Nemzeti, 1848. július-december (42. évfolyam, 44-199. szám)
1848-07-08 / 50. szám
Szombat ALKOTMÁNY, NEMZETISÉG. Megjelenik minden nap, hétfőt kivéve egyegy ív. Lapunk mindennemű hirdetményeket fölvesz; egyegy hasáb-sorért apró betűkkel öt ezüst kr. számittatik. Előfizetési díj félévre helyben boríték nélkül házhoz küldve 5 frt, borítékkal 6 frt, postán borítékban hatszor küldve 8 frt , kevesebbszer pedig küldve 7 frt pengőben. Előfizethetni minden postahivatalnál s helyben a szerkesztőségnél Zöld kert utcza 488-dik szám alatt földszint a hivatalban. 50. szám. Julius 8lin 1848. SZABADSÁG. EGYENLŐSÉG. Pest, július 7kén. Pár nap múlva évnegyede lesz, hogy az 1848 ki illik törvényczikk sanctionaltatott, s Magyarország papiroson megnyitotta az 1790:1 Okit.czikket, az előhaladt civilisatioval megegyezőbb formákhoz alkalmazván azt. Független felelős ministeriumot állítottunk föl, azonban a külügyekbel befolyást egészen a camarilla kezében hagytuk , legalább az élet igy látszik értelmezni a III-ik l. czikk 13ik szakaszát, mert ott világosan kimondva semmi sincs, hogy váljon a diplomába tartozik-e ezen úgynevezett külügyminister körébe; sőt többet mondunk, az egész 1848 ok. czikkelyekben sehol sincs megemlítve a diplomába, sem az: fizetünk e erre valamit vagy sem; ez tökéletesen kimaradt törvénykönyvünkből ő felsége civillistájával egyetemben; hogy hogyan és miképen, azt a jó Isten tudja!...Innen nagyon természetes, hogy ha kérdezzük: váljon történt e, az osztrák örökös tartományok és Magyarország új kormányformái óta a diplomatiában csak egy mákszemnyi változás is , azt kell felelnünk reá: Semmi, épen semmi, még csak a jelen spanyol uralkodás sem ismertetett el... mit pedig még a nem épen legszabadelvűbb porosz király is elismert már.. Külügyeinket mind azon személyek képviselik , kik az absolutismus iskolájában növekedvén föl, képzeletük legmagasb röptében sem bírnak túlemelkedni a bureaucratia korlátain... Ahány követünk van a külnemzeteknél, ezek mind ugyanannyi támaszai a camarillának, s nem a nemzetek de a megbukott rendszer képviselői, s a reactionális camarilla törekvéseinek szószólói... A külnemzetek kormányai, legfeljebb is csak hírlapokból ismerhetik némileg megújult állapotunkat; s még jó, ha így történik, mert azon hiteles (?) relatiok, melylyet a birodalom képviselői a külnemzeteknél, a camarilla retortáján keresztül szivárogtatott utasítások után tesznek, képzelhetjük, milly szép színben mutatnak be bennünket, s mennyire élesztik irántunk a sympathiát!... A nemzetgyűlés nem érdemli meg nevét, ha a diplomáca iránt határozottan nem rendelkezik, s ha törvényeink közöl ezt csak egy napig is kifelejti. Ám nyakunkra rohantak az események hullámai, az aldunai oláh tartományok lerázták a pigmeusi zsarnok igáját, s most az orosz óriás ürügyet talált, hogy megadja önállásuknak az utósó csapást....... Midőn e sorokat írjuk, meglehet hogy a moldvák földét orosz fegyveresek tapodják, rablánczra fűzik a nemzet hűbait, s a szabadságért küzdő oláhországi derék bajnokok, végelszánással készülnek áldozatul az éjszaki hatalom mészárszékére.... És mi, kiket helyzetünk természete, maga jelölt ki, hogy saját érdekünkben védőik legyünk, még csak azon morális segítséget sem nyújthatjuk nektek, hogy legalább a diplomária útján Európa előtt pártolóik legyünk!__ De sőt ellenkezőleg, megtörténhetik még az is, hogy ugyanazon emberek, kik jelenleg a külnemzeteknél minket is képviselnek, a drinápolyi, a kajardzsa és pétervári kötésekkel, mentegetni fogják az orosz lépését, ha fegyverei majd az Oláh és Moldva határokról, határainkba fognak érni, s újabb erőt, nagyobb bátorságot öntnek a lázadó szerbekbe és ikirekbe, készen állva minden perczben, ha nem is nyíltan, de alatlomban segélyükre, s a despotiának egy szomszéddali tovább terjesztésére!... És illy körülmények közt, bár nemzetgyűlésünk egybeült, még három napig várakozunk, hogy a házat megalakíthassuk; nagy kényelmesen, üres vitákat folytatunk aprólékos kérdések felett,s talán majd vagy hat nap múlva meg lesznek választva a tisztviselők, megállapítva a rendszabályok, és azután?.... no majd meglátjuk, mi fog történni azután!... Részünkről csak annyit mondunk még itt, miszerint az aldunai események, a legnagyobb mértékben igénylik a ház figyelmét, legkomolyabb megfontolását, és gyors határozatát; kétszeresen hívják föl a nemzetet, minden lehető pénzforrásainak megnyitására, s minél nagyobb hadi ennek minél gyorsabb kiállítására, és mindezek mellett a diplomácia ügyében, világos és határozott intézkedésekre. Ismételjük, a nemzetgyűlés nem érdemelné meg nevét, ha a diplomácia iránt határozottan nem rendelkezik, s ha törvényeink közül ezt csak egy napig is kifelejti... Az önmagával is tehetetlen osztrák kormány, az éretlen bécsi aula, az ármányos camarilla körmei közt lehetetlen hogy tovább is hagyjuk külügyeink vezérletét!... Az ilir pártütők ismét fényes bizonyságát adák a király iránti hűtlenségeknek és engedetlenségüknek. A június 10én Insbruckban kiadott királyi nyilatkozat ellenében Lentulay Imre — mint a zágrábi nemzeti bizottmány elnöke— e bizottmány nevében, ilir nyelven — nyomtatva egy rendeletet bocsát közre, melly magyar nyelven igy hangzik : „Folyó évi junius 10ről Insbruckból a császár és király nevében egy nyilatkozat, vagy hirdetés kering szeretett bánunk és nemzetünk ellen. Bánunknak — ki i. e. junius löke után Insbruckban a császár és király előtt volt — semmi sem mondatott, hogy ellene egy nyilatkozat adatott ki légyen; sőt bánunk az egész fenséges udvar által, mint igazi bán, legkedvesebben fogadtatott, és legfelsőbb helyről semminemű nyilatkozat nem küldetett törvényhatóságainkhoz , miből világosan kitetszik, hogy császárunk és királyunk tudta nélkül adatott ki legyen a nyilatkozat, és nem igaz. Hogy tehát illyféle nyilatkozat hirdetése által a nép fel ne lázitassék, s ez által a béke, rend , és közbátorság fel ne zavartassák, a nemzeti bizottmány részéről reghagyatik, minden polgári és katonai hatóságoknak, és a haza minden egyes lakosainak. 1. Hogy mindenkit — bár ki legyen az — ki a hazában bánunk ellen a király nevében hamis nyilatkozatokat, s lázító antinationális proclamáliokat merne terjeszteni a polgári és katonai népség között, mindjárt befogjanak, és az illető hatóságnak adjanak áltat. Ki az olly egyént, ki hasonló nyilatkozatokat osztogat, fel nem adja, bűntársul fog tekintetni. 2. Az illető hatóságoknak meghagyatik, hogy a honbeli gyanús egyéneket szigorú figyelemmel tartsák,valamint a gyanús házakat időről időre kikutassák, és ha a házban, vagy bárhol idegen, vagy honbeli gyanús egyének találtatnának, ha a nyomozás után bűnösöknek találtatnak, a törvényszék által fognak megbüntettetni. — Zágrábban junius 26-án 1848. A működő nemzeti bizottmány nevében elnök Lentulay Imre s. k.“ E rendelethez nem kell commentár. Csak azon őszinte kérdést intézem a magyar király hű alattvalóihoz , a dynastia barátihoz, meddig fogják tűrni a gyermekjátékot, mellyet, egy nemzettel űznek a camarilla tagjai. A magyar király az ilir pártütőt l. Jellachichot minden hivatalától megfosztja és fölfüggeszti, és a felségsértő s honáruló Jellachich Insbruckban szívesen fogadtatik, kihallgattatást nyer. Junius 30-án mint bán Insbrukban proclamatiot bocsát ki az Olaszországban levő határőrökhöz. Junius 26-án a zágrábi nemzeti bizottmány rendeletet ad ki, hogy a királyi nyilatkozat hamis, ő felsége tudta nélkül adatott ki, s mindaz, ki hasonló nyilatkozatot osztogat ki a nép között, büntetés alá jön. A felségsértő és honáruló Jellachich június 28-án Insbruckból Zágrábba érkezik. — Mit bizonyítanak e tények? Alávaló árulást és összeesküvést a magyar király ellen. Tudjuk, hogy a lázadó ikreket hatalmas kezek segítik elő vétkes merényeikben. Az ikirek, egy gyáva csoport, melly magas pártolás nélkül régen semmivé törpült volna; ez magában felsőbb befolyás és ösztönzés nélkül tehetetlen, csak alávaló eszköz, melly kész magát a legiszonyuabb merényekre fölhasználtatni. Ki tehát az áruló, ki a királyi szó szentségével gyermekjátékot űz, ki az ibt pártütőket folyvást a király iránti hűtlenségre s engedetlenségre ösztönzi, s felhatalmazza olly rendeletek kiadására, mellyek a magyar király aláírása alatt kelt kir. nyilatkozatot meghazudtolják, s ez által a király személyét s tekintélyét gúny és megvetés tárgyává teszik ? E kérdés tisztába hozata leginkább a dynastiának áll érdekében. És hogy ha a dynastia biztos jövőre akar számolni, kell hogy igazolja magát, kivált azon szives fogadtatás , kegyes válasz („mein Hercz bleibt bei Ihnen“) irányában, mellyben hogy a felségsértő és honáruló Jella ' sics Insbrukban részesült, magok az ilir pártütők után útfélen hirdetik, s a sajtó utján is dicsekedve közzéteszi. Addig is mig az árulók napfényre jönnek, minden hit alattvalónak szent kötelessége a királyi nyilatkozatot a fejedelem elhatározott akarata kifolyásának tekinteni, s azt polgártársaival közölni, hogy azok, kik az alávaló lázitók által tévutakra vezettettek , a királyi szó által felvilágosítássanak. Koronás királyom iránti hűségem parancsot velem, midőn a királyi nyilatkozatot tüszint a mint kezemhez vettem, Turopolyába küldöm. Csak az fáj, hogy a férfiú, kihez a nyilatkozatot intézem, ártatlanul — majdnem áldozatul esett az ilir lázadók vad dühének. Pogledich Ferencz Zágrábmegye törvényes főszolgabirája — kihez a sürgönyt küldöm — az ilir patrióták által üldözőbe vétetett. A mint a sürgönyt elfogták, Pogledich befogatása elhatároztatott, kit csak az isteni gondviselés mentett meg kegyetlen üldözőinek istentelen kezei közül. Engem a zágrábi „nemzeti“ nevet bitorló bizottmány nevében Lentulay által közzétett rendelet nem tart viszsza, hogy a nyilvánosság útján fel ne szólaljak, habár az ilirek nagy tanácsa kimondja is fejemre a halálos ítéletet. Még legdühösebb elleneim — a fanaticus ilirek — sem hozhatnak föl ellenem csak egyetlen egy tényt, mellyel bemutathatnák, hogy koronás királyomhoz hűtlen voltam vagy valaha hazám s a közszabadság ellen működtem volna. S ezért a tiszta öntudat megnyugtat engem s elég erőt nyújt megküzdeni minden ármánykodásaikkal. S miután a zágrábi pseudo nemzeti bizottmány elnökének tetszett a bizottmány nevében ő felségének f. é. junius 1- ről Insbruckban kiadott nyilatkozatát az idézett rendelettel meghazudtolni — mintha a fejedelem arról mit sem tudna, s az ő tudta nélkül adatott volna ki. E rendelet irányában — mint melly a királyi szó szentségét sérti, a király személyét s tekintélyét gúny és megvetés tárgyává teszi — ünnepélyesen kinyilatkoztatom , hogy bár ki hatalmazta föl légyen Lentulay Imrét az illyféle rendelet közzé tételére, mind ő,mind azok, kik a meghatalmazást fölhasználták, felségsértők és árulók. Midőn a fejedelem becsülete van compromittálva, midőn a krályi szó meghazudtoltatik, minden hit alattvalónak mulhatlan kötelessége, a király megsértett személyéért, s tekintélyéért a veszéllyel, bár minő nagy lenne is az, szembe szállani. Az olly ügy, mellynek statáriummal s a terrorismusnak minden nemeivel erőködnek elleneink győzedelmet szerezni, nem a szabadság, de a szolgaság ügye, melly sohá nem tarthatja fen magát. Melly ügytől magának a népnek többsége irtózik, s csak félelemből színlel hajlandóságot, az olly ügynek jövendője nincs. Ma kérdezzük faluról falura a népet, mondja ki tartózkodás nélkül véleményét az ilir mozgalmak iránt, tapasztalni fogják a nép többségének ellenszenvét, melly minden alávaló bujtogatás és lázitás daczára is már több vidékeken tettekben is nyilatkozott. A nép többségének nincs kedve bizonyos engedményeit — miket a magyar korona alatt élvezni szerencsés, bizonytalan rosszul — a szolgaság nyommasztó jármával felcserélni. — Az ilir pártülők a király parancsával, nevével játékot űznek, a törvényeket lábbal tapodják, feldúlják a magántulajdont, egyes békés és rendszerető polgárok személyén erőszakoskodnak, után útfélen lázitanak azok ellen, kik a fejedelemnek hű alattvalói, kik a törvényeknek engedelmeskednek. Ha van Isten igazságos , lehetetlen hogy annyi merény büntetlenül maradjon.— Jozipovich Antal: Hivatalos rovat. A földmivelés- ipar, és kereskedési ministertől. Utasítás az 1848-ik évi IX. és XII. törvényczikk által megszüntetett úrbéri tartozásoknak becslése iránt. (Folyt). 37. §. Ezen elősorolt körülményeknek szoros figyelembevételével megálliltatván az úrbéri igás és gyalog napszámnak valódi értéke, ez képezendi a kármentesítés alapját. 38. §: A házas és házatlan zsellérek robottartozásainak becslésénél a telkes gazdák gyalog robotjainak becsértéke fog sinórmértékül szolgálni. 39. §: A házatlan zsellérekre nézve mindazonáltal megjegyeztetik, hogy csak azoknak robottartozása, kik legalább egy évig ugyanazon helységben laktak, lesz számba s illetőleg becslés alá veendői 40. §. A hosszú fuvar helyett a telkes jobbágyok által törvény értelmében szolgáltatni szokott két igás napszám a robotilletőséghez számíttatván, az igás robotra nézve a felebb előadott eljárás szerint értékesitetik. E rendelkezés alól kivételnek Temes, Torontál, Krassó, Posega, Verőcze és Szerém, melly megyékben az érintett tartolás nem hivatozott. 41. §. A fairási haszonvétel fejében tett szolgálatra nézve rendeltetik, hogy a telkes gazdák által teljesített behordási és felezési, úgy szinte a házas zsellérek által véghezvitt favágási munka is, az erdő távolsága, az igás és gyalog napszám ára s egyéb helybeli körülményekhez képest pénzértékben felbecsültetvén, ennek összege képezendi e tartozásra nézve a kárpótlás alapját. E rendelet alól kivételnek nemes, Torontál és Krassóvármegyék, mellyekben e czim alatti úrbéri tartozásnak helye nem volt. Pozsega, Verőcze és Szerém vármegyékre nézve pedig figyelembe veendő az úrbéri törvény azon rendelete, melly szerint ott a marhában jobbágyok a favágásával, a marhás jobbágyok pedig annak, de csak lakhelyük határában fekvő erdőkbeli behordásával tartoztak. 42. §. Az úrbéri nádlás haszonvételének fejében, úgy