Nemzeti Ujság, 1925. augusztus (7. évfolyam, 171-194. szám)

1925-08-01 / 171. szám

littkiiiUbli S. «HMÉ HHf JKHniIVBHMm ■nMHw.r ' llülll irf EIi(IieUiU>iI|jf kiadóhivatal I Buda- '* I Wy flsjy hóra 40 000 K, ne­peat, V., Honvéd-n.10. pjmERHir. 0? MÍiű Á sEjüti. affllp flHB A ' EÜS ^ ctSSf jflMr 9 Pgft ffiSBIL ZöSwä jfyedivre 120.000 K. Tel.« 127-47,127-43 6« $4 fjBajl jJgSSl­ jsBPnartffir BfSpjfd­ 8Sgpf frag f| gSKI gBM Ejjyea »ám ára 2000 J. 65.­Fiókkiadók! va- fipBMBy aMft Jip§|* H3g| Still reBR fl 8S8 ||Bp *101110111 m vasárnap 5000 K. ftaloki VIII«, Rákócaj- j» «raaBi SKSI Mlgjgj' Wienbon hétkóznap dtl.TelefontJ.1S6-C6, H gBp? 5 jg Ärar |BB| »Pi Ü ffo V JL—Hll* »BÍ| MS? vaadrnap 2500 Teréz-körút 62. Tel.: Bg IlgH B W fflM JBBW Mg! SgSB | J&H \ osztrák kor.­­ HKr-121-41. Reklamációitt Jjg vagy __JfoSrJB dateaek mlUlmate-4* Telefons 18-54*­­• o MmBBUBBjBskn Jw&EL,EBSBBBm.rei dyuabai azeriaL * « ’ Felelffs szerkesztS: TÓTH LÁSZLÓ dr. ♦ KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP ♦ Főmunkatársi TÚRI BÉLA Vll. évfolyam 171. sszám SszOHlbili ♦ Budapest, 1925 augusztus 1 MAI CIKKEINK: Oldal Új rangjelzést és több megbesülést kér a rendőrtisztikar .............................2 G­erőffy Vilmos filmrendező a Duná­ba ugrott............................................2 Megszökött a tömeggyilkos Reinitz Jakab a szatmári fegyházból . . 2 A Beszkár igazgatósága hajnalig tár­gyalta a tarifareviziót.....................3 Újabb embervásár a romániai magya­rokkal ........... 3 P. Bangha Bélát ünnepelte ma a Köz­ponti Sajtóvállalat ...... 4 Újabb véres összeütközés Kantonban 4 Elmarad az angol bányász­sztrájk . . 4 Friedrich István a demokratikus blok­kal jelöltette magát az építkezési albizottságba .................................5 Egy parkettáncosnő megpofozott egy rendőrt .............................................5 Bécs tilt­akozik a cionista kongresszus megtartása ellen .............................6 Az amerikai tótok visszakövetelik a háború előtt Benesnek adott pén­züket .............................................6 Berlin a világ legdrágább városa . . 6 Hadiárvák gondozzák Olaszországban a magyar katonák sírját . . . . 7 A soproni játékkaszinó ügye .... 7 Veszedelmes tűz a főváros határában 7 Hétfőn leszállítják a kenyér árát . . 9 A Magyar Színház nem kerülhet tröszt kezére....................................11 Beniczky ellen az ügyészség beadta a vádiratot ................................ . 12 Hogy halt meg Ascari?.......................13 Az érdekeltségek újból mozgalmat in­dítanak a luxusadó reformja ér­dekében ..... ..... 14 A provizórium ügyében rövidesen megtörténik a döntés . . . . . .14 A Nemzeti Bank nem jegyzi a lengyel s zloty árfolyamát................................14 A kecskeméti piacon 200 koronára esett az uborka ára ...... 14 D. Jovánovich Bea: Egy kép körül . . 3 Baján Gyula: Budapest nem fürdik . 4 Béry László: A képviselő úr otthon . 8 ■........ ................... ■ Tizenöt százalék valóben, nem sok akkor, amikor az alap, amely után a százalékot számítani kell, maga is fájdalmasan kevés. Teljesen ért­hető a közalkalmazottak elégedetlensége, mely az ideiglenes fizetésrendezés nyomá­ban jár és semmiképpen sem lehet meg­kívánni, hogy ezt a fizetésrendezést im­már véglegesen­­vagy legalább is hosszú időre megoldottnak tekintsék. A mostani 15 százalékos emelés jóleső segítség, de nem lehet beláthatatlan időre szóló el­intézése a tisztviselőkérdés fájó problé­­májának, mert az ország konszolidáció­jával és gazdasági helyreállításával el­választhatatlanul együtt jár a tisztvise­lők fizetésének gyökeres és minden jogos igényt kielégítő rendezése. Egészséges állami berendezés csak jól fizetett tiszt­viselői kar munkáján épülhet fel és ha a gazdasági viszonyok megengedik, akkor elsősorban a tisztviselők jogos és méltá­nyos kívánságainak kell eleget tenni. Nagyon jól tudjuk, hogy a pénzügy­miniszter ezúttal elment addig a határig, ameddig az állami költségvetés egyen­súlyának megrendülése nélkül elmehetett, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy azok a kívánságok, amelyeket a közalkalmazottak, főképpen a nyugdíja­sok, árvák és özvegyek érdekében tá­masztanak, éppen olyan méltánylást ér­demlő szempontok, mint akármilyen más tehertétele a költségvetésnek, amelyre az örvendetesen szaporodó fölösleget for­dítja a kormány. Az uborka ára is követte a gyümölcs és a gabona árát, esett, olcsóbb lett, mert hála Isten bőven termett az áldott magyar föld. Sok van, tehát olcsóbb. Ez eddig érthető és világos. A gazda jövedelme nem csök­ken, mert sokat ad el, a fogyasztó pedig boldog, hogy olcsón kapja az árut. Azaz bocsánat, vájjon a fogyasztó vásárolja-e össze olcsón a gabonát, a barackot és az uborkát a kecskeméti piacon, vájjon a fogyasztó raktárai telnek-e olcsó áruval. Nekünk még élénk emlékezetünken él a tavalyi nagy gabonavásár, amelyen édeskeveset keresett a gazda, elvérzett a fogyasztó és rogyásig nyerte magát a spekuláció. Alapos okunk van félni, hogy ez a tragikus olcsóság újra megismétlő­dik és az árak mostani esése megint csak a spekulációt hizlalja föl. Mi leszünk a legboldogabbak, ha aggodalmunk alap­talannak bizonyul és nem szeretnénk szemrehányásokat tenni az illetékesek­nek, ha az olcsón összevásárolt termé­nyek ára a raktárakban váratlanul fel­szökkennék. A csele­s&acidldemokraíáik v­eszél­yyem­ éles támadása Senes ellen Felszólítja, hogy mondjon le — A külügyminiszter sorozatos hibái a Marmaggi-ügyben Prága, július 31. (A Nemzeti Újság külön tudósítójának tele­fon jelentése.) Stribrny vasutügyi miniszter lemondása u­tá­n hajbakaptak a cseh nemzeti szocialistáik és a szociál­demokratáik. Stribrny egy népgyű­lésen azzal támadt a szociáldemokratákra, hogy a minisztereik nem támogatták anyagilag az új csehszlovák egyház­at. Tegnap válaszolt erre Meiszner dr., a cseh szociáldemokrata párt vezére és fel­tűnően éles szavakkal támadta Benes külügyminisztert. A­mb­eius távozásá­val ugyanis a külügyminiszter szócsöve, a Prager Presse félrevezette a közvéle­ményt, amikor azt írta, hogy Marmaggi rendes szabadságra ment. A továbbiak­ban Meiszner rámutatott azokra az el­­lentmondásokra, amelyekbe Benes a sa­ját pártjával és a Petkával szemben került. A Petka annak idején felszólította Benest, hogy az ünnepek rendezéséről tárgyaljon a Vatikánnal. Benes ezt nem tette meg, a nuncius tiltatkozott az ünne­pek rendezése ellen, mire a Petka újból­ felszólította Benest, hogy a kettős ünne­pek visszaállítása ügyében folytasson tárgyalásokat a Vatikán képviselőjével. Benes a Petka eme felszólításának sem­ tett eleget. A nuncius távozásakor azt mondotta Benes, hogy elfáradt. Ha Be­nesnek — folytatta Meiszner — teher a külügyi reszort, kötelessége visszalépni. Nemcsak az ő keze van megkötve a kül­földdel szemben, hanem a pártoké és a kormányé is. Ha pedig Benes nem res­pektálja sem a saját pártja kívánsága sem a Petka rendelkezéseit, nem marad más hátra, mint levonni a konzekvenciá­kat és lemondani. A gyűlés másik szónoka, Bechyne volt miniszter a választások kiírását sürgette, mert azok elodázása csak újabb egyenet­lenségeket szít. A népnek kell megnyilat­koznia, milyen irányban kívánja a bék­és külpolitikai vezetést. Amíg Prágában a szocialisták egymás között veszekednek, addig Svehla mi­niszterelnök Karlsbad­hart üdülés közben egyengeti a megegyezés útját. A nemzet­gyűlés munkaprogramjáról tárgyaláso­kat folytatott Stribrnyvel és Sramek néppárti egészségügyi miniszterrel. Augusztus elején Becska pénzügyminisz­ter is meglátogatja Svehlát, hogy vele a jövő évi költségvetés kérdéséről tárgyal­jon. IT.) Megkezdődöd a riffkabilok offenzívája , és Krim Ain-Alsánál megsérte a franciákat A francia csapaton francia Miomlok menekültek a felrobban­tott erődből , Franciaország únnak indította hajórajét a marokkói vizekre (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A francia hivatalos jelentések hetek óta híresztel­ték, hogy a francia csapatok döntő támadásra készülnek Abd el Krim ellen és csak a spanyolokkal folytatott tárgyalás befejezését­­ várják, hogy ez offenzíva megindulásának időpontját meghatározzák. A francia híresztelésekre most csattanós választ adott a riff-kabi­­lok serege: offenzívába ment, és többórás véres harc után felrobbantotta Ain Aisa erődöt, amelyből súlyos veszteséggel, fej­vesztetten menekült a francia helyőrség. A vereség hírére a­­ francia kormány nyomban elküldte hajóraját a marokkói partokra. A hajóraj harcbavetéséből azt kell következtetnünk, hogy a­ francia kor­mány visszavonulásra számít és hajó­­rajával csupán a partvidéket akarja vé­deni, mert a Marokkó belsejében küzdő francia sereget a földközi- tengeren hor­gonyzó hajók számbavehetően nem támo­gathatják. A riff-kabilotk offenzívájának első sikere válságossá tette Fez helyze­tét, mert Aim Aisa közvetlenül a Fez felé vezető országút mellett fekszik és leg­főbb védője volt a szorongatott város­nak. A francia kormány, úgy látszik, számol Fez­ élestével és flottájának se­gítségével csupán a partvidéket akarja biztosítani. Az ütközet Paris, július 31. (A Nemzeti Újság külön tudósítójának telefonjelentése.) A Marokkóból érkezett legutóbbi táviratok a franciák súlyos ve­reségéről számolnak be. A hivatalos je­lentés szintén megerősíti, hogy a­ Ain Aisánál Abd el Krim nagy győ­zelmet aratott. A lapok igen komoly hangon foglalkoz­nak az eseménnyel és követelik, hogy a kormány igyekezzen mindenáron feltar­tani a riffkabilok előnyomulását. A riffcsapatok ma reggel váratlanul he­ves offenzívát kezdtek. Támadásuk az ain aisai francia megerősített tömbház ellen irányult, amelyet különben már három nap óta erősen ostromoltak, többórás heves küzdelem után a rifs- kabilok bevették Ain Alsát. A harcban mindkét félről beleszóltak a gépfegyverek és ágyúk is, sőt a franciák még repülőgépeket is igénybe vettek,­­hogy a riffeket elűzzék, a támadás erején azon­ban minden igyekezetük megtört. A francia helyőrség az utolsó pillanat­ban, amikor már látta, hogy nem tudja tovább tartani állásait, felgyújtotta a tömbházat és hadifelsze­relését az ellenség zsákmányául hagyva, hanyatthomlok menekült. A francia csa­paták nagy része a ben­­szülöttek fogságába esett és csak kisebb részüknek sikerült az előre elkészített, né­hány kilométerrel hátrább fekvő lövész­­árkokba húzódni. Petain tábornok ma délben repülőgé­pen Marseillesbe utazott, ahonnan hol­nap Párisba megy. Marsaillesben újság­írók fogadták, akik felvilágosításokat sze­rettek volna tőle kapni a marokkói hely­zetről. Petain marsall azonban kijelen­tette, hogy semmiféle nyilatkozatot nem tesz a sajtó számára. (T.) Hivatásos jelentés a francia erőd felrobbantásáról Fez, július 31. Hivatalosan jelentik: Tegnap éjszaka Tertul környékén Ain Bua Aisa közelében „egy kis francia erőd„ a levegőbe repült. Az őrség egy része keresztül verekedte magát és eljutott a francia csapatokig. A Temps marokkói tudósí­tója azt jelenti, hogy az őrségből sokan hiányoznak, kutatásukat megkezdték. Úgy látszik, rnffkabilok az erődig föld alatt elju­tottak és úgy röpítették a levegőbe. A­z őrsé­g napok óta hősiesen védekezett a túlerőben levő ellenség ellen. Kevéssel a robbanás előtt sikerült repülőknek élelmiszert szállítani az erődbe, ahova a szakaszpara­ncsnok levelét is eljuttatták, amelyben felszólítja a katonákat, hogy tartsanak ki július 31-ig, mert akkor bizonyosan felszabadítják őket. Közbe­n az erőd a levegőbe repült, felrobbant a tangeri lőporraktár Tanger, július 31. A larrachei lőporraktár a levegőbe repült. A kár igen nagy. Azt hiszik, az ellenség keze van a dologban. A francia hajóraj elindulása Santander, július 31. (Havas.) Francia hajóraj elindult a marokkói vizekre. Lapunk mai száma 2000 korona A kamat A­ legutóbbi Smith-jelentés kapcsán közismeretes lett az a tény, hogy az államnak óriási, azonnal mobilizálható pénzkészletei vannak, de hasonló hely­zetben vannak a pénzintézetek is, ame­lyek a takarékossági hajlam vissza­térésével egyre nagyobb betétállo­mányt tudnak szerezni. A stabil ko­ronának e kedvező tünetei a szanálás processusainak kedvező fordulatot ad­hatnának, ha ezek a felesleges tőkék azt a feladatot teljesítenék, amelyre tulajdonképpen hivatva vannak. A­ jegybanknál és a bankoknál elfekvő óriási pénztömegeknek ma a gazda­sági élet vérkeringését kellene inten­zívebbé tenni, önteni kellene a pénzt a magánvállalkozásokba, beruházások­ba, észszerű és szükséges új alapítá­sokba s másfelől oda kellene hatni, hogy ez a pénz ne csak kellő mennyi­ségben álljon a piac rendelkezésére, hanem olcsó is legyen. A felhalmozott óriási pénztömegeknek forgalomba kell kerülni nemcsak azért, mert az ország érdeke, a gazdasági élet törvényszerű­sége kívánja ezt, hanem, hogy a kül­föld bizalmát még inkább megszerez­zük. Mert­­milyen címen adjon a kül­földi tőke hosszúlejáratú hiteleket en­nek az országnak, ha azt látja, hogy vannak pénzintézetek, amelyek még biztos, kockázatmentes, rövid lejáratú kölcsönök folyósításától is eltekinte­nek. Pedig akkor, amidőn a korona helyzete ennyire stabil, amidőn a kül­kereskedelmi helyzet javulásával, a nagy termésfeleslegek exportálásával valutaá­llományunk további szaporodá­sára lehet számítani, nincs helye a bi­zalmatlanságnak, a kishitűségnek. Kü­lönösen nincs indokolva ez az elzárkó­zott és szűkkeblű pénzpolitika akkor, amidőn az intézetek maguk folytono­san a drágaság, a magas rezsi költsé­gei miatt panaszkodnak és amikor még mindig folytatják a tisztviselők elbocsátását. Még az egészséges válla­latoknak is idejekorán meg kellett kez­deni a leépítést, ezt jól tudjuk, ezzel tisztában vagyunk. Nagy mulasztás lett volna, ha ezt a felelős vezetők ide­jekorán el nem határozzák. De az elbo­csátások túl nagy arányokat öltöttek­, úgy hogy egyes intézeteknél valóság­gal megakadt a munka, másfelől most megint olyan intézetek, amelyek taka­­rékbetétállományuk emelkedése miatt panaszkodnak, elölről kezdik a leépí­téseket, holott javul a gazda­sági hely­zet. De éppen azért, mert nem csök­kentik a rezsiköltségeket, mert nem bocsájtják el a drága és felesleges igazgatókat, mert a vezetők soraiban arányos nyugdíjazásokat nem eszkö­zölnek, mert az autókat nem­ állítják le, nem tudnak lemondani ma sem a nagy kamathaszonról, ami az egész gazdasági élet rákfenéje. Igenis ka­matra izzadjuk ki mindenünket, jöve­delmünket és vagyonunkat s feléljük­ magunkat. E tekintetben már egészen normálisa­k a viszonyok, éppen úgy roskadozunk a súlyos kamatterhek alatt, mint békében. És ahelyett, hogy több és olcsóbb pénzt adnának az inté­zetek, tovább panaszkodnak a rezsi­­költségek miatt és azt mondják, hogy még a rezsit sem tudják megkeresni, holott ennek megvolna a módja, ha visszatérnének a régi jelszóhoz: nagy haszon, kis forgalom. Tessék forga­lomba hozni a pénzt és nem a kasszá­ban tartani a milliárdokat. Tessék több bátorságot és bizalmat mutatni új vál­lalkozásokkal szemben, miáltal a gaz­e

Next