Nemzeti Ujság, 1921. december (3. évfolyam, 270-294. szám)

1921-12-14 / 280. szám

­Szerda, 1921 december 11. NEMZETI UJLÁG. Zsoldos honvédség ... A Nemzeti Hadsereg elnevezés a mai nap­tól fogva már a múlté, következik helyébe a magyar királyi Honvédség, amely elneve­zéssel a trianoni békeszerződés értelmében új alapokra fekteti a magyar állam fegyve­res haderő szervezetét. A Nemzeti Hadsereg egyenes leszármazottja s tegyük hozzá méltó leszármazottja a 48-as időkben életrekelt és a 67-ild­ő kiegyezés után újraszervezett ma­gyar királyi honvédségnek, s nevében és hagyományaiban a nemzeti ideálok letétemé­nyese és dicsőséges harcosa volt. Az uj véd­erőtörvény honvédsége nem az lesz, amit a magyar nemzet a maga nagy céljainak és eszméinek védelmére megálmodott. Ha a ma­gyar ideálok szabad kibontakozásának min­den lehetősége adva volna, akkor ez a hon­védség számban és erőben, szervezetben és szellemben a feltörekvő magyarság fegyve­res hadereje lenne, amely magában hor­dozná elveszített történelmi javaink minden ígéretét. Sajnos, nincs és nem lesz így. Zsol­dos hadsereg lesz, — mindössze 35.000 ember, — még arra is kevés, hogy akárcsak részben megvédelmezze az ideiglenes határokat. _ Az a békeszerződés, amely pokoli kiszámított­­sággal állapította meg a stratégiailag ne­künk legrosszabb, ellenfeleinknek legelőnyö­sebb határokat, ránk kényszeríthet­te akara­tát, de a lelkesedést nem parancsolhatta meg. A magyar nemzet mélységes törté­nelmi tragikumát semmi sem jellemezheti rikítóbb színekkel, mint az, hogy amikor valóra válik a sok évszázados ideál, az ön­álló magyar hadsereg, akkor érezzük legin­kább azt a gyászt, amelynek fátyola a szí­vekre borul. A sír széléről visszajövő, a halál karjaiból az élet napfénye felé tá­­molygó magyar nem ilyen hadsereget,­ nem ennyi katonát akart. A nemzet katonai esz­ményei nem a ránkparancsolt _ zsoldos szer­vezetben gyökereznek. Apponyi Albert gróf, a nemzet katonai követeléseinek klasszikus politikai harcosa, aki sok évtizedes parla­menti múltjának nemes hagyományait hozta át a siralmas jelenbe vigaszul, a megvaló­sult m. kir. honvédséget nem üdvözölhette azzal a minden fentartás nélküli­­ örömmel, amely a történelem előtételadását jelenthette volna. Sem Szilágyi Lajos, a parlament egyik legképzettebb katonája, sem Apponyi nem találtak hangot a lelkesedésre, amikor ez a javaslat teljes leszerelést jelent, de a környező országokat felhatalmazzák, hogy mividen eddigi mértéken túl fegyverkez­­zenek.­­ Bulgáriában a zsoldos toborzás nem sike­rült és félnünk kell, hogy a magyar jellem­vonásokkal ellenkező toborzás rendszere itt sem fog hozni más eredményeket. A távol Kelet békéje Aláírták az amerikai, angol, francia, japán egyezményt Washington, dec. II. (Havas.) Az Egyesült Államok, Franciaország, Anglia és Japán meghatalmazottai ma aláírták a négyes egyet- Svájc a Népszövetség ©etén Genf, dec. 13. (A Nemzeti Újság tudósítójá­tól.) Svájc tudvalévően csak hosszabb vita után és csekély szavazattöbbséggel határozta el hogy belép a Népszövetségbe. A belépést helytelenitők száma azóta megszaporodott s újabban hatalmas mozgalom indult meg a Népszövetség ellen. A „Svájci Függetlenségi Szövetség” a következő felhívást bocsá­totta ki: ..A háború után az egész világ egy véleményen volt arról, hogy a jövőben minden konfliktust és vérontást arbitratív után meg kell akadályozni. A Népszövetség azonban a béke barátainak legmélyebb sajnálatára, már magáévá tette az antant gondolko­dásmódját és követi őt abban a tevékenységében, a mellyel­ a végsőkig gyötri a legyőzötteket. A svájci nép bizonyos antidemokratikus nyomás következté­ben a Népszövetségbe lépett s már egy év óta tagja annak az egyesületnek, amely nem készíti elő a békét és csak új nehézségekkel terheli a helvét köztársa­ságot. Svájc, amikor a győztesek oldalára áll, az ál­lam három nemzetisége közé újabb Erisz almát vet, megfeledkezve 1798-ról, és szinte vakon rohan füg­getlenségének újabb elvesztése felé. Szövetségünk azért alakult meg, hogy fáradhatatlan buzgalommal őrködjék, hogy a svájci népet le ne téríthessék a boldogulás útjáról és hogy egyformán semleges le­­gyen minden környékező állammal szemben. Egyesü­letünk szolgálni akarja a nemzeti gondolatot és ez­ért, polgártársaink, gyertek segítségünkre és kiált­­uunk azoknak, akiket illet. Hagyjatok fel azzal a poli­tikával, amelynek semmi közössége a svájci gondo­lattal, ellenkezik az erkölcs elveivel, ellenkezik a val­lással és köztársaságunkat kimondhatatlan nyomo­­rbaaprúságba döntheti.“ A mentelmi ügyeket sürgősen letárgyalja a A nem is így üiés röusa vátszcín­éja — Rassay éles bírálata a kormány f­agataztásáról (A­­Nemzeti Újság tudósítójától.) A mai ülés megnyitása után az elnök bejelentette, hogy Patacsi Dénest a baranya-szentlőrinci kerület újra képviselővé választotta. Patacsi ma már meg is jelent az ülésen. A Ház ezután harmadszori olvasásban elfogadta az ameri­kai külön békeszerződés megkötéséről szóló törvényjavaslatot, majd Prohn­é Vilmos elő­adó ismertette az új honvédelmi törvényt. "tárgyalta a­­ nemzetgyűlés a tengeri hajók lajstromozására vonatkozó törvényjavaslatot is, amelynek Homonnay Tivadar volt az elő­adója. A mai ülésen különösen fontos kijelentése­ket tett Beli­ska Sándor honvédelmi minisz­ter a honvédelmi törvény tárgyalásával kap­csolatban. Közölte, hogy az új katonai bűn­vádi törvénykönyv, mely átdolgozás alatt van, rövid időn belül elkészül. A javaslathoz hozzászólott Apponyi Albert gróf is, aki a toborzás ellen kelt ki éles szavakkal. Majd, miközben tiz perc szünetet engedélyezett az elnök, felolvassák a mentelmi ügyek sürgős­ségének megállapítására vonatkozó indítvány ötven aláírójának nevét. A sürgősség kimon­dását a kisgazda oldal kezdeményezte. Kilátás van tehát — ez ugyanis azt jelenti —­ nyolc­órás ülésekre. A mentelmi ügyek tárgyalásánál, mielőtt Rubinek István előadó ismertette a mentelmi bizottság tegnapi ülésének lefolyását, illetve Beniczky Ödön rendkívül érdekes nyilatkoza­tát elsőnek Rassay Károly szólalt fel, aki ú­j érvekkel megvilágítva fejtette ki álláspontját az ellenzék sűrű helyeslése közben. Meglepe­tésként hatott az a kijelentése, hogy Bethlen István gróf miniszterelnök több politikus előtt azt a nyilatkozatot tette a detronizációs tör­vény megalkotása előtt, hogy meg akarja men­teni a magyar trónt a Habsburg-dinasztia ja­vára­, még­pedig Albrecht főherceg számára. A folyosón ma szünetelt a harci zaj. Ese­mény mindössze az volt, hogy Huszár Elem­ér­, aki tudvalevőleg a Ház tegnapi ülésén ezt kiáltotta Tomcsányi igazságügyminiszter felé:­­ Számadig Vilmos Pál, Huszár Elemér Ka­rafra­th Jenő és Borbély-Maczky Emil társa­ságában odalépett a folyosón tartózkodó Tomcsányi miniszterhez és kijelentette, hogy a közbeszólási pillanatnyi felhevülésében tette , hogy szavainak sértő szándéka nem volt. Tomcsányi a magyarázatot tudomásul vette. Az ülés A nemzetgyűlés mai ülését negyed tizenegykor nyi­totta meg Gaál Gaszton elnök. A napirend első pont­jaként az Amerikával kötött békeszerződés becikke­lyezéséről szóló javaslatot harmadszori olvasásában elfogadta a Ház. A honvédelmi javaslat Profile Vilmos a véderőbizottság előadója ismerteti a magyar királyi honvédségről szóló törvényjavas­latot. A javaslat az erőszakos békeszerződés követ­kezménye. A harmincötezer főből álló, önkéntes je­lentkezésen alapuló zsoldos­hadsereg alapja a nem­zeti hadsereg önként jelentkező tisztjei és legény­sége. Ismerteti a javaslatot, amelyet elfogadásra ajánl. Szilágyi Lajos: Javasolja a Háznak, adják vissza a javaslatot a kormánynak azzal az utasítással, hogy a nagyhatalmaknál minél előbb tegyen lépéseket a békeszerződés ama részének revíziójára, amely a magyar hadseregre vonatkozik, mert ez az általános e­urópai konszolidáció érdekében is kívánatos. Nem mulaszthatja el, hogy az első honvédekről, a negy­­vennyolcasokr­ól még ne emlékezzék. Ezeknek nyo­morúságára írásban hívta fel a miniszterelnököt,, aki nem válaszolt neki és hazafias kötelességét a hon­védekkel szemben máig nem teljesítette. Tiltakozik az ellen, hogy a kormány szakít az általános hadkö­telezettség elvér el és a toborzásra tér át. Szót emel az ellen is, hogy a kormányzónak korlátlan haduri jogai vannak. A nemzetgyűlés nagy hibát követett el, hogy az államfőnek királyi jogokat biztosított a hadü­gyek tereit és ezzel megszegte a választóknak tett ígéretét. Ha korlátlan haduri hatalma van az ál­lamfőnek, ehhez utólagosan is csak úgy járul hozzá, ha a kormányzó ezt a jogot felelős miniszteri ellen­­jegyzéssel gyakorolja. (Helyeslés.) A javaslatot még általánosságban sem fogadja el kényszerhelyzetből . . . Apponyi Albert gróf szól ezután a javaslathoz. A kényszerhelyzetre való tekintettel fogadja el a javas­latot. A szabad toborzás rendszerére való áttérés mindenképpen veszedelmes. Magyarországra reádik­tálták véderejének azt az átszervezését, amely az általános védkötelezettség megszűnését jelenti. Ugyanekkor a bennünket környező államok teljes mértékben fentarthatják hadseregük szervezetét, sőt minden eddigi mértéket meghaladó módon folytat­hatják a fegyverkezést. Az égbekiáltó igazságtalan­ság ellen a kormánynak kell eljárnia a nyugati álla­moknál. Bródy Ernő: Lehetetlen állapot, hogy a nemzeti hadsereg tagjai felett még mindig az 1855-iki osztrák császári pátens alapján ítélkezzenek. Kéri a honvé­delmi minisztert, gondoskodjék magyar katonai bünn­­tetőtörvénykönyv előterj­esztéséről. A honvédelmi miniszter felszólalása Beli­ska Sándor honvédelmi miniszter válaszolt a felszólalásokra. A belrend biztonságánál a hadsereg száma 35.000 főben tényleg kevés, viszont azonban a létszámleszállítás előtt felemeltük a csendőrség, rend­őrség létszámát és felállítottuk a vámőrséget. Ez meg­nyugtatható lehet. Határaink biztonságát viszont nem a 85.000 fő, h­anem a 600.000 hadviselt katona lesz hi­vatva megvédeni. Az államfői jogok szabályozása az 1920:1. törvénycikkből fakad. Az áprilisi hadparancs ellenjegyzése a kiadással egyidejűleg megtörtént A katonai büntetőtörvénykönyv munkálatai folyamat­ban vannak. Kéri a javaslat elfogadását. (Helyeslés.) A Ház a javaslatot az eredeti szövegezésben­ általá­nosságban elfogadta. A részletes tárgyalás során a 4. §-nál Szilágyi Lajos módosítását elvetették. A többi szakaszt vita nélkül fogadták el és ezzel a ja­vaslatot részleteiben is letárgyalták. A tengeri hajók Lajstromozija Homonnay Tivadar előadó ismertette ezután a ten­geri hajók lajstromozásáról szóló törvényjavaslatot. Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi miniszter el­fogadásra ajánlja a javaslatot, amely a trianoni béke­­szerződés folyománya. Eddig kereskedelmi tengeri lobogónk nem volt s most a törvényjavaslat rendel­kezik erről. A javaslatot általánosságban és részleteiben vita nélkül elfogadták. Sürgősségi indítvány a mentelmi ügyekre öt,perc szünet után Gaál Gaszton elnök jelenti, hogy" a mentelmi ügyek tárgyalására 50-nél több kép­viselő a sürgősség kimondását kérte. Az elnök meg­állapítja, hogy az aláírók közül 50-nél többen jelen vannak, tehát a sürgősség felett holnap határoznak. Beniczky Ödön újabb vallomása a Ház előtt Rubinek István előadó teszi meg jelentését a men­telmi bizottság tegnapi üléséről, amelyen Beniczky Ödön is megjelent. Felolvassa Beniczky vallomását, amelyben Beniczky kijelenti, nem igaz, mintha ő Budapesten szervezési munkálatokat végzett volna, ő Lehár cselekedeteiért nem felelős s a neki tulajdo­nított kijelentéseket nem is tette meg soha. Hegedűs tábornok előadását szavahihetőnek neva­­ tartja. Olyan ember, aki 24 óra alatt kétszer esküszik, nem szavahihető. Ha a király bejött volna, ő­­Beniczky­ nem fogadott volna el semmiféle funkciót, csal­ azt kérte volna, hogy leülhessen a kárányi udvar egy sar­kába egy kinematográfussal és lefényképezhesse azo­kat, akik hódolni jönnek a királynak. (Derültség.) Őt nem hívták a királyhoz, mert csak titkos tanácso­saival akart tárgyalni. E célból Sopronba utaztak Andrássy, Rakovszky és Klebelsberg. (Mozgás.) Ő tényleg vállalkozott volna arra, hogy a zavargásokat megakadályozza és a rendet fentartsa. A rendőrséget arra használta volna fel, hogy járja be az utcákat és tudassa a házmesterekkel a király ittlétét és lo­bogózzák fel a házakat. Letartóztatásról, vagy mint Tomcsányi mondja, „feltartóztatásról“ nem volt szó. Rubinek István itt megjegyzi, hogy a további részt nem olvassa fel, mert az a kormányzó személyére­­vonatkozik, ezt pedig nem szabad a vitába vonni. (Helyeslés.) A vallomás további részében Beniczky elmondja, hogy Szenkoviccsal letartóztatásról nem beszélt, hanem a Somogyi-, Reismann-féle és a lágy­mányosi gyilkosságról. Lorenz százados és Binder ezredes vallomásaikat nem tehették meg ilyen fogal­mazásban, mert ez nem felel meg a tényeknek. Való­színű, hogy a jegyzőkönyv felvevőjének fogalmazása hibás. Vita a mentelmi bizottság tegnapi határozatáról Rubinek Is­tván előadó ezután bejelenti,, hogy a mentelmi bizottság többsége tegnap Pallavicius György őrgróf indítványára kimondta, hogy Tom­­csányi Vilmos Pál tegnapi indítványával nem kívá­natos precedenst teremtett, mert korlátozza a men­telmi bizottság jogkörét, ő ezzel a határozattal nem azonosítja magát . . . Somogyi István: Jelentett volna be kisebbségi vé­leményt! Felkiáltások: Mondjon le! Rubinek István: A nemzetgyűlésnek kétségtelenül joga van ahhoz, hogy a mentelmi bizottságnak uta­sításokat adjon és csak e korlátokon belül szabad a mentelmi bizottságnak funkcionálnia. Vázsonyi Vilmos: Ez nem igaz! Gaál Gaszton elnök: Ha a mentelmi bizottság hatá­rozata azt jelentené, hogy a mentelmi bizottság szembehelyezkedik a nemzetgyűléssel . . . Felkiáltások a középen: Nem azt jelenti! Gaál Gaszton elnök: . . . úgy hivatkozom a ház­szabályokra, hogy a nemzetgyűlés határozatával szembehelyezkedni nem lehet. Ugron Gábor: A mentelmi bizottság előadójának csak egy kötelessége van és pedig az, hogy a bizott­ság véleményét a Ház elé terjessze. Az előadónak azonban nincsen joga a bizottság határozatával egy­idejűleg a saját véleményét is előadnia. Ezzel hely­telen precedenst teremtett. (Helyeslés az ellenzéken.) Pallavicini György őrgróf: Kijelenti, hogy indítvá­nya nem akart szembehelyezkedés lenni a nemzeti­gyűléssel. Az elnök: Amennyiben a képviselő úr is kijelenti ezt, előbbi elnöki óvásomnak nincsen semmi éle a mentelmi bizottság ellen. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter: Az előadó r­ámutatott arra, hogy egy miniszternek épp úgy, mint minden képviselőnek, joga van indítványt tenni a mentelmi bizottság előtt. A kormány honey­­rátta Apponyi indítványát, hogy Beniczky hallgattas­sák más a mentelmi bizottság­ előtt.. Minthogy azon. 3

Next