Nemzeti Ujság, 1928. október (10. évfolyam, 221-248. szám)
1928-09-29 / 221. szám
2 felsőbb jóváhagyás közé ékelődött szakhivataloknak a községek nem ismerésére valló aggályaik vannak! Nem fordítottak figyelmet arra, hogy ha pl. a község a levente-játszótér kiépítését vállalatba adja, a vállalkozó az adott árakkal csak 60 napig marad kötelezettségben és nem várhat 360 napig. A község pedig nem azért határozta el az építkezést a maga önzetlen megterhelésével, hogy költségvetésében és akaratában hónapokig sakkban tartassák. Sokáig fűzhetném a községfejlesztésnek ezeket a diszharmonikus akadályait, de jobb ebből a kevés, mint a sok. Meg kell szüntetni ezeket a formai és akarnoki akadályokat Kevesebb szakvéleményt és közvetlenebb támogatást vár a községfejlesztés. Nem szabad ezekkel a hónapokra vagy évekre húzódó szakvéleményekkel a falusi lakosság áldozatkészségét lelohasztani és főleg nem szabad a községi alkotások kezdeményezőjének, a községi jegyzőnek kedvét szegni. Nem az a virtus, hogy miként lehet a községfejlesztést célzó alkotásokat megnehezíteni, hanem az, hogy a gazdasági életnek megfelelő községi alkotások egymás után nőjenek ki a falu talajából. Kisebb baj az, ha 100 községi alkotás közül 10 rosszul sikerül, mint az, ha 100 alkotni akarásból 50-et leperzsel akár a műszaki, akár a számszéki ridegség formai akadálya. Sajnos, mind több és több helyen felbukkan ma már az abbeli felfogás községi jegyzők, bírók és elöljárók között, hogy „miért törjük magunkat a községi fejlesztésért, ha minduntalan kétfelé (sem a községi elhatározás, semn a jóváhagyás) kell hadakoznunk"*. A rohanó élet az ilyen meggondolatlanul okozott felfogás nyomán megbosszulja magát. Nem szabad sem az anyagi, sem a Szakhivatali mesterségesen táplált aggodalmakkal a községfejlesztés igyekezetét közönséges szólammá tenni. A falusi nép elhanyagolt környezetét csak a községfejlesztés mindenrangú hatóságának gyors és lényegi jóindulatot tanúsító aktusával lehet a fejlődő élet elfogadható területévé varázsolni. Megnyomorított helyzetünkben varázslatra van szükség, nem pedig ok nélküli akadályokra. A községeket gazdaságilag fel kell szabadítani, mert megkötött kézzel nem lehet falat rakni, vagy utat építeni. A községek elhatározásának lassú érését a Szakhivatalok gyorsított és harmonikus megnyilatkozása, segítése igyekezzék alkotásokká varázsolni. A községfejlesztés nem lehet a formának és az egyoldalú szakszerűségnek rabja, mert az csak a községek szabadabb mozgásán keresztül termelhet sikereket: bástyákat a községek végváraiban, székesfőváros közkórházaiból. Az ügyosztály előterjesztését a közkórházi bizottság kedden, a közegészségi bizottság pedig szerdán tárgyalja. Ugyanekkor tárgyalja a közkórházi alapnak 1 1927 második feléről való zárszámadását. A zárszámadás 1.274.572 pengő hiánynyal végzidi. Ez a hiány a községi háztartást terhelő. Az ügyosztályi előterjesztés a zárószámadásban mutatkozó hiány okát az ápolási költség megállapításában látja. A népjóléti miniszter a főváros fölterjesztésére 1927 október 19-én azt közölte a fővárossal, hogy nincs módjában a kimutatott hiányokat átvállalni. A főváros még e leirat után sem tekintheti ezt a kérdést lezártnak és azt javasolja a közgyűlésnek, hogy a most már több, mint 9 millió hiány megtérítése miatt újabb felterjesztést intézzen a népjóléti miniszterhez. Kilencmillió pengő ápolási díjjal tartozik az állam a fővárosnak 6 pengő 35 fillér lesz az ápolási díj 1929-ben (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A főváros közegészségi ügyosztálya október 2-ára hívta össze a közkórházi bizottságot és ezen az ülésen terjeszti elő a székesfőváros közkórházi alap 1929. évi költségelőirányzatát. Az előirányzat szerint a kiadások összege 13,129.245 pengő, a bevételek összege 835.949 pengő, a hiány tehát 12,293.296 pengő. Az ügyosztály 1,936.500 ápolási napot irányzott elő úgy, hogy a kórházak napi ápolási költsége ezen az alapon kitenne 6 pengő 35 fillért. Meg kell jegyezni, hogy az idei 1928-as naptári évre az ügyosztály és a tanács 6 pengő 4 fillér ápolási költség megállapítását kérte, de erre a kérelemre mindezideig még nem érkezett le a miniszter döntése. Az emelkedés a dologi kiadások tételénél 383.231 pengő, ebből az élelmezésre esik 116.869 pengő. Az előterjesztés megemlíti, hogy az élelmezésnél előálló többlet csak látszólagos, mert az 1928. évi költségvetésben nettó alapon számítottak, most pedig a bruttó alapon számítottak. Az ügyosztály a múlt esztendőben az engedélyezett hiteleknél több mint 1.100.000 pengőt fordított a kórházi épületek tatarozására. A Szent László-közkórház nagyobb kórtermeit kisebb betegszobákká alakították át, így lehetővé vált az új Szent László-kórház új skarlátos pavillonjának kiürítése és ebben a pavillonban azután felállítottak 60 új gyermek tbc.-s betegágyát. Az előterjesztés felemlíti, hogy ezekkel az intézkedésekkel az ágyhiány enyhült ugyan, de még nem szűnt meg. Gyökeres orvoslás csak úgy remélhető, ha Budapesten állami, vagy vármegyei kórház épül a klinikai osztályokat ki lehet telepíteni a ------E...1 ----NEMZETI ÚJSÁG Szombat, 1924 szeptember 2. Ifjabb tömegtüntetéssel akarja kikényszeríteni magának a hatalmat Maniu A román külföldi kölcsön a hatalmi vetélkedés központjában — Goga megfenyegette a nemzeti parasztpártot — A képviselőrablás következményei • Bukarest, szeptember 28. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A nyár elején rendezett gyulafehérvári tömegfelvonulás, melyre Maniu és pártja mozgósította egész Erdély román parasztságát, megismétlődik október 15-én, ezúttal Bukarestben. A nemzeti parasztpárt ezzel az elhatározásával mindenesetre új nehézség elé állítja a Bratiaria Vintili akormányt, mert a nagyszabásúnak tervezett tüntetés nemcsak a belső rend szempontjából veszedelmes, hanem a román külföldi kölcsön szempontjából is. A kölcsön egyébként amúgy is meghiúsultnak tekinthető, a párisi tárgyalások nem sok jóval biztatnak, noha a román kormány az ügy biztosítása céljából nagyszabású megrendeléseket tett a francia hadiszergyárakbas. Miután az amerikai, a német és az angol pénzpiac elzárkózott, most már csak a francia segítségben van némi remény, ámde a nemzeti parasztpártnak az a kijelentése, hogy a kölcsönre vonatkozó megállapodásokat kormányra jutása esetén nem fogja elismerni, meghökkenti a francia pénzembereket is. A forradalmi jellegű magatartás, amellyel a nemzeti parasztpárt parlamenten kívüli akcióval akarja kikényszeríteni magának a hatalmat, még a legoptimistább bankárokat is tartózkodásra bírja. Goga és Mihhalache tárgyalása A besztercenaszódi szenátorválasztás következtében, ahol a nemzeti parasztpárt egyik főkortesét az Avarescu-pártiak elrabolták, aminek megtorlásául a nemzeti parasztpártiak majdnem lerombolták Moldován Viktor volt Avarescupárti miniszter házát, rendkívül éles helyzetet teremtett a két párt között. Politikai körökben nagy feltűnést keltett Goga Oktavián volt Avarescu-párti belügyminiszter és Mihhalache nemzeti parasztpárti vezér találkozása, amelyen Goga, aki a találkozást kisürgette, bejelentette, hogy ha a nemzeti parasztpárt tovább folytatja kíméletlen harcát a kormányhatalom elnyerése érdekében s a többi ellenzéki pártot a tömegek felizgatásával megfosztja a kormányrajutás lehetőségétől, az Avarescu-pártiak és Jorga hívei belépnek a liberális pártba és egységes frontot kovácsolnak össze Maniu ellen. A nemzeti parasztpárt tudomásul vette a fenyegetést és a pártvezetőség ülést tartott, amelyről hivatalos közleményt nem adtak ki, azonban a Dimineatában nyilatkozatot tettek közzé, amely szerint a nemzeti parasztpárt a harcot kíméletlenül folytatja. Százezer tüntető megy Bukarestbe A nyilatkozat négy pontban a következőket mondja: 1. Tekintettel arra, hogy a kölcsöntárgyalások, amelyeket a liberális kormány folytat, különösen pedig Antonescu Viktor kormány kiküldött párisi egyezkedései megalázó és súlyos feltételeik miatt valóságos katasztrófát jelentenek az országra; 2. tekintettel arra, hogy a liberális kormány nem akarja a hatalmat átadni, márpedig további kormányzása összeomlást idéz elő; 3.a nemzeti parasztpárt hazafias kötelességének érzi, hogy harcát a legkíméletlenebbül folytassa és október 15-ére a parlament megnyitásának napjára Bukarestbe nagygyűlést hív össze, amelyre csak a csatolt tartományokból több mint százezer embert hoz fel. A pártvezetőség arra számít, hogy atartományokból százezer, a főváros közvetlen környékéről, a teljesen ellenzéki Ufov megyéből hatvanezer és Bukarest lakosságából százezer ember vesz részt a gyűlésen. MIKOR HAGYJÁK MÁR ABBA? Budapest, szeptember 28. (p.) Egyszerűen feltesszük a kérdést: kit izgat az országban s kit érdekel túlságosan, hogy Rott Sándor meddig fog játszani az Andrássy-úton, vagy mikor megy el komédiázni egy bécsi orfeumba! Feltesszük a kérdést és már felelünk is reá: különb és nagyobb gondjaik vannak az embereknek, ezer bajuk, millió problémájuk, s aligha vergődik valaki is éjszakának idején álmatlanul a párnáin, mert a Rottprobléma Damokles-kardként függ feje fölött. Közeledik az elseje, itt az ősz, jön a télvíz ideje, a húsárak emelkednek, a zsir ára megnő, a piac egyre drágul, téliruhát kell venni, fát és szenet; bizony, mondjuk, hogy alig van ideje az embernek, hogy eldöntse a kérdést: elmegy-e Rott Sándor Bécsbe, vagy itt marad-e! Beszéljünk egyszer már nyíltan és mondjuk meg őszintén: négy-öt színésznek és négy-öt színésznőnek örökös szerződésügyei és változatai a színházi élet világában, szerződésszegései és szerződéskötései, szerepcseréi és szereplési vágyai kissé túlságos nagy helyet kivánnak a maguk számára az emberek érdeklődésében. Elismerjük, hogy Rott Sándor igen jó színész, de azt is tudjuk, hogy igen kitűnő magyar festőknek, zenészeknek, technikusoknak, ipari szakférfiaknak távozásai vagy jövetelei, szerződései vagy megélhetési problémái nem próbálták sohasem izgatni annyira a közvéleményt, mint amennyire ezt a színészek a maguk ügyei számára állandóan kiverekedni szeretnék. Itt hatalmas gyárak cserélnek igazgatókat, itt tudós professzorok mennek nyugalomba, itt kitűnő emberekkel történik az életben sok minden s mindezzel nem csinálnak se hűhót, se lármát, se pedig nemzeti ügyet. Rott Sándor harminc évig nem játszott magyar színpadon, egy életen át állott távol a magyar művészettől. Mi történik, ha elmegy! Jelentősebb, nagyobb dolog ez, mintha a legjobb magyar muzsikusok külföldre szerződnek vagy kiváló matematikusok külföldön érvényesülnek! A Színész Egyesületben nemrég felvetették azt a tervet, hogy az Újságírók Egyesületéhez fordulnak, hogy az hasson oda, hogy a színészek számára kellemetlen dolgokat a lapok ne közöljenek. Magunk is azt mondjuk: a színészek magánügyei éppen úgy nem valók a nyilvánosság elé, mint más emberek magánügye. De ugyancsak azt mondjuk, hogy a színészek minden apró-cseprő ügyükben ne kívonják állandóan a nyilvánosságtól és az egész közvéleménytől, hogy kétségbe essék, lázadozzék, felháborodjon, avagy éppen a barrikádokra menjen. Nem, elég volt már ezekből a dolgokból. Ezeknek a színházi belső ügyeknek örökös feszegetése már nem érdekli a közönséget, torkig van vele. A színészek játsszanak, megvilágítja őket a lámpa fénye és a közönség elismerése , kíséri őket pályájukon. A gyerekmese példájára ne kiabálják folyton, hogy itt a farkas, mert ha egyszer a közönség közönye, ez a félelmetes farkas, csakugyan megeszi népszerűségüket és felfalja teljesen az érdeklődést, akkor aztán már hiába kiabálnak. ! Könnyítéseket tesz a kormány a borexport előmozdítására Walko referált a genfi eseményekről a minisztertanácsnak (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A kormány tagjai pénteken délelőtt 10 órakor Vass József helyettes miniszterelnök elnökletével minisztertanácsra gyűltek össze. Walkó Lajos külügyminiszter tájékoztatta a kormány tagjait a genfi eseményekről. Ezután áttért a minisztertanács a napirendre és elvi felhatalmazást adott a gazdasági minisztereknek arra, hogy közös megállapodás alapján a magyar■ borexport előmozdítására, különös tekintettel a hordókérdésre, bizonyos könnyítéseket engedélyezzenek a borkereskedelem számára. A minisztertanács, amely ezután folyóügyeket tárgyalt, két órakor ért véget Csütörtökre összehívták az egységes párt igazságügyi bizottságát Az egységes párt igazságügyi bizottsága október 5-én, csütörtökön este fél 7 órakor ülést tart. A napirenden az ügyvédi díjszabás tárgyában készült igazságügyminiszteri rendelettervezet és az ügyvédi nyugdíjkérdés szerepel. A bizottság tagjai Bessenyey Zénó, Csák Károly, Désy Géza, Héjj Imre, Erdélyi Aladár, Erődi-Harrach Tihamér, Farkas Gyula, Hajós Kálmán, Karafiáth Jenő, Kálmán Jenő, Kálnoky-Bedő Sándor, Kozma Jenő, Krüger Aladár, Lakatos Gyula, Morvay Zsigmond, Neubauer Ferenc, Ostor József, Orffy Imre, Platthy György, Rubinetl István, Szabó Sándor, Váry Albert, Vojnich Miklós báró. Készülődés a nagykanizsai választásra Nagykanizsa, szeptember 28. A nagykanizsai választás vasárnap az első nagyobb állomásához érkezik. Vasárnap tartja Bazsó József ipartestületi elnök és Kállay Tibor pártonkívüli képviselőjelölt programbeszédjét. Az ajánló aláírások gyűjtése már nagyobb részt befejezéshez közeledik és Bazsó Józsefnek két és félezer aláírása van. A tör- vény szerint október 3-ig kell benyújtani az ajánló aláírásokat. A pécsi tábla mai ülésében meghozta döntését és kinevezte választási biztosul Kaiser József nagykanizsai királyi törvényszéki tanácselnököt, aki kijelölte a hat választási biztost. Nagykanizsa városa 11 választási kerületre van osztva és 6675 szavazópolgára van, ebből Kiskanizsára 860 választó jut. Az egységespárt kilátásai a pénteki napon a legoptimisztikusabb számításokat is felülmúlják. Az iparosság szombaton este a maga körében külön nagygyűlést tart, amelyen az ide érkezendő iparos vezérek fel fognak szólalni. Az egységes párthoz ma mintegy 15 különböző sürgöny jött az ország minden részéből az ipartestületektől. Felsőházi tagok a Vörös Keresztben A felsőház tagjai körében a Vöröskereszt érdekében megindult mozgalom következtében újabban ismét a következő felsőházi tagok vétettek fel a Vöröskereszt tagjai közé: Serédi Jusztinián dr., Korányi Sándor báró, Hutyra Ferenc dr., Petz Lajos dr., Szőke Gyula dr. Teleszky János, Véph Károly, Szinyei-Merse István, Senekheim László gróf, Wekerle Sándor, Beliczey Géza, Brezovay László, Bódy Tivadar dr., Dőry Hugó, Farkas Elek, Ragályi Balassa Ferenc báró, Werner Adolf dr., Heinrich Dezső dr., Bárdos Rémig dr., Batthyány Elemér gróf. Herrmann Miksa Sopronba megy Sopron, szeptember 28. Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszter Forster Gyula államtitkár kíséretében szombaton délután kerületébe, Sopronba érkezik. A miniszter érintkezést keres az iparosok kereskedők és gazdák testületeivel. Tiszteletére este a gazdapolgárok szerenádot adnak. Nyolc órakor a miniszter látja vendégül vacsorán a város előkelőségeit. Vasárnap délelőtt a miniszter kihallgatást tart a városházán, utána részt vesz az Erzsébet-egyetem hittudományi karának tanévmegnyitó ünnepségén. ( Legjobb barát és B tanácsadó minden keresztény házban I. I NEMZETI UJSAfi 2 és az Ijjj Uj SéftBattodék )