Nemzeti Ujság, 1923. június (5. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-08 / 127. szám

­ Hah­rÁLDÁNY.I­j ! ) V. évfolyam 127. szám. * ára hétköznap 50 K., vasárnap 70 K. Péntek, 1923 janum . NEMZETI ÚJSÁG Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., _ Előfizetési ár: Egy hónapra 1000 korona, Honvéd­ n. 10. Tel.: 127—46, 127—47, 127—48. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP negyedévre 2800 korona. — Egyes szám ára 127—49 és 1. 05. Fiókkiadóhivatal :IV.Duna-u.6. 60 korona. — Ausztriában hétköznap 160% Tel.: 128—08 és Teréz-körut 62. Tel.: 121—41. F«t»»rkeszti- Tár­ Béla. • belek­» ,serkent«: Tóth László dr. vasárnap 2000 osztrák korona. — Hirdetések reklamációk: Telefon 19—25 milliméteres díjszabás szerint. Provizórium Rossz emlékű szó Magyarországon a provi­zórium. Nemzeti életünk megbénításának kor­szakát jelenti. Az abszolutizmus nemcsak al­kotmányos intézményeink működését tette lehetetlenné, d­e. még integritásunk ellen is támadt. Ma is a provizórium korát éljük a csonka földön, alkotmányunk helyreállíthatása nélkül. A magyar alkotmányos életet azonban most forradalom­­ és nem abszolút uralkodó szakította meg. És nem az impériumra jogo­sult hatalom nyom el törvényellenesen, erő­szakosan, de idegen hatalmaknak önkénye tart békediktátumok béklyójában. Alkotmányos életünknek is karakterisztikuma az ideiglenesség. Alkotmányos szerveinket a helyzet teremtette szükség hozta létre. Funk­ciójukat, hivatásukat is ez szabja meg. A cél p­edig nem lehet más, mint a körülmények ehetősége szerint helyreállítani történelmi al­kotmányunkat, a jogfolytonosságot, hogy a közjogi téren is megszűnjenek ama forradalmi jelenségek, melyek az ideiglenes alkotmányos­ság mellett el sem kerülhetők. Ma ugyanis az a különös közjogi helyzet, hogy történelmi alkotmányunk a maga százados intézményeivel általában érvényben van, de az alkotmány jog­szabályai csak részben érvényesülhetnek. A jogfolytonosságnak erőszakos megszakítása folytán, anélkül, hogy a régi alkotmányos szer­vek jogilag megszűntek volna, az alkotmányos élet a maga rendes formái közt lehetetlenné vált és ideiglenes szervek által él és működik. Alkotmányos életünk e provizórikus jellegét állapítja meg Egyed Istvánnak „Mai közjogi berendezésünk“ című munkája is, mely — mint­az előszót iró Térfy Gyula, a jeles kir. kúriai tanácselnök mondja — ,,a mai közjogi állapot történelmileg­ megvilágított és az alkotmány szempontjából tudományosan először méltatott rajza. Hozzá a mű szerzője, Egyed István az igazságügyi minisztérium törvényelőkészítő osztályának közjogi előadója, tehát közvetle­nül ismerhette, kezdve az 1020. évi I.­­-cikktől, az összes jogszabályok létrejöttének indító okait is. Különben az 3920. I. t.-c., mely alaptörvénye e közjogi provizóriumnak, vilá­gosan kifejezésre is juttatta indokolásában, ren­delkezéseiben és céljában alkotmányosságunk ideiglenességét. Ami nem jelenti azt, hogy az ideiglenes alkotmány rendelkezéseinek jogha­tálya nem teljes. De — mint Egyed István nagyon precízen megírja — jelenti azt, hogy „ezek az ideiglenes berendezések a magyar alkotmány folytonossága szempontjából tulaj­donképpen csak ep­zoid-jellegűek, amelyeknek a történelmi fontosságon túlmenő jelentőséget csak aktualitásuk ad, amelyek azonban a tör­téneti alkotmányt általában nem módosítják ,s a provizórium megszűntével ismét ép úgy el­vesztik jogi jelentőségüket, mint a régebbi hasonló berendezések. (Hunyadi kormányzó­sága, a két főkapitány stb.)“ Mikor ilyen jogi és történeti képet ad a mai közjogi állapotunkról és az ideiglenes alkot­mányban kifejezésre jutó nemzeti életről maga a jogtudomány, akkor valóban méltán kér­dezhetjük, hogy minek, mi célt szolgálnak olyan reformok, törekvések, melyek messze túlmennek azon, hogy mai alkotmányos éle­tünk ideiglenességéhez alkalmazkodjanak. Ilyen például a Rakovszky-f­éle közigazgatási reform is, mely nem elégszik meg azzal, hogy az élet követelményeinek megfelelő reformokat életbe léptesse a jobb közigazgatás érdekében, hanem alkotmányunknak a megyei szervezet­ben kiépült intézményét forgatja ki történelmi jellegéből. Az ideiglenes alkotmányos állapotot használja fel arra, hogy módosítsa a történelmi alkotmányt és a kinevezési rendszert ültesse át magyar földbe. Semmi nem indo­kolja az ilymérvű­ reformot. Ha a törvényha­tósági önkormányzat körét kell tágítani a jobb közigazgatás érdekében, ezt meg lehet tenni a történelmi alkotmány sarkaiból való kiforgatása nélkül. Ez az egy példa is mutatja, hogy kormány­zatunk nem mindig számol a provizórium tényével, vagyis azzal a gondolattal, hogy ma egész állami életünk kormányzásánál az ideiglenesség szerepeljen, ami szabad, gyorsabb intézkedést is jelenthet. Áll ez még a közgaz­dasági életre is. Aminthogy a jog mindig magán hordja kora jellegét, sőt annak terméke, a társadalmi élet formája. Nemcsak közjogi állapotunk provizórikus ma is, hanem egész gazdasági, társadalmi életünk. A közjogi pro­vizórium megállapításából és nyomatékozásá­ból is éppen azt a következtetést akarjuk le­vonni, hogy minden vonalon tartsuk szem előtt viszonyaink ideiglenességét, változásait, a nemzeti élet parancsolta szükségleteit. Ne foly­ton ú­j jogalkotásokon és az életet megzavaró, „korszakalkotó“ reformokon törjük a fejünket mikor a mindennapi élet és a nemzeti regene­ráció szükségleteiről kell gondoskodni, hanem rendezzük ezeket a gyakorlati élet szerint. Nem a korszerűtlenséget jelenti ez, ami végzetes hiba volna. De magával hozza azt, hogy se alkotmányjogi, se gazdasági téren ne kezdemé­nyezzünk olyant, amit a szükség nem paran­csol, se ne h­igyjük azt, hogy a ma kérdéseit úgy lehet megoldani, mint mikor elveken rendszereket épít fel a kormányzás vagy a törvényhozás. Ez az idő még nem ér­kezett el- Kísérletezéseknek se vethetjük alá a gyenge és beteg szervezetet Ahol a nem­zeti élet sebei mutatkoznak, ahonnan a gyor­sabb vagy lassúbb elvérzés fenyeget, ott gyó­gyítsunk az orvos intuíciójával és ha kell, gyors beavatkozásával. A provizórium ilyen államkormányzást, a nemzeti élet ilyen irányí­tását követeli. Az épí­­ma legjobban a jövő számára, ki a jelen sorvasztó jelenségeit gyó­gyítja meg.­­» ) Párisba hívták a budapesti jóvátételi bizottság pénzügyi osztályának vezetőjét Feloszlott az anyaggyűjtő iroda . Még mindig nincs hír az új bizottság érkezé­sének időpontjáról (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Bethlen István gróf miniszterelnök külföldi útja után a magyar bék­és külpolitika homlokterébe ismét a jóvátétel kér­dése jutott. A budapesti jóv­át­ételi bizottság hosszú idő óta nem igen hallatott magáról, csendben dolgo­zott és a magyar jóvátétel ügyét Pak­s után inkább T­rága, mint Budapest intézte. Az utolsó hetek esemé­nyeinek hatása alatt azonban a budapesti jóvátétel­ bizottság is kilépett cser­des szemlélődéséből és — úgy látszik — újra akcióba kezd. Mint teljesen meg­bízható forrásból értesülünk, a párisi jóvátételi főbi­zottság néhány nappal ezelőtt Párisba hizta Mr. Chelsée-t, a budapesti jóvátétel bizottság pénzügyi osztályának főnökét, aki már el is utazott a francia fővárosba. Értesülésünk szerint Chelsée visszahívása a Budapestre küldendő bizottsággal van kapcsolatban. Hogy az új bizottság mikor érkezik hozzánk, erre vo­natkozólag Budapestre még nem jött utasítás, amint azonban értesülünk, az új misszió egészen kisszámú lesz és tagjai között nem lesz senki a régi budapesti bizottság delegáltjai közül. Egyidejűleg megjegyez­zük, hogy a bizottság anyaggyűjtő irodája (Service d‘information) június elsejével feloszlott, vezetője, a tót Milec­ Iván, a párisi cseh követség volt titkára ,a Népszövetség genfi központjába kapott új beosztást. Milec távozásával a kisantant delegátusai közül csu­pán a szerb Bon marad a budapesti bizottságban­­ egyelőre. ­ A min­isztertanács elfogadta a választójogi pótrendeletet és az Indemitást A tisztízsefehérűés sörgős problémáit az indemnitási javaslatban rendezik (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A kormány a rendes heti minisztertanácsot péntek helyett ma tartotta meg, amelyen a folyó ügyeken kí­vül a választójogi pótrendelettel is foglalkoz­tak. A pótrendelet ügyében egyébként Ra­­bovszky Iván belügyminiszter ma hosszabban tanácskozott Wolff Károllyal, a Keresztény Községi Párt elnökével és Folkusházy Lajos alpolgármesterrel, a központi választmány el­nökével. A tanácskozáson, amelyen Schreiber Lajos államtitkár és Várossy Gyula fővárosi tanácsnok is részt vett, megállapították a pót­­rendelet végleges szövegét, amelyet Isakovszky Iván belügyminiszter a minisztertanácson be­mutatott és amelyet a kormány el is fogadott. A rendelet a hivatalos lap szombati számában jelenik meg. A kabinet az indemnitási törvényjavaslatot is tárgyalás alá vette, amelyet Kál­lay Tibor pénzügyminiszter ismertetett. A felhatalmazási javaslat hat hónapra szól és annyiban különbö­zik az eddigi indemnitásoktól, hogy részlete­sebb és indokolása minden egyes tárcára ki­terjed. Miután a kormány sürgősen meg akarja oldani a tisztviselőkérdést, az indentitási ja­vaslat erre vonatkozóan is tartalmaz néhány halaszthatatlan rendelkezést. A Nemzeti Újság csütörtöki számában ismer­tette azokat az alapelveket, amelyek szerint a kormány ennek a kérdésnek a rendezésénél­­ akar járni és miután Kállay Tibor a mai mi­nisztertanácson megnyerte terveihez a kor­mány hozzájárulását, a holnapi ülésen Szilá­gyi Lajos mai beszédére válaszolva, ki fogja fejteni álláspontját. Értesülésünk szerint az indemnitási javasla­tot a pénzügy­miniszter rövidesen beterjeszti, úgy hogy annak tárgyalása a hónap közepe felé meg is kezdődhetik­-Milyen lesz az indemnitási vita­? Ez kiszá­míthata­t­lan. Sok függ attól, hogy rendbe jön­nek-e rövidesen a birtoknovelá­val. Ha igen, akkor a vita rövid lefolyású lehet, mert az el­lenzék nem szándékozik most a kormánynak nehézségeket támasztani. Azt is beszélik, hogy az indemnitási vita során Gömbösék helyzete is rendeződik. Állítólag Gombos Gyula le­mo­­n­­dana a pártelnökségről és egyedül lépne ki a pártból, hívei pedig benmaradnának. Ő maga természetesen mindenféle kérdezősködésre áll­ít begombolkozik s így szándékairól biztos­at tudni nem lehet. A Keresztény Nemzeti Egység Pártja házszabl­yrevíziót akar A Keresztény Nemzeti Egység Pártjában csütörtö­kön este képviselői értekezlet volt Hegyeshalmy Lajos elnöklésével. Az értekezlet elhatározta, hogy felszólítja a kormányt, hogy a parlament tekintélyé­nek megóvása céljából kezdeményezze a jelenlegi házszabályok módosítását, mert a most érvényben levő házszabály és annak kezelése nem nyújt bizto­sítékot arra, hogy a parlament tagjai ne legyenek sértegetéseknek kitéve és hogy ezek a sértegetések megfelelő megtorlásban részesüljenek. Az értekezlet az elmúlt héten megtartott képviselői értekezletnek mintegy folytatása volt, a napirend to­vábbi során foglalkozott a közszolgálati alkalma­zottak anyagi helyzetének kérdésével, melynek sú­lyosságát és tarthatatlanságát elismeri, éppen ezért a párt készséggel fogja támogatni a kormányt min­den törekvésében, amely a közszolgálati alkalmazot­tak tisztességes megélhetését biztosítja, de természe­tesen mindenkor az ország anyagi helyzetének tekin­tetbe vételével. A földbirtoknovella kérdését a párt a legközelebbi képviselői értekezlet tárgysorozatába tűzte ki, ame­lyet előreláthatóan a jövő héten fognak megtartani Nem tárgyalják az építkezési törvény­javaslatot Az építkezési törvényjavaslatot, melyet már a nemzetgyűlés szociális és gazdasági bizottsága is le­tárgyalt, Mi­szerint levették a napirendről, mert Vass József dr. népjóléti miniszter, a GyOSz­, a TÉBE és a Bankárszövetség képviselőivel megegyezett ab­ban, hogy az építkezési törvényjavaslattól függetle­nül biztosí­ták a kislakások építését. A tárgyalás még nem fejeződött­ be, mert a 25%-os kincstári része­sedéshez, melyet a magánérdekel­tség el akar ejteni, a pénzügyminisztérium képviselője ragaszkodik. Ha a megegyezés megtörténik, akkor őszre 2500 lakás lesz készen, melyből 1500-at a GyOSz, a TÉBE és a Bankárszövetség, 1000-et pedig az állam építtet

Next