherczeg János, mint ő felsége teljes hatalmú megbízottja, vezetendi a kormányügyeket, ő felsége visszavonulva minden kormány­foglalkozástól, ha tiroljai körében akar maradni, kik ősigét nem csak feledhetlen lelkesedéssel fogadák, hanem azóta folyvást a legmeghatóbb bizonyítványait adák ragaszkodásuknak és hódolatuknak, mit ő felsége viszonozni, szive mélyéből kötelezettnek érzi magát. ( OLASZORSZÁG. Nápolyban ideiglenesen mindössze 2400 nemzetiőrség fölállítása engedtetett meg, tagjai egy a tartományok felügyelői által az előbbi nemzetőrség tag­jai közül nevezett junta által választatnak, s csak azok vétetnek föl, kik a közrend és a febr. 10-ei alkotmány határozott párthívei lenni bebizonyultak. Június 14-én Vicenza, Padua, Treviso és Ro­­vigo követei érkeztek meg Turinban, kik a szardíniai kor­mányt ezen tartományoknak Piemonthozi csatlakozásáról értesíték. A hasonló czélból Károly Albertnál járt majlandi követek június 13-án visszaérkeztek. A junius 14—volt velenczei hivatalos lap a franczia respublicához segítségért folyamodásról még mit sem szól, hanem a velenczei ideiglenes kormány egy rendeletét közli, melly szerint a Szardiniáhozi csatlakozás tárgyában tanács­kozandó s június 18-ra kihirdetett nagygyűlés felfüggesztése kih­irdettetik. Hivatalos jelentések után a máj 29-ki Curtatone és Montanara melletti csatában az ausztriai részről elestek 8 tiszt és 87 közkatona; sebet kaptak: 28 tiszt és 485 em­ber őrmestertől lefelé, 61 pedig nem található. A Goito meletti máj­ 30-ki csatában pedig elestek: 2 tiszt, 67 közember; megsebesültek: 1 tábornok, 3 főtiszt, 17 tiszt, és 306 közember; ezenkívül 1 tiszt, és 164 köz­énybér nem találhatók, 1 tiszt pedig elfogatott. Velenczeim­. 14. A vicenazi rablás egyik parancsnok ren­delte következtében sem történt, s az nem is volt egyéb tolvaj­­lásnál, mellyet a horvát katonák a Via Grande­n s Porta Pado­­vánál levő néhány raktárakban elkövettek. A tisztek maguk tá­­maták meg a tolvajokat, s őket avval fenyegetők, hogy az elsőt, ki bár­hova is betörni merészlend, felakasztatják. A graubündeni csapatok a tiroli határszélekről St. Mariánál már mind visszavonultak-NÉMETORSZÁG. Berlini tudósítások szerint a Camphau­­sen féle minsterium lemondott, s új ministerium alakítá­sával június 21-én Hansemann bízatott meg. A német nemzeti gyűlés június 20-ai ülésében rövid vita után egyhangúlag kimondatott, hogy minden Triest ellen intézett támadás Németország elleni had­üzen­etnek tekintetik. Ezután a német középponti vég­rehajtó hatalom feletti tegnap megszakadt tanácskozás foly­­tattatott, azonban be nem végeztetett, az ülés végén pedig a prágai események kerültek szőnyegre, s ezeket illetőleg a vitatkozást Schmerling azon jelentése nyitá meg, misze­­rint Bajor- és Szászországok a német szövetség által föl­­szólítandók, hogy seregeiket az első fölszólítás után azon­nal a Csehországba leendő bemenetelre készen tartsák.­ Némelly szónokok Ausztria fölszólitását be sem várandónak vélték mások azonban az események nem kimert­ő isme­rése tekintetéből a rögtönzéstől óvtak. Végzés az jön, hogy a prágai kérdés előlegesen a szláv ügyben kiküldött vá­lasztmányhoz utasitatik. Egy berlini lap fölötte szembeszökőnek lenni állítja a­­zon körülményt, miszerint ott jelenleg annyi előkelő orosz gárdatiszteket láthatni,­­ még Paskewitschnak egy fia is közöttük van, holott, mint tudjuk, valamennyi orosznak a külföldi utazás a legszigorúbban van megtiltva. Egyszerű fürdői utazás nem igen látszik annyi érdekkel bírhat­­ni, hogy őket illy tömegesen ide csalhatta volna. (Talán bizony a jó berlinieknek karnak fürdőt készíteni!). FRANCZIAORSZÁG. A nemzet­i gyűlés június 19-i ü­­lésében Marrast bemutatá a választmány által kidolgozott új a kormányjavaslatot; ezen nagy fontosságú munka fel­olvasása mély csend között történt meg; a javaslat nem fog azonnal tárgyalás alá vétetni, hanem előbb a bureau-k­­ba utasíttatik, hol miután meghányatolt, ezek módosításai­­val együtt fog csak majd szőnyegre kerülni. A javaslt a jogok és kötelességek meghatározásával kezdődik, s áll ösz­­szesen 139. szakaszból. A javaslat a Journal des Débats vé­leménye szerint egészen a forradalom elveire van kisíroz­­va, s soha olly radical s olly democraticus alkotmányja­­vaslat még nem készíttetett. A javaslat a közvetlen s ál­talános szavazatira van alapítva. Csak a törvényhozó és végrehajtó hatalmak vannak egészen körülírva. A bírói, köz­­igazgatási s egyéb másodrendű hatalmak pedig inkább csak általános elvekben vannak kifejtve, a részletesebb alkalmazás különös törvények hozatalára utasítva lévén. Érdekesnek tartjuk ezen új alkotmányjavaslat főbb a­­lapelv­ét itt megemlítni: Francziaország egy democraticai eldarabolh­atlan res­­publica. A franczia respublica alap­elvei: a szabadság, egyen­lőség, testvériség. A felségiség a franczia honpolgárok egyetemében fog­laltatik. Semmi néptöredék annak gyakorlatát magának nem tulajdoníthatja. Minden közhatalmak a néptől veszik erede­tüket, s örökösödő képen senkire át nem ruházhatók. A hatalmak elkülönzése a szabad kormányzat első kelléke. A törvényhozói hatalom egyetlen nemzetigyülés által gyakoroltatik. ____A választások a népszámon alapulnak. A nemzetigyülés 750 tagból áll, Algír és a gyarmatok képviselőit is beszámítva. Minden legalább 21 éves, polgári s politikai jogok gyakorlatára képes franczia választó, s minden 25 éves, polgári s politikai jogok gyakorlatára képes franczia vá­lasztható. A nemzeti gyűlés tagjai 3 évre választatnak. A nép­­képviselők parancsoló utasításokat el nem fogadhatnak. A törvényhozói hivatással semmi olly hivatalok össze nem férhetők, mellyek tetszés szerint visszavehetők. A végr­ehajtó hatalom a respublika elnöke által gya­­koroltatik, kinek született francziának, s legalább 30 évesnek lenni kell. A respublika elnöke 4 évre választatik, mellyek eltel­tével csak másik 4 évi időköz után lesz ismét választható. V­álasztatik közvetlen s egyetemleges szavazás utján a szavazók átalános többsége által, melly ha hiányzanék’ a nemzeti gyűlés választja ezen respublikai elnököt titkos ’á­­talános szótöbbség által, és pedig azon 5 egyén közül, kik a népszavazáskor legtöbb szavazatot nyertek. A respublika elnöke évenkint 600,000 franknyi fize­tést húz. Az elnök nevezi s hívja össze a ministereket. Az elnök s a ministerek minden hivatalos cselekmé­nyeiken felelősek. ki elnökön s ministereken kívül lesz egy legalább 40 tagból álló állodalmi tanács. Ez szerkeszti a törvényjavasla­tokat , választatik a nemzeti gyűlés által 3 évre. A nemzetnek joga van alkotmányát bármikor változ­tatni, vagy azt módosítani. SPANY­OLORSZÁG. Hír szerint Ayllon fog menni mint spanyol követ Bécsbe. Spanyolországi tudósítások szerint mindenféle gabonaneműek az egész országban a legszeb­ben állanak, minek következtében a gabonaárak tetemesen alább szállottak. ANGLIA. A június ro­ki alsóházi ülésben Bankes kér­dést tett Russelhez, hogy mikép történt a spanyol követnek Londonból a nélkül eltávozása, hogy a királynétól a szo­kott mód szerint búcsút vett volná, váljon ez visszahivatás vagy elutasítás következtében történt-e? ha fog-e a mi­nistérium e tárgyban további iratokat a ház elébe terjesz­teni ? Mire Russel azt válaszolá, hogy a spanyol követnek, ő felsége a királyné udvarátóli elutasítása a külügyminis­­ter Palmerston és ama közötti levélváltás eredménye; a követ elutazása nem kormánya általi visszahivatás követ­keztében történt, a külügyminiszer több okiratokat fog a ház elébe terjeszteni, mellyek mind az angol mind a spa­nyol követ elutasítására vonatkoznak. Olozaga a spanyol progressista követ, ki a madridi lá­zadás következtében onnan megfutott, Lissabonon keresztül Angliába jött. TÖRÖKORSZÁG. Konstantinápolyból június 7-ről ír­ják, hogy azon moldvai bojárok, kiket Sturdza moldvai fe­jedelem reform kivonatukért befogatott, már 30-án hozat­tak Konstantinápolyba, és június 2-án indultak el innen Brussába száműzetésük helyére. Június 6-án ide érkezett utazók azt állítják, hogy az oroszok június 6-ra várattak Galaczba, s hogy minden a hídépítéshez szükséges esz­közök már rég készen állanak. A magas porta Aupick franczia respublicai követet hivatalosan még el nem ismerte, azonban ez felszólítást kapott, hogy addig is mint vendég maradjon Konstantinápolyban. Porosz követté Törökország­ban Pourtales gróf neveztetett. 161 Kiadja Kultsár István özvegye. — Nyomatik Trattner­ Károlyiná uriutcza 453. szám alatt. Felelős szerkesztő: Illucz Oláh János. Az országgyűlési szállások összeiratása, s azoknak az országgyűlés tagjai közt leendő kiosztása ministerileg lévén rám bízva. Pest háztulajdonosait és lakóit fölszólítom, hogy a há­­zankint történt összeíráskor bár­mi okból be nem irt, üres, vagy általuk nélkülözhető lakrészeiket nálam írassák be, s önkényt adják át országgyűlési szállásnak; nehogy az 1844: 11. törvényczikk 9 és 16-ik §-ban megirt kény­szerítő rendszabáshoz legyek kénytelen nyúlni. Az országgyűlés érkező tagjait pedig figyelmeztetem, miként szállásuk iránt nálam folyvást intézkedhetnek, mi­vel már eddig 300-nál több áll üresen. Lakásom színháztér 3-ik sz 2-ik emeletben. Ministeri tanácsos Far­k­as János m. k. Jelentés. A budapesti lánczhídépitő-társaságnak f. hó­dtrikán tartandó közgyűlésére a tiz tiz darab lánczhid részvénynek letétele, mellyre nézve a f. hó 7-kén kelt jelentés szerint f. hó 27-ik napja volt határidőül hirdetve, a budapesti lánczhid építési hivatalban f. hó 29-ikeig történhetik meg. Pest, junius 26. 1848. 2-2 Az ideiglenes választmány. „Nép barátja“ Czimit néplapra előfizethetni minden postahivatal­nál , Buda­pesten Emich Gusztávnál. Előfizetési ár hely­ben és postán öt huszas. A „Nép barátja“ szerkesztősége.

Next