Nemzeti Ujság, 1929. május (11. évfolyam, 98-120. szám)

1929-05-01 / 98. szám

2 ként meghódolt Kun Bélának s néhány­­száz züllött cimborájának. Miért tette? Emigránsok, polgári radikálisok, szo­cialista ideologok, beszédekben­­és em­lékiratokban százszor és százszor felel­tek már erre a kérdésre. Magyarázgat­­ják, mentegetik, körmönfont rabulisz­­tikával okadatolják, — vannak, akik szégyenük, szeretnék letagadni és az ódiumot magukról elhárítani, — mind­egy, a tény az, hogy, megtették,, aláren­delték magukat Kis Bélának, adtak neki tömegeket, fegyvert, hatalmat, presztízst és rendeztek olyan vörös májust, amilyent még nem látott Ma­gyarország. Megtörtént. Az övék lett a május. Megmutathatták a polgári Magyaror­szágnak, a rothadt nacionalizmus huli­gánjainak, a történelmi osztályoknak, a nemzet gerincének — ahogy ők évti­zedeken gúnyolódtak — a nemzetfen­­tartó középosztálynak, a buta kleriká­lis parasztömegeknek, hogy milyen csodaszép hónap az a május, amelyet vöréré fest a világmegváltó szocializ­mus. Láttuk azt a májust. Láttuk, hogy dolgozni nem dolgozik senki, termelés­ről szó sincs, nincs rend, nincs egyen­lőség, nincs demokrácia, csak dikta­túra van és vörös terror, csak szovjet­unió van és népbiztos­ szivar, de tejük nincs a csecsemőknek, kenyerük nincs a munkásoknak, hogy az anyák nem tudják táplálni kisdedeiket, hogy csak egyetlen egyben lettünk testvérek, ab­ban, hogy öreg és fiatal, férfi és nő, tudós és tudatlan, úr és szolga, katona és polgár, munkaadó és munkás, testi és szellemi proletár éhezik és az éhen­­h­alás küszöbén utálkozik és dühöng és kétségbeesik a szovjetdiktatúrán. A vért, amely akkor folyt, már elfe­lejtettük, de a szennyet, a piszkot és áss undort nem. A kollektíve kitermelt nyomor utálatos emlékét nem lehet elfelejteni. A vörös májust örökre kompromit­tálta az az egyetlen igazi vérvörös má­jus. Ha szociáldemokrata volnék, soha­sem tudnám ezt megbocsájtani az 1919 május 1. szocialista rendezőinek; naiv és rosszhiszemű dolog volt: ócska vö­rös kartonok drapériái között mon­­struózus gipszszobrokat állítani azok­nak, akik az éhenhalás szélére juttat­ták Szovjetmagyarországot. Frivol já­ték volt. A nyomor és bánat, a bűn és ostobaság szemétdombját hiába takar­ták be vörös lepedőkkel, a vörös május félelmetes presztízsének vége. Az osztrák válság megoldásra jut Steeruwitz Ernő vezetése alatt alakul meg az új kormány Bécs, április 30. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Mi­után a gazdaszövetség végrehajtó bizott­sága elvileg elhatározta, hogy belép olyan kormányba, amelyet Steeruwitz alakít meg, a válság megoldottnak te­kinthető. A kormányban az alkancellári állást Schumy volt karintiai tartomány­­főnök veszi át, a pénzügyminiszterséget Mittelberger, aki Steerowitz előtt a ke­resztényszocialista párt kancellárjelöltje volt. A nemzetgyűlés főbizottsága csütörtö­kön ül össze, hogy kijelölje az új kor­mányt, maga a nemzetgyűlés pénteken délelőtt ejti meg a választást. A mexikói forradalom végnapjait éli A vezérek átmenekülnek az Egyesült Államok területére Newyork, április 30. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Me­­xiko­ Cityből jelentik, hogy Callez tábor­nok hadügyminiszter közölte Gil elnök­kel a Sonora állambeli forradalom be­fejezését. Guerrero ezredes ötszáz kato­nája Ortizban megadta magát a kor­­­­ánycsapatoknak. Most már csak rövid idő kérdése, hogy Escobar tábornok a többi felkelő vezérrel együtt elhagyja Mexikót és menedéket keres az Egyesült Alstatokkal. NEMZETI ÚJSÁG Szerda, 1929 május . (Folytatás az első oldalnál) felhasználásával a tisztviselői családhá­­zak akcióját kívánja előbbre juttatni. Utal a szegények segélyezésére és az int­eegakcióra, melynek keretében a fővá­rossal együttműködve naponta mintegy 20.000 embernek nyújtottak ellátást. Elkészült a kisiparosok öregségi biztosításáról szóló javaslat A kisiparosok öregségi és rokkantsági biztosításáról szóló törvényjavaslat elké­szült. A biztosítás megvalósítása azon­ban a rossz gazdasági helyzet következ­tében csak későbbi időben történhetik meg. A legnagyobb probléma a tüdővész leküzdése, amelyet a következő évek feladatául tűzött ki. Hangsúlyozta ez­után, hogy a problémák megoldásánál az összes tényezők bizonyos együttműködé­sére van szükség. Egészségügyi és szo­ciálpolitikát a gazdaságpolitikától füg­getlenül elképzelni nem lehet. A tempót úgy kell megválasztani, hogy ne kelljen megállni vagy visszalépni. Rámutatott végül, hogy a minisztérium székházának kérdését az államkincstár megterhelése nélkül sikerült megoldani. Bejelentette, hogy minisztériumában az adminisztrációt nagymértékben egysze­rűsíteni akarja. Kállay Tibor a hadikölcsön karitatív valorizációja kérdésében felvilágosítást kért. Majd aziránt intéz kérdést a minisz­­terhez, mily összegek folytak be a Társa­­dalombiztosító Intézethez és hogy azokat miként gyümölcsöztetik. Vass József népjóléti és munkaügyi miniszter megjegyzi, hogy a hadiköl­­csönök kérdésében a kormánynak előre­láthatólag az lesz a törekvése, hogy né­mileg enyhítsen a segélyezés feltételein. Nemcsak statisztikát, hanem részletesebb jelentést is fog a parlament elé terjesz­teni. A Társadalombiztosító Intézet öreg­ségi és rokkantsági ágazatánál két és fél-hárommillió pengő között van az az összeg, amelynek havonként be kell foly­nia. Ennek egy része azonban késedelme­sen folyik be. Éles határvonalat kell vonni a betegségi és baleseti ágazat, va­lamint az öregségi és rokkantsági ága­zat között. Az összegek felhasználásának mikéntjét a pénzügyminiszter, sőt az autonómia véleményének meghallgatásá­val kívánja megoldani Egyelőre a be­folyt pénzek bankokban vannak elhe­lyezve. Vargha Gábor a gyermekvédelem kér­déséről szólva hangsúlyozza, hogy a ha­tásköri versengést ki kell küszöbölni. Gyermekvédelmi törvényünk elavult, az összes ügyeket egy gyermekvédelmi tör­vényben kell megoldani. A Stefánia­ Szö­­vetség részére nagyobb támogatást kí­ván. Kéri a minisztert, szüntesse meg azt az állapotot, hogy a rokkantak az utcán legyenek kénytelenek kéregetni. Bíró Pál kiemeli annak nagy jelentő­ségét, hogy 66 millió pengő szolgál szo­ciálpolitikai célokra. Békében 25 millió pengő volt, ma közel 100 millió pengő­ a biztosítási költségek nagysága. Ez a je­lenlegi gazdasági helyzetben máris erős megterhelést jelent. Az öregségi és rok­kantsági járulékokat megfelelő kamato­zás mellett el kell helyezni és úgy fel­használni, hogy minél hamarabb vissza­kerüljenek a gazdasági élet vérkeringé­sébe. Egészségházakat állítanak fel a vidéken Platthy György hangoztatta, hogy a népjóléti miniszter egészen újszerű fel­adatokat oldott meg. Olyan vadonban ké­szített járható utakat, ahol azelőtt még gyalogjárók sem voltak. Az új szükség­letekkel szemben a­ pénzügyminiszter fo­kozottabb bőkezűségét óhajtaná. Majd az öregségi és rokkantsági tartalékok sza­bad rendelkezésre álló részének felhasz­nálásáról szólva kérte, hogy azokat első­sorban az agrárhitel terén fennálló szük­ségletek kielégítésére használják fel. Az altruista intézeteket kellene a lebonyolí­tásba bevonni. Hangsúlyozza a gyermek- és csecsemővédő intézmények fontossá­gát. Ezeket a nagyobb községekre is ki kellene terjeszteni. A sokgyermekes, de nyomorgó falvak megérdemlik az állami gondoskodást szülőotthonok felállítása formájában. Neubauer Ferenc az elhagyott gyer­mekek tartásdíjának leszállítását kérte. Temesváry Imre felemlíti, hogy egyes esetekben a felülvizsgáló bizottságok ál­tal megállapított rokkantsági százalékot, úgy látszik, tévedés folytán leszállítot­ták. Kérdi, van-e ilyen esetben repará­­cióra lehetőség. A h­adikölcsönkárosul­­tak közül azok, akik 5000 koronánál keve­sebbet jegyeztek és teljesen munkakénp­telenek és más vagyonuk nincs, részesül­­hetnek-e támogatásban a népjóléti mi­nisztérium rendelkezésére fennmaradt pénzből? Vass József népjóléti miniszter hang­súlyozza, hogy az 5000 korona kezdő jegy­zési határt nem lehet leszállítani. Ezt a törvényhozás állapította meg. Ha az el­­cserélés miatt hátrányt szenvedett­­ va­laki, forduljon közvetlenül a népjóléti minisztériumhoz. A nosztrifikálatlan vagy idegen nosztrifikálású kötvényeket nem lehet figyelembe venni. A rokkantfelülvizsgáló bizottságok íté­leteit akkor veszik revízió alá, ha a meg­előző három év előtti ítélet­ és az új íté­let közt igen nagy különbség van akár a rokkant javára, akár kárára. Előfordult, hogy egyesek csalással szerezték meg hadirokkant mivoltukat. A Stefánia Szövetség hálózatát csak a tízezer főnél nagyobb községekben feje­­z­ik, de később ennél tovább akarnak menni. Az egészségügyileg veszélyezte­tett vidékeken, ahol nincs remény kór­ház felállítására, egészségházakat kíván­nak létesíteni a legsürgősebb szükségle­tek kielégítésére. A bizottság ezután a tárca költségveté­sét általánosságban elfogadta. Platthy György szerint a budapesti építkezéseket a családi házak építése irá­nyába kellene terelni. A kislakásos blokk­házak építését nem helyesli. A budapesti kisparcellákat állami, illetve fővárosi tá­mogatással be kellene népesíteni. Azokat a szükséglakás-férőhelyeket, ahonnan a lakókat kitelepítették, nyomban semmi­sítsék meg, nehogy azokba újból beköl­tözzenek. Gátat­ kell vetni annak, hogy az egész ország szegényei Budapestre tódul­janak. Vass József népjóléti miniszter kije­­jelenti, hogy azok a szükséglakások, ame­lyekből kilakoltatások történnek, csak egészségügyi szempontból tartoznak a népjóléti minisztérium hatáskörébe. A családi házak kultiválása terén egyetért Platthyval. A Budapestre való özönlés megakadályozása fővárosi és belügy­miniszteri feladat, ő maga is régen sür­geti. Wekerle a jelzálogkölcsön kibocsátásáról­­ Wekerle Sándor pénzügyminiszter ref­lektált a társadalombiztosítással kapcso­latban felvetett hitelkérdésekre. Az öreg­ségi biztosítás útján rendelkezésre álló pénzek egy része a törvény szerint is záloglevelek vételére fordítható. A kor­mány ezzel a törvény által adott lehető­séggel élni is fog. Platthy György kérdé­sére válaszolva megjegyzi, hogy a Ma­gyar Földhitelintézet a hosszúlejáratú mezőgazdasági hiteleket akadálytalanul folyósíthatja, hiszen a rendelkezésre álló kontingens még messziről sincs kime­rítve. Inkább a kisgazdák hiteligényei te­kintetében szü­k­séges intézkedni. Egy elő­kelő amerikai pénzcsoporttal, amely itt záloglevelek egységes kibocsátásával kí­ván foglalkozni, tárgyalások vannak folyamatban; remélhető, hogy ezek rövi­desen eredményre fognak vezetni. A meg­állapodások keretében mindenesetre a kis­gazdahitelekről is gondoskodni kíván. Remélhető, hogy e kérdés megoldása jelzáloghitelünk terén igen nagy köny­­nyebbséget fog előidézni. A földhitel kér­désében a fontos igényeket feltétlenül ki kell elégíteni, de nem lehet arra az állás­pontra helyezkedni, hogy e hiteligények kielégítése kizárólag az altruista intéze­tek feladata. A 6. címnél Temesváry Imre felveti a kérdést, nem lehetne-e egyes vidéki köz­pontokban nagyobb szegényházakat léte­síteni. Bíró Pál az indokolatlan gyűjtések el­len szólalt fel. Montok Pécs Hémstnek Bécs Fennáll 1852 óta. Bérmálás­ ajándéktárgyak hatalmas választékban, azonkívül kedvezményes árak a következő felsorolás szerint: Női arany karórák, schweitzi szerkezettel, jótállással 28 P-tól kezdve Legszebb aranykarkötők, kiváló finom ötvösmunka... ... 15 P-től kezdve Szép nyakláncon amulettekkel 15 P-től kezdve Legszebb köves női gyűrűk 15 P-től kezdve Finom női brilliánsgyűrűk _ 50 P-től kezdve Valódi ezüst retikü­lök modern szép kidolgozásban . __ 30 P-tól kezdve és egyéb női ajándéktárgyak dús választékban. Ajándéktárgyak férfiak részére: Finom arany pecsétgyűrűk ... 10 P-től kezdve Arany úri inggomb-garniturák 30 P és feljebb Ugyanez ezüstből... _ ... 5 pengő Arany óraláncok gyönyörű ki­dolgozásban .. 30 P-től kezdve Legdivatosabb ékköves pecsét­gyűrűk, címer és monogram­vésésre alkalmasak _ ... 20 P-től kezdve .Finom férfikarórák .......... _ 15 P-től kezdve Ébresztő zsebórák darabja 25 pengő Finom ezüst n­i- és gyermek­órák már ................... ._ 10 P-től kezdve Legjobb nikkel zsebórák valódi ezüstlánccal _ __ _ 1­2 P-tól kezdve 10 évi Írásbeli jótállást vállalok óráim pontos járásáért! Schffn­talil Imre óra- és ékszertelepe Budapest 1/1. Deák Ferenc-tér, Msi­gdta Ugyanez kapható Pécsi fidezemben Király­ utca 34. szám alatt. 10 % Qit&mjaÉkm®* hozzáadásával a tét tápér­­tékét 60*h-kal emel­jük. Az Meg kell szüntetni a társadalomnak gyűjtések­kel való zaklatását . Vass József népjóléti miniszter meg­jegyzi, hogy a járási szegényházak fel­állításánál tekintetbe veszik, hol mutat­kozik hajlandóság az intézmény felállí­tása iránt A társadalomnak gyűjtések révén való zaklatását organikusan kell megszüntetni, vagyis az okot kell kikü­szöbölni, amely a gyűjtéseket szüksé­gessé teszi. Ha az Egerben most kipró­­bálás alatt álló szegényellátási módszer beválik, továbbá az agrárrétegek öreg­ségi és rokkantsági biztosítását beveze­tik, akkor Magyarország ezen a téren né­hány évtized múlva első helyet foglal majd el az egész világon. A járási sze­gényházak számára kölcsönt nem tud adni, erre nincs hitel; ahol azonban kez­deményezést lát, segéllyel igyekszik azt felkarolni. A bizottság­­ ezután elfogadta a hátra­levő 7. címet is és ezzel az egész költség­vetést. A legközelebbi ülés május elsején, szer­dán délután 5 órakor lesz és azon a bel­ügyi és pénzügyi tárca költségvetése ke­rül tárgyalásra. Románia és Szerbia már a háború előtt a magyar integritás ellen tört Gratz Gusztáv előadása a háború­előtti Balkánpolitikáról (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A Magyar Külügyi Társaság külpolitikai és népszövet­ségi szakosztálya kedden délután 6 órakor a Társaság tanácstermében Pekár Gyula ny. mi­niszter elnökletével ülést tartott, melyen Uratz Gusztáv dr. v. b. t. t. ny. külügyminiszter, a Külügyi Társaság alelnöke ,,Háború előtti Balkánpolitikánk“ címmel tartott előadást. Előadó szerint a jövő politikai felada­tainak helyes megoldása is szükségessé teszi azoknak az eseményeknek és ten­denciáknak helyes megismerését, ame­lyek Magyarországot belesodorták a vi­lágháborúba. Ezek az események a Bal­kán-kérdéssel állanak szoros kapcsolat­ban. A Balkán-félszigeten lejátszódott fejlő­dés az utolsó évtizedekben az egyes Bal­kán-államok állandó megerősödésére ve­zetett, kivált, mikor a Balkán-háborúk után Törökország rovására erősen meg­növelték hatalmukat. Minél jobban ha­ladt ez a fejlődés, annál szembetűnőbbé vált Szerbiának, majd később Romániá­nak az a törekvése, hogy meg­gyarapo­dott erőiket az osztrák-magyar monar­chia, de különösen Magyarország rová­sára érvényesítsék és magyar területek­kel növeljék saját országaival. Hogy ilyen tendenciák ezekben az országokban már évekkel a háború előtt megvoltak, arról a háború befejezése óta közzétett hivatalos okmányok számos bizonyítékot szolg­áltattak, amelyeket előadó részlete­sen ismertet. Sajnos, ugyanebben az idő­szakban az osztrák-magyar monarchia nem erősödött meg hasonló mértékben, sőt a belső viszályok, amelyeket részben kívülről szítottak, állandóan gyengítet­ték a monarchia szervezetét. A hivatalos osztrák-magyar külpoliti­kának Tisza István gróf által igen erő­sen támogatott és még a sarejevoi me­rénylet után is ismeretes felségelőter­jesztéseiben javasolt ama politikája, hogy Románia kielégítése és Bulgáriá­nak­ a hármas szövetségbe való bevonása útján ellensúlyt teremtsünk a mind ve­szedelmesebb szerb aggresszió ellen, hajó­törést szenvedett, mert a román—bulgár ellentét ennek a politikának sikerét meg­akadályozta. Azt a másik politikát, ame­lyet Conrád vezérkari főnök képviseltek amely abban állt volna, hogy a megvál­tozott erőviszonyokat katonai akciókkal igyekezzünk megjavítani, olyan időben, amikor még összes ellenségeink koalí­ciója nem jött létre, a monarchia összes hivatalos tényezői, közöttük a magyar miniszterelnökök is. A sarejevói merénylet után az történt, hogy a Conrád által javasolt politikát elkésetten keresztülvittük, olyan időben, amikor már ő sem bízott feltétlenül an­nak sikerében. A háború előtti Balkán­­politika fejlődése azt bizonyítja, hogy a fontos világpolitikai átalakulásokat rend­szerint az erők eltolódása idézi elő, ha ezt az eltolódást szövetségekkel nem le­het kellőképpen ellensúlyozni és ez a fel­ismerés értékes tanulságokat rejt magá­ban a mi politikai jövőnk szempontjá­ból is.

Next