Nemzeti Ujság, 1923. június (5. évfolyam, 122-145. szám)
1923-06-08 / 127. szám
HahrÁLDÁNY.Ij ! ) V. évfolyam 127. szám. * ára hétköznap 50 K., vasárnap 70 K. Péntek, 1923 janum . NEMZETI ÚJSÁG Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., _ Előfizetési ár: Egy hónapra 1000 korona, Honvéd n. 10. Tel.: 127—46, 127—47, 127—48. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP negyedévre 2800 korona. — Egyes szám ára 127—49 és 1. 05. Fiókkiadóhivatal :IV.Duna-u.6. 60 korona. — Ausztriában hétköznap 160% Tel.: 128—08 és Teréz-körut 62. Tel.: 121—41. F«t»»rkeszti- Tár Béla. • belek» ,serkent«: Tóth László dr. vasárnap 2000 osztrák korona. — Hirdetések reklamációk: Telefon 19—25 milliméteres díjszabás szerint. Provizórium Rossz emlékű szó Magyarországon a provizórium. Nemzeti életünk megbénításának korszakát jelenti. Az abszolutizmus nemcsak alkotmányos intézményeink működését tette lehetetlenné, de. még integritásunk ellen is támadt. Ma is a provizórium korát éljük a csonka földön, alkotmányunk helyreállíthatása nélkül. A magyar alkotmányos életet azonban most forradalom és nem abszolút uralkodó szakította meg. És nem az impériumra jogosult hatalom nyom el törvényellenesen, erőszakosan, de idegen hatalmaknak önkénye tart békediktátumok béklyójában. Alkotmányos életünknek is karakterisztikuma az ideiglenesség. Alkotmányos szerveinket a helyzet teremtette szükség hozta létre. Funkciójukat, hivatásukat is ez szabja meg. A cél pedig nem lehet más, mint a körülmények ehetősége szerint helyreállítani történelmi alkotmányunkat, a jogfolytonosságot, hogy a közjogi téren is megszűnjenek ama forradalmi jelenségek, melyek az ideiglenes alkotmányosság mellett el sem kerülhetők. Ma ugyanis az a különös közjogi helyzet, hogy történelmi alkotmányunk a maga százados intézményeivel általában érvényben van, de az alkotmány jogszabályai csak részben érvényesülhetnek. A jogfolytonosságnak erőszakos megszakítása folytán, anélkül, hogy a régi alkotmányos szervek jogilag megszűntek volna, az alkotmányos élet a maga rendes formái közt lehetetlenné vált és ideiglenes szervek által él és működik. Alkotmányos életünk e provizórikus jellegét állapítja meg Egyed Istvánnak „Mai közjogi berendezésünk“ című munkája is, mely — mintaz előszót iró Térfy Gyula, a jeles kir. kúriai tanácselnök mondja — ,,a mai közjogi állapot történelmileg megvilágított és az alkotmány szempontjából tudományosan először méltatott rajza. Hozzá a mű szerzője, Egyed István az igazságügyi minisztérium törvényelőkészítő osztályának közjogi előadója, tehát közvetlenül ismerhette, kezdve az 1020. évi I.-cikktől, az összes jogszabályok létrejöttének indító okait is. Különben az 3920. I. t.-c., mely alaptörvénye e közjogi provizóriumnak, világosan kifejezésre is juttatta indokolásában, rendelkezéseiben és céljában alkotmányosságunk ideiglenességét. Ami nem jelenti azt, hogy az ideiglenes alkotmány rendelkezéseinek joghatálya nem teljes. De — mint Egyed István nagyon precízen megírja — jelenti azt, hogy „ezek az ideiglenes berendezések a magyar alkotmány folytonossága szempontjából tulajdonképpen csak epzoid-jellegűek, amelyeknek a történelmi fontosságon túlmenő jelentőséget csak aktualitásuk ad, amelyek azonban a történeti alkotmányt általában nem módosítják ,s a provizórium megszűntével ismét ép úgy elvesztik jogi jelentőségüket, mint a régebbi hasonló berendezések. (Hunyadi kormányzósága, a két főkapitány stb.)“ Mikor ilyen jogi és történeti képet ad a mai közjogi állapotunkról és az ideiglenes alkotmányban kifejezésre jutó nemzeti életről maga a jogtudomány, akkor valóban méltán kérdezhetjük, hogy minek, mi célt szolgálnak olyan reformok, törekvések, melyek messze túlmennek azon, hogy mai alkotmányos életünk ideiglenességéhez alkalmazkodjanak. Ilyen például a Rakovszky-féle közigazgatási reform is, mely nem elégszik meg azzal, hogy az élet követelményeinek megfelelő reformokat életbe léptesse a jobb közigazgatás érdekében, hanem alkotmányunknak a megyei szervezetben kiépült intézményét forgatja ki történelmi jellegéből. Az ideiglenes alkotmányos állapotot használja fel arra, hogy módosítsa a történelmi alkotmányt és a kinevezési rendszert ültesse át magyar földbe. Semmi nem indokolja az ilymérvű reformot. Ha a törvényhatósági önkormányzat körét kell tágítani a jobb közigazgatás érdekében, ezt meg lehet tenni a történelmi alkotmány sarkaiból való kiforgatása nélkül. Ez az egy példa is mutatja, hogy kormányzatunk nem mindig számol a provizórium tényével, vagyis azzal a gondolattal, hogy ma egész állami életünk kormányzásánál az ideiglenesség szerepeljen, ami szabad, gyorsabb intézkedést is jelenthet. Áll ez még a közgazdasági életre is. Aminthogy a jog mindig magán hordja kora jellegét, sőt annak terméke, a társadalmi élet formája. Nemcsak közjogi állapotunk provizórikus ma is, hanem egész gazdasági, társadalmi életünk. A közjogi provizórium megállapításából és nyomatékozásából is éppen azt a következtetést akarjuk levonni, hogy minden vonalon tartsuk szem előtt viszonyaink ideiglenességét, változásait, a nemzeti élet parancsolta szükségleteit. Ne folyton új jogalkotásokon és az életet megzavaró, „korszakalkotó“ reformokon törjük a fejünket mikor a mindennapi élet és a nemzeti regeneráció szükségleteiről kell gondoskodni, hanem rendezzük ezeket a gyakorlati élet szerint. Nem a korszerűtlenséget jelenti ez, ami végzetes hiba volna. De magával hozza azt, hogy se alkotmányjogi, se gazdasági téren ne kezdeményezzünk olyant, amit a szükség nem parancsol, se ne higyjük azt, hogy a ma kérdéseit úgy lehet megoldani, mint mikor elveken rendszereket épít fel a kormányzás vagy a törvényhozás. Ez az idő még nem érkezett el- Kísérletezéseknek se vethetjük alá a gyenge és beteg szervezetet Ahol a nemzeti élet sebei mutatkoznak, ahonnan a gyorsabb vagy lassúbb elvérzés fenyeget, ott gyógyítsunk az orvos intuíciójával és ha kell, gyors beavatkozásával. A provizórium ilyen államkormányzást, a nemzeti élet ilyen irányítását követeli. Az épíma legjobban a jövő számára, ki a jelen sorvasztó jelenségeit gyógyítja meg.» ) Párisba hívták a budapesti jóvátételi bizottság pénzügyi osztályának vezetőjét Feloszlott az anyaggyűjtő iroda . Még mindig nincs hír az új bizottság érkezésének időpontjáról (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Bethlen István gróf miniszterelnök külföldi útja után a magyar békés külpolitika homlokterébe ismét a jóvátétel kérdése jutott. A budapesti jóvátételi bizottság hosszú idő óta nem igen hallatott magáról, csendben dolgozott és a magyar jóvátétel ügyét Paks után inkább Trága, mint Budapest intézte. Az utolsó hetek eseményeinek hatása alatt azonban a budapesti jóvátétel bizottság is kilépett cserdes szemlélődéséből és — úgy látszik — újra akcióba kezd. Mint teljesen megbízható forrásból értesülünk, a párisi jóvátételi főbizottság néhány nappal ezelőtt Párisba hizta Mr. Chelsée-t, a budapesti jóvátétel bizottság pénzügyi osztályának főnökét, aki már el is utazott a francia fővárosba. Értesülésünk szerint Chelsée visszahívása a Budapestre küldendő bizottsággal van kapcsolatban. Hogy az új bizottság mikor érkezik hozzánk, erre vonatkozólag Budapestre még nem jött utasítás, amint azonban értesülünk, az új misszió egészen kisszámú lesz és tagjai között nem lesz senki a régi budapesti bizottság delegáltjai közül. Egyidejűleg megjegyezzük, hogy a bizottság anyaggyűjtő irodája (Service d‘information) június elsejével feloszlott, vezetője, a tót Milec Iván, a párisi cseh követség volt titkára ,a Népszövetség genfi központjába kapott új beosztást. Milec távozásával a kisantant delegátusai közül csupán a szerb Bon marad a budapesti bizottságban egyelőre. A minisztertanács elfogadta a választójogi pótrendeletet és az Indemitást A tisztízsefehérűés sörgős problémáit az indemnitási javaslatban rendezik (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A kormány a rendes heti minisztertanácsot péntek helyett ma tartotta meg, amelyen a folyó ügyeken kívül a választójogi pótrendelettel is foglalkoztak. A pótrendelet ügyében egyébként Rabovszky Iván belügyminiszter ma hosszabban tanácskozott Wolff Károllyal, a Keresztény Községi Párt elnökével és Folkusházy Lajos alpolgármesterrel, a központi választmány elnökével. A tanácskozáson, amelyen Schreiber Lajos államtitkár és Várossy Gyula fővárosi tanácsnok is részt vett, megállapították a pótrendelet végleges szövegét, amelyet Isakovszky Iván belügyminiszter a minisztertanácson bemutatott és amelyet a kormány el is fogadott. A rendelet a hivatalos lap szombati számában jelenik meg. A kabinet az indemnitási törvényjavaslatot is tárgyalás alá vette, amelyet Kállay Tibor pénzügyminiszter ismertetett. A felhatalmazási javaslat hat hónapra szól és annyiban különbözik az eddigi indemnitásoktól, hogy részletesebb és indokolása minden egyes tárcára kiterjed. Miután a kormány sürgősen meg akarja oldani a tisztviselőkérdést, az indentitási javaslat erre vonatkozóan is tartalmaz néhány halaszthatatlan rendelkezést. A Nemzeti Újság csütörtöki számában ismertette azokat az alapelveket, amelyek szerint a kormány ennek a kérdésnek a rendezésénél akar járni és miután Kállay Tibor a mai minisztertanácson megnyerte terveihez a kormány hozzájárulását, a holnapi ülésen Szilágyi Lajos mai beszédére válaszolva, ki fogja fejteni álláspontját. Értesülésünk szerint az indemnitási javaslatot a pénzügyminiszter rövidesen beterjeszti, úgy hogy annak tárgyalása a hónap közepe felé meg is kezdődhetik-Milyen lesz az indemnitási vita? Ez kiszámíthatatlan. Sok függ attól, hogy rendbe jönnek-e rövidesen a birtoknovelával. Ha igen, akkor a vita rövid lefolyású lehet, mert az ellenzék nem szándékozik most a kormánynak nehézségeket támasztani. Azt is beszélik, hogy az indemnitási vita során Gömbösék helyzete is rendeződik. Állítólag Gombos Gyula lemondana a pártelnökségről és egyedül lépne ki a pártból, hívei pedig benmaradnának. Ő maga természetesen mindenféle kérdezősködésre állít begombolkozik s így szándékairól biztosat tudni nem lehet. A Keresztény Nemzeti Egység Pártja házszablyrevíziót akar A Keresztény Nemzeti Egység Pártjában csütörtökön este képviselői értekezlet volt Hegyeshalmy Lajos elnöklésével. Az értekezlet elhatározta, hogy felszólítja a kormányt, hogy a parlament tekintélyének megóvása céljából kezdeményezze a jelenlegi házszabályok módosítását, mert a most érvényben levő házszabály és annak kezelése nem nyújt biztosítékot arra, hogy a parlament tagjai ne legyenek sértegetéseknek kitéve és hogy ezek a sértegetések megfelelő megtorlásban részesüljenek. Az értekezlet az elmúlt héten megtartott képviselői értekezletnek mintegy folytatása volt, a napirend további során foglalkozott a közszolgálati alkalmazottak anyagi helyzetének kérdésével, melynek súlyosságát és tarthatatlanságát elismeri, éppen ezért a párt készséggel fogja támogatni a kormányt minden törekvésében, amely a közszolgálati alkalmazottak tisztességes megélhetését biztosítja, de természetesen mindenkor az ország anyagi helyzetének tekintetbe vételével. A földbirtoknovella kérdését a párt a legközelebbi képviselői értekezlet tárgysorozatába tűzte ki, amelyet előreláthatóan a jövő héten fognak megtartani Nem tárgyalják az építkezési törvényjavaslatot Az építkezési törvényjavaslatot, melyet már a nemzetgyűlés szociális és gazdasági bizottsága is letárgyalt, Miszerint levették a napirendről, mert Vass József dr. népjóléti miniszter, a GyOSz, a TÉBE és a Bankárszövetség képviselőivel megegyezett abban, hogy az építkezési törvényjavaslattól függetlenül biztosíták a kislakások építését. A tárgyalás még nem fejeződött be, mert a 25%-os kincstári részesedéshez, melyet a magánérdekeltség el akar ejteni, a pénzügyminisztérium képviselője ragaszkodik. Ha a megegyezés megtörténik, akkor őszre 2500 lakás lesz készen, melyből 1500-at a GyOSz, a TÉBE és a Bankárszövetség, 1000-et pedig az állam építtet