Nemzeti Ujság, 1924. december (6. évfolyam, 256-274. szám)
1924-12-03 / 257. szám
Sim úti, 15., december 3. NEMZETI ÚJSÁG Henderson megkezdte tárgyalásait Mafréban Részleges válság Zivar pasa habi dekében - Angol hatessei demonsitrációk Utobb bian Sz Ralfisoh Zivar pasa és új egyiptomi miniszterelnök Londoni távirat jelenti, hogy a cdr Lee Stack főparancsnok meggyilkolása miatt Egyiptommál támadt konfliktusban megegyezés jött létre. Eszerint tehát Zivar hasa kormánya vállalkozott ama politikai természetű követelések teljesítésére is, amelyek miatt Zaghlul basa lemondott és a parlament tiltakozó jegyzékkel fordult a világ összes parlamentjeihez. Komi volna azonban azt hinni, hogy most már minden rendben van. , Zivardasa kormánya kénytelen lesz a magállapodásokat az elé a parlament elé terjeszteni, amelyben túlnyomó többsége van a nacionalista pártnak. A most elnapolt képviselőház esetleges feloszlatása aligha válik előnyére a kormánynak és az angol hatóságoknak, mert a véleménynyilvánítástól megfosztett képviselők annál elkeseredettebb agitációt fognak kifejteni az országban. Elképzelhetetlen, hogy Egyiptom megnyugodjék Angliának amaz önkényes intézkedésében, amely végét vetette a szudáni kettős kormányzatnak és az egész tartományt kizárólag Nagy-Britnannia uralma alá helyezte. A nacionalistáik tudvalévően a kettős kormányzatot is összeférhetetlennek tartották Egyiptom szuverenitásával, most pedig ezt a félszuverenitást is elvesztették. Az egyiptomi csapatokat ki kellett vonni Szudánból és az új angol szirdórt már nem Fuad király, hanem a londoni kormány nevezte ki. Egyiptom jelenleg rosszabb helyzetben van, mint 1899-ben, a szudáni egyezmény megkötésekor vagy 1922-ben, az angol függetlenségi deklaráció kihirdetésénél. Stack tábornok meggyilkolása nem használt, hanem ártott a függetlenségi törekvéseknek s a nacionalisták egyelőre kevés reményt táplálhatnak a helyzet megváltozása iránt. Legfittebb arra számíthatnak, hogy a mohamedánságnak mindenütt mutatkozó mozgalma rá fogja vinni Angliát, hogy békés után rendezze a viszonyt*Kwn»vinvirrvr rminiiwwmf Egyiptommal, figyelembe véve az ország nemzeti érzését és jogos kívánságait. Zivar pasa és szenktutora megegyezése London, december 2. (A Nemzeti Újság külön tudósítójának telefonjelentése Berlinen át.) Kairói jelentés szerint a Zivar basa és lord Allenbey közti megegyezés a következő elveken alapszik: 1. Az egyiptomi kormánynak joga van az egyiptomi szolgálatban levő hivatalnokoknak felmondani. 2. Az egyiptomi kormány kész az angol pénzügyi és jogi szakértők tanácsait meghallgatni, főként, ha ezek a miniszterek felelősségérzetével összeegyeztethetők. 3. Az egyiptomi kormánynak gondja van arra, hogy az alexandriai idegen hivatalnokok, amennyiben szerződésük lejártánál előbb bocsáttatnak el, kárpótlást kapjanak. (T.) Jaegnasomes az újegyiptomi hermáimban Kairó, december 2. Megerősítik, hogy a kormány az angol ultimátum* ■ nak az idegen érdekek védelmére vonatkozó követeléseit elfogadta, Henderson meghatalmazott miniszter megérkezett s a további tárgyalásokat vezetni fogja. A kormány kebelében a meghasonlás támadt, a közoktatás- és munkaügyi miniszterek lemondtak. A közlekedésügyi miniszter átvette a közmunkaügyi tárcát. Számos képviselő tiltakozó iratot intézett a kormányhoz, amelyben i letartóztatott képviselők szabadonbocsátását követelik. Alexandriában negyven embert lázító kiáltvány közzététele miatt elfogtak. Túlnyomó részük diák. A város utcáin, majdnem 3000 főből álló brit tengerészcsapat tizenkét fontős ágyukkal és gépfegyverekkel tegnap tüntető felvonulást rendezett. Sir Richard Baking az egyiptomi angol hadsereg főparancsnoka Arcképek a zenevilágból Kodály Zoltán Irta: Papp Viktor Ruhája rosszul szabott, a cipőjével nem minden szalonba lehetne bemenni, fekete puha kalapján átüt a zsír, haverokja alatt mindig valami nagy könyvet, vagy kótát cipel, rendszerint egyedül jár, alig lehet egy-két barátja, nem sokat beszél, lassan, tempósan mozog és bizonyos szögletesség ömlik el rajta. Csak ha jobban szemügyre vennék, látnák, hogy rátarti felállása, dús, vérben vés haja, omlavány, szakállas arca nem köznapi. Messze nézésű kék szemében rendkívüli értelem él. Tanár a Zeneművészeti Főiskolán. A neve országos, sőt már világnév. Elismerés és gáncsoskodás kavargásában él. Visszahúzódva, zárkózottam Tanul, tanit és dolgozik. Senkivel és semmivel sem törődve, megy egyenesen a művészet szent utján s elérkezik tizenharmadik opuszához, mely a magyarság legszebb zenei fohászkodása: a „Psalmus Hungaricust’. Kíséreljük meg Kodály helyét zenekultúránkban megkeresni. A nyúlt század ötvenes éveiben a magyaros zene terén egyedül a nemzeti ösztön működött. Az irodalom sokkal előbb járt, már maga előtt látta a célt, melyet követnie kell. Az elnyomatás évtizedében — érdekes jelenség — a magyaros zenevilág először kezd csoportosulni határozottabb, öntudatos nemzeti irány felé. A dal és a hangszeres zene gazdag anyagkészlete ebben az időben kezdett a műveltebb világnak is bemutatható zenei tisztaságot nyerni. Századunk első évtizedében a nemzeti irányzatnak újabb és hatalmasabb fellendülése következett. A magyarságnak erős tehetségei támadnak]. Irodalomban, művészetekben egyaránt. A zenében egyik vezér, Kodály Zoltán. Régi dalok ismeretlen szerzőivel rokon. Közben az egész magyaroskorú zeneszerzőgárdát sikerült neki elfelejtenie. Tudással vértezi agyát s talentumát a régi, messze magyar idők talaja érleli. Szorgalmasan gyűjti, tanulja, formálja azokat. Beleültek a mai, modern zeneművészetbe s nagy kortársával, Bartók Bélával egyetemben megteremti belőlük a legmodernebb, legragyogóbb, valódi, faji, magyar zenei nyelvezetet. Az ő zenéjük nem magyaros zene. Az ő zenéjük: magyar zene. Nemcsak a formája, hanem a lelke, a szelleme: magyar. Művészetük öncéllá lesz, nem pedig magyaros úri muzsikává, amely a cigány és a híres úri muzsikusok eredeti tehetségéből, a népből felszűrődő hagyományok kicifrázásából és a nyugati elmaradhatatlan hatásokból olvadt össze.* Kodály 1882-ben, Kecskeméten született. Iskolába Nagyszombaton járt. Gyermekségének emlékei szezt a magyar Csallóközhöz, Mátyusföldhöz fűződnek. A budapesti egyetem bölcsészeti karát végezte s a Zeneakadémián Koesslernél a zeneszerzési szakot. Olyan feltűnően komoly eredménnyel, hogy 1905-ben a Zeneakadémia tanárává nevezték ki. Már ekkor járja a vidéket s gyűjti szorgalmasan Bartók Bélával a népzene hamisítatlan kincseit. Ezt a munkát most sem hagyták végleg abba, de nagy veszteség, hogy gyűjtésük jórészt még holt anyag. A faji magyar zenének megbecsülhetetlen gyűjteménye ez a néhány ezernyi fonográflemez. Jövendő zeneművészetünk gránitalapja. Kodály nem hőtermelő. Csak akkor szólal meg, amikor érett mondanivalója van. Minden sora gondos, választékos. Minden szerzeménye szívügye s minden egyesben megtalálhatók jellegzetességei. Műveit általában az egyéni következetesség és a hangulatosság jellemzi. Inkább borús, melancholiára hajlamos kedély, de hősi erő és tűz lappang benne. Nagy vidámságot, eszeveszett duhajságot nem ír le, inkább álmodozva rajongó, önfeledten elgondolkozó. ő az első magyar muzsikus, aki a zenei impresszionista technikát a klasszikusok törekvésével egyesíti. Univerzális stílusösszefoglaló. Egy század technikáját öleli át, visszanyúl a klasszikusok indulásáig s a régi magyar zenéből mégsem áldoz fel egyetlen képletet sem. Zenei nyelvezete tisztult, világos, kellemes. Szerkezetei, zenei formái természetesen adódók s legtöbbször szabályosak. Harmóniái modernek, ezerszinüek. Szereti az egyidejűleg való megszólaltatással érdekesen zavaros akkordokat, melyek különben egymásra következve megszokottak volnának. Szereti a kvartsext akkordmeneteket, melyeket Puccini kvint-menetei folytatásának tekinthetünk. Szereti a disszonáns akkordzárlatokat s a témáknak kétoktávos kettőzését. Ritmikája változatos, merész. Metodikája a magyar föld őstelevényéből fakadó, eredeti, előkelő és pregnáns. Zenei prozódiája tökéletes, Kodály neon is olyan művész, aki szorosan művészetének határai között él. Tudásbeli és érzésbeli intelligenciáját minden tette, minden tollvonása tükrözi. Elmúlt már az ideje azoknak a muzsikusoknak, akiknek egész szelleme hangjegyeikre szorítkozott s akik nemigen gondolkoztál, hacsak nem muzsikában gondolkoztak. A fiatalabb generáció nem lázálomban dolgozik, hanem számítóan méri és formálja érzéseinek, hevületeinek megfelelő művészeti mását. Kodály nemcsak zeneköltő, hanem jelentős zenetudós is. Ma Európa egyik legkiválóbb folkloristája. Irodalmikig nemcsak magasrendűen képzett, hanem írásművész. „Mindenkit elegendőképpen jellemez az, amit ír és ahogyan ír” — mondja Romain Rolland. Kodálynak évekkel ezelőtt a „Pesti Naplódban közre,adott zenekritikái, a „Nyugatiban, a ..Napkelet"-ben, az „Ethnoprafia”-ban és sok más folyóiratban napvilágot látott dolgozataiaz írásművészet csalhatatlan dokumentumaival ékesek. Műveinek pontos op. 1. „Énekszó“ (16 dal népi szövegre) (Kiadója: Rózsavölgyi.) op. 2. „I. vonósnégyes“ (Kiadója: Rózsavölgyi.) op. 3. „Zongoramuzsika“ (9. zongoradarab) (Kiadója: Rózsavölgyi.) op. 1. „Gordonka-zongoraszonáta“ (Kiadója: Rózsavölgyi.) op. 5. „Két ének mély férfihangra és zenekarra“ (Berzsenyi: A közelítő tél, Ady: Sírni, sírni) (Kiadója: Universal Edition) op. 6. „Megkésett melódiák“ (7 dal. Berzsenyi, Kölcsey, Csokonay) (Kiadója: Universal Edition) op. V. „Duo“ (hegedű, gordonkára) (Kiadója: Universal Edition) zékej |g® •Cd® -—j'-d a» »SS tf-SS a s« 1907— 1909 1921 1908— 1909 1910 1909— 1910 1910 1910 1922 1913—1916 1923 1912—1916 1923 1911 1922 ■......................................... - Egy „ fanatikus álmodozó“ A szovjetkormány új követe Bécsben Jóformán senki előtt nem titok, hogy az orosz kommunista Intermacionálénak egyik expozitúrája közvetlen szomszédságunkban, az osztrák köztársaság fővárosában működik. Vezető tagjai kivétel nélkül a diplomáciai személyeket megillető kiváltságokat élvezik, mert a szovjet kormány mint a követség, a konzulátus és kereskedelmi kirendeltség tisztviselőit igazolta őket. Bécsre nagy súlyt fektetnek az orosz bolsevikiek, amióta az egykor nyárspolgárias császárvárost tették meg Magyarországra és a Balkánra irányuló propagandájuk központjának. Különösebb jelentőséget nyer a bécsi orosz expozitúra azzal, hogy a szovjet kormány, mint a Nemzeti Újság már jelentette, a hivatalos képviselet élére a bolsevizmus egyik főemberét, Joffe Dávidot állítja követi minőségben. Joffe Dáviddal, aki fiatal korában talmudista volt, s titokban ma is „jó” zsidó, nemcsak osztrák, hanem magyar diplomatáknak is alkalmuk nyílt megismerkedniük. Az 1918-ik év elején Breszt-Litovszkban folytatott béketárgyalásokon ugyanis Trockij mellett Joffe szerepelt főmegbízottként a szovjet részéről. Míg Trockij (Bronstein) gyors észjárásával és — Czernin gróf külügyminiszter memoárjai szerint — szemtelenségével lepte meg Ausztria-Magyarország és Németország béke delegátusait, akik-