Nemzeti Ujság, 1922. december (4. évfolyam, 274-297. szám)
1922-12-07 / 279. szám
Három alapelv, de még valami... A lausanne-i konferenciáról való távolmaradásunk szóvátétele alkalmából újra meghallhattuk, hogy külpolitikánk három alapelvhez simul. Alkalmazkodni kell a trianoni békeszerződés rendelkezéseihez. Állandó tekintettel kell lennünk az új államokban élő magyar kisebbségek sorsára. Nem szabad nagyhatalmasdit játszanunk, számolni kell vele, hogy nagyon is kicsike hatalom vagyunk. Mind a három elv a szürke valóságot jelenti, mellyel egy kormánynak tényleg számolni kell. Nincs is senki, aki komolyan tagadásba vehetné, hogy ezen elveket külpolitikánkban szem előtt lehet téveszteni. De azt már kétségbe vonjuk, hogy ezen alapelvek keretén belül az egyetlen külpolitika, a csendes várakozás és a szomorú helyzetben való megnyugvás volna, amíg csak meg nem erősödünk. A külpolitikai aktivitást szerényebb keretek és mostoha körülményeink között is igénybe kell venni az ország sorsát itthon és külföldön intézőknek. Az initiatíva, az okos és ügyes tapogatódzás, sőt nem egyszer a leleményes és bátrabb fellépés semmi esetre se volna még nagyhatalmaskodás. Nem is ártana a magyar kisebbségeknek, kiknek sorsa semmivel se könnyebb és elviselhetőbb azért, mert mi várakozunk és a megerősödésig megnyugszunk. A Népszövetségi Liga konferenciáin a kisebbségek sorsának a magyar delegátusok részéről való napirenden tartása — ez az aktivitás és éberség — semmi esetre se ártott elszakított magyar testvéreinknek. Az meg egyenesen végzetes hiba volna, hogy mint a Nemzetek Szövetségének tagja, mi magunk mutogassunk folyton a trianoni békeszerződésre, mint érintetlen tabura. Márpedig ezt cselekedjük, ha magunk keressük ki gondosan a trianoni békeszerződés paragrafusaiból azokat, melyek kétségtelenül megkötözésünkre készültek. De éppen az a feladatunk, mint a Nemzetek Szövetsége tagjának, hogy a konkrét esetek alkalmával rámutassunk a meglévő paragrafusok tarthatatlanságára és igazságtalanságára. Ha a trianoni békeszerződés 74. §-a meg is állapítja, hogy Magyarország köteles elismerni az osztrák-magyar monarkia oldalán harcolt felekkel kötött szerződéseket, éppen a sévres-i békeszerződés felborulása után a lausanne-i konferencia nyújtott volna alkalmat arra, hogy rámutassunk e pontnak nemcsak az igazságtalanságára, de az idő által való túlhaladottságára. Micsoda tagja Magyarország a Nemzetek Szövetségének, ha már mint ilyennek arra sincs joga, hogy az őt közvetlenül (kapitulációk) vagy közvetve (tengerszorosok semlegessége) érintő kérdések újra szőnyegre való kerülésekor a tárgyalásokon megjelenhessen. Nem akarunk Benes példájára mutatni, ki hívás nélkül is megjelent, mert tudjuk, hogy Benes kivételes elbánásban részesül a nagy antant részéről, mindazonáltal nem szabad előre teljesen abdikálni. A külpolitikában ma nem is uralkodik az a kényes etikett. De még mindig fenmarad az a fórum, melyhez jogunk van appellálni, sőt nemzeti érdekeink parancsolják, hogy minden lehetséges alkalmat megragadjunk elnyomatásunk ellen való tiltakozásra. Az ilyen kezdeményező és magunkról életjelt adó aktív külpolitikától is tartózkodni már több az óvatosságnál, a szükséges okosságnál. Ez már a tehetetlenség és beteg lemondás bélyegét viseli magán. Ezért pedig sehol nem lesz több sem a súlyúnk, sem nem lesz irántunk kegyesebb semmi égi vagy földi hatalom. Még gazdasági téren való retorzióktól sincs mit tartanunk, ha kissé elevenebb és ügyesebb magatartást tanúsítunk, mert e téren is mindent megtesznek úgyis ellenünk, ami gazdaságilag gyengíthet. Megvonnak minden lehetőséget, mely gazdaságilag megerősíthetne. A szóban forgó kereskedelmi szerződések elég bizonyság arra, hogy a szomszédos államok a maguk érdekeinek határain túl úgy sem mennek azért, mert mi a trianoni békeszerződés alapján állunk és mert megerősödésünket várjuk. Ez ellen ők mindig meg fognak mindent tenni. Csak attól az aktivitástól és tevékenységtől erősödünk meg, amit mi mutatunk és mi fejtünk ki. De viszont ezt nem fogja elősegíteni, ha még azért is tépni kezdjük egymást, hogy komoly és előzékeny hangon történik a kritika és a hibákra való rámutatás. Megfordítva csak örülni kellene, ha az ellentétes vélemények oly módon kezdenének elhangzani, hogy a távolságot csökkentenék magyar és magyar közt és hogy termékenyítőleg hatna minden parlamenti felszólalás, sőt küzdelem is a politikában. Az erők ilyen összetételének és egymásra való hatásának több eredménye is volna, mint a puszta várakozásnak vagy a puszta kritikának. ft.« * V /„'■#* V%>\ :' c’ 1952 ob. r ? i /K évfolyam 279. szám. v \ JCArVBf korong Vu^T'S ^Csütörtök, 1922 december 7-*s ' " —^ —- ■ —NEMZETI ÚJSÁGszerkesztőség is kiadóhivatal: Budapest,T. kerület, Honvéd utca 10, Telefon 127—46, 127—47, 127—48, 127—49 és József 66. Fiókkiadóhivatal: IT., Duna u.6. Telefon : 121—08 és Teréz-körút 62. Telefon : 121—41. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP Előfizetési ár: Egy hónapra 200 kor., negyedéire 660 kor. Egyes szám 10 kor. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Reklamációk: 19—25. Németországban is garancia-bizottság váltja fel az ellenőrző-bizottságot Az antant ötpontos követelése azonban nehézségeket okoz . A követelések ellenében könnyítéseket adnának Németországnak Berlin, december 6. (Wolff.) A nagyköveti konferencia a szövetségközi léghajózási és ellenőrző bizottságról szóló 1922 április 14-iki jegyzékében azt javasolta, hogy ennek a katonai ellenőrző bizottságnak helyére katonai garanciabizottság lépjen. Ebben az ügyben jegyzékváltás volt, amelynek során a szövetséges hatalmak megállapították, hogy a békeszerződés katonai határozmányainak végrehajtásában hónapok óta nagy késedelem mutatkozik. Különösen öt olyan pontot említettek fel, amelyeket nem teljesítettek. Ezek a pontok a rendőrség újjászervezésére, a gyárak átalakítására, a tilalmas anyag még hátralévő részének, valamint azoknak az iratoknak kiszolgáltatására vonatkoznak, amelyek a fegyverszünet idejében felvett hadianyagról szólanak; az utolsó pont törvényes intézkedéseket követel a hadianyag behozatalának és kivitelének megakadályozására és a hadsereg újoncállományának és szervezetének a békeszerződés határozmányaival való összhangba hozatalára. Ennek ellenében a szövetséges hatalmak Németországnak kilátásba helyezték, hogy az ellenőrzőbizottság megszüntetésével a Németországra rótt terheken könnyítenek, ha a német kormány a felsorolt követelések teljesítését biztosítja és beleegyezik a katonai garanciabizottság kiküldetésébe, amely az ellenőrzőbizottság helyébe fog lépni. Mivel a német kormány október 27-iki válaszában késznek nyilatkozott arra, hogy a javaslatok ügyében tárgyalásokba bocsátkozik, az öt pontról azonban említést sem tett, a szövetséges hatalmaknak fel kell tételezniük, hogy Németország a Versailles- szerződés katonai határozmányainak teljesítésében tovább menni nem akar , ezért kijelentik, hogy az ellenőrzőbizottság az öt pont elintézéséig helyén marad és ezekről tárgyalni nem hajlandó. A szövetséges hatalmak december 10-ig végleges választ kértek. A német kormány november 27-én azt válaszolta hogy egyáltalán nem szándékozik az öt pontot figyelmen kívül hagyni, azok tanulmányozása azonban hosszabb időt vesz igénybe és azért szükségesnek vélte már eleve kijelenteni, hogy a garanciabizottság ügyében kész tárgyalásokba bocsátkozni. Jelenleg így áll az ügy. (MTI.) Január elsejére rendezik a rokkantak ellátását Belitska honvédelmi miniszter a Keresztény Nemzeti Egység Pártjában (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A Keresztény Nemzeti Egység Pártja ma este vendégül látta Prónay György bárót, közélelmezési államtitkárt, aki kinevezése óta most jelent meg először a pártban. Az új államtitkárt Hegyeshalmy Lajos, a párt elnöke fogadta. Prónay György báró hosszabban elbeszélgetett a képviselőkkel az aktuális közélelmezési problémákról és ismertette a kormány terveit, amelyekkel a tél nehézségein átvergődni igyekszik. Prónay György báró 9 órakor távozott a pártból. Távozása után megérkezett Beliska Sándor honvédelmi miniszter, aki tárcájába vágó aktuális problémákról tájékoztatta a pártot. Bejelentette a honvédelmi miniszter, hogy mintegy hat héttel ezelőtt átvette a rokkant ügy rendezését és teljes apparátussal megkezdte ennek a sokat hányatott, odiózus kérdésnek lebonyolítását. Az ország kjárása közül 80 járásban már teljesen rendezték a rokkantak ellátását, 40 járásban már megtörtént az igények megállapítása és a honvédelmi miniszterhez érkezett jelentések szerint a hiányzó járásokban a legrövidebb időn belül megállapítják az ellátásra jogosultak számát. Ha a pénzügy igazgatóságoknál fennakadás nem történik, a jövő év január 1-ére teljesen rendezik a rokkantügyet. Sokkal nehezebb a rokkantak ellátása Budapesten, ahol a VIII. és IX. kerületben még meg sem kezdték munkájukat a jogosultságot megállapító bizottságok. A honvédelmi miniszter megkérte a párt képviselő tagjait, hogy a főváros VIII. és IX. kerületében, ahol a Keresztény Nemzeti Egység Pártjának erős és hű tábora van, legyenek segítségére a rokkantügy rendezésénél. A párt közreműködésével a miniszter reméli, hogy február elsejére a fővárosban is elintézheti a még hátralevő rokkantügyeket. A honvédelmi miniszter előadása után a párt tagjai intéztek néhány kérdést a miniszterhez, aki nehéz és kényes természetű munkájában a párt támogatását kérte. A miniszter este tíz órakor hagyta el a párthelyiséget. Andrássy látogatása Apponyinál Apponyi Albert grófot, aki néhány hét óta a Gellért-szállóban gyógykezelteti magát, ma meglátogatta Andrássy Gyula gróf és hosszasan elbeszélgetett a lábbadozó államférfival. A beszélgetés során természetesen szóba kerültek az aktuális politikai kérdések is, amelyekről Andrássy Gyula gróf kimerítően tájékoztatta Apponyi Albert grófot. Apponyi egyébként, mint értesülünk, néhány nap múlva gyógyultan, friss erőben elhagyja a Gellért-szállót és újra aktív részt vesz a politikában, melynek a mostani ijesztően mélyre sülyedt helyzetében Apponyi Albert grófra igen nagy szüksége van. Haler István holnap mondja el interpellálóját a lakásügyben Megírta a Nemzeti Újság, hogy Haller István nemzetgyűlési képviselő sürgős interpellációra kért engedélyt, hogy szóvá tegye az utcára dobott Szesztricsek Ferenc és családjának ügyét a parlament előtt. A sürgős interpellációt, minthogy ma amúgy is interpellációs nap volt, holnapra kellett halasztani Haller István szóvá fogja tenni az utcára dobott család ügyével kapcsolatban az egész lakásügyi kérdést is. Értesülésünk szerint Vass József népjóléti miniszter nyomban válaszolni fog az interpellációra. A pénzügyi bizottság elfogadta az indemnitást A nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága ma délután fél 7 órakor az I. sz. bizottsági teremben Ráday Gedeon gróf elnöklésével ülést tartott, amelyen az indemnitási törvényjavaslatot tárgyalta. A bizottság a törvényjavaslat előadására Ivády Béla nemzetgyűlési képviselőt kérte fel, aki rövidesen ismertette a javaslatot. A javaslat ismertetése után Kállay Tibor pénzügyminiszter tájékoztatta a bizottságot a jelenlegi közgazdasági és pénzügyi helyzetről, utalt W -